Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Tovább fenyeget az atomháború
Nem meglepõ: eredmény nélkül maradt a bagdadi konferencia
Csütörtökön volt Bagdadban az a konferencia, amelyen Irán mellett hat nagyhatalom vett részt. és amelynek célja az iráni atomprogram körüli viták elcsendesítése volt.
Az iráni fõtárgyalók elutasították azt a tervezetet, amelyet a hat nagyhatalom képviselõi állítottak össze, hogy csökkentsék az iráni atomprogram körül kialakult félelmeket. A konferencián az öt állandó ENSZ BT tag mellett Németország vett részt, valamint a másik oldalon természetesen Irán. A cél pedig az volt, hogy biztosítsák, hogy az iráni atomprogram célja békés célú kutatás és nem pedig atomfegyver elõállítása legyen.
Catherine Ashton és Hosjar Zebari, iráni külügyminiszter Bagdadban. Továbbra sincs meg a közös hang.
Természetesen a két oldal motivációja is különbözött. Irán elsõdleges célja az volt, hogy megszüntesse a vele szemben fennálló gazdasági szankciókat és ezzel befejezõdjön az iszlám állam elszigetelése a nemzetközi kereskedelemtõl. A tárgyalóasztal másik oldalán ülõknek pedig az iráni atomprogram átláthatóságának biztosítása, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) munkájának biztosítása volt az elsõdleges. A konferencia régóta a leginkább bizakodásra okot adó fórum volt Irán és az Egyesült Államok között, mindazonáltal a fegyveres beavatkozás gondolatának felmerülése, valamint a gazdasági szankciók rányomták a bélyegüket a konferenciát körülvevõ bizalmi légkörre.
Az iráni atomprogram legnagyobb ellenzõje Izrael, amely a tárgyalást is csak egy idõhúzó szándéknak vélte a perzsa állam részérõl. Ehud Barak védelmi miniszter kijelentette, hogy ha Irán esetleg nagyobb teret ad a NAÜ ellenõrei számára, Izrael abban az esetben sem zárhatja ki egy esetleges megelõzõ katonai csapás megtörténtét.
Saeed Jalili, irán fõtárgyalója, az Irán elé tárt tervezet újragondolását kezdeményezte, mivel az elfogadhatatlan az ország számára, ezt a gondolatát Catherine Ashtonnal, az Európai Unió Kül- és Biztonságpolitikai fõképviselõjével osztotta meg, aki formálisan vezette a tárgyalásokat. Az Iránt érintõ szankciók csökkentését pedig alapfeltételként szabta meg, mivel azok véleménye szerint túlzott mértékûek.
A hat nagyhatalom szerint az iráni program legérzékenyebb része a fûtõanyag gyártás. Éppen ezért tartja magát az az elgondolás, hogy nukleáris fegyvert akar elõállítani. Irán továbbra is állítja, hogy békés célú a program, amelyre nemzetközi jogilag jogosult.
Egy iráni elemzõ, Hasszan Abedini szerint a hat résztvevõ által lefektetett feltételek semmiben sem különböznek azoktól, amelyeket az eddig eltelt években Irán elutasított. A terv lényege, hogy ha Irán 20%-ról 5%-ra csökkenti a dúsítási arányt, abban az esetben a nagyhatalmak orvosi izotópokat, nukleáris biztonsági együttmûködést és alkatrészeket nyújtanak cserébe az iráni civil légitársaságok számára. Abedini szerint a terv kiegyensúlyozatlan és elfogadhatatlan, mivel a gazdasági szankciókról csak a késõbbiekben akar tárgyalni. A hat nagyhatalom úgy állította be a tervet, mint bizalomépítõ intézkedést, amelyet a lényeges pontok késõbb egészítenek ki.
Irán a tervezetet öt kiegészítõponttal látta el, kérvényezte többek között azt, hogy vegyék bele a szíriai helyzetet is a tárgyalásokba. A hat nagyhatalom azonban nem szándékozott más témákról tárgyalni a kétnapos konferencia során.
Bár az iráni atomprogram az 1970-es években kezdõdött, a program körüli viták 2002 óta robbantak ki újult erõvel. Az ország az 1968-as Atomsorompó Egyezmény tagja, amely értelmében nukleáris fegyvert nem fejleszthet ki, de békés célú kutatásokat végrehajthat. Egy 1970-es években megkötött egyezmény értelmében pedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenõrei ellenõrzési jogkörrel rendelkeznek Iránban, ennek megújítása 2004-ben történt meg, amiben már az állt, hogy az ellenõrök bejelentés nélkül megjelenhetnek bárhol. Bár Irán nem ratifikálta a szerzõdést, retorikában tartja magát ahhoz. Számos jelentés készült, amelyek többsége gyanúsnak minõsítette a programot, de eddig nem tudta bizonyítani a katonai célokra történõ fejlesztést megcélzó szándékot, bár arra utaló kijelentések születtek, hogy katonai célú fejlesztéshez hasonló ütemben fejlõdik a program. A nemzetközi közösség, élén az Egyesült Államokkal, bizalmatlan az iráni vezetéssel szemben. Ez fõleg 2005 után került elõtérbe, miután Ahmadinezsád nyert a választásokon. A NÜA továbbiakban is kifogást emelt az ellen, hogy Irán folytatta az urándúsítást és nem tárta fel pontosan, hogy milyen kutatásokat folytat a nukleáris energia fegyverré alakításának kérdésében. A vita az ENSZ BT elé került, ahol több esetben született elmarasztaló határozat Irán ellen. Az országot gazdasági szankciók is súlytják, valamint az iráni olajexportra kivetett európai uniós embargó is fájó pont lehet az országnak, amennyiben július 1-tõl életbe lép. A cél egyértelmû, azonban korábban már több esetben is tapasztalható volt, hogy a gazdasági szankciókon keresztül az ország lakossága bûnhõdik, mint korábban Irakban történt. Az események felgyorsultak, Iránnak nyújtania kell valamilyen megnyugtató bizonyítékot a nemzetközi közösségnek, erre látható egyfajta szándék, hiszen folyamatos tárgyalásban vannak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenõreivel.
Link
Csütörtökön volt Bagdadban az a konferencia, amelyen Irán mellett hat nagyhatalom vett részt. és amelynek célja az iráni atomprogram körüli viták elcsendesítése volt.
Az iráni fõtárgyalók elutasították azt a tervezetet, amelyet a hat nagyhatalom képviselõi állítottak össze, hogy csökkentsék az iráni atomprogram körül kialakult félelmeket. A konferencián az öt állandó ENSZ BT tag mellett Németország vett részt, valamint a másik oldalon természetesen Irán. A cél pedig az volt, hogy biztosítsák, hogy az iráni atomprogram célja békés célú kutatás és nem pedig atomfegyver elõállítása legyen.
Catherine Ashton és Hosjar Zebari, iráni külügyminiszter Bagdadban. Továbbra sincs meg a közös hang.
Természetesen a két oldal motivációja is különbözött. Irán elsõdleges célja az volt, hogy megszüntesse a vele szemben fennálló gazdasági szankciókat és ezzel befejezõdjön az iszlám állam elszigetelése a nemzetközi kereskedelemtõl. A tárgyalóasztal másik oldalán ülõknek pedig az iráni atomprogram átláthatóságának biztosítása, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) munkájának biztosítása volt az elsõdleges. A konferencia régóta a leginkább bizakodásra okot adó fórum volt Irán és az Egyesült Államok között, mindazonáltal a fegyveres beavatkozás gondolatának felmerülése, valamint a gazdasági szankciók rányomták a bélyegüket a konferenciát körülvevõ bizalmi légkörre.
Az iráni atomprogram legnagyobb ellenzõje Izrael, amely a tárgyalást is csak egy idõhúzó szándéknak vélte a perzsa állam részérõl. Ehud Barak védelmi miniszter kijelentette, hogy ha Irán esetleg nagyobb teret ad a NAÜ ellenõrei számára, Izrael abban az esetben sem zárhatja ki egy esetleges megelõzõ katonai csapás megtörténtét.
Saeed Jalili, irán fõtárgyalója, az Irán elé tárt tervezet újragondolását kezdeményezte, mivel az elfogadhatatlan az ország számára, ezt a gondolatát Catherine Ashtonnal, az Európai Unió Kül- és Biztonságpolitikai fõképviselõjével osztotta meg, aki formálisan vezette a tárgyalásokat. Az Iránt érintõ szankciók csökkentését pedig alapfeltételként szabta meg, mivel azok véleménye szerint túlzott mértékûek.
A hat nagyhatalom szerint az iráni program legérzékenyebb része a fûtõanyag gyártás. Éppen ezért tartja magát az az elgondolás, hogy nukleáris fegyvert akar elõállítani. Irán továbbra is állítja, hogy békés célú a program, amelyre nemzetközi jogilag jogosult.
Egy iráni elemzõ, Hasszan Abedini szerint a hat résztvevõ által lefektetett feltételek semmiben sem különböznek azoktól, amelyeket az eddig eltelt években Irán elutasított. A terv lényege, hogy ha Irán 20%-ról 5%-ra csökkenti a dúsítási arányt, abban az esetben a nagyhatalmak orvosi izotópokat, nukleáris biztonsági együttmûködést és alkatrészeket nyújtanak cserébe az iráni civil légitársaságok számára. Abedini szerint a terv kiegyensúlyozatlan és elfogadhatatlan, mivel a gazdasági szankciókról csak a késõbbiekben akar tárgyalni. A hat nagyhatalom úgy állította be a tervet, mint bizalomépítõ intézkedést, amelyet a lényeges pontok késõbb egészítenek ki.
Irán a tervezetet öt kiegészítõponttal látta el, kérvényezte többek között azt, hogy vegyék bele a szíriai helyzetet is a tárgyalásokba. A hat nagyhatalom azonban nem szándékozott más témákról tárgyalni a kétnapos konferencia során.
Bár az iráni atomprogram az 1970-es években kezdõdött, a program körüli viták 2002 óta robbantak ki újult erõvel. Az ország az 1968-as Atomsorompó Egyezmény tagja, amely értelmében nukleáris fegyvert nem fejleszthet ki, de békés célú kutatásokat végrehajthat. Egy 1970-es években megkötött egyezmény értelmében pedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenõrei ellenõrzési jogkörrel rendelkeznek Iránban, ennek megújítása 2004-ben történt meg, amiben már az állt, hogy az ellenõrök bejelentés nélkül megjelenhetnek bárhol. Bár Irán nem ratifikálta a szerzõdést, retorikában tartja magát ahhoz. Számos jelentés készült, amelyek többsége gyanúsnak minõsítette a programot, de eddig nem tudta bizonyítani a katonai célokra történõ fejlesztést megcélzó szándékot, bár arra utaló kijelentések születtek, hogy katonai célú fejlesztéshez hasonló ütemben fejlõdik a program. A nemzetközi közösség, élén az Egyesült Államokkal, bizalmatlan az iráni vezetéssel szemben. Ez fõleg 2005 után került elõtérbe, miután Ahmadinezsád nyert a választásokon. A NÜA továbbiakban is kifogást emelt az ellen, hogy Irán folytatta az urándúsítást és nem tárta fel pontosan, hogy milyen kutatásokat folytat a nukleáris energia fegyverré alakításának kérdésében. A vita az ENSZ BT elé került, ahol több esetben született elmarasztaló határozat Irán ellen. Az országot gazdasági szankciók is súlytják, valamint az iráni olajexportra kivetett európai uniós embargó is fájó pont lehet az országnak, amennyiben július 1-tõl életbe lép. A cél egyértelmû, azonban korábban már több esetben is tapasztalható volt, hogy a gazdasági szankciókon keresztül az ország lakossága bûnhõdik, mint korábban Irakban történt. Az események felgyorsultak, Iránnak nyújtania kell valamilyen megnyugtató bizonyítékot a nemzetközi közösségnek, erre látható egyfajta szándék, hiszen folyamatos tárgyalásban vannak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenõreivel.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. May 28. 16:58:40
#2 |
Perje
- 2012. May 29. 12:10:34
#3 |
Perje
- 2012. May 29. 14:28:36
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.