Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Lelassult a globális felmelegedés
Ja, hallottam a fékcsikorgást itt a sarkon. Aztán indexelt és dobott egy balkanyart! Lassult a 21. század eddig eltelt éveiben a hõmérséklet-emelkedés üteme, ami alapján tudósok egy nemzetközi csoportja arra következtet, hogy a korábban véltekkel szemben mégsem várható az éghajlat szélsõséges felmelegedése 50-100 éven belül.
Az éghajlatváltozás 1980-as, 1990-es években tapasztalt erõsödése után a felmelegedés üteme lassult, noha a megbÃzható mérések kezdete – vagyis az 1850-es évek – óta mért tÃz legmelegebb évet 1998 után jegyezték fel. A felmelegedés ütemének lassulása rejtély a tudósok számára, fõleg, mert az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nõtt, elsõsorban a jelentõs kÃnai ipari bõvülés miatt.
Újabb keletû hõmérsékleti adatokat vizsgálva a szakértõk arra jutottak, hogy az ipari forradalom elõtti mértékhez képest kétszer akkora a szén-dioxid-mennyiség, amely a jelenlegi trendek mellett az évszázad közepére várhatóan 0,9-2 fokkal növelné a globális hõmérésékleti átlagot. Ez alatta marad az ENSZ éghajlatkutatói által 2007-ben jósolt 1-3 foknak. Több tényezõt figyelembe véve a hosszú távú hõmérsékletemelkedést 2-4,5 fokra becsülték az ENSZ szakértõi. Ez utóbbi becsléssel a most – brit, amerikai, kanadai, ausztrál, francia, német, svájci és norvég kutatók bevonásával – készült tanulmány résztvevõi is nagyjából egyetértenek.
Alexander Otto, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezetõ szerzõje szerint viszont a rövid távú – 50-100 éves – hatás az, ami a kormányok számára fontos. Az, hogy a kutatók szerint mégsem várható extrém felmelegedés ebben az idõszakban, többek közt annak tudható be, hogy az óceánok több hõt nyeltek el az utóbbi években, némileg ellensúlyozva a légkörben egyre növekvõ szén-dioxid-mennyiséget, amely májusban az emberiség történetében elõször haladta meg a 400 ppm-et (ami becslések szerint 40 százalékkal több az iparosodás elõtti ppm-aránynál).
Összességében elmondható, hogy a tudósok szerint az éghajlat a korábban várthoz képest mintegy 20 százalékkal lassabb ütemben fog melegedni, de hosszú távon a folyamat végeredménye ugyanaz, az óceánok és tengerek ugyanis idõvel nem nyelnek el több hõt.
Reto Knutti, a kutatás egyik – svájci – résztvevõje az elsõ hallásra kedvezõ hÃrek ellenére arra figyelmeztetett, hogy a felmelegedés jócskán meghaladhatja a kormányok által kitûzött maximum két fokot (az iparosodás elõtti idõkhöz képest), ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi trendek alapján folytatódik.
Link
Az éghajlatváltozás 1980-as, 1990-es években tapasztalt erõsödése után a felmelegedés üteme lassult, noha a megbÃzható mérések kezdete – vagyis az 1850-es évek – óta mért tÃz legmelegebb évet 1998 után jegyezték fel. A felmelegedés ütemének lassulása rejtély a tudósok számára, fõleg, mert az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nõtt, elsõsorban a jelentõs kÃnai ipari bõvülés miatt.
Újabb keletû hõmérsékleti adatokat vizsgálva a szakértõk arra jutottak, hogy az ipari forradalom elõtti mértékhez képest kétszer akkora a szén-dioxid-mennyiség, amely a jelenlegi trendek mellett az évszázad közepére várhatóan 0,9-2 fokkal növelné a globális hõmérésékleti átlagot. Ez alatta marad az ENSZ éghajlatkutatói által 2007-ben jósolt 1-3 foknak. Több tényezõt figyelembe véve a hosszú távú hõmérsékletemelkedést 2-4,5 fokra becsülték az ENSZ szakértõi. Ez utóbbi becsléssel a most – brit, amerikai, kanadai, ausztrál, francia, német, svájci és norvég kutatók bevonásával – készült tanulmány résztvevõi is nagyjából egyetértenek.
Alexander Otto, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezetõ szerzõje szerint viszont a rövid távú – 50-100 éves – hatás az, ami a kormányok számára fontos. Az, hogy a kutatók szerint mégsem várható extrém felmelegedés ebben az idõszakban, többek közt annak tudható be, hogy az óceánok több hõt nyeltek el az utóbbi években, némileg ellensúlyozva a légkörben egyre növekvõ szén-dioxid-mennyiséget, amely májusban az emberiség történetében elõször haladta meg a 400 ppm-et (ami becslések szerint 40 százalékkal több az iparosodás elõtti ppm-aránynál).
Összességében elmondható, hogy a tudósok szerint az éghajlat a korábban várthoz képest mintegy 20 százalékkal lassabb ütemben fog melegedni, de hosszú távon a folyamat végeredménye ugyanaz, az óceánok és tengerek ugyanis idõvel nem nyelnek el több hõt.
Reto Knutti, a kutatás egyik – svájci – résztvevõje az elsõ hallásra kedvezõ hÃrek ellenére arra figyelmeztetett, hogy a felmelegedés jócskán meghaladhatja a kormányok által kitûzött maximum két fokot (az iparosodás elõtti idõkhöz képest), ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi trendek alapján folytatódik.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Nuharak
- 2013. May 24. 14:39:01
#2 |
kincses
- 2013. May 24. 15:13:03
#3 |
guzsaly
- 2013. May 26. 14:05:04
#4 |
Perje
- 2013. May 27. 09:21:21
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték