Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról
Tegnap megtudtam másodkézbõl, hogy az NBH hetek óta mást sem csinál(!), mint falvakva zsidókat telepít be! Néhány "törvényszolgának" már kivan teljesen, de még egyik sem akarta fejbe lni sem lézer janit, sem egyik elõljáróját sem.
A jogszabály mai napon (2013.V.21.) hatályos állapota
A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály következõ idõállapotára ( 2013.VII.1. )
Az Országgyûlés a Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos mûködésérõl a következõ törvényt alkotja:2
A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása
1. §3 Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:
a) az Információs Hivatal,
b) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint
d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).
2. § (1)4 Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedõ illetékességgel rendelkezõ, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a nemzetbiztonsági szolgálatok - a kormányzati irányítási döntéseknek megfelelõen - helyi, területi szerveket hozhatnak létre.
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai
3. §5
4. § Az Információs Hivatal
a)6 megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetõleg külföldi eredetû, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá Magyarország érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat;
b)7 felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértõ vagy veszélyeztetõ külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
c) információkat gyûjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetõ, külföldi szervezett bûnözésrõl, különösen a terrorszervezetekrõl, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemrõl, a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az elõállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmáról;
d) felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket;
e) közremûködik a nemzetközileg ellenõrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében és megelõzésében;
f) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévõ magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
g)8 ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenõrzésének feladatait, valamint objektumai mûveleti védelmét;
h)9 végzi a minõsített adatok védelmére használt rejtjelzõ eljárások, algoritmusok, valamint az országhatáron kívül rejtjelzésre használt eszközök kriptográfiai bevizsgálását és minõsítését, továbbá rejtjelkulcsot állít elõ;
i)10 saját állománya tekintetében ellátja a belsõ biztonsági és bûnmegelõzési célú ellenõrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenõrzését;
j)11 saját beszerzései tekintetében elvégzi a minõsített adatot, az ország alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintõ vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítõ ellenõrzést.
5. § Az Alkotmányvédelmi Hivatal12
a)13 felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértõ vagy veszélyeztetõ külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b)14 felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel történõ megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
c)15
d)16 felderíti és elhárítja a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztetõ leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
e) ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenõrzésének feladatait;
g)17 végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmezõ, továbbá a menekültkénti elismerését kérõ, illetõleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötõdõen - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenõrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
h)18 a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bûncselekmények [a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet], az emberiség elleni bûncselekmények (Btk. XI. fejezet), illetve mûködési területén a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bûncselekmények felderítését;
i)19
j)20 információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erõszak (Btk. 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minõsítésû adattal (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légijármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §) bûncselekményekre vonatkozóan;
k) közremûködik a nemzetközileg ellenõrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelõzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenõrzésében;
l) közremûködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelõzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenõrzésében;
m)21 a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenõrzését;
n)22 saját beszerzései tekintetében elvégzi a minõsített adatot, az ország alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintõ vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti elõzetes minõsítést, beszerzési eljáráshoz kötõdõ minõsítést és kiegészítõ ellenõrzést.
6. §23 A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
a) felfedi a Magyarország ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket;
b) felderíti és elhárítja a külföldi titkosszolgálatoknak Magyarország szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértõ vagy veszélyeztetõ törekvéseit és tevékenységét;
c) megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetõleg külföldi eredetû, a biztonságpolitika katonai elemét érintõ katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;
d) mûködési területén felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének jogellenes eszközökkel történõ megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
e) információkat gyûjt a Magyar Honvédség mûveleti területen lévõ alakulatait és azok állományát veszélyeztetõ törekvésekrõl és tevékenységekrõl, valamint részt vesz a Magyar Honvédség mûveleti területen alkalmazott erõinek nemzetbiztonsági védelmében, felkészítésében és támogatásában;
f) biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadmûveleti tervezõ munkájához szükséges információkat;
g) információkat gyûjt a honvédelmi érdeket veszélyeztetõ kiber-tevékenységrõl és szervezetekrõl, biztosítja a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Honvéd Vezérkar információvédelmi tervezõ munkájához szükséges információkat;
h) információkat gyûjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetõ terrorszervezetekrõl, felderíti és elhárítja a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
i) információkat gyûjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetõ jogellenes fegyverkereskedelemrõl, a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztériumot és a Magyar Honvédség biztonságát veszélyeztetõ szervezett bûnözésrõl, ezen belül kiemelten a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemrõl;
j) közremûködik a nemzetközileg ellenõrzött termékek és technológiák, valamint a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelõzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenõrzésében;
k) ellátja az illetékességi körébe tartozó, a kormányzati tevékenység szempontjából fontos katonai szervek és létesítmények (intézmények), valamint a kormányzati és katonai vezetési objektumok biztonsági védelmét;
l) mûködési területén a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bûncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bûncselekmények (Btk. XI. fejezet), a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bûncselekmények felderítését;
m) mûködési területén felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §);
n) mûködési területén információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erõszak (Btk. 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minõsítésû adattal (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §), a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetõleg kettõs felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 263/B. §) bûncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bûncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség törvényes feladatainak végrehajtását;
o) ellátja a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggõ nemzetbiztonsági feladatokat;
p) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenõrzését;
q) elvégzi a minõsített adatot, az ország alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintõ vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti elõzetes minõsítést, beszerzési eljáráshoz kötõdõ minõsítést és kiegészítõ ellenõrzést;
r) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenõrzésének feladatait;
s) a hatáskörébe tartozó állománya tekintetében ellátja a belsõ biztonsági és bûnmegelõzési célú ellenõrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenõrzését.
7. §24
8. §25 (1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyûjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez a titkos információgyûjtésre, illetve a titkos adatszerzésre feljogosított szervek titkos információgyûjtõ, valamint titkos adatszerzõ tevékenységéhez,
b) törvény által titkos információgyûjtésre, valamint titkos adatszerzésre feljogosított szervek igényei alapján biztosítja az e tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat,
c) speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére,
d) ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggõ hatósági felügyeletet,
e) szakértõi, illetve - külön jogszabály rendelkezései szerint - igazságügyi szakértõi tevékenységet végez,
f) elvégzi a hatáskörébe tartozó, valamint a 68. § (4) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek nemzetbiztonsági ellenõrzését, illetve ellátja az objektumai mûveleti védelmét,
g)26 elvégzi a minõsített adatot, az ország alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintõ vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítõ ellenõrzést.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szervezet, az 54. § (1) bekezdésében meghatározott eszközöket és módszereket - az e) pont kivételével - saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében alkalmazhatja.
(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 54. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint - a 71. § (8) bekezdésében foglaltak kivételével - az 56. §-ban meghatározott titkos információgyûjtés eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.
(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások - az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott igazságügyi szakértõi tevékenységet kivéve - térítésmentesek.
(6) A titkos információgyûjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttmûködés rendjét a Kormány határozza meg.
(7)27 A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megkeresések teljesítésekor - a nemzetközi bûnügyi együttmûködés keretében végzett határon átnyúló megfigyelés kivételével - kizárólag Magyarország területén tevékenykedhet.
9. § A nemzetbiztonsági szolgálatok
a) végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek, eszközök beszerzését, kutatását, fejlesztését és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai felkészítést, mindezek érdekében együttmûködhetnek egymással és más szervekkel;
b)28 ellátják a rendkívüli állapottal, a szükségállapottal, a megelõzõ védelmi helyzettel, a veszélyhelyzettel, valamint a váratlan támadással összefüggõ, törvényben meghatározott feladatokat;
c)29 ellátják e törvény keretei között a Kormány, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelõs miniszter vagy a honvédelemért felelõs miniszter által meghatározott feladatokat;
d)30
e) gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a közalkalmazottak szakirányú képzésérõl.
A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése
10. §31 (1) A Kormány
a) az Információs Hivatalt a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelõs miniszter,
b) az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter,
c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot a honvédelemért felelõs miniszter
[az a)-c) pont szerinti miniszterek a továbbiakban együtt: miniszter] útján irányítja.
(2) A Kormány az Információs Hivatalt - a Kormány erre vonatkozó eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott kormányrendeleti kijelölése esetén - a miniszterelnök útján is irányíthatja. Ha a Kormány az Információs Hivatalt a miniszterelnök útján irányítja, az e törvényben a miniszter alatt - az Információs Hivatal vonatkozásában - a miniszterelnököt is érteni kell.
(3) Ha a Kormány az Információs Hivatalt a miniszterelnök útján irányítja, az irányítással összefüggõ egyes hatásköröket a miniszterelnök a Miniszterelnökség szervezeti és mûködési szabályzatában a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkárra átruházhatja.
11. § (1) A miniszter
a) elõkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatok mûködésével, feladataival és hatásköreivel kapcsolatos jogszabályok, valamint egyéb kormányzati döntések tervezeteit, illetõleg részt vesz azok elõkészítésében;
b)32 biztosítja a Magyarország érdekeinek érvényesítésével és védelmével kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok végrehajtását;
c)33 rendeletek és normatív utasítások által szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és mûködését;34
d) kapcsolatot tart fenn a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi együttmûködésének elõsegítése érdekében.
(2) A miniszter irányító jogkörében
a) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot határoz meg, illetve utasítást ad;
b) félévente írásban meghatározza a fõigazgatók számára a szolgálatok idõszerû feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesítésére;
c) a fõigazgatók elõterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és mûködési szabályzatát és az állománytáblát;
d) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésére;
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodása tekintetében gyakorolja a fejezetért felelõs szerv vezetõjének, valamint a költségvetési szerv felügyeletéért felelõs szerv vezetõjének jogszabályokban meghatározott tervezési, elõirányzat-módosítási, beszámolási, információszolgáltatási, pénzügyi, valamint ellenõrzési kötelezettségeit és jogait;
f) a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodása tekintetében célszerûségi és eredményességi ellenõrzést végez;
g) ellenõrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerû mûködését, feladataik végrehajtását;35
h) a fõigazgatók elõterjesztésére jóváhagyja a titkos információgyûjtés belsõ eljárási és engedélyezési szabályait;
i) a fõigazgatók elõterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kapcsolataira vonatkozó javaslatokat;
j) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a fõigazgatók kinevezésére és felmentésére;
k) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a fõigazgatók felett, kinevezi és felmenti helyetteseiket, felettük gyakorolja a munkáltatói jogokat;
l) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a tábornoki kinevezésekre;
m) a fõigazgatók javaslatára kinevezi az ezredeseket;
n) jóváhagyja a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba javasolt személyek kinevezését és az ilyen beosztásban lévõ személyek felmentését;
o) intézkedik a fõigazgatókat, helyetteseiket érintõ belsõ biztonsági és bûnmegelõzési célú ellenõrzések elvégzésérõl;
p) gyakorolja a törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban számára biztosított külön jogokat.
(3) A miniszter az irányító jogkörében adott utasításával a fõigazgatók hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörük gyakorlását nem akadályozhatja.
(4) A miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatok részére egyedi utasítást a fõigazgatók útján adhat, a hatósági jogkör alapján eljáró nemzetbiztonsági szolgálatoknak a döntés tartalmára vonatkozó utasítást nem adhat.
(5) A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményérõl és a megtett intézkedésekrõl 30 napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidõ egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.
(6)36 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelõs miniszter az Információs Hivatal tekintetében irányítja az állami szervektõl származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntéselõkészítést támogató munkát.
(7)37 Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat belsõ bûnmegelõzési és bûnfelderítési ellenõrzését a rendõrségrõl szóló törvényben meghatározott belsõ bûnmegelõzési és bûnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.
12. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok élén fõigazgatók állnak, akiket a miniszter elõterjesztésére a miniszterelnök nevez ki, és ment fel.
(2)38 A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fõigazgatójára vonatkozó elõterjesztést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter a honvédelemért felelõs miniszterrel és a rendészetért felelõs miniszterrel egyetértésben teszi meg.
12/A. §39 Ha a Kormány az Információs Hivatalt a miniszterelnök útján irányítja, a 11. § (2) bekezdés j) pontját és a 12. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Információs Hivatal fõigazgatóját a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
13. § (1)40 A fõigazgatók e törvény, a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök által meghatározott keretek között önálló felelõsséggel vezetik a nemzetbiztonsági szolgálatokat.
(2)41 A Magyar Honvédség vezérkari fõnöke a honvédelmi törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információ átadását - alá- és fölérendeltség hiányában is - közvetlenül igényelheti a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fõigazgatójától, aki azt haladéktalanul köteles teljesíteni. A szakmai kapcsolattartás és az információszolgáltatás rendjét a honvédelemért felelõs miniszter állapítja meg.
(3) A fõigazgató
a) felelõs a nemzetbiztonsági szolgálat törvényes, rendeltetésszerû és szakszerû mûködéséért, a nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak végrehajtásáért;
b) a vezetése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálat részére utasítást adhat ki;
c) felelõs a nemzetbiztonsági szolgálat önálló költségvetési gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség teljesítéséért;
d) a miniszter jóváhagyásával meghatározza a titkos információgyûjtés belsõ eljárási és engedélyezési szabályait;
e) meghatározza az adatkezelés belsõ eljárási szabályait;
f) gondoskodik a szervezeti és mûködési szabályzat, valamint egyéb belsõ rendelkezések elkészítésérõl, azok összhangjának megteremtésérõl és érvényesítésérõl;
g) javaslatot tesz a miniszternek a fõigazgató-helyettes kinevezésére és felmentésére, illetve a tábornoki és ezredesi kinevezésekre;
h) jóváhagyásra felterjeszti a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba történõ kinevezést és felmentést;
i) a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állománya tekintetében - jogszabályban meghatározott kivételekkel - gyakorolja a munkáltatói jogokat;
j) a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységérõl szükség szerint, de évente legalább egyszer a miniszter útján jelentést tesz a Kormánynak.
(4)42 Az (1) bekezdés alkalmazásában a közjogi szervezetszabályozó eszköz alatt az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell.
A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenõrzése
14. § (1) Az Országgyûlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenõrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) közremûködésével látja el. A Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselõ lehet.
(2) A miniszter a Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységérõl rendszeresen, de legalább évente kétszer tájékoztatja.
(3) A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos határozatairól a Bizottságot a miniszter útján tájékoztatja.
(4) A parlamenti ellenõrzés gyakorlása során a Bizottság
a) tájékoztatást kérhet a minisztertõl és a miniszter egyidejû értesítése mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatóitól az ország nemzetbiztonsági helyzetérõl, a nemzetbiztonsági szolgálatok mûködésérõl és tevékenységérõl;
b)43 tájékoztatást kérhet az igazságügyért felelõs minisztertõl, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs minisztertõl, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelõs minisztertõl, a honvédelemért felelõs minisztertõl és a fõigazgatóktól az 56. §-ban és az 59. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásról;
c)44 kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére utaló panaszokat, ha a panaszos a 11. § (5) bekezdésében meghatározott vizsgálat eredményét nem fogadja el, és a panasz súlya a bizottsági tagok legalább egyharmadának szavazata szerint a vizsgálatot indokolttá teszi, a Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet;
d)45 ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerû tevékenységét feltételezi, vizsgálat lefolytatására felkérheti a minisztert, aki a vizsgálat eredményérõl tájékoztatja a Bizottságot;
e)46 ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes mûködését észleli, illetve, ha a c) és d) pontokban, illetõleg a 27. § (4) bekezdésben meghatározott eljárás során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévõ, az adott ügyre vonatkozó iratokba, meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait;
f) ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerû mûködését észleli, felhívhatja a minisztert a szükséges intézkedés megtételére, és kezdeményezheti a felelõsség megvizsgálását; a miniszter a vizsgálat eredményérõl tájékoztatja a Bizottságot;
g) véleményezi a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének részletes tervezetét, a titkos információgyûjtésre jogosult egyéb szervezetek költségvetésének e tevékenységgel kapcsolatos tételeit, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét, a törvényjavaslatok tárgyalása során az elfogadásra vonatkozóan javaslatot tesz az Országgyûlésnek;
h) kinevezésük elõtt meghallgatja a fõigazgatói tisztségre jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal.
(5) A Bizottság - ha ellenõrzési jogkörének gyakorlása szempontjából szükséges - a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársát szakértõi tevékenységre kérheti fel az illetékes fõigazgató egyidejû értesítésével.
15. §47 (1) A Bizottság megkapja a nemzetbiztonsági szolgálatok által készített - a nemzetbiztonság szempontjából fontos - általános értékelõ, valamint a Kormány számára készített jelentéseket.
(2) A Bizottság jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatok nem egyedi ügyekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseibe betekinteni.
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyûlési képviselõre vagy vele közös háztartásban élõ hozzátartozójára vonatkozóan információgyûjtõ tevékenységet kezdenek (folytatnak), e tényrõl a miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Az ügyben érintett képviselõ e tevékenységrõl nem kaphat tájékoztatást.
16. § (1) A Bizottság által folytatott parlamenti ellenõrzés során a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatási kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem terjed ki azon információk szolgáltatására, amelyek átadása konkrét ügyben a módszer, illetve forrás (közremûködõ személye) védelméhez fûzõdõ kiemelt súlyú nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetné.
(2) A Bizottság a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységéhez kapcsolódó vizsgálata során tagjai kétharmadának egyetértésével kötelezheti a minisztert és a fõigazgatót a titkos információgyûjtés során belföldön alkalmazott módszerre vonatkozó olyan adatok szolgáltatására, amelyek ismerete a jogellenesség megítélése szempontjából elengedhetetlen. Az így megismert adat kizárólag a Bizottság eljárása során használható fel.
17. § (1) Az Országgyûlés Honvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: Honvédelmi Bizottság) folyamatosan ellenõrzi a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladatainak megvalósulását, ennek keretén belül48
a) a miniszter - legalább évente egyszer - tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységérõl;
b)49 a miniszter tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos kormányhatározatokról;
c)50 a Honvédelmi Bizottság kinevezésük elõtt meghallgatja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fõigazgatói tisztségére jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal.
(2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyûlési képviselõ választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenõrzést.
(3) A Honvédelmi Bizottság tagjai megbízatásuk teljes idõtartama alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.
18. § (1) A Bizottság ülései az ellenõrzési jogkör gyakorlása, a Honvédelmi Bizottság ülései a 17. §-ban meghatározott jogkör gyakorlása során zártak.
(2)51 A Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagjait az e minõségükben birtokukba jutott minõsített adatot tartalmazó információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a bizottsági tagság megszûnését követõen is fennáll.
(3) A Bizottság e törvényben szabályozott parlamenti ellenõrzési eljárása nem érint más, jogszabályban meghatározott bírósági vagy egyéb eljárást.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok jogszerû mûködésével kapcsolatos panaszra vagy bejelentésre a Bizottság válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyûjtõ tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.
19. § (1) A Bizottság tagjának csak az az országgyûlési képviselõ választható meg, aki tekintetében elvégezték az e törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenõrzést.
(2) Az Országgyûlés elnöke - a fontos és bizalmas munkakörre jelölt személyek ellenõrzésére vonatkozó szabályok szerint - köteles nemzetbiztonsági ellenõrzést kezdeményezni a Bizottságba a képviselõcsoportok vezetõi által jelölt képviselõk tekintetében. A képviselõcsoportok vezetõi legfeljebb kétszer annyi jelöltet nevezhetnek meg, mint amennyi tag ajánlására jogosult a képviselõcsoport.
(3)52 A bizottsági tagságra jelölt képviselõ tekintetében a nemzetbiztonsági ellenõrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi el. Amennyiben kockázati tényezõ merül fel, az Alkotmányvédelmi Hivatal fõigazgatója errõl tájékoztatja az érintett képviselõt.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági ellenõrzés elvégzését követõen a képviselõcsoport vezetõje ajánlást készít, amely annyi jelöltet tartalmaz, amennyi tag ajánlására jogosult a képviselõcsoport.
(5)53 Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényezõ áll fenn és a Bizottság megalakítására még nem került sor, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter a kockázati tényezõrõl tájékoztatja az Országgyûlés elnökét és az érintett képviselõcsoport vezetõjét.
(6)54 Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényezõ áll fenn és már mûködõ Bizottságba kerül sor új tag megválasztására, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter a kockázati tényezõrõl tájékoztatja a Bizottságot és az érintett képviselõcsoport vezetõjét.
(7) Ha az érintett képviselõcsoport vezetõje a jelölést a tájékoztatást követõen is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott esetben az Országgyûlés elnöke, a (6) bekezdésben meghatározott esetben szavazattöbbséggel a Bizottság dönt.
(8) A Bizottság tagjai megbízatásuk teljes idõtartama alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.
A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya
20. § (1)55 A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya kormánytisztviselõkbõl, hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekbõl és közalkalmazottakból áll.
(2)56 A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos állományú tagjai a Magyar Honvédség állományába tartoznak. Szolgálati viszonyukra a hivatásos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(3)57 A miniszter jogosult munkavégzés céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az irányítási feladatok ellátását segítõ szervezethez vezényelni.
21. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya határozatlan idõtartamra létesített különleges szolgálati jogviszony, amelyben a szolgálat függelmi rendben, fokozott veszélyeztetettségben történik.
(2) Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvõképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkezõ, büntetlen elõéletû magyar állampolgárral létesíthetõ, aki rendelkezik a szolgálati beosztásához elõírt iskolai végzettségi és szakképesítési, egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételekkel, megfelel a miniszter által meghatározott további követelményeknek, valamint hozzájárul a szolgálati jogviszony létesítése és fenntartása céljából lefolytatandó biztonsági ellenõrzéshez és az ellenõrzés kockázati tényezõt nem tár fel.
(3) A szolgálatra való alkalmasság a szolgálati jogviszony létesítésekor és annak fennállása idején is ellenõrizhetõ.
22. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja
a) fontos és bizalmas munkakört betöltõ személynek minõsül;
b) állampolgári jogait az e törvényben és a szolgálati jogviszonyra vonatkozó külön törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja;
c)58
d)59 civil szervezetbe történõ belépési szándékát köteles elõzetesen a fõigazgatónak bejelenteni, a fõigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethetõ össze, illetõleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti (összeférhetetlenség);
e) nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz méltatlan, vagy a szolgálati feladatok pártatlan, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné;
f) munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a fõigazgató elõzetes engedélyével létesíthet; az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint akkor kell megtagadni, ha a jogviszony létesítése a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethetõ össze, ha a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben szerzett információkkal való visszaélésre adhat alkalmat, illetve, ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja köteles
a) esküt tenni,
b) a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes elõírásoknak megfelelõen teljesíteni,
c) elöljárója utasításának a 27. §-ban foglaltak figyelembevételével engedelmeskedni,
d)60 Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel érvényesíteni és - ha kell, élete árán is - megvédeni.
23. § (1) A közalkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan feladatköröket látnak el, amelyekben - a különös követelményeket támasztó - hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthetõ, akik megfelelnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, valamint írásban hozzájárulnak a jogviszony létesítése és fenntartása céljából folytatandó biztonsági ellenõrzéshez.
(3) A hivatásos szolgálati beosztás közalkalmazotti munkakörré, illetõleg a közalkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminõsíthetõ. Az átminõsítettek jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
24. §61 A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok tevékenységére vonatkozó, tudomásukra jutott minõsített adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely magába foglalja a minõsített adat megõrzését és védelmét is. A titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói adhatnak felmentést. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a titoktartási kötelezettség az alkalmazás megszûnése után is terheli.
25. §62 A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak beosztási illetményük 25%-áig terjedõ titkosszolgálati pótlék adható. A pótlékra jogosító beosztásokat - a fõigazgató javaslatára - a miniszter határozza meg. E pótlék a szolgálati idõpótlék számítása során nem vehetõ figyelembe.
A nemzetbiztonsági szolgálatok mûködési alapelvei
26. § A nemzetbiztonsági szolgálatok belsõ szervezetét és mûködésének részletes szabályait, az utasításkiadás rendjét úgy kell meghatározni, hogy az egyéni felelõsség mindig megállapítható legyen.
27. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait, kivéve, ha azzal nyilvánvalóan bûncselekményt követne el.
(2)63 Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a kapott utasítás végrehajtását az (1) bekezdésben foglaltak alapján megtagadja, e tényrõl jelentést tesz a fõigazgatónak. A fõigazgató a jelentést haladéktalanul köteles továbbítani a miniszternek és a Bizottságnak.
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja jogellenes tevékenységre kap utasítást, köteles e tényre felhívni az utasítást adó figyelmét, az utasítás végrehajtását - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tagadhatja meg.
(4)64 Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok tagja a szolgálatok jogellenes mûködését észleli, észrevételérõl írásban jelentést tehet a miniszternek. A miniszter köteles a bejelentést kivizsgálni, valamint a vizsgálat elrendelésérõl és annak eredményérõl a Bizottságot és a bejelentõt tájékoztatni.
28. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében együttmûködnek egymással.
(2) Az állami szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok egymás munkáját kölcsönösen segítik. Az együttmûködés részletes szabályait - a törvényi elõírások keretei között - külön megállapodások rögzítik.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során együttmûködhetnek természetes személyekkel, jogi személyekkel vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetekkel. Az együttmûködés részletes szabályait - a törvényi elõírások keretei között - külön megállapodások rögzíthetik.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások alapján együttmûködhetnek külföldi titkosszolgálatokkal.
(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékû irat védelme érdekében végzett levéltári ellenõrzéssel, valamint a speciális mûködési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi elõírások keretei között - az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzítik.
29. § (1) A Kormány tagjai feladatkörükben - e törvény keretei között - írásban kérhetik a minisztertõl információs igények megjelölését a nemzetbiztonsági szolgálatok részére. A kérést indokolni kell és jelezni, hogy az információt más forrásból nem lehet beszerezni.
(2) Az állami szervek kötelesek a 11. § (6) bekezdésében meghatározott tevékenységhez szükséges információkról - a Kormány által meghatározottak szerint - térítésmentesen adatszolgáltatást teljesíteni.
30. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévõ gazdálkodó szervezetek, a központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltetõ, a nemzetközileg ellenõrzött termékeket és technológiákat elõállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelõ - munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok - külön megállapodás alapján meghatározott idõtartamra - munkaviszonyt kezdeményezhetnek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezeteknél.
(3)65 A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevõszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyûlés Hivatalánál.
(4)66 A foglalkoztatás nemzetbiztonsági jellegével kapcsolatos speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálatok és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza.
A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések
31. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 32-36. §-ban meghatározott intézkedéseket a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bûncselekmények megelõzése, illetve az ilyen bûncselekmények elkövetõjének elfogása érdekében alkalmazhatja.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása során a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a közérdekû adatok nyilvánosságához, valamint a birtokvédelemhez fûzõdõ jogokat e törvényben foglaltak szerint korlátozhatják.
(4) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(5) Az intézkedés során kényszerítõ eszköz alkalmazása esetén lehetõleg kerülni kell sérülés okozását.
(6) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetõleg kényszerítõ eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
32. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bûncselekmény tetten ért elkövetõjét elfoghatja és elõállíthatja, ennek érdekében a cselekvés abbahagyására, illetve az ellenszegülés megtörésére kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. Az elfogást követõen az elõállítást azonnal végre kell hajtani.
33. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja bilincset alkalmazhat a 32. §-ban szabályozott esetben a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy
a) önkárosításának megakadályozására;
b) támadásának megakadályozására;
c) szökésének megakadályozására;
d) ellenszegülésének megtörésére.
34. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lõfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg.67
35. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az e törvényben foglaltak szerint lõfegyverhasználati jog illeti meg. A lõfegyverhasználat saját elhatározásból vagy kivételesen utasításra történhet.
(2) Lõfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minõsül.
36. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - lõfegyvert használhat
a) az élet elleni vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztetõ támadás, illetve az ezekkel történõ közvetlen fenyegetés elhárítására;
b) az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatása (Btk. 139. §), a rombolás (Btk. 142. §), a kémkedés (Btk. 147. §), a népirtás (Btk. 155. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a légi jármû hatalomba kerítése (Btk. 262. §) bûncselekmények elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására;
c)68 a nemzetbiztonsági szolgálattal összefüggõ „Szigorúan titkos!” minõsítési szintû minõsített adatnak személy elleni erõszakkal történõ jogosulatlan megszerzése és az erre irányuló kísérlet esetén;
d) a nemzetbiztonsági szolgálat objektumát ért vagy azt közvetlenül fenyegetõ támadás elhárítására.
(2) A lõfegyverhasználatot meg kell elõznie
a) a jogellenes tevékenység abbahagyására irányuló felszólításnak;
b) más kényszerítõ eszköz alkalmazásának;
c) figyelmeztetésnek, hogy lõfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztetõ lövésnek.
(3) A lõfegyverhasználatot megelõzõ intézkedések részben vagy egészben teljesen mellõzhetõk, ha az eset összes körülményei folytán a megelõzõ intézkedésekre már nincs idõ és a késedelem a hivatásos állomány tagját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
(4) A lõfegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.
(5) A lõfegyverhasználatot, illetõleg a figyelmeztetõ lövés leadását - annak következményeitõl függetlenül - az intézkedést követõen haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.
(6) Lõfegyver - a jogos védelem és a végszükség kivételével - nem használható láthatóan terhes nõvel és gyermekkorúval szemben.
37. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által foganatosított, a 32-36. §-ban meghatározott intézkedések ellen az érintett - akadályoztatása esetén hozzátartozója - panasszal élhet.
(2) A panaszt az intézkedésnek az érintett tudomására jutásától számított 8 napon belül a nemzetbiztonsági szolgálat fõigazgatójához kell benyújtani. A kifogásolt intézkedéstõl számított 5 éven túl panasz nem terjeszthetõ elõ.
(3) A panasz tárgyában a fõigazgató a beérkezéstõl számított 8 napon belül dönt.
(4) A döntés ellen a panaszos a közléstõl számított 8 napon belül a miniszternél fellebbezéssel élhet. A miniszter a beérkezéstõl számított 8 napon belül az elsõfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(5) Az elmulasztott határnaptól számított 30 napon belül igazolási kérelmet lehet elõterjeszteni.
(6)69 A miniszter határozatának felülvizsgálatát az érintett a polgári perrendtartásnak a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó XX. fejezetének szabályai szerint kérheti. Az eljárásra kizárólag a Fõvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A bíróság a megtámadott törvénysértõ határozatot megsemmisíti.
A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése
38. §70 A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében
a) személyes adatot, különleges adatot és bûnügyi személyes adatot, valamint
b) közérdekû adatot és közérdekbõl nyilvános adatot
(az a)-b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: adat) kezelnek.
39. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be
a) az érintett önkéntes, illetve e törvényben elõírt kötelezõ adatszolgáltatásával;
b) nyílt forrásból;
c) adatkezelést végzõ szerv adatszolgáltatásából;
d) titkos információgyûjtéssel.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatkezelés során kötelesek az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges, ugyanakkor az érintett személyiségi jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.
(3) A fontos és bizalmas munkakört betöltõ, illetve az ilyen munkakörbe jelölt személyek az e törvényben meghatározott biztonsági ellenõrzéssel összefüggõ személyes, köztük különleges adatokat kötelesek az ellenõrzést végzõ nemzetbiztonsági szolgálatok számára közölni.
40. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérõ törvényi rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerbõl - az adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérést hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíteni kell. Az adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevõ szervnél dokumentálni kell.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az állami szervek, a pénzintézetek, a biztosítóintézetek és a távközlési szolgáltatást végzõ szervezetek által kezelt nyilvántartások adatait térítés nélkül kérhetik, illetve vehetik igénybe. Egyéb adatkezelõ szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésével kapcsolatos költségeit utólag érvényesítheti.
(3)71 A nemzetbiztonsági szolgálatok a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szervtõl történõ adatkérés, az érintettel és más adatkezelõvel való kapcsolattartás során, és nyilvántartásaikban az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - jogszabályban meghatározott módon - személyi azonosítót, természetes személyazonosító adatokat, valamint adóazonosító jelet, illetve egyéb azonosítókat használhatnak.
41. § (1)72 A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervek, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelõs miniszter által vezetett minisztérium és a Rendõrség nyilvántartásaiban, az egyéb igazgatási, valamint a határforgalom ellenõrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben írásban - az intézkedés céljának megjelölésével - jelzések elhelyezését rendelhetik el.
(2) A jelzésben a nemzetbiztonsági szolgálatok adatváltozást, illetve az érintett személyre vonatkozó megkeresés esetében értesítés adását, továbbá a határforgalomra vonatkozóan - írásban - az érintett feltartóztatását is kérhetik. Az érintett szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésében foglalt intézkedést teljesíti.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok haladéktalanul kötelesek intézkedni a jelzés elhelyezésének megszüntetésérõl, ha az arra okot adó körülmény megszûnt.
41/A. §73 (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Schengeni Információs Rendszerbe rejtett ellenõrzésre irányuló figyelmeztetõ jelzés elhelyezését kezdeményezhetik a rendõrségnél, ha a birtokukba került adatok alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében az szükségessé válik.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - kizárólag a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, mûködtetésérõl és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. cikk (3) bekezdése szerinti tájékoztatást követõen kezdeményezhetik a rejtett ellenõrzésre irányuló figyelmeztetõ jelzés elhelyezését.
42. § (1)74
(2) Az az adatkezelõ szerv, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok részére az általa kezelt nyilvántartásokból adatszolgáltatást teljesített, adatbetekintést biztosított, illetõleg nyilvántartásában a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére jelzést helyezett el, mindezek tényérõl, tartalmáról, valamint a megtett intézkedésekrõl az érintettet, illetõleg más személyt vagy szervezetet nem tájékoztathat.
(3) A hatósági jogkörrel nem rendelkezõ adatkezelõ szerv vagy intézmény vezetõje az adatbetekintés, illetve az adatszolgáltatás elrendelése ellen - halasztó hatállyal nem bíró - panasszal fordulhat a miniszterhez.
43. §75 A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat
a) bûncselekményi törvényi tényállás megvalósítására utal, és átadását törvény lehetõvé teszi, vagy
b) más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az adatátvevõ maga is jogosult az adat átvételére.
44. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok e törvény alapján feladataik ellátása érdekében egymástól adatot kérnek, illetve egymásnak adatot szolgáltatni kötelesek.
(2)76 A Rendõrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a bíróság, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási szervek a konkrét cél megjelölésével - a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben - a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatok igénylésére jogosultak.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatközlése nem eredményezheti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttmûködõ személy (adatforrás) felfedését. A titkos információgyûjtõ módszer és forrás védelme érdekében az átadott adat felhasználására vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói korlátokat határozhatnak meg.
(4) Az adatszolgáltatást kérõ szervek felelõsek az átvett adatoknak az e törvényben, illetve az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti kezeléséért, kötelesek az átvett adatokat, azok felhasználását nyilvántartani és kérésre a nemzetbiztonsági szolgálat számára arról tájékoztatást adni.
45. § A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi adatkezelõ részére személyes adatokat továbbíthatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között.
46. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyes adatok továbbításáról nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza
a) az adatigénylési kérelmet;
b) az adatkérõ nyilvántartási azonosítóját;
c) az adattovábbítás idejét;
d) az adatszolgáltatást tartalmazó iratok és egyéb dokumentumok másodpéldányát.
47. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok - konkrét feladataik teljesítése érdekében, ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei a másik adatkezelõ részérõl is biztosítottak - adatkezelési rendszereiket egymás és más állami adatkezelõ szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják.
(2) Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követõen meg kell szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az eljárás befejezését követõen törölni kell.
48. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatokról, és a 46. §-ban meghatározott adattovábbítási nyilvántartásból az érintett kérelmére történõ tájékoztatást, a személyes adatainak törlését, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt közérdekû adat megismerésére irányuló kérelmet a nemzetbiztonsági szolgálat fõigazgatója - nemzetbiztonsági érdekbõl vagy mások jogainak védelme érdekében - megtagadhatja.
(2)77 A nemzetbiztonsági szolgálatok az érintettektõl érkezõ kéréseket nyilvántartják, a kérelmekrõl, elbírálásuk módjáról, az elutasítás indokairól évente tájékoztatják a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.
(3)78 A nemzetbiztonsági szolgálatok minõsített adataival kapcsolatban az érintettnek - a minõsített adat védelmérõl szóló törvényben biztosított - adatbetekintési jogát a fõigazgató nemzetbiztonsági érdekbõl korlátozhatja.
49. § (1) A fõigazgatók gondoskodnak az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás, törlés és megsemmisülés megelõzésérõl, illetõleg az illetéktelen hozzáférést megakadályozó védelemrõl (adatbiztonság).
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok kötelesek rendszeresen ellenõrizni az általuk kezelt személyes adatok helyességét. A valóságnak meg nem felelõ adatokat helyesbíteni kell, az adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen vagy becslésen alapuló adatoktól.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a hatósági feladatkörükhöz kapcsolódó adatokat az egyéb adatoktól elkülönítetten kezelik.
50. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik
a) a biztonsági okmányok adatait az érvényesség lejártától számított 10 évig;
b) a rejtjeltevékenység felügyelete és irányítása során kiadott dokumentumokat az érvényesség lejártától számított 10 évig;
c) a nemzetbiztonsági ellenõrzési és védelmi feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, illetve a tisztség megszûnésétõl számított 20 évig;
d) az a)-c) pontokban fel nem sorolt feladatkörben gyûjtött személyes adatokat az adatgyûjtés megszüntetésétõl számított 70 évig.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot haladéktalanul törölni kell, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott határidõ letelt;
b) bíróság az adatvédelmi eljárás során az adat törlését elrendelte;
c) az adat kezelése jogellenes;
d) a 60. § (2) bekezdésében meghatározott esetben;
e) az adat kezelése nyilvánvalóan szükségtelen.
(3) A törlési kötelezettség - a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyagok védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári megõrzésre kell átadni.
51. § (1)79 A miniszter, illetve a fõigazgatók hozzájárulásával hozhatók nyilvánosságra - a minõsített adatokon túlmenõen - a nemzetbiztonsági szolgálatok
a) objektumaival és személyi állományával,
b) eszközbeszerzéseivel és egyéb szerzõdéseivel,
c) biztonsági ellenõrzési és védelmi feladataival
kapcsolatos adatok.
(2)80 Az (1) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére vonatkozó kérelem elutasításáról, az elutasítás indokairól a nemzetbiztonsági szolgálatok évente értesítik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.
52. §81
Titkos információgyûjtés
53. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a 4-9. §-okban foglalt feladataik teljesítése érdekében titkos információgyûjtést folytathatnak; ez nem terjed ki a 4. § h) pontjában és a 8. § (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátására.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyûjtés speciális eszközeit és módszereit csak akkor használhatják, ha az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetõk meg.
Külsõ engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtés
54. § (1) A titkos információgyûjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok
a) felvilágosítást kérhetnek;
b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyûjthetnek;
c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;
d) az információgyûjtést elõsegítõ információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak;
e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;
f) a saját személyi állományuk és a velük együttmûködõ természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedõokmányt készíthetnek és használhatnak fel;
g) fedõintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;
h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, jármûvet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;
i) az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;
j)82 hírközlési rendszerekbõl és egyéb adattároló eszközökbõl információkat gyûjthetnek.
(2)83 Rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedõintézményként, okmánya fedõokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetõjének tájékoztatásával alkalmazható.
55. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfõbb ügyész által kijelölt ügyész elõzetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történõ együttmûködéshez fûzõdõ nemzetbiztonsági érdek jelentõsebb, mint az állam büntetõjogi igényének érvényesítéséhez fûzõdõ érdek.
(2) Nem köthetõ megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bûncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.
(4)84 A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok megtérítik azt a kárt, amely az elkövetõt a polgári jog szerint terheli. A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügyért felelõs miniszter képviseli.
Külsõ engedélyhez kötött titkos információgyûjt
A jogszabály mai napon (2013.V.21.) hatályos állapota
A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály következõ idõállapotára ( 2013.VII.1. )
Az Országgyûlés a Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos mûködésérõl a következõ törvényt alkotja:2
A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása
1. §3 Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:
a) az Információs Hivatal,
b) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint
d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).
2. § (1)4 Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedõ illetékességgel rendelkezõ, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a nemzetbiztonsági szolgálatok - a kormányzati irányítási döntéseknek megfelelõen - helyi, területi szerveket hozhatnak létre.
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai
3. §5
4. § Az Információs Hivatal
a)6 megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetõleg külföldi eredetû, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá Magyarország érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat;
b)7 felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértõ vagy veszélyeztetõ külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
c) információkat gyûjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetõ, külföldi szervezett bûnözésrõl, különösen a terrorszervezetekrõl, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemrõl, a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az elõállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmáról;
d) felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket;
e) közremûködik a nemzetközileg ellenõrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében és megelõzésében;
f) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévõ magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
g)8 ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenõrzésének feladatait, valamint objektumai mûveleti védelmét;
h)9 végzi a minõsített adatok védelmére használt rejtjelzõ eljárások, algoritmusok, valamint az országhatáron kívül rejtjelzésre használt eszközök kriptográfiai bevizsgálását és minõsítését, továbbá rejtjelkulcsot állít elõ;
i)10 saját állománya tekintetében ellátja a belsõ biztonsági és bûnmegelõzési célú ellenõrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenõrzését;
j)11 saját beszerzései tekintetében elvégzi a minõsített adatot, az ország alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintõ vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítõ ellenõrzést.
5. § Az Alkotmányvédelmi Hivatal12
a)13 felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértõ vagy veszélyeztetõ külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b)14 felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel történõ megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
c)15
d)16 felderíti és elhárítja a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztetõ leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
e) ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenõrzésének feladatait;
g)17 végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmezõ, továbbá a menekültkénti elismerését kérõ, illetõleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötõdõen - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenõrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
h)18 a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bûncselekmények [a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet], az emberiség elleni bûncselekmények (Btk. XI. fejezet), illetve mûködési területén a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bûncselekmények felderítését;
i)19
j)20 információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erõszak (Btk. 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minõsítésû adattal (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légijármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §) bûncselekményekre vonatkozóan;
k) közremûködik a nemzetközileg ellenõrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelõzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenõrzésében;
l) közremûködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelõzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenõrzésében;
m)21 a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenõrzését;
n)22 saját beszerzései tekintetében elvégzi a minõsített adatot, az ország alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintõ vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti elõzetes minõsítést, beszerzési eljáráshoz kötõdõ minõsítést és kiegészítõ ellenõrzést.
6. §23 A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
a) felfedi a Magyarország ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket;
b) felderíti és elhárítja a külföldi titkosszolgálatoknak Magyarország szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértõ vagy veszélyeztetõ törekvéseit és tevékenységét;
c) megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetõleg külföldi eredetû, a biztonságpolitika katonai elemét érintõ katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;
d) mûködési területén felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének jogellenes eszközökkel történõ megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
e) információkat gyûjt a Magyar Honvédség mûveleti területen lévõ alakulatait és azok állományát veszélyeztetõ törekvésekrõl és tevékenységekrõl, valamint részt vesz a Magyar Honvédség mûveleti területen alkalmazott erõinek nemzetbiztonsági védelmében, felkészítésében és támogatásában;
f) biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadmûveleti tervezõ munkájához szükséges információkat;
g) információkat gyûjt a honvédelmi érdeket veszélyeztetõ kiber-tevékenységrõl és szervezetekrõl, biztosítja a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Honvéd Vezérkar információvédelmi tervezõ munkájához szükséges információkat;
h) információkat gyûjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetõ terrorszervezetekrõl, felderíti és elhárítja a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
i) információkat gyûjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetõ jogellenes fegyverkereskedelemrõl, a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztériumot és a Magyar Honvédség biztonságát veszélyeztetõ szervezett bûnözésrõl, ezen belül kiemelten a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemrõl;
j) közremûködik a nemzetközileg ellenõrzött termékek és technológiák, valamint a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelõzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenõrzésében;
k) ellátja az illetékességi körébe tartozó, a kormányzati tevékenység szempontjából fontos katonai szervek és létesítmények (intézmények), valamint a kormányzati és katonai vezetési objektumok biztonsági védelmét;
l) mûködési területén a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bûncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bûncselekmények (Btk. XI. fejezet), a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bûncselekmények felderítését;
m) mûködési területén felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §);
n) mûködési területén információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erõszak (Btk. 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minõsítésû adattal (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §), a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetõleg kettõs felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 263/B. §) bûncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bûncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség törvényes feladatainak végrehajtását;
o) ellátja a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggõ nemzetbiztonsági feladatokat;
p) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenõrzését;
q) elvégzi a minõsített adatot, az ország alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintõ vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti elõzetes minõsítést, beszerzési eljáráshoz kötõdõ minõsítést és kiegészítõ ellenõrzést;
r) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenõrzésének feladatait;
s) a hatáskörébe tartozó állománya tekintetében ellátja a belsõ biztonsági és bûnmegelõzési célú ellenõrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenõrzését.
7. §24
8. §25 (1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyûjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez a titkos információgyûjtésre, illetve a titkos adatszerzésre feljogosított szervek titkos információgyûjtõ, valamint titkos adatszerzõ tevékenységéhez,
b) törvény által titkos információgyûjtésre, valamint titkos adatszerzésre feljogosított szervek igényei alapján biztosítja az e tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat,
c) speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére,
d) ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggõ hatósági felügyeletet,
e) szakértõi, illetve - külön jogszabály rendelkezései szerint - igazságügyi szakértõi tevékenységet végez,
f) elvégzi a hatáskörébe tartozó, valamint a 68. § (4) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek nemzetbiztonsági ellenõrzését, illetve ellátja az objektumai mûveleti védelmét,
g)26 elvégzi a minõsített adatot, az ország alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintõ vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítõ ellenõrzést.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szervezet, az 54. § (1) bekezdésében meghatározott eszközöket és módszereket - az e) pont kivételével - saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében alkalmazhatja.
(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 54. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint - a 71. § (8) bekezdésében foglaltak kivételével - az 56. §-ban meghatározott titkos információgyûjtés eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.
(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások - az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott igazságügyi szakértõi tevékenységet kivéve - térítésmentesek.
(6) A titkos információgyûjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttmûködés rendjét a Kormány határozza meg.
(7)27 A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megkeresések teljesítésekor - a nemzetközi bûnügyi együttmûködés keretében végzett határon átnyúló megfigyelés kivételével - kizárólag Magyarország területén tevékenykedhet.
9. § A nemzetbiztonsági szolgálatok
a) végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek, eszközök beszerzését, kutatását, fejlesztését és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai felkészítést, mindezek érdekében együttmûködhetnek egymással és más szervekkel;
b)28 ellátják a rendkívüli állapottal, a szükségállapottal, a megelõzõ védelmi helyzettel, a veszélyhelyzettel, valamint a váratlan támadással összefüggõ, törvényben meghatározott feladatokat;
c)29 ellátják e törvény keretei között a Kormány, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelõs miniszter vagy a honvédelemért felelõs miniszter által meghatározott feladatokat;
d)30
e) gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a közalkalmazottak szakirányú képzésérõl.
A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése
10. §31 (1) A Kormány
a) az Információs Hivatalt a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelõs miniszter,
b) az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter,
c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot a honvédelemért felelõs miniszter
[az a)-c) pont szerinti miniszterek a továbbiakban együtt: miniszter] útján irányítja.
(2) A Kormány az Információs Hivatalt - a Kormány erre vonatkozó eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott kormányrendeleti kijelölése esetén - a miniszterelnök útján is irányíthatja. Ha a Kormány az Információs Hivatalt a miniszterelnök útján irányítja, az e törvényben a miniszter alatt - az Információs Hivatal vonatkozásában - a miniszterelnököt is érteni kell.
(3) Ha a Kormány az Információs Hivatalt a miniszterelnök útján irányítja, az irányítással összefüggõ egyes hatásköröket a miniszterelnök a Miniszterelnökség szervezeti és mûködési szabályzatában a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkárra átruházhatja.
11. § (1) A miniszter
a) elõkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatok mûködésével, feladataival és hatásköreivel kapcsolatos jogszabályok, valamint egyéb kormányzati döntések tervezeteit, illetõleg részt vesz azok elõkészítésében;
b)32 biztosítja a Magyarország érdekeinek érvényesítésével és védelmével kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok végrehajtását;
c)33 rendeletek és normatív utasítások által szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és mûködését;34
d) kapcsolatot tart fenn a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi együttmûködésének elõsegítése érdekében.
(2) A miniszter irányító jogkörében
a) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot határoz meg, illetve utasítást ad;
b) félévente írásban meghatározza a fõigazgatók számára a szolgálatok idõszerû feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesítésére;
c) a fõigazgatók elõterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és mûködési szabályzatát és az állománytáblát;
d) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésére;
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodása tekintetében gyakorolja a fejezetért felelõs szerv vezetõjének, valamint a költségvetési szerv felügyeletéért felelõs szerv vezetõjének jogszabályokban meghatározott tervezési, elõirányzat-módosítási, beszámolási, információszolgáltatási, pénzügyi, valamint ellenõrzési kötelezettségeit és jogait;
f) a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodása tekintetében célszerûségi és eredményességi ellenõrzést végez;
g) ellenõrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerû mûködését, feladataik végrehajtását;35
h) a fõigazgatók elõterjesztésére jóváhagyja a titkos információgyûjtés belsõ eljárási és engedélyezési szabályait;
i) a fõigazgatók elõterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kapcsolataira vonatkozó javaslatokat;
j) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a fõigazgatók kinevezésére és felmentésére;
k) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a fõigazgatók felett, kinevezi és felmenti helyetteseiket, felettük gyakorolja a munkáltatói jogokat;
l) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a tábornoki kinevezésekre;
m) a fõigazgatók javaslatára kinevezi az ezredeseket;
n) jóváhagyja a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba javasolt személyek kinevezését és az ilyen beosztásban lévõ személyek felmentését;
o) intézkedik a fõigazgatókat, helyetteseiket érintõ belsõ biztonsági és bûnmegelõzési célú ellenõrzések elvégzésérõl;
p) gyakorolja a törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban számára biztosított külön jogokat.
(3) A miniszter az irányító jogkörében adott utasításával a fõigazgatók hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörük gyakorlását nem akadályozhatja.
(4) A miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatok részére egyedi utasítást a fõigazgatók útján adhat, a hatósági jogkör alapján eljáró nemzetbiztonsági szolgálatoknak a döntés tartalmára vonatkozó utasítást nem adhat.
(5) A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményérõl és a megtett intézkedésekrõl 30 napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidõ egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.
(6)36 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelõs miniszter az Információs Hivatal tekintetében irányítja az állami szervektõl származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntéselõkészítést támogató munkát.
(7)37 Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat belsõ bûnmegelõzési és bûnfelderítési ellenõrzését a rendõrségrõl szóló törvényben meghatározott belsõ bûnmegelõzési és bûnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.
12. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok élén fõigazgatók állnak, akiket a miniszter elõterjesztésére a miniszterelnök nevez ki, és ment fel.
(2)38 A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fõigazgatójára vonatkozó elõterjesztést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter a honvédelemért felelõs miniszterrel és a rendészetért felelõs miniszterrel egyetértésben teszi meg.
12/A. §39 Ha a Kormány az Információs Hivatalt a miniszterelnök útján irányítja, a 11. § (2) bekezdés j) pontját és a 12. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Információs Hivatal fõigazgatóját a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
13. § (1)40 A fõigazgatók e törvény, a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök által meghatározott keretek között önálló felelõsséggel vezetik a nemzetbiztonsági szolgálatokat.
(2)41 A Magyar Honvédség vezérkari fõnöke a honvédelmi törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információ átadását - alá- és fölérendeltség hiányában is - közvetlenül igényelheti a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fõigazgatójától, aki azt haladéktalanul köteles teljesíteni. A szakmai kapcsolattartás és az információszolgáltatás rendjét a honvédelemért felelõs miniszter állapítja meg.
(3) A fõigazgató
a) felelõs a nemzetbiztonsági szolgálat törvényes, rendeltetésszerû és szakszerû mûködéséért, a nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak végrehajtásáért;
b) a vezetése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálat részére utasítást adhat ki;
c) felelõs a nemzetbiztonsági szolgálat önálló költségvetési gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség teljesítéséért;
d) a miniszter jóváhagyásával meghatározza a titkos információgyûjtés belsõ eljárási és engedélyezési szabályait;
e) meghatározza az adatkezelés belsõ eljárási szabályait;
f) gondoskodik a szervezeti és mûködési szabályzat, valamint egyéb belsõ rendelkezések elkészítésérõl, azok összhangjának megteremtésérõl és érvényesítésérõl;
g) javaslatot tesz a miniszternek a fõigazgató-helyettes kinevezésére és felmentésére, illetve a tábornoki és ezredesi kinevezésekre;
h) jóváhagyásra felterjeszti a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba történõ kinevezést és felmentést;
i) a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állománya tekintetében - jogszabályban meghatározott kivételekkel - gyakorolja a munkáltatói jogokat;
j) a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységérõl szükség szerint, de évente legalább egyszer a miniszter útján jelentést tesz a Kormánynak.
(4)42 Az (1) bekezdés alkalmazásában a közjogi szervezetszabályozó eszköz alatt az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell.
A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenõrzése
14. § (1) Az Országgyûlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenõrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) közremûködésével látja el. A Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselõ lehet.
(2) A miniszter a Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységérõl rendszeresen, de legalább évente kétszer tájékoztatja.
(3) A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos határozatairól a Bizottságot a miniszter útján tájékoztatja.
(4) A parlamenti ellenõrzés gyakorlása során a Bizottság
a) tájékoztatást kérhet a minisztertõl és a miniszter egyidejû értesítése mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatóitól az ország nemzetbiztonsági helyzetérõl, a nemzetbiztonsági szolgálatok mûködésérõl és tevékenységérõl;
b)43 tájékoztatást kérhet az igazságügyért felelõs minisztertõl, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs minisztertõl, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelõs minisztertõl, a honvédelemért felelõs minisztertõl és a fõigazgatóktól az 56. §-ban és az 59. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásról;
c)44 kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére utaló panaszokat, ha a panaszos a 11. § (5) bekezdésében meghatározott vizsgálat eredményét nem fogadja el, és a panasz súlya a bizottsági tagok legalább egyharmadának szavazata szerint a vizsgálatot indokolttá teszi, a Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet;
d)45 ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerû tevékenységét feltételezi, vizsgálat lefolytatására felkérheti a minisztert, aki a vizsgálat eredményérõl tájékoztatja a Bizottságot;
e)46 ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes mûködését észleli, illetve, ha a c) és d) pontokban, illetõleg a 27. § (4) bekezdésben meghatározott eljárás során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévõ, az adott ügyre vonatkozó iratokba, meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait;
f) ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerû mûködését észleli, felhívhatja a minisztert a szükséges intézkedés megtételére, és kezdeményezheti a felelõsség megvizsgálását; a miniszter a vizsgálat eredményérõl tájékoztatja a Bizottságot;
g) véleményezi a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének részletes tervezetét, a titkos információgyûjtésre jogosult egyéb szervezetek költségvetésének e tevékenységgel kapcsolatos tételeit, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét, a törvényjavaslatok tárgyalása során az elfogadásra vonatkozóan javaslatot tesz az Országgyûlésnek;
h) kinevezésük elõtt meghallgatja a fõigazgatói tisztségre jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal.
(5) A Bizottság - ha ellenõrzési jogkörének gyakorlása szempontjából szükséges - a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársát szakértõi tevékenységre kérheti fel az illetékes fõigazgató egyidejû értesítésével.
15. §47 (1) A Bizottság megkapja a nemzetbiztonsági szolgálatok által készített - a nemzetbiztonság szempontjából fontos - általános értékelõ, valamint a Kormány számára készített jelentéseket.
(2) A Bizottság jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatok nem egyedi ügyekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseibe betekinteni.
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyûlési képviselõre vagy vele közös háztartásban élõ hozzátartozójára vonatkozóan információgyûjtõ tevékenységet kezdenek (folytatnak), e tényrõl a miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Az ügyben érintett képviselõ e tevékenységrõl nem kaphat tájékoztatást.
16. § (1) A Bizottság által folytatott parlamenti ellenõrzés során a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatási kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem terjed ki azon információk szolgáltatására, amelyek átadása konkrét ügyben a módszer, illetve forrás (közremûködõ személye) védelméhez fûzõdõ kiemelt súlyú nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetné.
(2) A Bizottság a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységéhez kapcsolódó vizsgálata során tagjai kétharmadának egyetértésével kötelezheti a minisztert és a fõigazgatót a titkos információgyûjtés során belföldön alkalmazott módszerre vonatkozó olyan adatok szolgáltatására, amelyek ismerete a jogellenesség megítélése szempontjából elengedhetetlen. Az így megismert adat kizárólag a Bizottság eljárása során használható fel.
17. § (1) Az Országgyûlés Honvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: Honvédelmi Bizottság) folyamatosan ellenõrzi a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladatainak megvalósulását, ennek keretén belül48
a) a miniszter - legalább évente egyszer - tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységérõl;
b)49 a miniszter tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos kormányhatározatokról;
c)50 a Honvédelmi Bizottság kinevezésük elõtt meghallgatja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fõigazgatói tisztségére jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal.
(2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyûlési képviselõ választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenõrzést.
(3) A Honvédelmi Bizottság tagjai megbízatásuk teljes idõtartama alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.
18. § (1) A Bizottság ülései az ellenõrzési jogkör gyakorlása, a Honvédelmi Bizottság ülései a 17. §-ban meghatározott jogkör gyakorlása során zártak.
(2)51 A Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagjait az e minõségükben birtokukba jutott minõsített adatot tartalmazó információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a bizottsági tagság megszûnését követõen is fennáll.
(3) A Bizottság e törvényben szabályozott parlamenti ellenõrzési eljárása nem érint más, jogszabályban meghatározott bírósági vagy egyéb eljárást.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok jogszerû mûködésével kapcsolatos panaszra vagy bejelentésre a Bizottság válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyûjtõ tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.
19. § (1) A Bizottság tagjának csak az az országgyûlési képviselõ választható meg, aki tekintetében elvégezték az e törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenõrzést.
(2) Az Országgyûlés elnöke - a fontos és bizalmas munkakörre jelölt személyek ellenõrzésére vonatkozó szabályok szerint - köteles nemzetbiztonsági ellenõrzést kezdeményezni a Bizottságba a képviselõcsoportok vezetõi által jelölt képviselõk tekintetében. A képviselõcsoportok vezetõi legfeljebb kétszer annyi jelöltet nevezhetnek meg, mint amennyi tag ajánlására jogosult a képviselõcsoport.
(3)52 A bizottsági tagságra jelölt képviselõ tekintetében a nemzetbiztonsági ellenõrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi el. Amennyiben kockázati tényezõ merül fel, az Alkotmányvédelmi Hivatal fõigazgatója errõl tájékoztatja az érintett képviselõt.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági ellenõrzés elvégzését követõen a képviselõcsoport vezetõje ajánlást készít, amely annyi jelöltet tartalmaz, amennyi tag ajánlására jogosult a képviselõcsoport.
(5)53 Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényezõ áll fenn és a Bizottság megalakítására még nem került sor, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter a kockázati tényezõrõl tájékoztatja az Országgyûlés elnökét és az érintett képviselõcsoport vezetõjét.
(6)54 Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényezõ áll fenn és már mûködõ Bizottságba kerül sor új tag megválasztására, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter a kockázati tényezõrõl tájékoztatja a Bizottságot és az érintett képviselõcsoport vezetõjét.
(7) Ha az érintett képviselõcsoport vezetõje a jelölést a tájékoztatást követõen is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott esetben az Országgyûlés elnöke, a (6) bekezdésben meghatározott esetben szavazattöbbséggel a Bizottság dönt.
(8) A Bizottság tagjai megbízatásuk teljes idõtartama alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.
A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya
20. § (1)55 A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya kormánytisztviselõkbõl, hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekbõl és közalkalmazottakból áll.
(2)56 A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos állományú tagjai a Magyar Honvédség állományába tartoznak. Szolgálati viszonyukra a hivatásos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(3)57 A miniszter jogosult munkavégzés céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az irányítási feladatok ellátását segítõ szervezethez vezényelni.
21. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya határozatlan idõtartamra létesített különleges szolgálati jogviszony, amelyben a szolgálat függelmi rendben, fokozott veszélyeztetettségben történik.
(2) Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvõképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkezõ, büntetlen elõéletû magyar állampolgárral létesíthetõ, aki rendelkezik a szolgálati beosztásához elõírt iskolai végzettségi és szakképesítési, egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételekkel, megfelel a miniszter által meghatározott további követelményeknek, valamint hozzájárul a szolgálati jogviszony létesítése és fenntartása céljából lefolytatandó biztonsági ellenõrzéshez és az ellenõrzés kockázati tényezõt nem tár fel.
(3) A szolgálatra való alkalmasság a szolgálati jogviszony létesítésekor és annak fennállása idején is ellenõrizhetõ.
22. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja
a) fontos és bizalmas munkakört betöltõ személynek minõsül;
b) állampolgári jogait az e törvényben és a szolgálati jogviszonyra vonatkozó külön törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja;
c)58
d)59 civil szervezetbe történõ belépési szándékát köteles elõzetesen a fõigazgatónak bejelenteni, a fõigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethetõ össze, illetõleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti (összeférhetetlenség);
e) nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz méltatlan, vagy a szolgálati feladatok pártatlan, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné;
f) munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a fõigazgató elõzetes engedélyével létesíthet; az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint akkor kell megtagadni, ha a jogviszony létesítése a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethetõ össze, ha a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben szerzett információkkal való visszaélésre adhat alkalmat, illetve, ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja köteles
a) esküt tenni,
b) a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes elõírásoknak megfelelõen teljesíteni,
c) elöljárója utasításának a 27. §-ban foglaltak figyelembevételével engedelmeskedni,
d)60 Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel érvényesíteni és - ha kell, élete árán is - megvédeni.
23. § (1) A közalkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan feladatköröket látnak el, amelyekben - a különös követelményeket támasztó - hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthetõ, akik megfelelnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, valamint írásban hozzájárulnak a jogviszony létesítése és fenntartása céljából folytatandó biztonsági ellenõrzéshez.
(3) A hivatásos szolgálati beosztás közalkalmazotti munkakörré, illetõleg a közalkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminõsíthetõ. Az átminõsítettek jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
24. §61 A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok tevékenységére vonatkozó, tudomásukra jutott minõsített adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely magába foglalja a minõsített adat megõrzését és védelmét is. A titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói adhatnak felmentést. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a titoktartási kötelezettség az alkalmazás megszûnése után is terheli.
25. §62 A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak beosztási illetményük 25%-áig terjedõ titkosszolgálati pótlék adható. A pótlékra jogosító beosztásokat - a fõigazgató javaslatára - a miniszter határozza meg. E pótlék a szolgálati idõpótlék számítása során nem vehetõ figyelembe.
A nemzetbiztonsági szolgálatok mûködési alapelvei
26. § A nemzetbiztonsági szolgálatok belsõ szervezetét és mûködésének részletes szabályait, az utasításkiadás rendjét úgy kell meghatározni, hogy az egyéni felelõsség mindig megállapítható legyen.
27. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait, kivéve, ha azzal nyilvánvalóan bûncselekményt követne el.
(2)63 Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a kapott utasítás végrehajtását az (1) bekezdésben foglaltak alapján megtagadja, e tényrõl jelentést tesz a fõigazgatónak. A fõigazgató a jelentést haladéktalanul köteles továbbítani a miniszternek és a Bizottságnak.
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja jogellenes tevékenységre kap utasítást, köteles e tényre felhívni az utasítást adó figyelmét, az utasítás végrehajtását - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tagadhatja meg.
(4)64 Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok tagja a szolgálatok jogellenes mûködését észleli, észrevételérõl írásban jelentést tehet a miniszternek. A miniszter köteles a bejelentést kivizsgálni, valamint a vizsgálat elrendelésérõl és annak eredményérõl a Bizottságot és a bejelentõt tájékoztatni.
28. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében együttmûködnek egymással.
(2) Az állami szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok egymás munkáját kölcsönösen segítik. Az együttmûködés részletes szabályait - a törvényi elõírások keretei között - külön megállapodások rögzítik.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során együttmûködhetnek természetes személyekkel, jogi személyekkel vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetekkel. Az együttmûködés részletes szabályait - a törvényi elõírások keretei között - külön megállapodások rögzíthetik.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások alapján együttmûködhetnek külföldi titkosszolgálatokkal.
(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékû irat védelme érdekében végzett levéltári ellenõrzéssel, valamint a speciális mûködési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi elõírások keretei között - az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzítik.
29. § (1) A Kormány tagjai feladatkörükben - e törvény keretei között - írásban kérhetik a minisztertõl információs igények megjelölését a nemzetbiztonsági szolgálatok részére. A kérést indokolni kell és jelezni, hogy az információt más forrásból nem lehet beszerezni.
(2) Az állami szervek kötelesek a 11. § (6) bekezdésében meghatározott tevékenységhez szükséges információkról - a Kormány által meghatározottak szerint - térítésmentesen adatszolgáltatást teljesíteni.
30. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévõ gazdálkodó szervezetek, a központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltetõ, a nemzetközileg ellenõrzött termékeket és technológiákat elõállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelõ - munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok - külön megállapodás alapján meghatározott idõtartamra - munkaviszonyt kezdeményezhetnek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezeteknél.
(3)65 A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevõszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyûlés Hivatalánál.
(4)66 A foglalkoztatás nemzetbiztonsági jellegével kapcsolatos speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálatok és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza.
A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések
31. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 32-36. §-ban meghatározott intézkedéseket a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bûncselekmények megelõzése, illetve az ilyen bûncselekmények elkövetõjének elfogása érdekében alkalmazhatja.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása során a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a közérdekû adatok nyilvánosságához, valamint a birtokvédelemhez fûzõdõ jogokat e törvényben foglaltak szerint korlátozhatják.
(4) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(5) Az intézkedés során kényszerítõ eszköz alkalmazása esetén lehetõleg kerülni kell sérülés okozását.
(6) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetõleg kényszerítõ eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
32. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bûncselekmény tetten ért elkövetõjét elfoghatja és elõállíthatja, ennek érdekében a cselekvés abbahagyására, illetve az ellenszegülés megtörésére kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. Az elfogást követõen az elõállítást azonnal végre kell hajtani.
33. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja bilincset alkalmazhat a 32. §-ban szabályozott esetben a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy
a) önkárosításának megakadályozására;
b) támadásának megakadályozására;
c) szökésének megakadályozására;
d) ellenszegülésének megtörésére.
34. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lõfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg.67
35. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az e törvényben foglaltak szerint lõfegyverhasználati jog illeti meg. A lõfegyverhasználat saját elhatározásból vagy kivételesen utasításra történhet.
(2) Lõfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minõsül.
36. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - lõfegyvert használhat
a) az élet elleni vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztetõ támadás, illetve az ezekkel történõ közvetlen fenyegetés elhárítására;
b) az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatása (Btk. 139. §), a rombolás (Btk. 142. §), a kémkedés (Btk. 147. §), a népirtás (Btk. 155. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a légi jármû hatalomba kerítése (Btk. 262. §) bûncselekmények elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására;
c)68 a nemzetbiztonsági szolgálattal összefüggõ „Szigorúan titkos!” minõsítési szintû minõsített adatnak személy elleni erõszakkal történõ jogosulatlan megszerzése és az erre irányuló kísérlet esetén;
d) a nemzetbiztonsági szolgálat objektumát ért vagy azt közvetlenül fenyegetõ támadás elhárítására.
(2) A lõfegyverhasználatot meg kell elõznie
a) a jogellenes tevékenység abbahagyására irányuló felszólításnak;
b) más kényszerítõ eszköz alkalmazásának;
c) figyelmeztetésnek, hogy lõfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztetõ lövésnek.
(3) A lõfegyverhasználatot megelõzõ intézkedések részben vagy egészben teljesen mellõzhetõk, ha az eset összes körülményei folytán a megelõzõ intézkedésekre már nincs idõ és a késedelem a hivatásos állomány tagját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
(4) A lõfegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.
(5) A lõfegyverhasználatot, illetõleg a figyelmeztetõ lövés leadását - annak következményeitõl függetlenül - az intézkedést követõen haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.
(6) Lõfegyver - a jogos védelem és a végszükség kivételével - nem használható láthatóan terhes nõvel és gyermekkorúval szemben.
37. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által foganatosított, a 32-36. §-ban meghatározott intézkedések ellen az érintett - akadályoztatása esetén hozzátartozója - panasszal élhet.
(2) A panaszt az intézkedésnek az érintett tudomására jutásától számított 8 napon belül a nemzetbiztonsági szolgálat fõigazgatójához kell benyújtani. A kifogásolt intézkedéstõl számított 5 éven túl panasz nem terjeszthetõ elõ.
(3) A panasz tárgyában a fõigazgató a beérkezéstõl számított 8 napon belül dönt.
(4) A döntés ellen a panaszos a közléstõl számított 8 napon belül a miniszternél fellebbezéssel élhet. A miniszter a beérkezéstõl számított 8 napon belül az elsõfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(5) Az elmulasztott határnaptól számított 30 napon belül igazolási kérelmet lehet elõterjeszteni.
(6)69 A miniszter határozatának felülvizsgálatát az érintett a polgári perrendtartásnak a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó XX. fejezetének szabályai szerint kérheti. Az eljárásra kizárólag a Fõvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A bíróság a megtámadott törvénysértõ határozatot megsemmisíti.
A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése
38. §70 A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében
a) személyes adatot, különleges adatot és bûnügyi személyes adatot, valamint
b) közérdekû adatot és közérdekbõl nyilvános adatot
(az a)-b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: adat) kezelnek.
39. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be
a) az érintett önkéntes, illetve e törvényben elõírt kötelezõ adatszolgáltatásával;
b) nyílt forrásból;
c) adatkezelést végzõ szerv adatszolgáltatásából;
d) titkos információgyûjtéssel.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatkezelés során kötelesek az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges, ugyanakkor az érintett személyiségi jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.
(3) A fontos és bizalmas munkakört betöltõ, illetve az ilyen munkakörbe jelölt személyek az e törvényben meghatározott biztonsági ellenõrzéssel összefüggõ személyes, köztük különleges adatokat kötelesek az ellenõrzést végzõ nemzetbiztonsági szolgálatok számára közölni.
40. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérõ törvényi rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerbõl - az adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérést hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíteni kell. Az adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevõ szervnél dokumentálni kell.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az állami szervek, a pénzintézetek, a biztosítóintézetek és a távközlési szolgáltatást végzõ szervezetek által kezelt nyilvántartások adatait térítés nélkül kérhetik, illetve vehetik igénybe. Egyéb adatkezelõ szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésével kapcsolatos költségeit utólag érvényesítheti.
(3)71 A nemzetbiztonsági szolgálatok a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szervtõl történõ adatkérés, az érintettel és más adatkezelõvel való kapcsolattartás során, és nyilvántartásaikban az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - jogszabályban meghatározott módon - személyi azonosítót, természetes személyazonosító adatokat, valamint adóazonosító jelet, illetve egyéb azonosítókat használhatnak.
41. § (1)72 A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervek, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelõs miniszter által vezetett minisztérium és a Rendõrség nyilvántartásaiban, az egyéb igazgatási, valamint a határforgalom ellenõrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben írásban - az intézkedés céljának megjelölésével - jelzések elhelyezését rendelhetik el.
(2) A jelzésben a nemzetbiztonsági szolgálatok adatváltozást, illetve az érintett személyre vonatkozó megkeresés esetében értesítés adását, továbbá a határforgalomra vonatkozóan - írásban - az érintett feltartóztatását is kérhetik. Az érintett szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésében foglalt intézkedést teljesíti.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok haladéktalanul kötelesek intézkedni a jelzés elhelyezésének megszüntetésérõl, ha az arra okot adó körülmény megszûnt.
41/A. §73 (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Schengeni Információs Rendszerbe rejtett ellenõrzésre irányuló figyelmeztetõ jelzés elhelyezését kezdeményezhetik a rendõrségnél, ha a birtokukba került adatok alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében az szükségessé válik.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - kizárólag a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, mûködtetésérõl és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. cikk (3) bekezdése szerinti tájékoztatást követõen kezdeményezhetik a rejtett ellenõrzésre irányuló figyelmeztetõ jelzés elhelyezését.
42. § (1)74
(2) Az az adatkezelõ szerv, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok részére az általa kezelt nyilvántartásokból adatszolgáltatást teljesített, adatbetekintést biztosított, illetõleg nyilvántartásában a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére jelzést helyezett el, mindezek tényérõl, tartalmáról, valamint a megtett intézkedésekrõl az érintettet, illetõleg más személyt vagy szervezetet nem tájékoztathat.
(3) A hatósági jogkörrel nem rendelkezõ adatkezelõ szerv vagy intézmény vezetõje az adatbetekintés, illetve az adatszolgáltatás elrendelése ellen - halasztó hatállyal nem bíró - panasszal fordulhat a miniszterhez.
43. §75 A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat
a) bûncselekményi törvényi tényállás megvalósítására utal, és átadását törvény lehetõvé teszi, vagy
b) más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az adatátvevõ maga is jogosult az adat átvételére.
44. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok e törvény alapján feladataik ellátása érdekében egymástól adatot kérnek, illetve egymásnak adatot szolgáltatni kötelesek.
(2)76 A Rendõrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a bíróság, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási szervek a konkrét cél megjelölésével - a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben - a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatok igénylésére jogosultak.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatközlése nem eredményezheti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttmûködõ személy (adatforrás) felfedését. A titkos információgyûjtõ módszer és forrás védelme érdekében az átadott adat felhasználására vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói korlátokat határozhatnak meg.
(4) Az adatszolgáltatást kérõ szervek felelõsek az átvett adatoknak az e törvényben, illetve az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti kezeléséért, kötelesek az átvett adatokat, azok felhasználását nyilvántartani és kérésre a nemzetbiztonsági szolgálat számára arról tájékoztatást adni.
45. § A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi adatkezelõ részére személyes adatokat továbbíthatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között.
46. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyes adatok továbbításáról nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza
a) az adatigénylési kérelmet;
b) az adatkérõ nyilvántartási azonosítóját;
c) az adattovábbítás idejét;
d) az adatszolgáltatást tartalmazó iratok és egyéb dokumentumok másodpéldányát.
47. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok - konkrét feladataik teljesítése érdekében, ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei a másik adatkezelõ részérõl is biztosítottak - adatkezelési rendszereiket egymás és más állami adatkezelõ szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják.
(2) Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követõen meg kell szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az eljárás befejezését követõen törölni kell.
48. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatokról, és a 46. §-ban meghatározott adattovábbítási nyilvántartásból az érintett kérelmére történõ tájékoztatást, a személyes adatainak törlését, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt közérdekû adat megismerésére irányuló kérelmet a nemzetbiztonsági szolgálat fõigazgatója - nemzetbiztonsági érdekbõl vagy mások jogainak védelme érdekében - megtagadhatja.
(2)77 A nemzetbiztonsági szolgálatok az érintettektõl érkezõ kéréseket nyilvántartják, a kérelmekrõl, elbírálásuk módjáról, az elutasítás indokairól évente tájékoztatják a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.
(3)78 A nemzetbiztonsági szolgálatok minõsített adataival kapcsolatban az érintettnek - a minõsített adat védelmérõl szóló törvényben biztosított - adatbetekintési jogát a fõigazgató nemzetbiztonsági érdekbõl korlátozhatja.
49. § (1) A fõigazgatók gondoskodnak az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás, törlés és megsemmisülés megelõzésérõl, illetõleg az illetéktelen hozzáférést megakadályozó védelemrõl (adatbiztonság).
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok kötelesek rendszeresen ellenõrizni az általuk kezelt személyes adatok helyességét. A valóságnak meg nem felelõ adatokat helyesbíteni kell, az adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen vagy becslésen alapuló adatoktól.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a hatósági feladatkörükhöz kapcsolódó adatokat az egyéb adatoktól elkülönítetten kezelik.
50. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik
a) a biztonsági okmányok adatait az érvényesség lejártától számított 10 évig;
b) a rejtjeltevékenység felügyelete és irányítása során kiadott dokumentumokat az érvényesség lejártától számított 10 évig;
c) a nemzetbiztonsági ellenõrzési és védelmi feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, illetve a tisztség megszûnésétõl számított 20 évig;
d) az a)-c) pontokban fel nem sorolt feladatkörben gyûjtött személyes adatokat az adatgyûjtés megszüntetésétõl számított 70 évig.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot haladéktalanul törölni kell, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott határidõ letelt;
b) bíróság az adatvédelmi eljárás során az adat törlését elrendelte;
c) az adat kezelése jogellenes;
d) a 60. § (2) bekezdésében meghatározott esetben;
e) az adat kezelése nyilvánvalóan szükségtelen.
(3) A törlési kötelezettség - a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyagok védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári megõrzésre kell átadni.
51. § (1)79 A miniszter, illetve a fõigazgatók hozzájárulásával hozhatók nyilvánosságra - a minõsített adatokon túlmenõen - a nemzetbiztonsági szolgálatok
a) objektumaival és személyi állományával,
b) eszközbeszerzéseivel és egyéb szerzõdéseivel,
c) biztonsági ellenõrzési és védelmi feladataival
kapcsolatos adatok.
(2)80 Az (1) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére vonatkozó kérelem elutasításáról, az elutasítás indokairól a nemzetbiztonsági szolgálatok évente értesítik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.
52. §81
Titkos információgyûjtés
53. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a 4-9. §-okban foglalt feladataik teljesítése érdekében titkos információgyûjtést folytathatnak; ez nem terjed ki a 4. § h) pontjában és a 8. § (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátására.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyûjtés speciális eszközeit és módszereit csak akkor használhatják, ha az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetõk meg.
Külsõ engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtés
54. § (1) A titkos információgyûjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok
a) felvilágosítást kérhetnek;
b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyûjthetnek;
c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;
d) az információgyûjtést elõsegítõ információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak;
e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;
f) a saját személyi állományuk és a velük együttmûködõ természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedõokmányt készíthetnek és használhatnak fel;
g) fedõintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;
h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, jármûvet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;
i) az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;
j)82 hírközlési rendszerekbõl és egyéb adattároló eszközökbõl információkat gyûjthetnek.
(2)83 Rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedõintézményként, okmánya fedõokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetõjének tájékoztatásával alkalmazható.
55. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfõbb ügyész által kijelölt ügyész elõzetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történõ együttmûködéshez fûzõdõ nemzetbiztonsági érdek jelentõsebb, mint az állam büntetõjogi igényének érvényesítéséhez fûzõdõ érdek.
(2) Nem köthetõ megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bûncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.
(4)84 A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok megtérítik azt a kárt, amely az elkövetõt a polgári jog szerint terheli. A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügyért felelõs miniszter képviseli.
Külsõ engedélyhez kötött titkos információgyûjt
Hozzaszolasok
#1 |
Vizilo
- 2013. May 21. 08:29:31
#2 |
Kedvesi
- 2013. May 21. 08:38:47
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.