Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Nemzetközi jogvédõ a kormányról: jöhet az atombomba
Hosszan körbe lehetne írni, de a Human Rights Watch arra jutott, hogy az Orbán-kormány rohamtempóban sorvasztja a demokráciát.
"Amikor már a barátaid is aggódnak érted, eljött az ideje annak, hogy abbahagyd a tagadást és elkezdj figyelni" - kommentálta a a Human Rights Watch (HRW) jelentését Lydia Gall, a nemzetközi emberi jogi szervezet munkatársa. És bizony, miután már az amerikai kormány és az Európai Bizottság (és az EU minden illetékes szerve) elmarasztalta a magyar kormányt a jogállam erõteljes sorvasztása miatt, most a HRW kapta le a tíz körmérõl Orbán Viktor rezsimjét.
Atombomba kell
A nemzetközi szervezet nem finomkodik, 29 oldalas "Téves úton az emberi jogok terén: Az új Alaptörvény és egyéb jogszabály-módosítások hatásának elemzése Magyarországon" címû jelentése azzal kezdõdik, hogy a kormány által 2010 óta alkalmazott módszeres jogszabály-módosítások gyengítik a hatalom ellenõrizhetõségét, beavatkoznak a médiaszabadságba és aláássák az emberi jogok által nyújtott védelmet. Mégpedig olyan mértékben, hogy az európai intézmények ajánlásai figyelembevételének folytatólagos elmulasztása a HRW szerint szinte törvényszerûen az Európai Unió intézkedéseit vonja maga után. A HRW a lépések mibenlétét illetõen sem finomkodik: szerinte - ahogy az EP-képviselõk nevezték a magyar alkotmányosságról szóló vitában - "EU atombombára" van szükség, nevezetesen a 7. cikkely alkalmazására. Ez teszi lehetõvé egy tagállam szavazati jogának felfüggesztését.
Tönkreteszi a jogállamiságot
Igaz, ez meglehetõsen kemény büntetés, de a HRW szerint a bûn sem kicsi. A szervezet ugyanis úgy találta: a magyar kormány, az EU és az Európa Tanács fellépéseit módszeresen figyelmen kívül hagyva, további alaptörvény-módosításokat vezetett be Magyarország Alkotmánybíróságának kötelezõ erejû, emberi jogokat fenntartó döntései ellenében. A jelentés megállapítja, hogy a jogszabály módosítások Magyarország uniós és európa tanácsi tagsága által vállalt emberi jogi kötelezettségeinek mondanak ellent. "A magyar kormány által eszközölt jogszabályi változások tönkreteszik az emberi jogvédelmi rendszert és a jogállamiságot" - mondta Lydia Gall, a Human Rights Watch Kelet-Európa és Balkán kutatója. "A legaggasztóbb az, hogy a magyar kormány Európa tanácsára nem hallgat, és nem tiszteli saját Alkotmánybíróságát sem."
Törvénytelen törvénygyár
A 2010-es évben elért választási gyõzelme óta kormányzó FIDESZ parlamenti két-harmados többségét felhasználva jelentõsen átírta a magyar jogrendszert, melynek eredményeképpen aláásta az emberi jogok és a jogbiztonság rendszerének védelmét Magyarországon. A kormány gyors ütemben és a szükséges egyeztetési folyamatokat figyelmen kívül hagyva elfogadott, majd módosított egy új Alaptörvényt és áterõszakolt 600 új jogszabályt.
Az Alaptörvényben és egyéb jogszabályokban eszközölt változtatások eredményeképpen akadályok gördültek a bíróságok és az igazságszolgáltatás függetlensége elé, közel 300 bíró került kényszernyugdíjazásra, és az Alkotmánybíróság jogszabályokat és egyéni panaszokat felülvizsgáló jogköre korlátok közé szorult.
Szó és egyház
A változások a sajtószabadságra is hatással vannak. Független média fórumok a Human Rights Watch-nak arról számoltak be, hogy öncenzúrázásra kényszerülnek a homályos tartalmi szabályozások miatt. A médiaszabályozó szervezet több alkalommal is lehetõséget keresett arra, hogy egy független rádióadó sugárzási engedélyét megtagadja, és végül csak az egymást követõ, az engedély kibocsátására kötelezõ bírósági döntések elõtt hajolt meg.
Az új Alaptörvény több száz vallási csoportot fosztott meg egyházi státuszától. Az új Alaptörvény továbbá hátrányosan különbözteti meg a leszbikus, a meleg, a biszexuális és a transzszexuális (LMBT) embereket, kirekesztve õket a "család" fogalmából, korlátozza a nõk jogait, és megfosztja a szellemi fogyatékos embereket választójoguktól.
Talárosok lepöckölve
2012-ben és 2013 elsõ felében az Alkotmánybíróság egyes jogszabályok és rendelkezések kapcsán számos döntést hozott a bírák kényszernyugdíjazása, az egyházak önkényes nyilvántartásásával kapcsolatos bírósági fellebbezési lehetõséget kizáró eljárása, és a hajléktalanság büntetése tárgyában. Ahelyett azonban, hogy a magyar kormány elfogadta volna a döntéseket, 2013. márciusában úgy módosította az Alaptörvényt, hogy az Alaptörvény szövegébe építette be a kérdéses jogszabályi változtatásokat, és megfosztotta az Alkotmánybíróságot az Alaptörvény-módosítások felülvizsgálatának jogkörétõl, megakadályozva ezáltal, hogy a testület ismételten ellentmondhasson az intézkedéseknek.
"Ahelyett, hogy a kormány követte volna az Alkotmánybíróság döntéseit, az Alaptörvény-sértõnek megállapított törvényeket beépítette az Alaptörvénybe, megtiltva ezáltal a testületnek azok felülvizsgálatát" - mondta Gall. "Ez a legvilágosabb példája annak, ahogyan a magyar kormány semmibe veszi a jogbiztonságot."
Megszegve
A magyar kormány intézkedéseit kiemelt nemzetközi kritika kísérte, beleértve az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács nemzetközi jogi szakértõkbõl álló fóruma, Németország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai által hangoztatott véleményeket. A magyar kormány azzal utasította vissza a kritikákat, hogy véleménye szerint azok ténybeli hibákat tartalmaztak és politikai célok által voltak vezérelve.
Az 2013. márciusi Alaptörvény-módosítások miatt az Európai Bizottság az EU-jogszabály végrehajtását kikényszerítõ "kötelezettségszegési eljárás" megindítását fontolgatja Magyarország ellen. Az Európai Bíróság már döntött Magyarország ellen a bírák kényszernyugdíjazása miatt és az Európai Parlament egy jelentés összeállításán dolgozik az alaptörvény módosítások egészére vonatkozóan.
A hetedik
Az Európai Parlament Liberális Csoportja nemrég benyújtott javaslatában azt kezdeményezte, hogy az EU indítson eljárást az EU Szerzõdés 7. cikkére alapozva Magyarország ellen, mely a tagállam szavazati jogának felfüggesztését eredményezheti abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy egy ország intézkedéseinek eredményeképpen egyértelmû a veszélye annak, hogy a tagállam megsérti az Európai Unió közös értékeit, vagy a tagállam komolyan megsérti ezeket a közös értékeket. Elérkezett a 7. cikkely alkalmazásának ideje - mondta a Human Rights Watch.
Az Európa Tanács Velencei Bizottsága ugyancsak felülvizsgálja a 2013. márciusi jogszabály változtatásokat. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének egy bizottsága továbbá Magyarországgal szemben monitoring eljárás indítását javasolta, egy olyan eljárást, melyet az Európa Tanács általában csak új tagokkal szemben alkalmaz. A javaslat jóváhagyása esetén Magyarország lesz az elsõ EU ország, mely ellen ilyen típusú eljárást folytatnak. Az Európa Tanács folytatódó nyomásgyakorlása a magyar kormányra nélkülözhetetlen fontosságú - mondta a Human Rights Watch.
"Amíg a magyar kormány a kritikák megfogalmazóit elfogultsággal, ténybeli tévedésekkel és politikai motivációval vádolja, az igazság sokkal egyszerûbb: komoly aggodalom fogalmazódott meg Európa-szerte a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatban Magyarországon" - summázott Gall.
Nem találja barátinak
A kormányzat embere persze nem fogadta meg Lydia Gall tanácsát, és nem baráti figyelmeztetésnek tekintette a HRW jelentését. A nemzetközi sajtókapcsolatokért felelõs helyettes államtitkár szerint az elvárható tárgyilagosságot nélkülözõ, leginkább politikai jelszavakra emlékeztetõ kijelentéseket tartalmaz a Human Rights Watch (HRW) jogvédõ szervezet csütörtökön kiadott, Magyarországgal foglalkozó jelentése.
Az idézett megállapítások mindegyike túl általános és leegyszerûsítõ ahhoz, hogy egyáltalán egy vita alapját képezze - deklarálta Kumin Ferenc. A helyettes államtitkár hozzátette: a magyar kormány eddig is kész volt, és ezután is kész lesz konkrét, egyértelmûen megfogalmazott kritikákra válaszolni, de pontatlan és az elvárható tárgyilagosságot nélkülözõ, leginkább politikai jelszavakra emlékeztetõ kijelentésekkel nem tud foglalkozni.
Link
"Amikor már a barátaid is aggódnak érted, eljött az ideje annak, hogy abbahagyd a tagadást és elkezdj figyelni" - kommentálta a a Human Rights Watch (HRW) jelentését Lydia Gall, a nemzetközi emberi jogi szervezet munkatársa. És bizony, miután már az amerikai kormány és az Európai Bizottság (és az EU minden illetékes szerve) elmarasztalta a magyar kormányt a jogállam erõteljes sorvasztása miatt, most a HRW kapta le a tíz körmérõl Orbán Viktor rezsimjét.
Atombomba kell
A nemzetközi szervezet nem finomkodik, 29 oldalas "Téves úton az emberi jogok terén: Az új Alaptörvény és egyéb jogszabály-módosítások hatásának elemzése Magyarországon" címû jelentése azzal kezdõdik, hogy a kormány által 2010 óta alkalmazott módszeres jogszabály-módosítások gyengítik a hatalom ellenõrizhetõségét, beavatkoznak a médiaszabadságba és aláássák az emberi jogok által nyújtott védelmet. Mégpedig olyan mértékben, hogy az európai intézmények ajánlásai figyelembevételének folytatólagos elmulasztása a HRW szerint szinte törvényszerûen az Európai Unió intézkedéseit vonja maga után. A HRW a lépések mibenlétét illetõen sem finomkodik: szerinte - ahogy az EP-képviselõk nevezték a magyar alkotmányosságról szóló vitában - "EU atombombára" van szükség, nevezetesen a 7. cikkely alkalmazására. Ez teszi lehetõvé egy tagállam szavazati jogának felfüggesztését.
Tönkreteszi a jogállamiságot
Igaz, ez meglehetõsen kemény büntetés, de a HRW szerint a bûn sem kicsi. A szervezet ugyanis úgy találta: a magyar kormány, az EU és az Európa Tanács fellépéseit módszeresen figyelmen kívül hagyva, további alaptörvény-módosításokat vezetett be Magyarország Alkotmánybíróságának kötelezõ erejû, emberi jogokat fenntartó döntései ellenében. A jelentés megállapítja, hogy a jogszabály módosítások Magyarország uniós és európa tanácsi tagsága által vállalt emberi jogi kötelezettségeinek mondanak ellent. "A magyar kormány által eszközölt jogszabályi változások tönkreteszik az emberi jogvédelmi rendszert és a jogállamiságot" - mondta Lydia Gall, a Human Rights Watch Kelet-Európa és Balkán kutatója. "A legaggasztóbb az, hogy a magyar kormány Európa tanácsára nem hallgat, és nem tiszteli saját Alkotmánybíróságát sem."
Törvénytelen törvénygyár
A 2010-es évben elért választási gyõzelme óta kormányzó FIDESZ parlamenti két-harmados többségét felhasználva jelentõsen átírta a magyar jogrendszert, melynek eredményeképpen aláásta az emberi jogok és a jogbiztonság rendszerének védelmét Magyarországon. A kormány gyors ütemben és a szükséges egyeztetési folyamatokat figyelmen kívül hagyva elfogadott, majd módosított egy új Alaptörvényt és áterõszakolt 600 új jogszabályt.
Az Alaptörvényben és egyéb jogszabályokban eszközölt változtatások eredményeképpen akadályok gördültek a bíróságok és az igazságszolgáltatás függetlensége elé, közel 300 bíró került kényszernyugdíjazásra, és az Alkotmánybíróság jogszabályokat és egyéni panaszokat felülvizsgáló jogköre korlátok közé szorult.
Szó és egyház
A változások a sajtószabadságra is hatással vannak. Független média fórumok a Human Rights Watch-nak arról számoltak be, hogy öncenzúrázásra kényszerülnek a homályos tartalmi szabályozások miatt. A médiaszabályozó szervezet több alkalommal is lehetõséget keresett arra, hogy egy független rádióadó sugárzási engedélyét megtagadja, és végül csak az egymást követõ, az engedély kibocsátására kötelezõ bírósági döntések elõtt hajolt meg.
Az új Alaptörvény több száz vallási csoportot fosztott meg egyházi státuszától. Az új Alaptörvény továbbá hátrányosan különbözteti meg a leszbikus, a meleg, a biszexuális és a transzszexuális (LMBT) embereket, kirekesztve õket a "család" fogalmából, korlátozza a nõk jogait, és megfosztja a szellemi fogyatékos embereket választójoguktól.
Talárosok lepöckölve
2012-ben és 2013 elsõ felében az Alkotmánybíróság egyes jogszabályok és rendelkezések kapcsán számos döntést hozott a bírák kényszernyugdíjazása, az egyházak önkényes nyilvántartásásával kapcsolatos bírósági fellebbezési lehetõséget kizáró eljárása, és a hajléktalanság büntetése tárgyában. Ahelyett azonban, hogy a magyar kormány elfogadta volna a döntéseket, 2013. márciusában úgy módosította az Alaptörvényt, hogy az Alaptörvény szövegébe építette be a kérdéses jogszabályi változtatásokat, és megfosztotta az Alkotmánybíróságot az Alaptörvény-módosítások felülvizsgálatának jogkörétõl, megakadályozva ezáltal, hogy a testület ismételten ellentmondhasson az intézkedéseknek.
"Ahelyett, hogy a kormány követte volna az Alkotmánybíróság döntéseit, az Alaptörvény-sértõnek megállapított törvényeket beépítette az Alaptörvénybe, megtiltva ezáltal a testületnek azok felülvizsgálatát" - mondta Gall. "Ez a legvilágosabb példája annak, ahogyan a magyar kormány semmibe veszi a jogbiztonságot."
Megszegve
A magyar kormány intézkedéseit kiemelt nemzetközi kritika kísérte, beleértve az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács nemzetközi jogi szakértõkbõl álló fóruma, Németország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai által hangoztatott véleményeket. A magyar kormány azzal utasította vissza a kritikákat, hogy véleménye szerint azok ténybeli hibákat tartalmaztak és politikai célok által voltak vezérelve.
Az 2013. márciusi Alaptörvény-módosítások miatt az Európai Bizottság az EU-jogszabály végrehajtását kikényszerítõ "kötelezettségszegési eljárás" megindítását fontolgatja Magyarország ellen. Az Európai Bíróság már döntött Magyarország ellen a bírák kényszernyugdíjazása miatt és az Európai Parlament egy jelentés összeállításán dolgozik az alaptörvény módosítások egészére vonatkozóan.
A hetedik
Az Európai Parlament Liberális Csoportja nemrég benyújtott javaslatában azt kezdeményezte, hogy az EU indítson eljárást az EU Szerzõdés 7. cikkére alapozva Magyarország ellen, mely a tagállam szavazati jogának felfüggesztését eredményezheti abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy egy ország intézkedéseinek eredményeképpen egyértelmû a veszélye annak, hogy a tagállam megsérti az Európai Unió közös értékeit, vagy a tagállam komolyan megsérti ezeket a közös értékeket. Elérkezett a 7. cikkely alkalmazásának ideje - mondta a Human Rights Watch.
Az Európa Tanács Velencei Bizottsága ugyancsak felülvizsgálja a 2013. márciusi jogszabály változtatásokat. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének egy bizottsága továbbá Magyarországgal szemben monitoring eljárás indítását javasolta, egy olyan eljárást, melyet az Európa Tanács általában csak új tagokkal szemben alkalmaz. A javaslat jóváhagyása esetén Magyarország lesz az elsõ EU ország, mely ellen ilyen típusú eljárást folytatnak. Az Európa Tanács folytatódó nyomásgyakorlása a magyar kormányra nélkülözhetetlen fontosságú - mondta a Human Rights Watch.
"Amíg a magyar kormány a kritikák megfogalmazóit elfogultsággal, ténybeli tévedésekkel és politikai motivációval vádolja, az igazság sokkal egyszerûbb: komoly aggodalom fogalmazódott meg Európa-szerte a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatban Magyarországon" - summázott Gall.
Nem találja barátinak
A kormányzat embere persze nem fogadta meg Lydia Gall tanácsát, és nem baráti figyelmeztetésnek tekintette a HRW jelentését. A nemzetközi sajtókapcsolatokért felelõs helyettes államtitkár szerint az elvárható tárgyilagosságot nélkülözõ, leginkább politikai jelszavakra emlékeztetõ kijelentéseket tartalmaz a Human Rights Watch (HRW) jogvédõ szervezet csütörtökön kiadott, Magyarországgal foglalkozó jelentése.
Az idézett megállapítások mindegyike túl általános és leegyszerûsítõ ahhoz, hogy egyáltalán egy vita alapját képezze - deklarálta Kumin Ferenc. A helyettes államtitkár hozzátette: a magyar kormány eddig is kész volt, és ezután is kész lesz konkrét, egyértelmûen megfogalmazott kritikákra válaszolni, de pontatlan és az elvárható tárgyilagosságot nélkülözõ, leginkább politikai jelszavakra emlékeztetõ kijelentésekkel nem tud foglalkozni.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2013. May 17. 10:25:09
#2 |
tour
- 2013. May 17. 12:10:15
#3 |
Nuharak
- 2013. May 18. 04:05:24
#4 |
Maguskacska
- 2013. May 18. 06:32:43
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.