Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Zsidók öltek zsidókat, hogy a túlélõket Izraelbe kényszerÃtsék
Kiemelten a "jobboldalon", a "hazafias táborban", mert épp ez az a közeg, ami a hamis történelemcsinálók kedvenc célcsoportja, ezek a megcélzott közegek fogadják el a legnaÃvabbul a háttérhatalom áltaql nekik gyártott "hõsöket", valójában a világszétverõk ügynökeit.
A fenti cÃmmel természetesen egy jóval nagyobb horderejû kérdésrõl lesz majd szó, a Nagy Holokausztvallás központi témájáról, de bemelegÃtésnek itt egy fontos adalék a cionista háború egy mellékhadszinterérõl, az arab és más iszlám országok zsidóságának eszközként kezelésérõl.
Naeim Giladi : “Ben Gurion botrányai: Hogyan gyilkolt a Hagana és a Moszad zsidókat”
Jellemzõ, hogy az Amazon lehagyja a cÃm “kényes” részét, és hogy : ”Out of Print–Limited Availability.” - a könyv elfogyott…
“Naeim Giladi, Iraki születésû amerikai zsidó újságÃró: “Azért Ãrtam ezt a könyvet, hogy elmondjam az amerikai embereknek, fõleg a zsidóknak, hogy az iszlám országokból a zsidók nem önszántukból emigráltak Izraelbe, hanem azért, hogy erre kényszerÃtsék õket, zsidók zsidókat öltek; és hogy még több arab föld elkobzására nyerjenek idõt, zsidók számos alkalommal elutasÃtottak õszinte békejavaslatokat arab szomszédaik részérõl. Arról Ãrok, amit az elsõ izraeli miniszterelnök “kegyetlen cionizmusnak” nevezett. Azért Ãrok errõl, mert én is résztvevõje voltam.” Giladi bemutatja a fájdalmas igazságot Palesztina cionista meghódÃtásáról és arról, hogy David Ben-Gurion hivatali idejében mesterségesen keltettek antiszemitizmust az iraki zsidó közösségek ellen, hogy az iraki zsidókat Izraelbe vándorlásra ösztönözzék. A cionisták célja a nyers zsidó munkaerõ importja volt a Közel-Keletrõl, hogy legyen, aki szánt és vet a frissen üressé tett földeken. Szintén fel kellett tölteni a hadsereget sorkatonákkal, hogy legyen aki megvédje a lopott területeket.”
Itt elolvasható a könyv angolul.
Az alábbi interjúban Giladi részletezi a zsidó titkosszolgálatok által zsidók közé dobott gránátokat, bombákat és általuk gyártott és Irakban terjesztett antiszemita röplapokat. Hogy az izraeli kormány az iraki- angolbáb kormányt rávette, fossza meg a zsidókat állampolgárságuktól, mert zömük inkább maradt volna. A tapasztalatlan fiataloknak meg fût-fát igértek az “igéret földjén”.
Nem minden zsidó õsi álma volt az alija, ezeket ösztönözni kellett, szó szerint “fegyvert tartva a homlokukhoz”. A fegyvert cionista zsidók tartották.
Volt persze ugyanenek a háborúnak egy hadszÃntere a II. világháború alatti és utáni Európában is. Utóbbiban különösen a frissen szovjet megszállás alá került országok, közte hazánk túlélõ zsidói ellen a zsidó vezetésû kommunista titkosszolgálatok által megszervezett pogromok az érdekesek. Természetesen a kommunista rezsim mindenestõl a cionizmust is ESZKÖZÉÜL használó globális (nagyrészt zsidó származású vezetõkkel rendelkezõ) nagytõke mûve, ahogy a hitleri rezsim is, de ez utóbbit még a radikális jobboldali, "antiszemita" közeg jókora, talán nagyobb része se képes felfogni. Mûködik a történelemhamisÃtás...
Naeim Giladi: Az iraki zsidók
részletek:
“Ben Gurionnak a “keleti zsidók” azért kellettek, hogy megmûveljék a sokezer hektár földet, amit az izraeli csapatok által 1948-ban elûzött palesztinok hagytak hátra.
És kezdtem megtudni, milyen barbár módszerekkel szabadÃtották meg a születõ államot annyi palesztintól, amennyitõl csak lehetséges. A világ ma hátrahõköl a baktériumhadviselés gondolatától, de valószÃnûleg Izrael használta ezt elõször a Közel-Keleten. Az 1948-as háborúban a zsidó csapatok kiûzték az arab falvak lakosságát, gyakran fenyegetéssel, néha egyszerûen lelõve egy féltucat fegyvertelen arabot, elrettentõ például a többiek részére. Hogy az arabok ne térhessenek vissza újrakezdeni az életüket ezekben a falvakban, az izraeliek tÃfusz- és vérhasbaktériumokkal fertõzték meg a kutakat.
Uri Mileshtin, az Izraeli Hadsereg hivatalos történésze Ãrt és beszélt a baktériumfegyverek használatáról. Mileshtin szerint Moshe Dayan, akkoriban hadosztályparancsnok adott parancsot 1948-ban az arabok kiûzésére falvaikból, házaik lebulldózerezésére és kútjaik használhatatlanná tételére tÃfusz- és vérhasbaktériumokkal.
Acre olyan fekvésû volt, hogy gyakorlatilag egyetlen géppuskával meg tudta magát védeni, ezért a Hagana baktériumiokkal fertõzte meg a forrást, amely vÃzzel látta el a várost. A forrás neve Capri volt és északról, egy kibuc mellõl folyt a vize. A Hagana elfertõzte a vizet, a lakosság megbetegedett és a zsidó csapatok megszállták Acre-t. Ez olyan jól ment, hogy egy Hagana-osztagot arabnak öltözve beküldtek Gázába, ahol egyiptomi csapatok voltak, és az egyiptomiak elkapták õket, amint két doboz tÃfusz- és vérhasbaktériumot juttattak a vÃzellátó rendszerbe, mit sem törõdve a civil lakossággal. “Háborúban nincsenek érzelmek” mondta az egyik elfogott Hagana-tag.”
"Az 1950-51-es es bombamerényletek
Az 1941-es zsidóellenes zavargások kiváló ürügyet teremtettek a briteknek, hogy bevonuljanak Bagdadba visszajuttani a hatalomba a britpárti régenst és britpárti miniszterelnökét, Nouri el-Szaidot. Szintén ürügyet nyújtottak a palesztinai cionistáknak egy iraki illegális cionista mozgalom létrehozására, elõször Bagdadban, majd más városokban is, Bászrában, Amarában, Hillában, Diwaneiában, Abrilban és Kirkukban.
A második világháború után gyorsan váltották egymást az iraki kormányok. A palesztinai cionista hódÃtás, különösen a deir jasszini palesztinok lemészárlása felerõsÃtette a britellenes mozgalmat Irakban. Amikor az iraki kormány új barátsági szerzõdést Ãrt alá Londonnal 1948 januárjában, az egész országban zavargások törtek ki. A szerzõdést nemsokára érvénytelenÃtették és Bagdad követelte a brit katonai misszió kivonását, amely 27 éve irányÃtotta az iraki hadsereget.
1948 folyamán késõbb Bagdad Palesztiinába küldött egy katonai különÃtményt a cionisták eleni harcra és amikor Izrael májusban kikiáltotta függetlenségét, Irak lezárta a haifai olajfinomÃtót ellátó olajvezetéket. Abd al-Ilah azonban még mindig régens volt és a britek quislingje, Nouri el-Said újra miniszterelnök volt. Én az Abu Gréb börtönben voltam 1948-ban, ahonnan csak 1949 szeptemberében szöktem meg Iránba.
Hat hónappal késõbb – konkrétan március 19-én – bomba robbant Bagdadban az Amerikai Kulturális Központ és Könyvtárnál, megrongálva az épületet és többeket megsebesÃtve. A központ a fiatal zsidók kedvenc találkozóhelye volt.
Az elsõ közvetlenül zsidókra dobott bomba 1950. április 8-án 9.15-kor robbant. Egy három fiatallal arra hajtó autóból dobtak gránátot a bagdadi El-Dar El-Bida Kávézóra, ahol zsidók ünnepelték a Pészahot. Négy ember súlyosan megsérült. Azon az éjjelen szórólapokat osztogattak, amelyek a zsidókat Irak azonnali elhagyására szólÃtották fel.
Másnap rengeteg zsidó, többségükben szegények, akiknek nem volt mit vesztenie, zsúfolódott össze a kivándorlási hivatalokban, hogy lemondjon állampolgárságáról és beadja Izraelbe vándorlási kérelmét. Olyan sok volt a kérelmezõ, hogy a rendõrségnek zsidó iskolákban és zsinagógákban kellett regisztrációs irodákat nyitnia.
Május 10-én hajnali 3-kor egy gránátot dobtak a zsidó tuljadonban levõ Beit-Lawi Automobil Vállalat kirakata felé, részben lerombolva az épületet. Személyi sérülés nem történt.
1950. június 3-án egy újabb gránátot dobtak ki egy száguldó autóból Bagdad El-Batawin negyedében, ahol a legtöbb gazdag zsidó és középosztálybeli iraki élt. Senki nem sérült meg, de a robbanást követõen cionista aktivisták sürgönyöket küldtek Izraelbe, hogy az Irakra szánt bevándorlási kvótát növeljék meg.
Június 5-én 2.30-kor bomba robbant a zsidó tulajdonban levõ Stanley Shashua épületnél az El-Rashid utcán, anyagi kárt okozva, de személyi sérülés nélkül.
1951. január 14-én délután 7-kor gránátot dobtak a Masouda Shem-Tov zsinagóga elõtt tartózkodó zsidók csoportjára. A robbanás elszakÃtott egy nagyfeszültségû vezetéket, három zsidót ért halálos áramütés, köztük egy fiatal fiút, Itzhak Elmachert, és 30 másik sebesült meg. A támadás után a zsidók kivándorlása napi 6-700 fõre ugrott.
A cionista propagandisták máig azt állÃtják, hogy az iraki bombákat zsidógyûlölõ irakiak robbantották, akik ki akarták ûzni a zsidókat országukból. A szörnyû igazság az, hogy a bombákat, melyek iraki zsidókat öltek és nyomorÃtottak meg és megrongálták a tulajdonukat, cionista zsidók dobták.
Úgy gondolom, hogy a könyvemben szereplõ dokumentumok között a legfontosabbak közé tartoznak két röpcédula példányai, melyeket az illegális cionista mozgalom adott ki és amiken a zsidókat Irak elhagyására szólÃtották fel. Az egyik 1950. március 16-I, a másik 1950. április 8-I keltezésû.
A kettõ közötti különbség döntõ jelentõségû. Mindkettõ feltüntették a kiadás dátumát, de csak az április 8-i mutatja az idõpontot: délután 4 óra. Miért tüntették fel az idõpontot? Ilyen pontosság példa nélküli volt. Még a vizsgálóbÃró, Salaman El-Beit is gyanúsnak találta. Vajon a du. 4 óra feltüntetõi alibit akartak a bombamerénylet idejére, amirõl tudták, hogy öt órával késõbb fog bekövetkezni? Ha igen, honnan tudtak a merényletrõl? A bÃró arra következtetett, hogy onnan tudták, hogy az illegális cionisták és a merénylõk kapcsolatban álltak egymással.
Erre a következtetésre jutott Wilbur Crane Eveland, a CIA korábbi magasrangú tisztje is, akivel volt alkalmam találkozni New Yorkban 1988-ban. Homokkötelek c. könyvében, melynek megjelentetését a CIA ellenezte, Eveland ezt Ãrja:
"Abból a célból, hogy az irakiakat Amerika-ellenesnek mutassák és hogy megrémÃtsék a zsidókat, a cionisták bombákat telepÃtettek az USA Információs szolgálat könyvtára és zsinagógák közelébe. Nem sokkal késõbb röplapok tûntek fel, Izraelbe vándorlásra biztatva a zsidókat. . . . Bár késõbb az iraki rendõrség bizonyÃtékokat adott át nagykövetségünknek arról, hogy a zsinagóga és könyvtár elleni támadások, valamint a zsidóellenes és Amerika-ellenes röplamkampányok a földalatti cionista szervezet mûvei voltak, a világ nagy része elhitte a jelentéseket, hogy arab terrorizmus váltotta ki az iraki zsidók menekülését, akiket a cionisták “megmentettek”, valójában azért, hogy növeljék Izrael zsidó lakosságát."
Eveland nem részletezi a cionistákat a támadásokkal összekötõ bizonyÃtékokat, de én megtettem a könyvemben. Pldául 1955-ben szerveztem egy bizottságot iraki származású zsidó ügyvédekbõl, hogy képviseljék olyan iraki zsidók követeléseit, akik még mindig rendelkeztek Irakban tulajdonnal. Egy jól ismert ügyvéd, aki kérte, hogy ne közöljem a nevét, tudomásomra hozta, hogy az iraki laborvizsgálatok igazolták, hogy az Amerikai Kulturális Központ elleni bombatámadásnál talált röplapok ugyanazon az Ãrógépen készültek és ugyanazon a stencilgépen lettek sokszorosÃtva, amiken a cionista mozgalomnak közvetlenül az április 8-i bombatámadás elõtt terjesztett röplapjai.
Elemzések kimutatták azt is, hogy a Beit-Lawi támadásnál használt robbanóanyag megegyezett egy Yosef Basri nevû iraki zsidó aktatáskájában talált robbanóanyag-maradványokkal. A jogász Basrit Shalom Salih cipésszel együtt 1951. decemberében perbe fogták a támadásokért és a következõ hónapban kivégezték. Mindketten a Hashura, a földalatti cionista szervezet katonai szárnyának tagjai voltak. Salih végül bevallotta, hogy õ, Basri és egy harmadik férfi, Yosef Habaza hajtották végre a támadásokat.
Az 1952 januári kivégzések idejére a becslés szerint 125 ezres iraki zsidóság 6 ezer fõ kivételével már Izraelbe menekült. Ráadásul a britbarát és cionistabarát báb el-Said befagyasztotta a vagyonukat, beleértve a készpénzt. (Volt lehetõség iraki dinárok kivitelére, de amikor a bevándorlók beváltották õket Izraelben, azt kellett tapasztalniuk, hogy az izraeli kormány megtartotta magának az értékük 50%-át.) Még azok a zsidók is elveszÃtették állampolgárságukat, akik nem jelentkeztek kivándorlásra, de éppen külföldön tartózkodtak, amennyiben nem tértek vissza egy meghatározott idõn belül. Felszámoltak egy õsi, kulturált, prosperáló közösséget és tagjait áttelepÃtették egy keleteurópai zsidók által uralt országba, akik kultúrája nemcsak idegen, de teljesen gyûlöletes volt számukra."
Hasonló témájú bejegyzések:
•"... hogy forróvá tegyem a talajt a diaszpórában élõ zsidek lába alatt..."
"... én ma is kész vagyok rá, önként, hogy elvégezzem Izrael népéért a mocskos munkát, hogy szükség szerint arabokat öljek, hogy számûzzem, elkergessem, megégessem õket, hogy meggyûlöltessem magunkat, hogy forróvá tegyem a talajt a diszpórában élõ zsidek lába alatt, és arra kényszerÃtsem õket, hogy jajgatva, de gyorsan idefussanak az országba. Még ha itt is, ott is fel kéne ezért robbantanom egy csomó zsinagógát."
•Kinek volt fontos, hogy MOHAMED 3 éves IZRAELI kisgyereket öljön Franciaországban?
•Hitler, a cionista báb
"... a németség pozÃciói a háború és fõleg Hitler tevékenysége nyomán sokkal rosszabbak, mint a háború elõtt voltak!
Ezzel szemben a fõleg zsidó eredetû (a judaizmus nihilista irányzataival kapcsolatban levõ) globalista bankárelit tevékenysége minden területén nyert Hitler háborús tevékenysége és személyes döntései következtében"
•Kiddush Hashem - a Holokuszt zsidó receptje - A vallási háttér
"Ez a (végsõ) Megváltás ... magában fogja foglalni az összes nemzet lerombolását, elpusztÃtását, legyilkolását és kitörlését: az övéket, az õrzõangyalaikét és az isteneikét. ... A Szent (Isten), aki áldott legyen, el fogja pusztÃtani az összes nemzetet, Izrael kivételével."
"A férfi a zsinagógába viszi a gyermekeit és ott, a Tóraszekrény elõtt leöli õket: "És ráfröccsentette vérüket a Tóraszekrény oszlopaira ... és ezt mondta: 'Legyen ez a vér vezeklés az összes bûnömért' "
A fenti cÃmmel természetesen egy jóval nagyobb horderejû kérdésrõl lesz majd szó, a Nagy Holokausztvallás központi témájáról, de bemelegÃtésnek itt egy fontos adalék a cionista háború egy mellékhadszinterérõl, az arab és más iszlám országok zsidóságának eszközként kezelésérõl.
Naeim Giladi : “Ben Gurion botrányai: Hogyan gyilkolt a Hagana és a Moszad zsidókat”
Jellemzõ, hogy az Amazon lehagyja a cÃm “kényes” részét, és hogy : ”Out of Print–Limited Availability.” - a könyv elfogyott…
“Naeim Giladi, Iraki születésû amerikai zsidó újságÃró: “Azért Ãrtam ezt a könyvet, hogy elmondjam az amerikai embereknek, fõleg a zsidóknak, hogy az iszlám országokból a zsidók nem önszántukból emigráltak Izraelbe, hanem azért, hogy erre kényszerÃtsék õket, zsidók zsidókat öltek; és hogy még több arab föld elkobzására nyerjenek idõt, zsidók számos alkalommal elutasÃtottak õszinte békejavaslatokat arab szomszédaik részérõl. Arról Ãrok, amit az elsõ izraeli miniszterelnök “kegyetlen cionizmusnak” nevezett. Azért Ãrok errõl, mert én is résztvevõje voltam.” Giladi bemutatja a fájdalmas igazságot Palesztina cionista meghódÃtásáról és arról, hogy David Ben-Gurion hivatali idejében mesterségesen keltettek antiszemitizmust az iraki zsidó közösségek ellen, hogy az iraki zsidókat Izraelbe vándorlásra ösztönözzék. A cionisták célja a nyers zsidó munkaerõ importja volt a Közel-Keletrõl, hogy legyen, aki szánt és vet a frissen üressé tett földeken. Szintén fel kellett tölteni a hadsereget sorkatonákkal, hogy legyen aki megvédje a lopott területeket.”
Itt elolvasható a könyv angolul.
Az alábbi interjúban Giladi részletezi a zsidó titkosszolgálatok által zsidók közé dobott gránátokat, bombákat és általuk gyártott és Irakban terjesztett antiszemita röplapokat. Hogy az izraeli kormány az iraki- angolbáb kormányt rávette, fossza meg a zsidókat állampolgárságuktól, mert zömük inkább maradt volna. A tapasztalatlan fiataloknak meg fût-fát igértek az “igéret földjén”.
Nem minden zsidó õsi álma volt az alija, ezeket ösztönözni kellett, szó szerint “fegyvert tartva a homlokukhoz”. A fegyvert cionista zsidók tartották.
Volt persze ugyanenek a háborúnak egy hadszÃntere a II. világháború alatti és utáni Európában is. Utóbbiban különösen a frissen szovjet megszállás alá került országok, közte hazánk túlélõ zsidói ellen a zsidó vezetésû kommunista titkosszolgálatok által megszervezett pogromok az érdekesek. Természetesen a kommunista rezsim mindenestõl a cionizmust is ESZKÖZÉÜL használó globális (nagyrészt zsidó származású vezetõkkel rendelkezõ) nagytõke mûve, ahogy a hitleri rezsim is, de ez utóbbit még a radikális jobboldali, "antiszemita" közeg jókora, talán nagyobb része se képes felfogni. Mûködik a történelemhamisÃtás...
Naeim Giladi: Az iraki zsidók
részletek:
“Ben Gurionnak a “keleti zsidók” azért kellettek, hogy megmûveljék a sokezer hektár földet, amit az izraeli csapatok által 1948-ban elûzött palesztinok hagytak hátra.
És kezdtem megtudni, milyen barbár módszerekkel szabadÃtották meg a születõ államot annyi palesztintól, amennyitõl csak lehetséges. A világ ma hátrahõköl a baktériumhadviselés gondolatától, de valószÃnûleg Izrael használta ezt elõször a Közel-Keleten. Az 1948-as háborúban a zsidó csapatok kiûzték az arab falvak lakosságát, gyakran fenyegetéssel, néha egyszerûen lelõve egy féltucat fegyvertelen arabot, elrettentõ például a többiek részére. Hogy az arabok ne térhessenek vissza újrakezdeni az életüket ezekben a falvakban, az izraeliek tÃfusz- és vérhasbaktériumokkal fertõzték meg a kutakat.
Uri Mileshtin, az Izraeli Hadsereg hivatalos történésze Ãrt és beszélt a baktériumfegyverek használatáról. Mileshtin szerint Moshe Dayan, akkoriban hadosztályparancsnok adott parancsot 1948-ban az arabok kiûzésére falvaikból, házaik lebulldózerezésére és kútjaik használhatatlanná tételére tÃfusz- és vérhasbaktériumokkal.
Acre olyan fekvésû volt, hogy gyakorlatilag egyetlen géppuskával meg tudta magát védeni, ezért a Hagana baktériumiokkal fertõzte meg a forrást, amely vÃzzel látta el a várost. A forrás neve Capri volt és északról, egy kibuc mellõl folyt a vize. A Hagana elfertõzte a vizet, a lakosság megbetegedett és a zsidó csapatok megszállták Acre-t. Ez olyan jól ment, hogy egy Hagana-osztagot arabnak öltözve beküldtek Gázába, ahol egyiptomi csapatok voltak, és az egyiptomiak elkapták õket, amint két doboz tÃfusz- és vérhasbaktériumot juttattak a vÃzellátó rendszerbe, mit sem törõdve a civil lakossággal. “Háborúban nincsenek érzelmek” mondta az egyik elfogott Hagana-tag.”
"Az 1950-51-es es bombamerényletek
Az 1941-es zsidóellenes zavargások kiváló ürügyet teremtettek a briteknek, hogy bevonuljanak Bagdadba visszajuttani a hatalomba a britpárti régenst és britpárti miniszterelnökét, Nouri el-Szaidot. Szintén ürügyet nyújtottak a palesztinai cionistáknak egy iraki illegális cionista mozgalom létrehozására, elõször Bagdadban, majd más városokban is, Bászrában, Amarában, Hillában, Diwaneiában, Abrilban és Kirkukban.
A második világháború után gyorsan váltották egymást az iraki kormányok. A palesztinai cionista hódÃtás, különösen a deir jasszini palesztinok lemészárlása felerõsÃtette a britellenes mozgalmat Irakban. Amikor az iraki kormány új barátsági szerzõdést Ãrt alá Londonnal 1948 januárjában, az egész országban zavargások törtek ki. A szerzõdést nemsokára érvénytelenÃtették és Bagdad követelte a brit katonai misszió kivonását, amely 27 éve irányÃtotta az iraki hadsereget.
1948 folyamán késõbb Bagdad Palesztiinába küldött egy katonai különÃtményt a cionisták eleni harcra és amikor Izrael májusban kikiáltotta függetlenségét, Irak lezárta a haifai olajfinomÃtót ellátó olajvezetéket. Abd al-Ilah azonban még mindig régens volt és a britek quislingje, Nouri el-Said újra miniszterelnök volt. Én az Abu Gréb börtönben voltam 1948-ban, ahonnan csak 1949 szeptemberében szöktem meg Iránba.
Hat hónappal késõbb – konkrétan március 19-én – bomba robbant Bagdadban az Amerikai Kulturális Központ és Könyvtárnál, megrongálva az épületet és többeket megsebesÃtve. A központ a fiatal zsidók kedvenc találkozóhelye volt.
Az elsõ közvetlenül zsidókra dobott bomba 1950. április 8-án 9.15-kor robbant. Egy három fiatallal arra hajtó autóból dobtak gránátot a bagdadi El-Dar El-Bida Kávézóra, ahol zsidók ünnepelték a Pészahot. Négy ember súlyosan megsérült. Azon az éjjelen szórólapokat osztogattak, amelyek a zsidókat Irak azonnali elhagyására szólÃtották fel.
Másnap rengeteg zsidó, többségükben szegények, akiknek nem volt mit vesztenie, zsúfolódott össze a kivándorlási hivatalokban, hogy lemondjon állampolgárságáról és beadja Izraelbe vándorlási kérelmét. Olyan sok volt a kérelmezõ, hogy a rendõrségnek zsidó iskolákban és zsinagógákban kellett regisztrációs irodákat nyitnia.
Május 10-én hajnali 3-kor egy gránátot dobtak a zsidó tuljadonban levõ Beit-Lawi Automobil Vállalat kirakata felé, részben lerombolva az épületet. Személyi sérülés nem történt.
1950. június 3-án egy újabb gránátot dobtak ki egy száguldó autóból Bagdad El-Batawin negyedében, ahol a legtöbb gazdag zsidó és középosztálybeli iraki élt. Senki nem sérült meg, de a robbanást követõen cionista aktivisták sürgönyöket küldtek Izraelbe, hogy az Irakra szánt bevándorlási kvótát növeljék meg.
Június 5-én 2.30-kor bomba robbant a zsidó tulajdonban levõ Stanley Shashua épületnél az El-Rashid utcán, anyagi kárt okozva, de személyi sérülés nélkül.
1951. január 14-én délután 7-kor gránátot dobtak a Masouda Shem-Tov zsinagóga elõtt tartózkodó zsidók csoportjára. A robbanás elszakÃtott egy nagyfeszültségû vezetéket, három zsidót ért halálos áramütés, köztük egy fiatal fiút, Itzhak Elmachert, és 30 másik sebesült meg. A támadás után a zsidók kivándorlása napi 6-700 fõre ugrott.
A cionista propagandisták máig azt állÃtják, hogy az iraki bombákat zsidógyûlölõ irakiak robbantották, akik ki akarták ûzni a zsidókat országukból. A szörnyû igazság az, hogy a bombákat, melyek iraki zsidókat öltek és nyomorÃtottak meg és megrongálták a tulajdonukat, cionista zsidók dobták.
Úgy gondolom, hogy a könyvemben szereplõ dokumentumok között a legfontosabbak közé tartoznak két röpcédula példányai, melyeket az illegális cionista mozgalom adott ki és amiken a zsidókat Irak elhagyására szólÃtották fel. Az egyik 1950. március 16-I, a másik 1950. április 8-I keltezésû.
A kettõ közötti különbség döntõ jelentõségû. Mindkettõ feltüntették a kiadás dátumát, de csak az április 8-i mutatja az idõpontot: délután 4 óra. Miért tüntették fel az idõpontot? Ilyen pontosság példa nélküli volt. Még a vizsgálóbÃró, Salaman El-Beit is gyanúsnak találta. Vajon a du. 4 óra feltüntetõi alibit akartak a bombamerénylet idejére, amirõl tudták, hogy öt órával késõbb fog bekövetkezni? Ha igen, honnan tudtak a merényletrõl? A bÃró arra következtetett, hogy onnan tudták, hogy az illegális cionisták és a merénylõk kapcsolatban álltak egymással.
Erre a következtetésre jutott Wilbur Crane Eveland, a CIA korábbi magasrangú tisztje is, akivel volt alkalmam találkozni New Yorkban 1988-ban. Homokkötelek c. könyvében, melynek megjelentetését a CIA ellenezte, Eveland ezt Ãrja:
"Abból a célból, hogy az irakiakat Amerika-ellenesnek mutassák és hogy megrémÃtsék a zsidókat, a cionisták bombákat telepÃtettek az USA Információs szolgálat könyvtára és zsinagógák közelébe. Nem sokkal késõbb röplapok tûntek fel, Izraelbe vándorlásra biztatva a zsidókat. . . . Bár késõbb az iraki rendõrség bizonyÃtékokat adott át nagykövetségünknek arról, hogy a zsinagóga és könyvtár elleni támadások, valamint a zsidóellenes és Amerika-ellenes röplamkampányok a földalatti cionista szervezet mûvei voltak, a világ nagy része elhitte a jelentéseket, hogy arab terrorizmus váltotta ki az iraki zsidók menekülését, akiket a cionisták “megmentettek”, valójában azért, hogy növeljék Izrael zsidó lakosságát."
Eveland nem részletezi a cionistákat a támadásokkal összekötõ bizonyÃtékokat, de én megtettem a könyvemben. Pldául 1955-ben szerveztem egy bizottságot iraki származású zsidó ügyvédekbõl, hogy képviseljék olyan iraki zsidók követeléseit, akik még mindig rendelkeztek Irakban tulajdonnal. Egy jól ismert ügyvéd, aki kérte, hogy ne közöljem a nevét, tudomásomra hozta, hogy az iraki laborvizsgálatok igazolták, hogy az Amerikai Kulturális Központ elleni bombatámadásnál talált röplapok ugyanazon az Ãrógépen készültek és ugyanazon a stencilgépen lettek sokszorosÃtva, amiken a cionista mozgalomnak közvetlenül az április 8-i bombatámadás elõtt terjesztett röplapjai.
Elemzések kimutatták azt is, hogy a Beit-Lawi támadásnál használt robbanóanyag megegyezett egy Yosef Basri nevû iraki zsidó aktatáskájában talált robbanóanyag-maradványokkal. A jogász Basrit Shalom Salih cipésszel együtt 1951. decemberében perbe fogták a támadásokért és a következõ hónapban kivégezték. Mindketten a Hashura, a földalatti cionista szervezet katonai szárnyának tagjai voltak. Salih végül bevallotta, hogy õ, Basri és egy harmadik férfi, Yosef Habaza hajtották végre a támadásokat.
Az 1952 januári kivégzések idejére a becslés szerint 125 ezres iraki zsidóság 6 ezer fõ kivételével már Izraelbe menekült. Ráadásul a britbarát és cionistabarát báb el-Said befagyasztotta a vagyonukat, beleértve a készpénzt. (Volt lehetõség iraki dinárok kivitelére, de amikor a bevándorlók beváltották õket Izraelben, azt kellett tapasztalniuk, hogy az izraeli kormány megtartotta magának az értékük 50%-át.) Még azok a zsidók is elveszÃtették állampolgárságukat, akik nem jelentkeztek kivándorlásra, de éppen külföldön tartózkodtak, amennyiben nem tértek vissza egy meghatározott idõn belül. Felszámoltak egy õsi, kulturált, prosperáló közösséget és tagjait áttelepÃtették egy keleteurópai zsidók által uralt országba, akik kultúrája nemcsak idegen, de teljesen gyûlöletes volt számukra."
Hasonló témájú bejegyzések:
•"... hogy forróvá tegyem a talajt a diaszpórában élõ zsidek lába alatt..."
"... én ma is kész vagyok rá, önként, hogy elvégezzem Izrael népéért a mocskos munkát, hogy szükség szerint arabokat öljek, hogy számûzzem, elkergessem, megégessem õket, hogy meggyûlöltessem magunkat, hogy forróvá tegyem a talajt a diszpórában élõ zsidek lába alatt, és arra kényszerÃtsem õket, hogy jajgatva, de gyorsan idefussanak az országba. Még ha itt is, ott is fel kéne ezért robbantanom egy csomó zsinagógát."
•Kinek volt fontos, hogy MOHAMED 3 éves IZRAELI kisgyereket öljön Franciaországban?
•Hitler, a cionista báb
"... a németség pozÃciói a háború és fõleg Hitler tevékenysége nyomán sokkal rosszabbak, mint a háború elõtt voltak!
Ezzel szemben a fõleg zsidó eredetû (a judaizmus nihilista irányzataival kapcsolatban levõ) globalista bankárelit tevékenysége minden területén nyert Hitler háborús tevékenysége és személyes döntései következtében"
•Kiddush Hashem - a Holokuszt zsidó receptje - A vallási háttér
"Ez a (végsõ) Megváltás ... magában fogja foglalni az összes nemzet lerombolását, elpusztÃtását, legyilkolását és kitörlését: az övéket, az õrzõangyalaikét és az isteneikét. ... A Szent (Isten), aki áldott legyen, el fogja pusztÃtani az összes nemzetet, Izrael kivételével."
"A férfi a zsinagógába viszi a gyermekeit és ott, a Tóraszekrény elõtt leöli õket: "És ráfröccsentette vérüket a Tóraszekrény oszlopaira ... és ezt mondta: 'Legyen ez a vér vezeklés az összes bûnömért' "
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2013. May 21. 20:42:51
#2 |
Kameleon
- 2013. May 21. 21:28:01
#3 |
Balu
- 2013. May 21. 23:05:26
#4 |
Nuharak
- 2013. May 22. 03:59:51
#5 |
Lyofalyta
- 2013. May 22. 06:05:12
#6 |
Perje
- 2013. May 24. 06:14:19
#7 |
Perje
- 2013. May 24. 06:28:07
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték