Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Hollande európai kormányt akar
A francia versenyképesség javÃtására legalább ilyen jó ötletei voltak
Saját kormányt az eurózónának, saját költségvetéssel, és természetesen saját hitelfelvételi joggal, összehangolt adórendszerrel és egy saját fõállású elnökkel - csak ennyit szeretne Francois Hollande francia elnök elérni két év alatt. Honfitársainak pedig azt jósolta, hogy a korábbinál egy kicsit tovább kell majd dolgozniuk a nyugdÃjukért.
Hatalomra jutásának egy éve alkalmából tartott két és fél órás sajtóértekezletén a francia elnök továbbra is úgy viselkedett mintha még mindig a németekkel egyenrangúan irányÃtaná az európai integrációs folyamatot. Hollande visszautasÃtotta, hogy vesztettek volna vezetõ szerepükbõl az egyre reménytelenebbül versenyképtelen gazdasági háttér miatt. Ennek orvoslására csupán ködös terveket adott el egy tÃzéves állami digitális fejlesztési projektrõl, a megújuló energiaforrások fejlesztésérõl, a közegészségügy feljavÃtásáról, hatalmas infrastrukturális beruházásokat Ãgérve a közlekedés korszerûsÃtésére.
Ezek azonban az ország jelenlegi állapotában pont ugyanúgy finanszÃrozhatatlanok, mint ahogy az európai tervei megvalósÃthatatlanok.
Az európai politikai unió terén azért lesz képtelen a francia szocialista elnök áttörést elérni, mert hatalmas ugrást tervez a rossz irányba. A tervei alapján ugyanis pont szembe fog ugrani Angela Merkel német kancellárral. A józan gazdasági megfontolások ugyanakkor arra késztetnék, hogy addig is próbáljon meg a németekkel közösen húzni, amÃg végre nem hajtja azokat a szerkezeti reformokat a gazdaságban, amelyek esélyt adhatnak a felzárkózásra a szomszédhoz.
Hollande azon tervei, amelyek saját hitelfelvételi vagyis közös felelõsségû kötvénykibocsátási joggal ruháznák fel az eurózónát elfogadhatatlanok a németeknek, Berlin ugyanis nem óhajtja a többiek felelõtlen gazdálkodásának számláját állni. A németek ugyanakkor nem akarják a jelenleginél nagyobb intézményesÃtését sem az eurózóna különállásának az unió többi országától, mert joggal tartanak attól, hogy ezzel elviselhetetlen feszültségeket gerjeszthetnének a két tábor között, Ami kezelhetetlenné válhat egy olyan idõszakban, amikor az uniós polgárok egyre nagyobb hányada ábrándul ki az unióból.
Éppen e feszültség keltésére a legalkalmasabb módszer annak az adóharmonizációnak a szorgalmazása, amely megfoszthatja versenyelõnyeitõl a kevésbé fejlett uniós tagországokat. Az európai szociális dimenzió erõsÃtésérõl hajtogatott szólamok pedig hátráltatni fogják annak a rugalmas munkaerõ reformnak a végrehajtását, amely bizony számos örökösnek tartott munkajogi vÃvmány feladásával jár majd. Miközben Hollande errõl szónokolt Marano Rajoy spanyol miniszterelnök nem véletlenül utasÃtotta vissza a szakszervezetek kérését a dolgozók nagyobb védelme érdekében, mert éppen ezen kellene változtatni. Mint ahogy a francia elnök, aki oly lelkesen küzdött elõdje Nicolas Sarkozy azon reformja ellen, amely felemelte 60-ról 62-re a nyugdÃjkorhatárt, most maga is azt pedzegette: tovább kell majd dolgozni, ha egyszer tovább élünk.
Link
Saját kormányt az eurózónának, saját költségvetéssel, és természetesen saját hitelfelvételi joggal, összehangolt adórendszerrel és egy saját fõállású elnökkel - csak ennyit szeretne Francois Hollande francia elnök elérni két év alatt. Honfitársainak pedig azt jósolta, hogy a korábbinál egy kicsit tovább kell majd dolgozniuk a nyugdÃjukért.
Hatalomra jutásának egy éve alkalmából tartott két és fél órás sajtóértekezletén a francia elnök továbbra is úgy viselkedett mintha még mindig a németekkel egyenrangúan irányÃtaná az európai integrációs folyamatot. Hollande visszautasÃtotta, hogy vesztettek volna vezetõ szerepükbõl az egyre reménytelenebbül versenyképtelen gazdasági háttér miatt. Ennek orvoslására csupán ködös terveket adott el egy tÃzéves állami digitális fejlesztési projektrõl, a megújuló energiaforrások fejlesztésérõl, a közegészségügy feljavÃtásáról, hatalmas infrastrukturális beruházásokat Ãgérve a közlekedés korszerûsÃtésére.
Ezek azonban az ország jelenlegi állapotában pont ugyanúgy finanszÃrozhatatlanok, mint ahogy az európai tervei megvalósÃthatatlanok.
Az európai politikai unió terén azért lesz képtelen a francia szocialista elnök áttörést elérni, mert hatalmas ugrást tervez a rossz irányba. A tervei alapján ugyanis pont szembe fog ugrani Angela Merkel német kancellárral. A józan gazdasági megfontolások ugyanakkor arra késztetnék, hogy addig is próbáljon meg a németekkel közösen húzni, amÃg végre nem hajtja azokat a szerkezeti reformokat a gazdaságban, amelyek esélyt adhatnak a felzárkózásra a szomszédhoz.
Hollande azon tervei, amelyek saját hitelfelvételi vagyis közös felelõsségû kötvénykibocsátási joggal ruháznák fel az eurózónát elfogadhatatlanok a németeknek, Berlin ugyanis nem óhajtja a többiek felelõtlen gazdálkodásának számláját állni. A németek ugyanakkor nem akarják a jelenleginél nagyobb intézményesÃtését sem az eurózóna különállásának az unió többi országától, mert joggal tartanak attól, hogy ezzel elviselhetetlen feszültségeket gerjeszthetnének a két tábor között, Ami kezelhetetlenné válhat egy olyan idõszakban, amikor az uniós polgárok egyre nagyobb hányada ábrándul ki az unióból.
Éppen e feszültség keltésére a legalkalmasabb módszer annak az adóharmonizációnak a szorgalmazása, amely megfoszthatja versenyelõnyeitõl a kevésbé fejlett uniós tagországokat. Az európai szociális dimenzió erõsÃtésérõl hajtogatott szólamok pedig hátráltatni fogják annak a rugalmas munkaerõ reformnak a végrehajtását, amely bizony számos örökösnek tartott munkajogi vÃvmány feladásával jár majd. Miközben Hollande errõl szónokolt Marano Rajoy spanyol miniszterelnök nem véletlenül utasÃtotta vissza a szakszervezetek kérését a dolgozók nagyobb védelme érdekében, mert éppen ezen kellene változtatni. Mint ahogy a francia elnök, aki oly lelkesen küzdött elõdje Nicolas Sarkozy azon reformja ellen, amely felemelte 60-ról 62-re a nyugdÃjkorhatárt, most maga is azt pedzegette: tovább kell majd dolgozni, ha egyszer tovább élünk.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Vizilo
- 2013. May 20. 11:38:55
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték