Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Iráni elnökválasztás: bizonytalan, ki lehet a befutó
A csaknem hétszáz jelentkezõbõl csupán nyolc nevet hagyott jóvá a konzervatív hitszónokokból és jogtudósokból álló testület, az Õrök Tanácsa három héttel az elnökválasztás elõtt.
Reuters - Morteza Nikoubazl Egyetlen lépésre állt Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni az iráni iszlám köztársaság alapítójától, Ruhollah Khomeini ajatollahtól azon a híres, 1979-es felvételen, amelyen a párizsi emigrációból hazatért síita vallási vezetõ az ablakból integet népének. Harmincnégy évvel késõbb ez is kevésnek bizonyult a 78 éves politikus számára, hogy jóváhagyják a három hét múlva esedékes elnökválasztáson való indulását.
A csaknem hétszáz névbõl a kétszeres elnöké (1989–1997) is azokéi közé került, akiknek ringbe szállását a konzervatív hitszónokokból és jogtudósokból álló testület, az Õrök Tanácsa kedden elutasította.
- Nem hiszem, hogy ennél rosszabbul alakulhatnának a dolgok az országban. (...) Nem akarom lealacsonyítani magamat a propagandájukhoz és a támadásaikhoz, de a tudatlanság aggasztó. Nem tudják, mit cselekszenek - mondta az iráni ellenzék vezéralakjának is tartott Rafszandzsáni, akit a hírügynökségek idéztek.
HIRDETÉS
Rafszandzsani a Szakértõk Gyûlésének ülésén. Családját is utolérte a keményvonalasok „ha nem vagy velünk, ellenünk vagy” politikája
Reuters - Raheb Homavandi Ugyancsak nem került be a nyolc jóváhagyott név közé a két terminus után távozó elnök, Mahmúd Ahmadinezsád által támogatott Eszfandijár Rahím Masaj sem, aki egyébként az államfõ apóstársa is egyben. Az elnök szerint Masaj kizárása igazságtalanság, és bejelentette, ha kell, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõjéig, Ali Khamenei ajatollahig fellebbez majd. Megfigyelõk szerint ugyanígy van némi esély rá, hogy Rafszandzsáni is indulhasson mégis. Maga Khomeini lánya, Zahra Mosztafavi is emellett emelt szót a héten.
Az iráni iszlám köztársaság, saját alkotmánya értelmében, gyakorlatilag egy kettõs hatalomra épül. Egy évvel a forradalom után, 1980-ban népszavazás is jóváhagyta a mostani berendezkedést, amely szerint a legfõbb hatalom istentõl származik, és ezt a Legfõbb Vezetõ, azaz Khamenei ajatollah (1981 és 1989 között államfõ, késõbb Khomeini utóda), mint jámbor és csalhatatlan személy képviseli a Földön. Ugyanakkor a népakarat is megjelenik a teheráni politikai rendszerben, a közvetlenül választott világi államfõ formájában.
Ez a kettõsség persze súrlódásokra is alkalmat ad az iráni rendszeren belül. N. Rózsa Erzsébet Irán-szakértõ, a Magyar Külügyi Intézet koordinációs igazgatója és fõmunkatársa szerint nem annyira kettõs hatalomról, mint egyfajta „síita iszlám modellrõl van szó”. Úgy véli, egyelõre korai és rendkívül nehéz lenne megmondani, ki lehet a június 14-i elnökválasztás befutója. Mint mondja, az Õrök Tanácsa korábban is nagyjából ennyi jelöltet választott ki.
A nemzetközileg is ismertebb jelöltek között van például Szaid Dzsalili, a legfõbb nemzetbiztonsági tanács elnöke, nukleáris fõtárgyaló, valamint Ali Akbar Velajati volt külügyminiszter. Többen is az ajatollah bizalmasának számítanak, így Velajati mellett Mohammed Bakir-Kalibaf vagy Golam-Ali Haddád-Ádel madzslisz-képviselõ.
- Egyre inkább úgy néz ki, az iráni elnökválasztás az egy ember, egy szavazatot testesíti meg. Ennek az embernek a neve Khamenei ajatollah - idézte a The New York Times Karim Sadjadpourt, a Carnegie Alapítvány illetékesét. Az iráni külügy eközben visszautasította, hogy az Egyesült Államok, amely bírálta az elnökjelölés menetét, beleavatkozzon Teherán belügyeibe.
Két szék között
Mindamellett a diszkvalifikált Rafszandzsáni is nehezen nevezhetõ rendszeren kívülinek. Szerepet játszhatott benne, hogy elõdje, Khamenei legyen a Legfõbb Vezetõ. - Rafszandzsáni a befolyásos Szakértõk Tanácsa elnöki tisztét is betölthette, ugyanakkor szembement a hivatalos iráni irányvonallal. Izrael vonatkozásában is enyhébb hangot ütött meg, továbbá felróhatták neki, hogy komoly gazdasági érdekeltségek állnak a háta mögött - mondta N. Rózsa Erzsébet.
2011-ben a politikust azért váltották le az állami vallási testület, a Szakértõk Tanácsa élérõl, mivel a keményvonalas konzervatívok felrótták neki: túl közeli kapcsolatot ápol a reformista ellenzékkel. Ezzel attól a lehetõségtõl is elesett, hogy beleszólása legyen Khamenei utódának kiválasztásába. Kissé idõsnek is tartják az elnöki poszthoz állítólag. Viszont 1989 óta feje annak a testületnek, amely az Õrök tanácsa és a madzslisz, a parlament között közvetít. Masaj eközben azzal „húzhatta ki a gyufát”, hogy külföldön önálló tényezõként, Ahmadinezsád küldötteként lépett fel, megegyezést keresve a nyugattal. Ezzel láthatóan túlment a határon.
Irán belpolitikailag, gazdaságilag és diplomáciailag is igen kényes idõszakban készül Ahmadinezsád utódának megválasztására. A belsõ ellentétek mellett a mindennapokban érezteti a hatását a magas infláció. A nemzetközi szankciók miatt mindenki dollárt és aranyat akart venni, ami tovább rontotta a riál értékét. Irán külpolitikája nemcsak atomprogramja, hanem a szíriai polgárháborúba való beavatkozása, az Aszad-rezsim támogatása mellett a Hezbollah révén libanoni befolyása miatt is szúrja a nemzetközi közösség, különösen a nyugat szemét.
Link
Reuters - Morteza Nikoubazl Egyetlen lépésre állt Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni az iráni iszlám köztársaság alapítójától, Ruhollah Khomeini ajatollahtól azon a híres, 1979-es felvételen, amelyen a párizsi emigrációból hazatért síita vallási vezetõ az ablakból integet népének. Harmincnégy évvel késõbb ez is kevésnek bizonyult a 78 éves politikus számára, hogy jóváhagyják a három hét múlva esedékes elnökválasztáson való indulását.
A csaknem hétszáz névbõl a kétszeres elnöké (1989–1997) is azokéi közé került, akiknek ringbe szállását a konzervatív hitszónokokból és jogtudósokból álló testület, az Õrök Tanácsa kedden elutasította.
- Nem hiszem, hogy ennél rosszabbul alakulhatnának a dolgok az országban. (...) Nem akarom lealacsonyítani magamat a propagandájukhoz és a támadásaikhoz, de a tudatlanság aggasztó. Nem tudják, mit cselekszenek - mondta az iráni ellenzék vezéralakjának is tartott Rafszandzsáni, akit a hírügynökségek idéztek.
HIRDETÉS
Rafszandzsani a Szakértõk Gyûlésének ülésén. Családját is utolérte a keményvonalasok „ha nem vagy velünk, ellenünk vagy” politikája
Reuters - Raheb Homavandi Ugyancsak nem került be a nyolc jóváhagyott név közé a két terminus után távozó elnök, Mahmúd Ahmadinezsád által támogatott Eszfandijár Rahím Masaj sem, aki egyébként az államfõ apóstársa is egyben. Az elnök szerint Masaj kizárása igazságtalanság, és bejelentette, ha kell, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõjéig, Ali Khamenei ajatollahig fellebbez majd. Megfigyelõk szerint ugyanígy van némi esély rá, hogy Rafszandzsáni is indulhasson mégis. Maga Khomeini lánya, Zahra Mosztafavi is emellett emelt szót a héten.
Az iráni iszlám köztársaság, saját alkotmánya értelmében, gyakorlatilag egy kettõs hatalomra épül. Egy évvel a forradalom után, 1980-ban népszavazás is jóváhagyta a mostani berendezkedést, amely szerint a legfõbb hatalom istentõl származik, és ezt a Legfõbb Vezetõ, azaz Khamenei ajatollah (1981 és 1989 között államfõ, késõbb Khomeini utóda), mint jámbor és csalhatatlan személy képviseli a Földön. Ugyanakkor a népakarat is megjelenik a teheráni politikai rendszerben, a közvetlenül választott világi államfõ formájában.
Ez a kettõsség persze súrlódásokra is alkalmat ad az iráni rendszeren belül. N. Rózsa Erzsébet Irán-szakértõ, a Magyar Külügyi Intézet koordinációs igazgatója és fõmunkatársa szerint nem annyira kettõs hatalomról, mint egyfajta „síita iszlám modellrõl van szó”. Úgy véli, egyelõre korai és rendkívül nehéz lenne megmondani, ki lehet a június 14-i elnökválasztás befutója. Mint mondja, az Õrök Tanácsa korábban is nagyjából ennyi jelöltet választott ki.
A nemzetközileg is ismertebb jelöltek között van például Szaid Dzsalili, a legfõbb nemzetbiztonsági tanács elnöke, nukleáris fõtárgyaló, valamint Ali Akbar Velajati volt külügyminiszter. Többen is az ajatollah bizalmasának számítanak, így Velajati mellett Mohammed Bakir-Kalibaf vagy Golam-Ali Haddád-Ádel madzslisz-képviselõ.
- Egyre inkább úgy néz ki, az iráni elnökválasztás az egy ember, egy szavazatot testesíti meg. Ennek az embernek a neve Khamenei ajatollah - idézte a The New York Times Karim Sadjadpourt, a Carnegie Alapítvány illetékesét. Az iráni külügy eközben visszautasította, hogy az Egyesült Államok, amely bírálta az elnökjelölés menetét, beleavatkozzon Teherán belügyeibe.
Két szék között
Mindamellett a diszkvalifikált Rafszandzsáni is nehezen nevezhetõ rendszeren kívülinek. Szerepet játszhatott benne, hogy elõdje, Khamenei legyen a Legfõbb Vezetõ. - Rafszandzsáni a befolyásos Szakértõk Tanácsa elnöki tisztét is betölthette, ugyanakkor szembement a hivatalos iráni irányvonallal. Izrael vonatkozásában is enyhébb hangot ütött meg, továbbá felróhatták neki, hogy komoly gazdasági érdekeltségek állnak a háta mögött - mondta N. Rózsa Erzsébet.
2011-ben a politikust azért váltották le az állami vallási testület, a Szakértõk Tanácsa élérõl, mivel a keményvonalas konzervatívok felrótták neki: túl közeli kapcsolatot ápol a reformista ellenzékkel. Ezzel attól a lehetõségtõl is elesett, hogy beleszólása legyen Khamenei utódának kiválasztásába. Kissé idõsnek is tartják az elnöki poszthoz állítólag. Viszont 1989 óta feje annak a testületnek, amely az Õrök tanácsa és a madzslisz, a parlament között közvetít. Masaj eközben azzal „húzhatta ki a gyufát”, hogy külföldön önálló tényezõként, Ahmadinezsád küldötteként lépett fel, megegyezést keresve a nyugattal. Ezzel láthatóan túlment a határon.
Irán belpolitikailag, gazdaságilag és diplomáciailag is igen kényes idõszakban készül Ahmadinezsád utódának megválasztására. A belsõ ellentétek mellett a mindennapokban érezteti a hatását a magas infláció. A nemzetközi szankciók miatt mindenki dollárt és aranyat akart venni, ami tovább rontotta a riál értékét. Irán külpolitikája nemcsak atomprogramja, hanem a szíriai polgárháborúba való beavatkozása, az Aszad-rezsim támogatása mellett a Hezbollah révén libanoni befolyása miatt is szúrja a nemzetközi közösség, különösen a nyugat szemét.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
ssman
- 2013. May 25. 11:44:11
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.