Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Gettó létrehozását szorgalmazzák a svábok Berlinben
És tessék mondani, a Reichstag mikor fog megint lángokban állni? Magányos kommunista-terrorista zsidó lesz megint az elkövetõ? Egyre mélyülõ ellentét feszül a betelepülõ svábok és az õslakosok között Berlinben, a konfliktus gócpontjában szinte mindennaposak a svábokat gyalázó feliratok a falakon, egy titkos sváb „szeparatista” szervezet pedig saját „gettó” kijelölését követeli, és csak félig ironikusan.
Az évek óta tartó viszály az utóbbi hónapokban mind súlyosabb és különösebb jelenségekben mutatkozik meg. A svábság egy nagy alakja, a Stuttgartban – a Németország délnyugati részén élõ svábok egyik legnagyobb városában – született Georg Wilhelm Friedrich Hegel filozófus berlini szobrát például a napokban leöntötték currywurst (a berlini talponállókban sült kolbászhoz felszolgált, helyi specialitásként számon tartott currys, paradicsomos) szósszal. Az ismeretlen elkövetõk a szobron egy széles fehér szalagot is elhelyeztek, amelyen az állt, hogy „TelepÃtsék ki a svábokat!”
Ugyancsak a napokban a viszály központjában, a kelet-berlini Prenzlauer Berg negyedben egy ház falára azt Ãrták, hogy „Ne vásároljatok sváboknál!”, ami emlékeztet a hitleri hatalomátvétel utáni elsõ nagy zsidóellenes kampányokra, amelyekben a nácik a zsidók által üzemeltetett boltok bojkottjára szólÃtották fel a lakosságot. Ez a falfirka új minõséget jelzett a konfliktusban, több vezetõ politikus – köztük Klaus Wowereit, Berlin kormányzó polgármestere is – a leghatározottabban elÃtélte az uszÃtást.
A „Svábok, takarodjatok!” vagy éppen a „Kifelé a svábokkal!” felirat azonban szinte mindennapos a Prenzlauer Berg-i házfalakon. A negyed egészen az ezredfordulóig lerobbant volt, számos épületben házfoglalók laktak, aztán néhány év alatt szinte teljesen megújult a környék. A többnyire ötemeletes, 19. századi bérházakat magánbefektetõk vásárolták meg, és a pincétõl a padlásig kitatarozták, a foghÃjtelkeken pedig modern társasházakat épÃtettek. A lakásbérleti dÃjak Ãgy meredek emelkedésbe kezdtek, és a folyamatot tovább hajtották elõre a világgazdasági válság nyomán kibontakozott ingatlanpiaci tendenciák. Az alacsony kamatok és az euró jövõjét övezõ aggodalom jelentõs forrásokat terelt a német ingatlanpiacra, különösen Berlinbe, ahol a hasonló világvárosokhoz – például Londonhoz vagy Párizshoz – képest rendkÃvül olcsó volt az ingatlan.
Mindennek hatására a lakásárak és a bérleti dÃjak az utóbbi idõszakban rendre 10 százalék körüli mértékben emelkednek éves szinten Berlinben, fõleg az olyan divatos negyedekben, mint Prenzlauer Berg. Az a többségében közepes keresetû réteg, amely a rendszerváltás elõtt is a negyedben lakott, egyre nehezebben tudja tartani a lépést, és sokan kénytelenek elköltözni az olcsóbb, alacsonyabb presztÃzsû külvárosokba.
A Prenzlauer Berg-i ingatlanbefektetõkrõl a helyiek évek óta úgy tartják, hogy rendkÃvül sok közöttük a sváb, akik a német sztereotÃpiák szerint dolgosak, takarékosak és nagyon gazdagok. Az õslakosok körében Ãgy megjelentek a svábellenes érzelmek, és elterjedt az a vélekedés, hogy a nem nagyon jómódú, de otthonos, bohém negyedbõl méregdrága mini-Stuttgartot csináltak az új háztulajdonosok, akik nyomában csak úgy ömlenek a sváb betelepülõk.
A német–német ellentét, vetélkedés nem új jelenség, például a bajorokat sokan nem nagyon kedvelik Hamburgban. Ezek a konfliktusok azonban nem élesek, inkább ártalmatlanok, és rendszerint egyáltalán nincs gazdasági, anyagi dimenziójuk. A sváb–berlini ellentét viszont elsõsorban pénzrõl szól, és nem régiók között feszül, hanem egy szomszédsági közösségben, egymással közvetlen kapcsolatban álló emberek között jelenik meg.
A hÃres keletnémet rendszerváltó politikus, Wolfgang Thierse, a Bundestag egyik alelnöke is õslakos Prenzlauer Bergben. Egy tavaly év végi nyilatkozatában sérelmezte, hogy a negyed néhány pékségében a zsömle megnevezésére nem a berlini nyelvjárás szavát (Schrippe) használják, hanem a sváb kifejezést (Wecke), ami azt jelenti, hogy már a kultúrában is érzõdik a sváb túlerõ. A szociáldemokrata politikus nyilatkozata fordulatot hozott a konfliktusban. Januárban megkezdõdtek a Free Schwabylon elnevezésû mozgalom akciói. A negyed leghÃresebb terén, a Kollwitz téren (ahol Wolfgang Thierse is lakik) például leöntötték a névadó grafikus, szobrászmûvész Käthe Kollwitz szobrát egy jellegzetes sváb étellel, a Spätzle nevû galuskával, és épÃtettek egy miniatûr falat a Maultasche nevû töltött tésztából a közeli Schönhauser sugárúton. A földalatti mozgalom közleményei szerint a fal épÃtésével azt kÃvánták jelezni, hogy egy „sváb gettó” létrehozását tartják szükségesnek az egyre mérgesedõ konfliktus lezárása céljából.
Az általuk Schwabylon névre keresztelt városrész határait azzal is kijelölték, hogy egy éjszakai akcióval a Kollwitz tér környékének valamennyi utcatábláját „kijavÃtották”, a sváb nyelvjárás szabályai szerint átnevezve az utcákat (Wörther Strasse helyett például Wörther Strässle lett az egyik utca neve). A matricák eltávolÃtása több mint ötezer euróba került a helyi önkormányzatnak.
A mozgalom szóvivõje, aki csak telefonon nyilatkozik és csupán a keresztnevét árulja el, a hét végén a berlini Inforadio hÃrrádiónak adott interjúban hangsúlyozta: nem csupán ironikus fricskának szánják az akciókat, hanem rá akarnak mutatni, hogy a sváb–berlini ellentét valójában szÃntiszta rasszizmus, amirõl senki nem akar tudomást venni a fõvárosban.
Link
Az évek óta tartó viszály az utóbbi hónapokban mind súlyosabb és különösebb jelenségekben mutatkozik meg. A svábság egy nagy alakja, a Stuttgartban – a Németország délnyugati részén élõ svábok egyik legnagyobb városában – született Georg Wilhelm Friedrich Hegel filozófus berlini szobrát például a napokban leöntötték currywurst (a berlini talponállókban sült kolbászhoz felszolgált, helyi specialitásként számon tartott currys, paradicsomos) szósszal. Az ismeretlen elkövetõk a szobron egy széles fehér szalagot is elhelyeztek, amelyen az állt, hogy „TelepÃtsék ki a svábokat!”
Ugyancsak a napokban a viszály központjában, a kelet-berlini Prenzlauer Berg negyedben egy ház falára azt Ãrták, hogy „Ne vásároljatok sváboknál!”, ami emlékeztet a hitleri hatalomátvétel utáni elsõ nagy zsidóellenes kampányokra, amelyekben a nácik a zsidók által üzemeltetett boltok bojkottjára szólÃtották fel a lakosságot. Ez a falfirka új minõséget jelzett a konfliktusban, több vezetõ politikus – köztük Klaus Wowereit, Berlin kormányzó polgármestere is – a leghatározottabban elÃtélte az uszÃtást.
A „Svábok, takarodjatok!” vagy éppen a „Kifelé a svábokkal!” felirat azonban szinte mindennapos a Prenzlauer Berg-i házfalakon. A negyed egészen az ezredfordulóig lerobbant volt, számos épületben házfoglalók laktak, aztán néhány év alatt szinte teljesen megújult a környék. A többnyire ötemeletes, 19. századi bérházakat magánbefektetõk vásárolták meg, és a pincétõl a padlásig kitatarozták, a foghÃjtelkeken pedig modern társasházakat épÃtettek. A lakásbérleti dÃjak Ãgy meredek emelkedésbe kezdtek, és a folyamatot tovább hajtották elõre a világgazdasági válság nyomán kibontakozott ingatlanpiaci tendenciák. Az alacsony kamatok és az euró jövõjét övezõ aggodalom jelentõs forrásokat terelt a német ingatlanpiacra, különösen Berlinbe, ahol a hasonló világvárosokhoz – például Londonhoz vagy Párizshoz – képest rendkÃvül olcsó volt az ingatlan.
Mindennek hatására a lakásárak és a bérleti dÃjak az utóbbi idõszakban rendre 10 százalék körüli mértékben emelkednek éves szinten Berlinben, fõleg az olyan divatos negyedekben, mint Prenzlauer Berg. Az a többségében közepes keresetû réteg, amely a rendszerváltás elõtt is a negyedben lakott, egyre nehezebben tudja tartani a lépést, és sokan kénytelenek elköltözni az olcsóbb, alacsonyabb presztÃzsû külvárosokba.
A Prenzlauer Berg-i ingatlanbefektetõkrõl a helyiek évek óta úgy tartják, hogy rendkÃvül sok közöttük a sváb, akik a német sztereotÃpiák szerint dolgosak, takarékosak és nagyon gazdagok. Az õslakosok körében Ãgy megjelentek a svábellenes érzelmek, és elterjedt az a vélekedés, hogy a nem nagyon jómódú, de otthonos, bohém negyedbõl méregdrága mini-Stuttgartot csináltak az új háztulajdonosok, akik nyomában csak úgy ömlenek a sváb betelepülõk.
A német–német ellentét, vetélkedés nem új jelenség, például a bajorokat sokan nem nagyon kedvelik Hamburgban. Ezek a konfliktusok azonban nem élesek, inkább ártalmatlanok, és rendszerint egyáltalán nincs gazdasági, anyagi dimenziójuk. A sváb–berlini ellentét viszont elsõsorban pénzrõl szól, és nem régiók között feszül, hanem egy szomszédsági közösségben, egymással közvetlen kapcsolatban álló emberek között jelenik meg.
A hÃres keletnémet rendszerváltó politikus, Wolfgang Thierse, a Bundestag egyik alelnöke is õslakos Prenzlauer Bergben. Egy tavaly év végi nyilatkozatában sérelmezte, hogy a negyed néhány pékségében a zsömle megnevezésére nem a berlini nyelvjárás szavát (Schrippe) használják, hanem a sváb kifejezést (Wecke), ami azt jelenti, hogy már a kultúrában is érzõdik a sváb túlerõ. A szociáldemokrata politikus nyilatkozata fordulatot hozott a konfliktusban. Januárban megkezdõdtek a Free Schwabylon elnevezésû mozgalom akciói. A negyed leghÃresebb terén, a Kollwitz téren (ahol Wolfgang Thierse is lakik) például leöntötték a névadó grafikus, szobrászmûvész Käthe Kollwitz szobrát egy jellegzetes sváb étellel, a Spätzle nevû galuskával, és épÃtettek egy miniatûr falat a Maultasche nevû töltött tésztából a közeli Schönhauser sugárúton. A földalatti mozgalom közleményei szerint a fal épÃtésével azt kÃvánták jelezni, hogy egy „sváb gettó” létrehozását tartják szükségesnek az egyre mérgesedõ konfliktus lezárása céljából.
Az általuk Schwabylon névre keresztelt városrész határait azzal is kijelölték, hogy egy éjszakai akcióval a Kollwitz tér környékének valamennyi utcatábláját „kijavÃtották”, a sváb nyelvjárás szabályai szerint átnevezve az utcákat (Wörther Strasse helyett például Wörther Strässle lett az egyik utca neve). A matricák eltávolÃtása több mint ötezer euróba került a helyi önkormányzatnak.
A mozgalom szóvivõje, aki csak telefonon nyilatkozik és csupán a keresztnevét árulja el, a hét végén a berlini Inforadio hÃrrádiónak adott interjúban hangsúlyozta: nem csupán ironikus fricskának szánják az akciókat, hanem rá akarnak mutatni, hogy a sváb–berlini ellentét valójában szÃntiszta rasszizmus, amirõl senki nem akar tudomást venni a fõvárosban.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kedvesi
- 2013. May 15. 18:11:16
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték