Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Arab pénzek menthetik meg a magyar csúcsegyetemeket
Úgy tûnik, kormányzati hátszél bátorítja a financiális csapdában vergõdõ egyetemeket, hogy a keleti nyitás oktatási dimenzióját kreatív tartalommal töltsék meg, s ennek jegyében iszlám tanulmányi központok létrehozásával csatornázzák be az arab tõkét intézményeikbe. Az elsõ ilyenrõl már elvi döntés született. A Hetek írása.
Komolyan gondolja a kormány a keleti nyitást. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár ennek jegyében másfél hónap alatt Kínával, Oroszországgal, Moldovai Köztársasággal, az Egyesült Arab Emirátusokkal, Üzbegisztánnal, Türkmenisztánnal, Fehéroroszországgal, Kuvaittal, Grúziával és Indonéziával hozott tetõ alá gazdasági együttmûködést, és ha a FÁK országainak többségét megnyerte, Dél-Amerikában és a karibi térségben néz újabb üzleti partnerek után.
Nagy reményeket fûzünk például Szaúd-Arábiához. Az elmúlt másfél évben csaknem húsz magas szintû látogatásra került sor a két ország között, kétmillió liter Szentkirályi ásványvizet exportálunk számukra, születõben van a szaúdi-magyar üzleti tanács, a héten pedig szaúdi napokat rendeztünk Budapesten, melynek keretében a királyság kultúráját bemutató ingyenes kiállítást – egyebek mellett a mekkai és medinai zarándokhelyek kicsinyített modelljét –, elõadást, dokumentumfilmeket és folklórprogramokat tekinthettek meg az érdeklõdõk a fõváros frekventált területein. Az esemény fõvédnöke és díszvendége Abdullah király fia, Abdulaziz herceg, akit Kövér László házelnök („a hit, a nemzet, a család és a munka megbecsülése összeköt bennünket”) és Martonyi János külügyminiszter is fogadott. Utóbbi szorgalmazta, hogy az eddiginél is több szaúdi diák tanuljon a magyar egyetemeken, a keleti nyitás ernyõje alatt zajló legtöbb tárgyalás során ugyanis felmerül az ösztöndíj-csereprogramok lehetõsége is, melyet a financiális gondokkal küzdõ magyar egyetemek máris továbbgondoltak.
Elsõ fecske a Budapesti Corvinus Egyetem. A hét elején Csicsmann László dékán elõterjesztése alapján Kari Tanácsi döntés született arról, hogy az egyetemen Iszlám Tanulmányok Központ és Mesterszakos képzés indul. A majdnem abszolút többséges szavazati arányhoz két dolog kellett: egyfelõl a dékán élménybeszámolója áprilisi „impozáns” rijádi utazásukról, másfelõl Rózsás Péter András gazdasági fõigazgató kijózanító helyzetértékelése az egyetem anyagi lehetõségeirõl („Csoda lesz, ha túléljük a nyarat…”).
A Corvinus küldöttsége Rostoványi Zsolt rektor vezetésével egy nemzetközi felsõoktatási kiállításra érkezett Rijádba négy másik magyar intézmény (Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem) képviselõivel együtt, ahol 37 ország 436 felsõoktatási intézménye mellett Szaúd-Arábia 51 egyeteme és felsõoktatási intézménye képviseltette magát. A magyar delegációkat fogadta Khalid bin Mohammed Al-Anqari szaúdi felsõoktatási miniszter, aki örömmel vette át a BCE küldöttségétõl az as-Safir ath-Thaqafi címû arab nyelvû folyóirat egy példányát, benne fényképes beszámolóval díszdoktorrá avatásáról a Corvinus Egyetemen.
Lapunk információi szerint, a miniszter legutóbbi magyarországi látogatásakor a külügy kérte meg a Corvinust, hogy tegye már meg ezt a szívességet a hosszútávú, sikeres együttmûködés érdekében. E gyakorlat azonban kormányzati impulzus nélkül is mûködik az egyetem életében, hiszen április elején az Antall József Tudásközpont Magyarország és az Öböl-térség gazdasági és felsõoktatási kapcsolatai-ról szóló konferenciájának díszvendégét, Dr. Mohammad Al-Sabah Al-Salem Al-Sabah sejk urat avatták díszdoktorrá.
Csicsmann – akinek tanulmányi útjai az elmúlt években szinte kizárólag iszlám országokra korlátozódtak – elmondása alapján a rijádi kiállításon a szaúdi felsõoktatási miniszter rendszeresen ellátogatott a Corvinus standjához hoz és „nagyon pozitív volt az egyetem iránti elkötelezettsége”. (Mellékesnek tûnhet, hogy említése szerint még a szaúdi Bin Laden csoportból is volt érdeklõdõ az egyetemük képzése iránt.) A nem céltalan élménybeszámolót követõen a dékán kifejezte kollégáinak, hogy szaúdi részrõl komoly igény mutatkozik egy szoros, szakmai együttmûködés kialakítására, és ehhez jelentõs pénzügyi támogatásra van kilátás, pláne, ha a megvalósítás egy Központ felállításában öltene testet. Ismeretei szerint Nyugat-Európában több egyetemnek van hasonló Islamic Studies központja és „pillanatok alatt meg lehet állapodni néhány millió dolláros támogatásokban” – érvelt a dékán, hozzátéve, hogy „addig kell ütni a vasat, amíg forró”: a miniszter most kapott tõlük díszdoktori címet, nemrég tértek haza Rijádból, ráadásul szaúdi napok vannak Budapesten, ergo állami szintrõl is érezhetõ hátszele van a dolognak.
Arra a kérdésre, hogy mekkora mozgástere maradna az egyetemnek például a tanterv, a programok, satöbbi meghatározásában, ha az Iszlám Tanulmányok Központ finanszírozását teljes mértékben a szaúdi fél vállalná magára, a dékán kétértelmû választ adott: a kérdés jogos, az egyetem szakmai autonómiája nem csorbulna, a „vallási térítésnek, vagy egyébnek pedig nem szabadna fontos szerepet adni”.
Az egyetem diákjaival beszélgetve többen állítják egybehangzóan, hogy az iszlám világ felé elkötelezett új rektor, Rostoványi Zsolt felbukkanása óta megszaporodtak az arab országokkal foglalkozó programok, konferenciák, és a díszdoktori cím adományozások az Öböl-országokhoz tartozó személyek részére, továbbá az egyetem hivatalos lapja, a Közgazdász többször is közölt az iszlám pénzügyi rendszer elõnyeit taglaló írásokat, valamint az iszlám terrort a keresztény fundamentalizmussal párhuzamba állító publicisztikákat.
Link
Komolyan gondolja a kormány a keleti nyitást. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár ennek jegyében másfél hónap alatt Kínával, Oroszországgal, Moldovai Köztársasággal, az Egyesült Arab Emirátusokkal, Üzbegisztánnal, Türkmenisztánnal, Fehéroroszországgal, Kuvaittal, Grúziával és Indonéziával hozott tetõ alá gazdasági együttmûködést, és ha a FÁK országainak többségét megnyerte, Dél-Amerikában és a karibi térségben néz újabb üzleti partnerek után.
Nagy reményeket fûzünk például Szaúd-Arábiához. Az elmúlt másfél évben csaknem húsz magas szintû látogatásra került sor a két ország között, kétmillió liter Szentkirályi ásványvizet exportálunk számukra, születõben van a szaúdi-magyar üzleti tanács, a héten pedig szaúdi napokat rendeztünk Budapesten, melynek keretében a királyság kultúráját bemutató ingyenes kiállítást – egyebek mellett a mekkai és medinai zarándokhelyek kicsinyített modelljét –, elõadást, dokumentumfilmeket és folklórprogramokat tekinthettek meg az érdeklõdõk a fõváros frekventált területein. Az esemény fõvédnöke és díszvendége Abdullah király fia, Abdulaziz herceg, akit Kövér László házelnök („a hit, a nemzet, a család és a munka megbecsülése összeköt bennünket”) és Martonyi János külügyminiszter is fogadott. Utóbbi szorgalmazta, hogy az eddiginél is több szaúdi diák tanuljon a magyar egyetemeken, a keleti nyitás ernyõje alatt zajló legtöbb tárgyalás során ugyanis felmerül az ösztöndíj-csereprogramok lehetõsége is, melyet a financiális gondokkal küzdõ magyar egyetemek máris továbbgondoltak.
Elsõ fecske a Budapesti Corvinus Egyetem. A hét elején Csicsmann László dékán elõterjesztése alapján Kari Tanácsi döntés született arról, hogy az egyetemen Iszlám Tanulmányok Központ és Mesterszakos képzés indul. A majdnem abszolút többséges szavazati arányhoz két dolog kellett: egyfelõl a dékán élménybeszámolója áprilisi „impozáns” rijádi utazásukról, másfelõl Rózsás Péter András gazdasági fõigazgató kijózanító helyzetértékelése az egyetem anyagi lehetõségeirõl („Csoda lesz, ha túléljük a nyarat…”).
A Corvinus küldöttsége Rostoványi Zsolt rektor vezetésével egy nemzetközi felsõoktatási kiállításra érkezett Rijádba négy másik magyar intézmény (Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem) képviselõivel együtt, ahol 37 ország 436 felsõoktatási intézménye mellett Szaúd-Arábia 51 egyeteme és felsõoktatási intézménye képviseltette magát. A magyar delegációkat fogadta Khalid bin Mohammed Al-Anqari szaúdi felsõoktatási miniszter, aki örömmel vette át a BCE küldöttségétõl az as-Safir ath-Thaqafi címû arab nyelvû folyóirat egy példányát, benne fényképes beszámolóval díszdoktorrá avatásáról a Corvinus Egyetemen.
Lapunk információi szerint, a miniszter legutóbbi magyarországi látogatásakor a külügy kérte meg a Corvinust, hogy tegye már meg ezt a szívességet a hosszútávú, sikeres együttmûködés érdekében. E gyakorlat azonban kormányzati impulzus nélkül is mûködik az egyetem életében, hiszen április elején az Antall József Tudásközpont Magyarország és az Öböl-térség gazdasági és felsõoktatási kapcsolatai-ról szóló konferenciájának díszvendégét, Dr. Mohammad Al-Sabah Al-Salem Al-Sabah sejk urat avatták díszdoktorrá.
Csicsmann – akinek tanulmányi útjai az elmúlt években szinte kizárólag iszlám országokra korlátozódtak – elmondása alapján a rijádi kiállításon a szaúdi felsõoktatási miniszter rendszeresen ellátogatott a Corvinus standjához hoz és „nagyon pozitív volt az egyetem iránti elkötelezettsége”. (Mellékesnek tûnhet, hogy említése szerint még a szaúdi Bin Laden csoportból is volt érdeklõdõ az egyetemük képzése iránt.) A nem céltalan élménybeszámolót követõen a dékán kifejezte kollégáinak, hogy szaúdi részrõl komoly igény mutatkozik egy szoros, szakmai együttmûködés kialakítására, és ehhez jelentõs pénzügyi támogatásra van kilátás, pláne, ha a megvalósítás egy Központ felállításában öltene testet. Ismeretei szerint Nyugat-Európában több egyetemnek van hasonló Islamic Studies központja és „pillanatok alatt meg lehet állapodni néhány millió dolláros támogatásokban” – érvelt a dékán, hozzátéve, hogy „addig kell ütni a vasat, amíg forró”: a miniszter most kapott tõlük díszdoktori címet, nemrég tértek haza Rijádból, ráadásul szaúdi napok vannak Budapesten, ergo állami szintrõl is érezhetõ hátszele van a dolognak.
Arra a kérdésre, hogy mekkora mozgástere maradna az egyetemnek például a tanterv, a programok, satöbbi meghatározásában, ha az Iszlám Tanulmányok Központ finanszírozását teljes mértékben a szaúdi fél vállalná magára, a dékán kétértelmû választ adott: a kérdés jogos, az egyetem szakmai autonómiája nem csorbulna, a „vallási térítésnek, vagy egyébnek pedig nem szabadna fontos szerepet adni”.
Az egyetem diákjaival beszélgetve többen állítják egybehangzóan, hogy az iszlám világ felé elkötelezett új rektor, Rostoványi Zsolt felbukkanása óta megszaporodtak az arab országokkal foglalkozó programok, konferenciák, és a díszdoktori cím adományozások az Öböl-országokhoz tartozó személyek részére, továbbá az egyetem hivatalos lapja, a Közgazdász többször is közölt az iszlám pénzügyi rendszer elõnyeit taglaló írásokat, valamint az iszlám terrort a keresztény fundamentalizmussal párhuzamba állító publicisztikákat.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. May 19. 06:18:49
#2 |
ssman
- 2013. May 19. 12:37:52
#3 |
kukackac
- 2013. May 19. 13:49:54
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.