Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mit tenne hazánkkal egy piszkos bomba?
Ajvé!
Kész kitelepítési tervek, gyorsan elõteremthetõ szállítójármûvek és csúcstechnológiás mérõmûszerek védhetik meg a lakosságot egy nukleáris balesettõl. Magyar kutatók segítségével fejlesztették ki a jövõ katasztrófavédelmiseinek eszközeit. Még egy piszkos bomba felrobbantása esetén sem kell kétségbeesni.
Félnapos szimuláció keretében mutatták be európai kutatók által kidolgozott új sugárzásmérõ berendezéseket a Központi Fizikai Kutatóközpont csillebérci telephelyén. A négyéves program eredményei egy piszkos bomba robbanását szimulálták hanghatással, füsttel, ám valós sugárzás nélkül.
Diákok játszották a terrorcselekmény áldozatait a csillebérci szimulációs eseményen
A piszkos bomba ötlete az ötvenes évekbõl származik, és egy katonai kifejezést takar. Olyan fegyvereket értenek alatta, amelyek hagyományos robbanószert használnak, ám a robbanás segítségével az ellenfél területét lakhatatlanná tevõ anyagokat (radioaktív vagy mérgezõ) szórnak szét. "Egy ilyen bombához nem szükséges nagy mennyiségû sugárzó anyag, egy atomerõmû balesete során a levegõbe jutó radioaktív jód mennyisége néhány grammnyi, mégis képes nagy területet elszennyezni" - mondta el az [origo] kérdésére Vincze Árpád, az Országos Atomenergia Hivatal fõosztályvezetõje.
Csúcstechnológiás sugárzásmérõk készültek
A 2009-ben beindított 3 milliárd eurós Booster program során a részt vevõ tudományos intézmények olyan berendezéseket terveztek meg, és olyan eljárásokat dolgoztak ki, amelyek egy kisebb nukleáris baleset elhárítása során használhatók. A Booster programban megtervezett berendezéseket a katasztrófavédelemnek szánták, három-öt év múlva az egész unióban rendszeresíthetik a berendezéseket. A sugárzás forrásának azonosítását segítõ valós képet és bejövõ sugárzást is mutató kamerák, a katasztrófavédelem sisakjaira szerelhetõ drót nélküli kamerák és kézi sugárzásmérõk készültek a program során. A rendszer minden eleme képes adatokat küldeni a katasztrófavédelem gépeire is, így a mentést vezetõk rögtön láthatják azt, amit a terepen lévõ emberek látnak, vagy amit a mûszerük mér.
Forrás: Országos Atomenergia Hivatal
Élõ videoképet és adatokat is sugároznak a Booster projekt eszközei a helyszínrõl
A civilek kimentése utáni fázisra is gondoltak a Booster projekt tudósai. Olyan gyors, két óra alatt eredményeket adó vizsgálati módszereket dolgoztak ki, amelyekbõl meg lehet állapítani, hogy az egyes áldozatokat érte-e sugárzás, milyen dózist kaptak. Ezeket már a kórházba szállítás elõtt meg lehet tudni, és a kezelésüket - vagy épp hazaengedésüket - is ez alapján lehet megkezdeni.
A piszkos bombák felrobbantásának kicsi az esélye. Gyakori félelem, a csecsen háborúban találtak is két ilyen eszközt, ám soha nem robbantottak fel még ilyen bombát. A Booster-eszközökre azonban nem csak terroristacselekmény miatt lehet szükség. A piszkos bombás forgatókönyvhöz hasonló veszélyhelyzet jöhetne létre akkor is, ha egy sugárforrást szállító autót súlyos baleset érne. Egy ilyen balesetnek rendkívül komolynak kell lennie ahhoz, hogy sugárzó anyag kerülhessen a levegõbe: a sugárforrásokat védõ tárolók sértetlenül átvészeltek már vonattal való ütközést is - mondta el az [origo]-nak dr. Horváth Kristóf, az Országos Atomenergiai Hivatal fõigazgató-helyettese.
Paks mindentõl messze van
"Egy atomerõmûben nem következnek be vészhelyzetek egyik pillanatról a másikra, Fukusima esetében fokozatosan veszítették el a hûtést, utána szabadult ki sugárzás. Egy piszkos bomba felrobbantása azért különleges, mert ott azonnal jelentkezik a sugárzás" - mondta a Booster-eszközök célját firtató kérdésünkre dr. Horváth Kristóf.
Paks ráadásul mindentõl kellõen távol van. Több mint száz kilométerre van Budapest belvárosától, Pécs, Székesfehérvár, Siófok és Kecskemét pedig több, mint hetven kilométerre találhatók az ország egyetlen atomerõmûvétõl. A fukusimai nukleáris katasztrófa után harminc kilométeres kitelepítési zónát határoztak meg. Egy ilyen méretû, magyarországi zónába már esnének nagyvárosok is: Kalocsa és Szekszárd is a harminc kilométeres határon belül található.
Forrás: AFP/BORIS HORVAT
A piszkos bomba felrobbantásakor azonnal jelentkezne a sugárzás (képünk illusztráció)
"Az üzemben minden szóba jöhetõ kockázati ponton érzékelõk vannak, az üzem zónái között sugárkapukon keresztül közlekednek a dolgozók, folyamatos sugárzásvédelmi kontroll alatt vannak" - mondta el az [origo]-nak Tátrai János tûzoltó alezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári védelmi fõfelügyelõje. Pakson létezik egy három kilométeres zóna is az erõmû körül, ha bármilyen rendellenesség van a létesítményben, a zónán belül lakókat kiköltöztetik - magyarázta el a fõigazgató-helyettes.
Tudják, hova kell felépíteni a sátorvárost
A katasztrófavédelem szakembere azt is elmagyarázta, hogy a hatóságnak vannak kitelepítési tervei, amelyeket folyamatosan aktualizálnak. A különbözõ körülmények változása, például a lakosság számának változása, a terv módosítását is jelenti. Ezek elsõ körben a településre vagy az adott megyére vonatkoznak, nem költöztetik messzebb az embereket, mint ahogy arra szükség van.
Forrás: AFP/ERIC ESTRADE
Az új vizsgálati módszerek segítségével két óra alatt kiderül, hogy kit ért sugárzás (képünk illusztráció)
Az ilyen tervekre nem csak nukleáris balesetek esetén lehet szükség. Hasonló szempontok érvényesülhetnek árvíz, ipari baleset vagy egy káros anyagot szállító teherautó felborulása esetében is. "Paks környékén gyakran végez kitelepítési gyakorlatot a katasztrófavédelem, a város lakói tudják, mit kell tenniük probléma esetén" - mondta Tátrai János. A lakosság megfelelõ tájékoztatásával pedig elkerülhetõ a pánik valós vészhelyzet esetén is.
Link
Kész kitelepítési tervek, gyorsan elõteremthetõ szállítójármûvek és csúcstechnológiás mérõmûszerek védhetik meg a lakosságot egy nukleáris balesettõl. Magyar kutatók segítségével fejlesztették ki a jövõ katasztrófavédelmiseinek eszközeit. Még egy piszkos bomba felrobbantása esetén sem kell kétségbeesni.
Félnapos szimuláció keretében mutatták be európai kutatók által kidolgozott új sugárzásmérõ berendezéseket a Központi Fizikai Kutatóközpont csillebérci telephelyén. A négyéves program eredményei egy piszkos bomba robbanását szimulálták hanghatással, füsttel, ám valós sugárzás nélkül.
Diákok játszották a terrorcselekmény áldozatait a csillebérci szimulációs eseményen
A piszkos bomba ötlete az ötvenes évekbõl származik, és egy katonai kifejezést takar. Olyan fegyvereket értenek alatta, amelyek hagyományos robbanószert használnak, ám a robbanás segítségével az ellenfél területét lakhatatlanná tevõ anyagokat (radioaktív vagy mérgezõ) szórnak szét. "Egy ilyen bombához nem szükséges nagy mennyiségû sugárzó anyag, egy atomerõmû balesete során a levegõbe jutó radioaktív jód mennyisége néhány grammnyi, mégis képes nagy területet elszennyezni" - mondta el az [origo] kérdésére Vincze Árpád, az Országos Atomenergia Hivatal fõosztályvezetõje.
Csúcstechnológiás sugárzásmérõk készültek
A 2009-ben beindított 3 milliárd eurós Booster program során a részt vevõ tudományos intézmények olyan berendezéseket terveztek meg, és olyan eljárásokat dolgoztak ki, amelyek egy kisebb nukleáris baleset elhárítása során használhatók. A Booster programban megtervezett berendezéseket a katasztrófavédelemnek szánták, három-öt év múlva az egész unióban rendszeresíthetik a berendezéseket. A sugárzás forrásának azonosítását segítõ valós képet és bejövõ sugárzást is mutató kamerák, a katasztrófavédelem sisakjaira szerelhetõ drót nélküli kamerák és kézi sugárzásmérõk készültek a program során. A rendszer minden eleme képes adatokat küldeni a katasztrófavédelem gépeire is, így a mentést vezetõk rögtön láthatják azt, amit a terepen lévõ emberek látnak, vagy amit a mûszerük mér.
Forrás: Országos Atomenergia Hivatal
Élõ videoképet és adatokat is sugároznak a Booster projekt eszközei a helyszínrõl
A civilek kimentése utáni fázisra is gondoltak a Booster projekt tudósai. Olyan gyors, két óra alatt eredményeket adó vizsgálati módszereket dolgoztak ki, amelyekbõl meg lehet állapítani, hogy az egyes áldozatokat érte-e sugárzás, milyen dózist kaptak. Ezeket már a kórházba szállítás elõtt meg lehet tudni, és a kezelésüket - vagy épp hazaengedésüket - is ez alapján lehet megkezdeni.
A piszkos bombák felrobbantásának kicsi az esélye. Gyakori félelem, a csecsen háborúban találtak is két ilyen eszközt, ám soha nem robbantottak fel még ilyen bombát. A Booster-eszközökre azonban nem csak terroristacselekmény miatt lehet szükség. A piszkos bombás forgatókönyvhöz hasonló veszélyhelyzet jöhetne létre akkor is, ha egy sugárforrást szállító autót súlyos baleset érne. Egy ilyen balesetnek rendkívül komolynak kell lennie ahhoz, hogy sugárzó anyag kerülhessen a levegõbe: a sugárforrásokat védõ tárolók sértetlenül átvészeltek már vonattal való ütközést is - mondta el az [origo]-nak dr. Horváth Kristóf, az Országos Atomenergiai Hivatal fõigazgató-helyettese.
Paks mindentõl messze van
"Egy atomerõmûben nem következnek be vészhelyzetek egyik pillanatról a másikra, Fukusima esetében fokozatosan veszítették el a hûtést, utána szabadult ki sugárzás. Egy piszkos bomba felrobbantása azért különleges, mert ott azonnal jelentkezik a sugárzás" - mondta a Booster-eszközök célját firtató kérdésünkre dr. Horváth Kristóf.
Paks ráadásul mindentõl kellõen távol van. Több mint száz kilométerre van Budapest belvárosától, Pécs, Székesfehérvár, Siófok és Kecskemét pedig több, mint hetven kilométerre találhatók az ország egyetlen atomerõmûvétõl. A fukusimai nukleáris katasztrófa után harminc kilométeres kitelepítési zónát határoztak meg. Egy ilyen méretû, magyarországi zónába már esnének nagyvárosok is: Kalocsa és Szekszárd is a harminc kilométeres határon belül található.
Forrás: AFP/BORIS HORVAT
A piszkos bomba felrobbantásakor azonnal jelentkezne a sugárzás (képünk illusztráció)
"Az üzemben minden szóba jöhetõ kockázati ponton érzékelõk vannak, az üzem zónái között sugárkapukon keresztül közlekednek a dolgozók, folyamatos sugárzásvédelmi kontroll alatt vannak" - mondta el az [origo]-nak Tátrai János tûzoltó alezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári védelmi fõfelügyelõje. Pakson létezik egy három kilométeres zóna is az erõmû körül, ha bármilyen rendellenesség van a létesítményben, a zónán belül lakókat kiköltöztetik - magyarázta el a fõigazgató-helyettes.
Tudják, hova kell felépíteni a sátorvárost
A katasztrófavédelem szakembere azt is elmagyarázta, hogy a hatóságnak vannak kitelepítési tervei, amelyeket folyamatosan aktualizálnak. A különbözõ körülmények változása, például a lakosság számának változása, a terv módosítását is jelenti. Ezek elsõ körben a településre vagy az adott megyére vonatkoznak, nem költöztetik messzebb az embereket, mint ahogy arra szükség van.
Forrás: AFP/ERIC ESTRADE
Az új vizsgálati módszerek segítségével két óra alatt kiderül, hogy kit ért sugárzás (képünk illusztráció)
Az ilyen tervekre nem csak nukleáris balesetek esetén lehet szükség. Hasonló szempontok érvényesülhetnek árvíz, ipari baleset vagy egy káros anyagot szállító teherautó felborulása esetében is. "Paks környékén gyakran végez kitelepítési gyakorlatot a katasztrófavédelem, a város lakói tudják, mit kell tenniük probléma esetén" - mondta Tátrai János. A lakosság megfelelõ tájékoztatásával pedig elkerülhetõ a pánik valós vészhelyzet esetén is.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.