Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Svédország lángokban: el lett rontva a bevándorlás
Több svéd város lángokban áll. Malmö, Párizs, Koppenhága, London: hosszú a sora az elmúlt évek erõszakos etnikai zavargásainak. A nagyrészt bevándorló fiatalok által kirobbantott lázongások ismételten arra mutatnak rá, hogy Európa elmúlt több évtizedes bevándorláspolitikája egy csõd.
Mostanra már tudjuk, hogy a Nyugat-Európában több országban végbement nagy gazdasági robbanása a '70-es években komoly részben a bevándorlók olcsó munkaerejének is volt köszönhetõ. Az akkori remények arról szóltak, hogy majd az elsõgenerációs bevándorlók is gyorsan részesülhetnek a jólétbõl, a másodgenerációs bevándorlók pedig már ugyanolyan svédek, németek vagy éppen dánok lesznek, mint akiknek az õsei több száz éve ott laknak. Nem Ãgy történt. Az újabb svéd lázongások ismételten megmutatták, hogy a valóságban még a másod- és harmadgenerációs bevándorlókban is óriási az elégedetlenség, sõt gyûlölet a többségi társadalommal szemben.
A problémának több gyökere van. Az egyik, hogy bár ezek a nyugati országok szÃvesen látták a mostani lázongó fiatalok õseit mint olcsó munkaerõt, azzal már nem foglalkoztak, hogy ez társadalmilag mit eredményez. A kevés fizetés ugyanis a távolról jött embernek vonzó, azonban a bevándorlót azonnal a befogadó társadalom legalsóbb rétegeibe számûzi. Eleinte ez persze nem okoz gondot, hiszen még mindig jobb szegény svédnek lenni, mint szegény töröknek, algÃrnak vagy macedónnak. Azonban ez a perspekÃtva már nincs meg a bevándorló családban felnõtt gyerekekben vagy unokákban. Õk az egészbõl csak a társadalom alsó fertályának kilátástalanságát élik meg.
A társadalmi felemelkedés pedig egy közösség alsó egyharmadából minden országban, még a legnyitottabb nyugati országokban is lassú és nehéz folyamat. Jó példa erre, hogy mÃg a svéd diplomás fiatalok körében 2-3% a munkanélküliek aránya, addig a bevándorló szülõk szintén diplomás gyermekeinél ennek a hét-nyolcszorosa. Ezt pedig kétségtelenül borzalmas lehet megélni mondjuk egy egykori bevándorló unokájaként.
Látható, hogy a nyugati politika az általános politikai jelszavakon túl nem foglalkozott eleget azzal, hogy a bevándorlók, de különösen gyerekeik és unokáik a társadalmi ranglétrán valóban feljebb tudjanak kerülni. Nem is nagyon tudott volna, hiszen ahhoz arra lett volna szükség, hogy a bevándorlók integrálódjanak a befogadó társadalomba. Itt jön azonban szembe velünk az elmúlt évtizedek egyik rémálma, a multikulti-doktrÃna, mely egyrészt nem engedte elemezni vagy kutatni a társadalomban meglévõ problémákat, másrészt minden problémára csak a még nagyobb tolerancia követelését Ãrta fel receptként. Ez mostanra tisztán látható, hogy teljes csõdöt eredményezett Nyugat-Európa társadalmaiban.
Ugyanis a bevándorlók és leszármazottaik a legtöbb nyugati városban a mai napig szegregáltan élnek, és elsõ számú identitásuk szüleik, nagyszüleik etnikumához fûzi õket, még akkor is, ha ezek a fiatalok sosem voltak szüleik országában és a nyelvüket sem beszélik. A nagy multikulturalizmusban a tolerancia nem tette lehetõvé, hogy a bevándorlók gyerekei és unokái megkapják a megfelelõ segÃtséget, hogy integrálódjanak a többségi társadalomba és franciákká, németekké, hollandokká váljanak.
A svéd események jó bizonyÃtékai annak, hogy a nyugati bevándorláspolitika összevegyÃtve az elmúlt évtizedek politikai jelszavaival azt eredményezték, hogy a bevándorolt kisebbségek szinte "állam az államban", pontosabban társadalom a társdalomban léteznek a legtöbb nyugati országban. Rengeteg helyen megvan mostanra a saját politikai képviseletük is, mely az ország valamennyi kérdését szigorúan a bevándorlók szemüvegén keresztül látja csak. Válaszul pedig a többségi társadalmakban is megjelentek azok a tömörülések, melyeknek politikai programját semmi más nem teszi ki, mint az ezen csoportok elleni gyûlölet. Valami nagyon el lett rontva.
LINK
Mostanra már tudjuk, hogy a Nyugat-Európában több országban végbement nagy gazdasági robbanása a '70-es években komoly részben a bevándorlók olcsó munkaerejének is volt köszönhetõ. Az akkori remények arról szóltak, hogy majd az elsõgenerációs bevándorlók is gyorsan részesülhetnek a jólétbõl, a másodgenerációs bevándorlók pedig már ugyanolyan svédek, németek vagy éppen dánok lesznek, mint akiknek az õsei több száz éve ott laknak. Nem Ãgy történt. Az újabb svéd lázongások ismételten megmutatták, hogy a valóságban még a másod- és harmadgenerációs bevándorlókban is óriási az elégedetlenség, sõt gyûlölet a többségi társadalommal szemben.
A problémának több gyökere van. Az egyik, hogy bár ezek a nyugati országok szÃvesen látták a mostani lázongó fiatalok õseit mint olcsó munkaerõt, azzal már nem foglalkoztak, hogy ez társadalmilag mit eredményez. A kevés fizetés ugyanis a távolról jött embernek vonzó, azonban a bevándorlót azonnal a befogadó társadalom legalsóbb rétegeibe számûzi. Eleinte ez persze nem okoz gondot, hiszen még mindig jobb szegény svédnek lenni, mint szegény töröknek, algÃrnak vagy macedónnak. Azonban ez a perspekÃtva már nincs meg a bevándorló családban felnõtt gyerekekben vagy unokákban. Õk az egészbõl csak a társadalom alsó fertályának kilátástalanságát élik meg.
A társadalmi felemelkedés pedig egy közösség alsó egyharmadából minden országban, még a legnyitottabb nyugati országokban is lassú és nehéz folyamat. Jó példa erre, hogy mÃg a svéd diplomás fiatalok körében 2-3% a munkanélküliek aránya, addig a bevándorló szülõk szintén diplomás gyermekeinél ennek a hét-nyolcszorosa. Ezt pedig kétségtelenül borzalmas lehet megélni mondjuk egy egykori bevándorló unokájaként.
Látható, hogy a nyugati politika az általános politikai jelszavakon túl nem foglalkozott eleget azzal, hogy a bevándorlók, de különösen gyerekeik és unokáik a társadalmi ranglétrán valóban feljebb tudjanak kerülni. Nem is nagyon tudott volna, hiszen ahhoz arra lett volna szükség, hogy a bevándorlók integrálódjanak a befogadó társadalomba. Itt jön azonban szembe velünk az elmúlt évtizedek egyik rémálma, a multikulti-doktrÃna, mely egyrészt nem engedte elemezni vagy kutatni a társadalomban meglévõ problémákat, másrészt minden problémára csak a még nagyobb tolerancia követelését Ãrta fel receptként. Ez mostanra tisztán látható, hogy teljes csõdöt eredményezett Nyugat-Európa társadalmaiban.
Ugyanis a bevándorlók és leszármazottaik a legtöbb nyugati városban a mai napig szegregáltan élnek, és elsõ számú identitásuk szüleik, nagyszüleik etnikumához fûzi õket, még akkor is, ha ezek a fiatalok sosem voltak szüleik országában és a nyelvüket sem beszélik. A nagy multikulturalizmusban a tolerancia nem tette lehetõvé, hogy a bevándorlók gyerekei és unokái megkapják a megfelelõ segÃtséget, hogy integrálódjanak a többségi társadalomba és franciákká, németekké, hollandokká váljanak.
A svéd események jó bizonyÃtékai annak, hogy a nyugati bevándorláspolitika összevegyÃtve az elmúlt évtizedek politikai jelszavaival azt eredményezték, hogy a bevándorolt kisebbségek szinte "állam az államban", pontosabban társadalom a társdalomban léteznek a legtöbb nyugati országban. Rengeteg helyen megvan mostanra a saját politikai képviseletük is, mely az ország valamennyi kérdését szigorúan a bevándorlók szemüvegén keresztül látja csak. Válaszul pedig a többségi társadalmakban is megjelentek azok a tömörülések, melyeknek politikai programját semmi más nem teszi ki, mint az ezen csoportok elleni gyûlölet. Valami nagyon el lett rontva.
LINK
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Nuharak
- 2013. May 25. 04:29:03
#12 |
kukackac
- 2013. May 25. 05:17:34
#13 |
kincses
- 2013. May 25. 06:08:00
#14 |
Nuharak
- 2013. May 25. 07:01:24
#15 |
nyilasfergeteg
- 2013. May 25. 07:55:46
#16 |
HUN112
- 2013. May 25. 11:43:01
#17 |
Perje
- 2013. May 26. 16:21:32
#18 |
Perje
- 2013. May 27. 12:10:36
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték