Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Nagy bajban Obama: Új Watergate-botrány?
Ugyan már! Ez így vót megbeszélve! Új Watergate-korszak? - Politikai botrányok Amerikában
Washingtont politikai botrányok sorozata rázta meg: az adóhivatal konzervatív csoportokra szállt rá, az igazságügyi minisztérium újságírók telefonbeszélgetéseinek listáját gyûjtötte be, a bengázi terrortámadás körülményeirõl megtévesztõ jelentéseket adott ki a kormány. Többen már a hatalommal való visszaélések szimbólumát, a Watergate-korszakot idézik, és Obama elnök beperlését, Eric Holder igazságügy-miniszter azonnali lemondását sürgetik. A botrányok azonban sokkal összetettebbek, és a háttérben nyilvánvaló politikai küzdelem folyik már a következõ választásokat szem elõtt tartva.
2012. szeptember 11-én az Egyesült Államok bengázi konzulátusát radikális iszlám csoportok támadták meg, négy amerikait, köztük a nagykövetet megölték. A hivatalos verzió szerint egy iszlámellenes videó okozta spontán tüntetés alakult át fegyveres felkeléssé. Valójában szervezett támadást hajtottak végre Bengáziban az amerikaiak ellen, a szálak pedig az al-Kaida szervezetig nyúltak. A hivatalos magyarázat szerint a választások elõtt két hónappal nem akarták Obama egyik legnagyobb tettét, Oszama bin Laden megölését illetve az al-Kaida meggyengítését aláásni a bengázi merénylettel. Azóta több vizsgálat kiderítette, hogy az amerikai diplomáciai testületek védelme gyenge, a kritikus állomásokon többször kértek erõsítést a diplomaták, de a külügyminisztérium nem intézkedett, állítólag a költségvetésük megnyirbálása volt az akadály. Már kihallgatták az érintetteket, Hillary Clinton volt külügyminisztert, Leon Panetta volt védelmi minisztert, David Petraeust, a CIA volt fõnökét. A kongresszusi meghallgatás tovább folytatódik. Gyanítható, hogy a republikánusok a 2016-ban biztos elnökesélyesnek kikiáltott Hillary Clinton - ha egyáltalán indul - szakértelmét próbálják megtépázni.
Hol itt a sajtószabadság? - kérdezik az újságírók felháborodottan, amikor az amerikai igazságügyi minisztérium 2012 április-májusában az AP hírügynökség több mint száz újságírójának, szerkesztõjének telefonlistáját elkobozta. A minisztérium azzal védekezik, hogy súlyos nemzetbiztonsági ügyben nyomoztak. Azt akarták megtudni, hogy ki szivárogtatta ki a jemeni terrorista csoport repülõgép-robbantási tervét és a CIA ezzel kapcsolatos tevékenységet. A kiszivárogtatás amerikai hírszerzõk életét tette kockára. A telefonhívások ellenõrzése önmagában nem törvénytelen, ha bizonyítottan nemzetbiztonsági érdekeket szolgál. De a kiterjedt ellenõrzés több mint ijesztõ az újságírók számára. Az Obama-kormány tagadja, hogy a sajtóval való leszámolásról lenne szó, csak a sajtószabadság és a nemzetbiztonság közötti kényes egyensúlyt kívánja fenntartani. Az adminisztráció éppen az ellenzéki republikánusok nyomására indított nyomozást a drónos halállista és az Irán elleni kibertámadás kiszivárogtatása miatt is. Politikai elemzõk szerint az Obama-kormány a lehetõ legkeményebben leszámol a kiszivárogtatókkal. Ismeretes, hogy Bradley Manning katonát, aki a Wikileaks számára lopott el titkos anyagokat, hadbíróság elé állították, és akár 20 év börtönbüntetésre is ítélhetik.
A legnagyobb felháborodást azonban az amerikai adóhivatal (IRS) praktikái idézték elõ. Az adóhivatalt egyébként sem kedveli a lakosság, de azt tûrhetetlennek tartja, hogy politikai indíttatású nyomozást végezzen. Az adóhivatal több részlege rászállt olyan konzervatív szervezetekre, mint a radikális jobboldali Tea Party. Az eddigi vizsgálatok alapján alacsonyabb szintû beosztottak hajtották végre az akciót. Tudatosan keresték az adóbevallásokban a Tea Party vagy a patrióta szavakat, és ahol rájuk leltek, ott alapos vizsgálatot indítottak. Az tény, hogy az amerikai adórendszer bonyolult, számos kiskaput kínál csalásra. Abban nem is lett volna semmi kivetnivaló, ha a magukat jótékonysági egyesületeknek feltüntetõ és adókedvezményt élvezõ politikai szervezeteket leleplezik. De ezt mind a bal-, mind a jobboldali csoportokkal meg kellett volna tenniük. A nagy kérdés itt is az, hogy kinek az utasítására dolgoztak az alkalmazottak.
Elnökségének legnehezebb hetét élte át Barack Obama, mert még ha személy szerint nem is volt érintett az ügyben, õ a felelõs a kormányhivatalokért, minisztériumokért. Bár a Fehér Ház tagadja, hogy tudott volna a visszaélésekrõl, az amerikaiak emlékeznek, hogy minden botrányra ez volt a válasz.
Az ügynek közeli és távolabbi kihatásai egyaránt lehetnek. A legközelebbi, hogy a kormány iránt megrendült a bizalom, a folytonos védekezés miatt nem tudja ellátni a feladatait. Fontos tárgyalásokra érkezett Washingtonba David Cameron angol miniszterelnök, hogy a szíriai konfliktusban egyeztessen legfõbb szövetségesével. De szinte semmi figyelmet sem kapott. Megfeneklettek Obama nagy törvényjavaslatai, mint például a bevándorlási reform.
2014-ben törvényhozói választásokat tartanak, a republikánusokat felvillanyozza majd, hogy a korrupt Demokrata Párt ellen szavazzanak. A jobboldalon már régóta él az államhatalom kiszélesítése miatti félelem. Ismételt bizonyítékot látnak arra, hogy a szocialista, diktátori hajlamú, „kenyai" Barack Obama az egyéni szabadság eltiprására esküdött fel. Eddig is minden regulációt jogtiprásnak tartottak, most aztán jöhetnek a vad konspirációs elméletek. A „fekete" el akarja tõlük venni fegyvereiket. Drónokkal fogja a lakosságot megtámadni.
Barack Obama mást nem tehet, mint hogy sürgõsen leváltja az adóhivatal vezetõit és a tetteseket. És rendet csinál a többi minisztériumban is. De a botrányok így sem fognak egyhamar elcsitulni. Az már csak hab a tortán, hogy kedden Moszkvában kémkedés vádjával letartoztatták a moszkvai amerikai nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját.
Link
Washingtont politikai botrányok sorozata rázta meg: az adóhivatal konzervatív csoportokra szállt rá, az igazságügyi minisztérium újságírók telefonbeszélgetéseinek listáját gyûjtötte be, a bengázi terrortámadás körülményeirõl megtévesztõ jelentéseket adott ki a kormány. Többen már a hatalommal való visszaélések szimbólumát, a Watergate-korszakot idézik, és Obama elnök beperlését, Eric Holder igazságügy-miniszter azonnali lemondását sürgetik. A botrányok azonban sokkal összetettebbek, és a háttérben nyilvánvaló politikai küzdelem folyik már a következõ választásokat szem elõtt tartva.
2012. szeptember 11-én az Egyesült Államok bengázi konzulátusát radikális iszlám csoportok támadták meg, négy amerikait, köztük a nagykövetet megölték. A hivatalos verzió szerint egy iszlámellenes videó okozta spontán tüntetés alakult át fegyveres felkeléssé. Valójában szervezett támadást hajtottak végre Bengáziban az amerikaiak ellen, a szálak pedig az al-Kaida szervezetig nyúltak. A hivatalos magyarázat szerint a választások elõtt két hónappal nem akarták Obama egyik legnagyobb tettét, Oszama bin Laden megölését illetve az al-Kaida meggyengítését aláásni a bengázi merénylettel. Azóta több vizsgálat kiderítette, hogy az amerikai diplomáciai testületek védelme gyenge, a kritikus állomásokon többször kértek erõsítést a diplomaták, de a külügyminisztérium nem intézkedett, állítólag a költségvetésük megnyirbálása volt az akadály. Már kihallgatták az érintetteket, Hillary Clinton volt külügyminisztert, Leon Panetta volt védelmi minisztert, David Petraeust, a CIA volt fõnökét. A kongresszusi meghallgatás tovább folytatódik. Gyanítható, hogy a republikánusok a 2016-ban biztos elnökesélyesnek kikiáltott Hillary Clinton - ha egyáltalán indul - szakértelmét próbálják megtépázni.
Hol itt a sajtószabadság? - kérdezik az újságírók felháborodottan, amikor az amerikai igazságügyi minisztérium 2012 április-májusában az AP hírügynökség több mint száz újságírójának, szerkesztõjének telefonlistáját elkobozta. A minisztérium azzal védekezik, hogy súlyos nemzetbiztonsági ügyben nyomoztak. Azt akarták megtudni, hogy ki szivárogtatta ki a jemeni terrorista csoport repülõgép-robbantási tervét és a CIA ezzel kapcsolatos tevékenységet. A kiszivárogtatás amerikai hírszerzõk életét tette kockára. A telefonhívások ellenõrzése önmagában nem törvénytelen, ha bizonyítottan nemzetbiztonsági érdekeket szolgál. De a kiterjedt ellenõrzés több mint ijesztõ az újságírók számára. Az Obama-kormány tagadja, hogy a sajtóval való leszámolásról lenne szó, csak a sajtószabadság és a nemzetbiztonság közötti kényes egyensúlyt kívánja fenntartani. Az adminisztráció éppen az ellenzéki republikánusok nyomására indított nyomozást a drónos halállista és az Irán elleni kibertámadás kiszivárogtatása miatt is. Politikai elemzõk szerint az Obama-kormány a lehetõ legkeményebben leszámol a kiszivárogtatókkal. Ismeretes, hogy Bradley Manning katonát, aki a Wikileaks számára lopott el titkos anyagokat, hadbíróság elé állították, és akár 20 év börtönbüntetésre is ítélhetik.
A legnagyobb felháborodást azonban az amerikai adóhivatal (IRS) praktikái idézték elõ. Az adóhivatalt egyébként sem kedveli a lakosság, de azt tûrhetetlennek tartja, hogy politikai indíttatású nyomozást végezzen. Az adóhivatal több részlege rászállt olyan konzervatív szervezetekre, mint a radikális jobboldali Tea Party. Az eddigi vizsgálatok alapján alacsonyabb szintû beosztottak hajtották végre az akciót. Tudatosan keresték az adóbevallásokban a Tea Party vagy a patrióta szavakat, és ahol rájuk leltek, ott alapos vizsgálatot indítottak. Az tény, hogy az amerikai adórendszer bonyolult, számos kiskaput kínál csalásra. Abban nem is lett volna semmi kivetnivaló, ha a magukat jótékonysági egyesületeknek feltüntetõ és adókedvezményt élvezõ politikai szervezeteket leleplezik. De ezt mind a bal-, mind a jobboldali csoportokkal meg kellett volna tenniük. A nagy kérdés itt is az, hogy kinek az utasítására dolgoztak az alkalmazottak.
Elnökségének legnehezebb hetét élte át Barack Obama, mert még ha személy szerint nem is volt érintett az ügyben, õ a felelõs a kormányhivatalokért, minisztériumokért. Bár a Fehér Ház tagadja, hogy tudott volna a visszaélésekrõl, az amerikaiak emlékeznek, hogy minden botrányra ez volt a válasz.
Az ügynek közeli és távolabbi kihatásai egyaránt lehetnek. A legközelebbi, hogy a kormány iránt megrendült a bizalom, a folytonos védekezés miatt nem tudja ellátni a feladatait. Fontos tárgyalásokra érkezett Washingtonba David Cameron angol miniszterelnök, hogy a szíriai konfliktusban egyeztessen legfõbb szövetségesével. De szinte semmi figyelmet sem kapott. Megfeneklettek Obama nagy törvényjavaslatai, mint például a bevándorlási reform.
2014-ben törvényhozói választásokat tartanak, a republikánusokat felvillanyozza majd, hogy a korrupt Demokrata Párt ellen szavazzanak. A jobboldalon már régóta él az államhatalom kiszélesítése miatti félelem. Ismételt bizonyítékot látnak arra, hogy a szocialista, diktátori hajlamú, „kenyai" Barack Obama az egyéni szabadság eltiprására esküdött fel. Eddig is minden regulációt jogtiprásnak tartottak, most aztán jöhetnek a vad konspirációs elméletek. A „fekete" el akarja tõlük venni fegyvereiket. Drónokkal fogja a lakosságot megtámadni.
Barack Obama mást nem tehet, mint hogy sürgõsen leváltja az adóhivatal vezetõit és a tetteseket. És rendet csinál a többi minisztériumban is. De a botrányok így sem fognak egyhamar elcsitulni. Az már csak hab a tortán, hogy kedden Moszkvában kémkedés vádjával letartoztatták a moszkvai amerikai nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.