Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Volt egyszer egy Görögország
Héjjja banán! Érnek a majmok. Hamarosan ideérnek? Kéne csúszni?
Júniuban jöhet az államcsõd
Vad találgatások korát éljük, sokan próbálkoznak Görögország és az euró sorsának az elõrejelzésével. Már lassan igazán elcsépelt téma a válság, de egyes információk szerint akár júniusban bekövetkezhet a görög államcsõd, ugyanis a görögök tömegesen megtagadják az adók befizetését. Nem szerencsés dolog kivárásra játszani, a lakosság lépései csak felgyorsÃthatják az egyre elkerülhetetlenebbnek tûnõ gazdasági összeomlást. Felvetõdik a kérdés, hogy rendkÃvüli idõkben mennyire szabad hagyatkozni a demokratikus államberendezkedés kifulladó rendszerére?
A napokban az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde igen erõs és csÃpõs bÃrálattal illette a görög lakosságot. A világ egyik legbefolyásosabb politikusának elmondása szerint a Szubszaharai Afrikában éhezõ kisgyermekek sokkal nagyobb szimpátiát élveznek részérõl, mint az elszegényedõ görög lakosság. A kemény bÃrálatot a közelmúlt hÃrei váltották ki, amelyek szerint a görög lakosság egy jelentõs része a júniusi választásokig nem kÃván adót fizetni jövedelme után, ugyanis nem kÃvánja a bizonytalanság sorsára bÃzni pénzét. Az IMF utóbbi húsz évben gyakorolt politikáját éppen olyan jogosan lehet bÃrálni, mint a fejlett országok vezetõit az Afrikában kialakult szegénység miatt, viszont a keserû szavak mögött az igazság rejtõzik. Ha Görögország valóban a demokrácia hazájának tartja magát, akkor a görög lakosság, élve demokratikus jogaival, miért nem ûzte el a közel 40 éve regnáló PASZOK és Új Demokrácia pártokat, amelyek a kialakult válság fõ felelõsei? Természetesen nem csak a két párt nomenklatúráját lehet bÃrálni, hanem a 90-es évek óta gyakorolt pazarló politika összes résztvevõjét. Tágabb aspektusban a kialakult válság felelõseinek hosszú padján az Európai Unió számos gazdasági vezetõjét is fel kellene sorakoztatni, akik elmulasztották górcsõ alá venni a görög gazdaság minden aspektusát az ezredfordulón. A megélhetési gondokkal küzdõ átlagos görög lakos és a pénzügyi integráció atyjaként is ismert Jacques Delors között annyira széles a potenciális felelõsök skálája, hogy értelmetlen „lenne” rövidtávon azon töprengeni, hogy ki a felelõs, valamint mi és mikor romlott el.
Kattintson és nézegessen képeket a görög szigetvilágról!
Menteni kell a menthetõt, a június 17-én esedékes megismételt országgyûlési választások minden bizonnyal sok kérdésre adnak majd választ, viszont jelen pillanatban az a kérdés, hogy megmarad-e addig Görögország? Pontosabban az a Görögország, amelyet ma ismerünk. Egyes becslések szerint a görög államháztartás már június elsõ-második hetére kongani fog az ürességtõl, ez többek között a második mentõcsomag megkurtÃtott májusi részletének és a görög adóbevételek elapadásának a logikus következménye. Hogy mi történne egy görög államcsõd következtében? A gazdasági piacok pánikja nagy valószÃnûséggel elõidézheti az utóbbi idõkben mindenki által rémálomként aposztrofált görög kilépést az eurózónából. Drachma, infláció, menekültek, bankok csõdje, kuponrendszer, bankok államosÃtása… lehet folytatni a sötét konspirációs gondolatokat, viszont a görög állampolgároknak és vezetõiknek inkább a jelennel kell foglalkozniuk és nem a jövõvel. Végsõ soron a drachma visszavezetését gyors elértéktelenedés és tõkekiáramlás követné, viszont markáns lépésekkel (valuta tanács bevezetése, kedvezõ gazdasági zónák kialakÃtása, befektetés-ösztönzõ adórendszer kialakÃtása) helyes pályára lehetne állÃtani az országot.
A nyugati országok szépen, csöndben elkezdtek felkészülni a görög sokkra, Svájc és Nagy-Britannia a napokban korlátozta a letelepedési engedélyek számát bizonyos uniós országok vonatkozásában, egyes pénzintézetek felélesztették a 10 éve szunnyadó drachma árfolyamát követõ rendszereiket és az uniós tagországok is „buffer” gazdasági terveket készÃtenek a kilépés negatÃv hatásainak kibekkelése érdekében. Egyes áruházak és vállalkozások már az árcÃmkéket és a pénztárgépeket is elkezdték visszaállÃtani, annak érdekében, hogy zökkenõmentes legyen az euróról történõ átállás. A TUI német utazási iroda már tanácsokkal is ellátja azon üzletfeleit, akik Görögországba mennek nyaralni. A vállalat szerint a drachma bevezetésével akár élelmiszerhiány is kialakulhat, amelyet csak extra euró készpénzzel tudnak majd megoldani a külföldiek.
Drachma vagy euró?
A környezõ országok érzékelik legjobban a görög betegség tüneteit – Ciprusban a napokban fognak dönteni arról, hogy csatlakozzanak-e az Európai Stabilitási Mechanizmushoz, amelyet várhatóan 2012 júliusában fognak létrehozni. A megrendült ciprusi gazdaság egy esetleges görög csõd után akár gyors mentõakcióra szorulhat, ugyanis jelentõs a ciprusi részesedés a görög bankok tõkekihelyezésében. Hasonló cipõben van Bulgária is, viszont ott a kormány fiskális szigorának köszönhetõen a görög hatás nem fog olyan mértékben hatást gyakorolni. A balkáni ország valamelyest még profitált is a görög válságból, ugyanis görög vállalkozások százai települtek át a görög-bolgár határ északi oldalára, hogy élvezzék Európa legkedvezõbb befektetés-ösztönzõ adórendszerét. A legsúlyosabban minden bizonnyal Spanyolország és Portugália fogja megsÃnyleni Görögország csõdjét – az ibériai államok értékpapÃrjai a legkisebb negatÃvumokra is zuhanással reagáltak az elmúlt hónapban.
Viszonylag késõn kezd ráeszmélni Nyugat-Európa arra, hogy a megszorÃtásokra épülõ politika nem tudja eltávolÃtani Dél-Európát a szakadék szélérõl. Kevésnek bizonyulhatnak az utolsó pillanatokban elindÃtott gazdaságélénkÃtõ intézkedések, a görög lakosság kiábrándult az európai mentési módszerekbõl és június 17-én keményen megbüntetheti az európárti politikusokat. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a megszorÃtásokat csÃpõbõl elutasÃtó Szélsõbaloldali KoalÃció (SYRIZA) a masszÃv európai ellenkampánynak köszönhetõen visszacsúszott a második helyre és az Új Demokrácia visszaszerezte a legkedveltebb görög párt cÃmet. Érdekesség, hogy az Új Demokrácia és a SYRIZA a többi párt kárára valamelyest növelni tudta elõnyét. Az Ethnos közvélemény-kutatása alapján az elsõ körben bejutott pártokon túl a liberális Drasinak és a Dimiorgia Xana pártnak lenne esélye átlépni a 6 százalékos küszöbhatárt. A megszorÃtásokat támogató Új Demokráciának és PASOK-nak mindenképpen találniuk kell egy szövetségest, akinek segÃtségével szilárd kormánykoalÃciót tudnának alkotni. A görög pártok mindegyike az eurózónán belül maradást kÃvánja elérni, a görög lakosság 80 százaléka szintén a közös európai valuta mellett állt ki.
A görögök (beleértve pártjaik vezetõit is) nem engedhetik meg azt a luxust maguknak, hogy harmadjára is az urnák elé vonuljanak. Bármelyik fél is alkot kormánykoalÃciót, az törékeny és sebezhetõ lesz. Az egységkormány megoldása jelentené a legkedvezõbb kimenetelt, viszont az Alexis Tsiprast és pártját, a SZYRIZA-t támogató lobbi csoportok túlságosan is komoly befolyásossal bÃrnak – csekély annak a valószÃnûsége, hogy az elsõ választást követõ tárgyalási fiaskó után sikerülne elérni a pártok közötti konszenzust.
Ha sikerül is a megszorÃtáspárti politikusoknak kormányt alakÃtani, akkor sem biztos, hogy sokáig lesznek hatalmon – a tüntetések szüntelenül folytatódnak, az öngyilkosságok száma vészesen megugrott és júliusban már elfogyhat az állami nyugdÃjakra és fizetésekre szánt pénz is. Volt egyszer egy Görögország, júniustól változás következik be, de hogy pozitÃv vagy negatÃv értelemben vett új Görögországot ismerhetünk meg, az csakis a görög lakosságon múlik.
Link
Júniuban jöhet az államcsõd
Vad találgatások korát éljük, sokan próbálkoznak Görögország és az euró sorsának az elõrejelzésével. Már lassan igazán elcsépelt téma a válság, de egyes információk szerint akár júniusban bekövetkezhet a görög államcsõd, ugyanis a görögök tömegesen megtagadják az adók befizetését. Nem szerencsés dolog kivárásra játszani, a lakosság lépései csak felgyorsÃthatják az egyre elkerülhetetlenebbnek tûnõ gazdasági összeomlást. Felvetõdik a kérdés, hogy rendkÃvüli idõkben mennyire szabad hagyatkozni a demokratikus államberendezkedés kifulladó rendszerére?
A napokban az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde igen erõs és csÃpõs bÃrálattal illette a görög lakosságot. A világ egyik legbefolyásosabb politikusának elmondása szerint a Szubszaharai Afrikában éhezõ kisgyermekek sokkal nagyobb szimpátiát élveznek részérõl, mint az elszegényedõ görög lakosság. A kemény bÃrálatot a közelmúlt hÃrei váltották ki, amelyek szerint a görög lakosság egy jelentõs része a júniusi választásokig nem kÃván adót fizetni jövedelme után, ugyanis nem kÃvánja a bizonytalanság sorsára bÃzni pénzét. Az IMF utóbbi húsz évben gyakorolt politikáját éppen olyan jogosan lehet bÃrálni, mint a fejlett országok vezetõit az Afrikában kialakult szegénység miatt, viszont a keserû szavak mögött az igazság rejtõzik. Ha Görögország valóban a demokrácia hazájának tartja magát, akkor a görög lakosság, élve demokratikus jogaival, miért nem ûzte el a közel 40 éve regnáló PASZOK és Új Demokrácia pártokat, amelyek a kialakult válság fõ felelõsei? Természetesen nem csak a két párt nomenklatúráját lehet bÃrálni, hanem a 90-es évek óta gyakorolt pazarló politika összes résztvevõjét. Tágabb aspektusban a kialakult válság felelõseinek hosszú padján az Európai Unió számos gazdasági vezetõjét is fel kellene sorakoztatni, akik elmulasztották górcsõ alá venni a görög gazdaság minden aspektusát az ezredfordulón. A megélhetési gondokkal küzdõ átlagos görög lakos és a pénzügyi integráció atyjaként is ismert Jacques Delors között annyira széles a potenciális felelõsök skálája, hogy értelmetlen „lenne” rövidtávon azon töprengeni, hogy ki a felelõs, valamint mi és mikor romlott el.
Kattintson és nézegessen képeket a görög szigetvilágról!
Menteni kell a menthetõt, a június 17-én esedékes megismételt országgyûlési választások minden bizonnyal sok kérdésre adnak majd választ, viszont jelen pillanatban az a kérdés, hogy megmarad-e addig Görögország? Pontosabban az a Görögország, amelyet ma ismerünk. Egyes becslések szerint a görög államháztartás már június elsõ-második hetére kongani fog az ürességtõl, ez többek között a második mentõcsomag megkurtÃtott májusi részletének és a görög adóbevételek elapadásának a logikus következménye. Hogy mi történne egy görög államcsõd következtében? A gazdasági piacok pánikja nagy valószÃnûséggel elõidézheti az utóbbi idõkben mindenki által rémálomként aposztrofált görög kilépést az eurózónából. Drachma, infláció, menekültek, bankok csõdje, kuponrendszer, bankok államosÃtása… lehet folytatni a sötét konspirációs gondolatokat, viszont a görög állampolgároknak és vezetõiknek inkább a jelennel kell foglalkozniuk és nem a jövõvel. Végsõ soron a drachma visszavezetését gyors elértéktelenedés és tõkekiáramlás követné, viszont markáns lépésekkel (valuta tanács bevezetése, kedvezõ gazdasági zónák kialakÃtása, befektetés-ösztönzõ adórendszer kialakÃtása) helyes pályára lehetne állÃtani az országot.
A nyugati országok szépen, csöndben elkezdtek felkészülni a görög sokkra, Svájc és Nagy-Britannia a napokban korlátozta a letelepedési engedélyek számát bizonyos uniós országok vonatkozásában, egyes pénzintézetek felélesztették a 10 éve szunnyadó drachma árfolyamát követõ rendszereiket és az uniós tagországok is „buffer” gazdasági terveket készÃtenek a kilépés negatÃv hatásainak kibekkelése érdekében. Egyes áruházak és vállalkozások már az árcÃmkéket és a pénztárgépeket is elkezdték visszaállÃtani, annak érdekében, hogy zökkenõmentes legyen az euróról történõ átállás. A TUI német utazási iroda már tanácsokkal is ellátja azon üzletfeleit, akik Görögországba mennek nyaralni. A vállalat szerint a drachma bevezetésével akár élelmiszerhiány is kialakulhat, amelyet csak extra euró készpénzzel tudnak majd megoldani a külföldiek.
Drachma vagy euró?
A környezõ országok érzékelik legjobban a görög betegség tüneteit – Ciprusban a napokban fognak dönteni arról, hogy csatlakozzanak-e az Európai Stabilitási Mechanizmushoz, amelyet várhatóan 2012 júliusában fognak létrehozni. A megrendült ciprusi gazdaság egy esetleges görög csõd után akár gyors mentõakcióra szorulhat, ugyanis jelentõs a ciprusi részesedés a görög bankok tõkekihelyezésében. Hasonló cipõben van Bulgária is, viszont ott a kormány fiskális szigorának köszönhetõen a görög hatás nem fog olyan mértékben hatást gyakorolni. A balkáni ország valamelyest még profitált is a görög válságból, ugyanis görög vállalkozások százai települtek át a görög-bolgár határ északi oldalára, hogy élvezzék Európa legkedvezõbb befektetés-ösztönzõ adórendszerét. A legsúlyosabban minden bizonnyal Spanyolország és Portugália fogja megsÃnyleni Görögország csõdjét – az ibériai államok értékpapÃrjai a legkisebb negatÃvumokra is zuhanással reagáltak az elmúlt hónapban.
Viszonylag késõn kezd ráeszmélni Nyugat-Európa arra, hogy a megszorÃtásokra épülõ politika nem tudja eltávolÃtani Dél-Európát a szakadék szélérõl. Kevésnek bizonyulhatnak az utolsó pillanatokban elindÃtott gazdaságélénkÃtõ intézkedések, a görög lakosság kiábrándult az európai mentési módszerekbõl és június 17-én keményen megbüntetheti az európárti politikusokat. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a megszorÃtásokat csÃpõbõl elutasÃtó Szélsõbaloldali KoalÃció (SYRIZA) a masszÃv európai ellenkampánynak köszönhetõen visszacsúszott a második helyre és az Új Demokrácia visszaszerezte a legkedveltebb görög párt cÃmet. Érdekesség, hogy az Új Demokrácia és a SYRIZA a többi párt kárára valamelyest növelni tudta elõnyét. Az Ethnos közvélemény-kutatása alapján az elsõ körben bejutott pártokon túl a liberális Drasinak és a Dimiorgia Xana pártnak lenne esélye átlépni a 6 százalékos küszöbhatárt. A megszorÃtásokat támogató Új Demokráciának és PASOK-nak mindenképpen találniuk kell egy szövetségest, akinek segÃtségével szilárd kormánykoalÃciót tudnának alkotni. A görög pártok mindegyike az eurózónán belül maradást kÃvánja elérni, a görög lakosság 80 százaléka szintén a közös európai valuta mellett állt ki.
A görögök (beleértve pártjaik vezetõit is) nem engedhetik meg azt a luxust maguknak, hogy harmadjára is az urnák elé vonuljanak. Bármelyik fél is alkot kormánykoalÃciót, az törékeny és sebezhetõ lesz. Az egységkormány megoldása jelentené a legkedvezõbb kimenetelt, viszont az Alexis Tsiprast és pártját, a SZYRIZA-t támogató lobbi csoportok túlságosan is komoly befolyásossal bÃrnak – csekély annak a valószÃnûsége, hogy az elsõ választást követõ tárgyalási fiaskó után sikerülne elérni a pártok közötti konszenzust.
Ha sikerül is a megszorÃtáspárti politikusoknak kormányt alakÃtani, akkor sem biztos, hogy sokáig lesznek hatalmon – a tüntetések szüntelenül folytatódnak, az öngyilkosságok száma vészesen megugrott és júliusban már elfogyhat az állami nyugdÃjakra és fizetésekre szánt pénz is. Volt egyszer egy Görögország, júniustól változás következik be, de hogy pozitÃv vagy negatÃv értelemben vett új Görögországot ismerhetünk meg, az csakis a görög lakosságon múlik.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
dengizin
- 2012. May 29. 09:55:34
#2 |
Perje
- 2012. May 29. 13:32:12
#3 |
9323
- 2012. May 29. 13:59:23
#4 |
torokgyik
- 2012. May 29. 14:52:04
#5 |
Perje
- 2012. May 29. 18:37:03
#6 |
Bendeguz
- 2012. May 29. 18:44:10
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték