MĂĄrcius vĂŠge Ăłta meghĂśkkentĂľ plakĂĄtok dĂ­szĂ­tik a nĂŠmet fĂľvĂĄros hirdetĂľoszlopait, legalĂĄbb is a mai Berlinre nem jellemzĂľ feliratok kĂśszĂśnnek vissza a vĂĄros minden pontjĂĄn. A szĂśvegek ugyan vĂĄltoznak, de a tartalom nem: „A zsidĂłk a kivĂĄlasztott nĂŠp” „A zsidĂłk kĂśrĂźl vannak metĂŠlve” ĂŠs harmadik egyenesen meg sem ĂĄll a Harmadik Birodalom jĂłl ismert jelmondatĂĄig, „A zsidĂłk hibĂĄsak mindenĂŠrt!”. Az elsĂľre nem tĂşl PC tartalmak azonban egy vicces, ĂĄm mĂŠly ĂŠs ĂśnreflexĂ­v kiĂĄllĂ­tĂĄst takarnak, ami a Berlini ZsidĂł MĂşzeumban lĂĄthatĂł. A cĂŠl nem a holokauszt feszegetĂŠse- arra van bĂľven egyĂŠb alkalom ĂŠs tĂŠr Berlinben ĂŠs a mĂşzeum egyĂŠb helyisĂŠgeiben- vagy a zsidĂł vallĂĄs ĂŠs kultĂşra didaktikus megmagyarĂĄzĂĄsa ĂŠs megĂŠrtetĂŠse. A szeptember 9-ig lĂĄthatĂł kiĂĄllĂ­tĂĄs, ami az IgazsĂĄg a zsidĂłsĂĄgrĂłl alcĂ­met viseli, inkĂĄbb kĂŠrdĂŠseket tesz fel ĂŠs elgondolkodtat, mintsem vĂĄlaszokat ad.


A kérdések pedig, amik aztán hol megválaszolásra kerülnek, hol nem, a következõk: Miért élnek olyan sok országban a zsidók szétszórva? Létezik-e zsidó karikatúra? Lehet-e a rabbi meleg? Mi történik a cetlikkel, amit a Siratófalba teszünk? Vannak-e zsidó cowboyok? Olvassák-e e zsidók az Újtestamentumot? Mielõtt meglepõdnénk néhány kérdés nem teljesen releváns, a vagy banális voltán, meg kell jegyezzük, hogy a kérdések nem valamelyik zsidó felekezet tagjai, vagy a múzeum kurátorai agyából pattantak ki, hanem bizony a miénkbõl, látogatókéból. A múzeum évek óta kéri közönségét, hogy tegyen fel olyan, a zsidóságra vonatkozó kérdéseket, amik foglalkoztatják, amikre még soha nem kaptak választ, de jó lenne, ha kapnának.

Az elsĂľ terembe lĂŠpve Leonrad Fein 2010-es Jewish Daily-ben megjelent publicisztikĂĄja fogad, ami a kivĂĄlasztottsĂĄg kellemes oldalĂĄt ĂŠs kellemetlensĂŠgeit taglalja, termĂŠszetesen kĂŠrdĂŠsek formĂĄjĂĄban: „Vajon Isten mindkĂŠt oldalt megkĂŠrdezte-e a kivĂĄlasztottsĂĄgrĂłl?”. ÖrĂśkre szĂłl-e? És ha igen, hogy gondolta ezt, misztikus, politikai vagy genetikai alapon? Majd a kĂŠrdĂŠsek halmaza Ăşjabb kĂŠrdĂŠssel folytatĂłdik: „MirĂľl ismerszik meg a zsidĂł?” És hogy a klisĂŠt klisĂŠvel vĂĄlaszoljĂĄk meg, kĂźlĂśnbĂśzĂľ mĂŠterĂť, szĂ­nĂť ĂŠs feliratĂş- Google, Nike, Pepsi, Heineken- kippĂĄkat aggattak a mennyezetre.

A kippĂĄkkal szemben lĂŠvĂľ falon Philipp Meinhold Ă­rĂł ĂŠs ĂşjsĂĄgĂ­rĂł lĂĄt el bennĂźnket, hasznos ĂŠs persze nem utolsĂłsorban groteszk jĂł tanĂĄcsokkal azzal kapcsolatban, hogyan fogjunk neki a zsidĂłkrĂłl, vagy IzraelrĂľl szĂłlĂł cikk megĂ­rĂĄsĂĄnak, ha az antiszemitizmus legkisebb lĂĄtszatĂĄt is kerĂźlni akarjuk: „MindenkĂŠpp Ă­rjuk bele, hogy kritikĂĄnkkal csak jĂłt akarunk, hangsĂşlyozzuk, hogy Izrael igaz barĂĄtai vagyunk, sĂľt imĂĄdkozunk az izraeli-palesztin helyzet megoldĂĄsĂĄĂŠrt.”

A mĂĄsodik teremben egy kis vallĂĄsismertetĂŠs kĂśvetkezik, elmagyarĂĄzĂĄsra kerĂźlnek a legfontosabb szimbĂłlumok, a menĂłra, a mezĂşza ĂŠs a DĂĄvid-csillag. Megtudhatjuk ĂŠs vĂŠgre meg is ĂŠrtjĂźk, hogy mi ĂŠs mitĂľl kĂłser a kĂłser ĂŠs hĂĄny illetve milyen patĂĄst lehet fogyasztani ĂŠs milyet nem.
000 DV1456036
FotĂł: John Macdougall

A harmadik teremben mĂĄr jĂśnnek a kĂŠnyesebb kĂŠrdĂŠsek, mint a kĂśrĂźlmetĂŠlĂŠs, vagy a ki szĂĄmĂ­t zsidĂłnak, ĂŠs hogyan lehet valaki azzĂĄ, he nem annak szĂźletett? Persze itt is a kĂŠt legszĂŠlsĂľsĂŠgesebb pĂŠldĂĄt hozzĂĄk: Egy zsidóÊt, aki, amitĂľl csak lehetett, eltĂĄvolodott, ami zsidĂł, azaz nem beszĂŠlte a hĂŠber nyelvet, nem gyakorolta a vallĂĄst ĂŠs nem osztotta Izrael nacionalista nĂŠzeteit, mĂŠgis zsidĂłnak vallotta magĂĄt. Mikor megkĂŠrdeztĂŠk tĂľle, mi teszi mĂŠgis zsidĂłvĂĄ, csak annyit felelt a maga bĂślcs mĂłdjĂĄn, hogy hĂĄt sok minden, de fĂľleg a dolog lĂŠnyege. A mĂĄsik fĂŠrfi nem zsidĂłnak, hanem feketĂŠnek szĂźletett ĂŠs 55-ben tĂŠrt ĂĄt a zsidĂł hitre. TĂľle egyszer golfozĂĄs kĂśzben kĂŠrdeztĂŠk meg handicapjĂŠrĂľl. A vĂĄlasz az elĂľzĂľhĂśz hasonlĂłan bĂślcs ĂŠs vicces: „Hogy fĂŠlszemĂť, fekete zsidĂł vagyok.” Az elsĂľ Ăşriembert Sigmund Freudnak, a mĂĄsodikat Sammy Davis Jr.-nak hĂ­vtĂĄk.

A negyedik teremben a kĂŠrdĂŠsek mellett tettekre is buzdĂ­tanak: a bejĂĄratnĂĄl kapott zsetonjainkkal mi is ĂĄllĂĄst foglalhatunk, milyen lĂĄtjuk mi Ăľket: Az Ăźzleti ĂŠletben tehetsĂŠgesnek, ĂĄllatszeretĂľnek, befolyĂĄsosnak, intelligensnek, vagy szĂŠpnek. Aznap a szĂŠpsĂŠg oszlop ĂĄllt nyerĂŠsre. Ebben a teremben kaptak helyet a zsidĂł csodabogarak is, tovĂĄbb rĂĄgva a – a lehetek-e nem zsidĂł, ha annak szĂźlettem- kĂŠrdĂŠskĂśrt. HĂĄrom olyan csodabogĂĄrral is talĂĄlkozunk, akik a TĂłra rendelĂŠse ellenĂŠre, miszerint, aki zsidĂłnak szĂźletik, az is marad, mĂĄs hitre tĂŠrtek ĂĄt. Leopold Weiss pĂŠldĂĄul, valĂłszĂ­nĂťleg eddig egyetlenkĂŠnt, az iszlĂĄmra tĂŠrt ĂĄt, ĂŠs egy hologrammos kĂŠp ĂĄbrĂĄzolja Ăľt mĂŠg zsidĂłkĂŠnt aztĂĄn egy mĂĄsik szĂśgbĂľl muszlimkĂŠnt. AmĂşgy, nem mellesleg neki kĂśszĂśnhetjĂźk a KorĂĄn kommentĂĄlt angol verziĂłjĂĄt.

Az ĂśtĂśdik termet a zsidĂł vicc kategĂłriĂĄjĂĄnak szenteltĂŠk: A viccelĂľdĂŠst, a mit csinĂĄlnak a zsidĂłk karĂĄcsonykor kĂŠrdĂŠskĂśr feszegetĂŠsĂŠvel kezdik ĂŠs meg sem ĂĄllnak a lehet-e e holokausztbĂłl is viccet csinĂĄlni kĂŠrdĂŠsig. Az elsĂľre a manhattani kĂ­nai bĂźfĂŠ szĂłrĂłlapja adja a vĂĄlaszt: „Nem ĂŠrtjĂźk ugyan az ĂŠtkezĂŠsi szokĂĄsaitokat, de kĂśszĂśnjĂźk, hogy a hitetek megengedi, hogy a mi ĂŠteleinket fogyasszĂĄtok a mai napon.” A mĂĄsodikra egy karikatĂşra formĂĄjĂĄban kapjuk a vĂĄlaszt: Mi a problĂŠma azzal, ha koncentrĂĄciĂłs tĂĄborban kĂŠred el egy lĂĄny telefonszĂĄmĂĄt?- hangzik a kĂŠrdĂŠs. Hogy nem tudod felĂ­rni a szĂĄmĂĄt a karodra, mert ott mĂĄr nincs hely. – mondja a vĂĄlasz.
000 DV1456044
FotĂł: John Macdougall

A kĂśvetkezĂľ teremben a SiratĂłfalhoz ĂŠrkezĂľ- ĂŠlĂľben, postĂĄn ĂŠs emailben- levelek sorsĂĄt tudhatjuk meg. Mindenki megnyugodhat, az enyĂŠszetĂŠ lesz ugyan, de a lehetĂľ legmĂŠltĂłbb mĂłdon: pĂŠszahkor maga a rabbi gyĂťjti Ăśssze Ăľket olvasatlanul, ĂŠs az OlajfĂĄk hegyĂŠn kerĂźlnek eltemetĂŠsre.

Az utolsó teremben élõ, zsidó vallású emberekkel találkozhatunk kiállítási tárgyként. Az ötletet azon klisék adták, meséli az aznap ott ülõ Izraelben született, de Berlinben élõ hölgy, amikkel általában szembesülnek, ha nem zsidó vallásúak életükben elõször találkoznak velük. A rájuk aggatott klisék pedig a következõk: kívülrõl fújják az Ószövetséget, egyszerre vallásfilozófusok és történészek, és naná, hogy mindent tudnak a Harmadik Birodalom történetérõl is. Hogy ez mennyire így van, rögtön le is tesztelhetjük a vitrinben ülõkön.

BĂşcsĂşzĂłul mĂŠg mesĂŠlnek nekĂźnk pĂĄr anekdotĂĄt KĂĄroly herceg kĂśrĂźlmetĂŠlĂŠsĂŠrĂľl, Elisabeth Taylor ĂŠs Marylin Monroe konvertĂĄlĂĄsĂĄrĂłl, David Beckham fĂŠlzsidĂłsĂĄgĂĄrĂłl, vagy Justin Bieber bordĂĄjĂĄra tetovĂĄlt hĂŠber JĂŠzus feliratrĂłl, ĂŠs szippanthatunk egyet az Unifaith nevĂť, csomagolĂĄsĂĄban a SiratĂłfal kĂśveire emlĂŠkeztetĂľ parfĂźmbĂľl. És itt szĂťrĂľdik be Ăşjra egy kicsit a holokauszt egy Canetti-idĂŠzet ĂŠs a Hamburger Kammerspiele Bizet ĂĄtirata, „MindenĂŠrt a zsidĂłk a hibĂĄsak” cĂ­mĂť dal erejĂŠig. Canetti pedig nem kevesebbet vagy tĂśbbet mondott, minthogy „MiĂłta a zsidĂłk kiirtĂĄsĂĄval megszĂťnt az emberi ĂŠlet ĂŠrtĂŠk lenni, semminek nincs ĂŠrtĂŠke tĂśbbĂŠ.”

A termet elhagyva egy felvevõgép segítségével azt is meghallgathatjuk, hogyan hangzik a szánkból a zsidó szó és a zsidózás. Belemondjuk a mikrofonba, aztán visszahallgatjuk és eldönthetjük jól hangzik-e, elégedettek vagyunk-e a végeredménnyel. És azt is el lehet dönteni, hogy ha nekünk nem tetszik, akkor annak mennyire tetszik, akinek és ahogy mondjuk, vagy netán több ezer ember harsogja.

A kiállítást elhagyva pedig magunk is feltehetünk kérdéseket, vagy kommentálhatunk, nehogy bennünk maradjon bármi is. Tapadós üzenõcédulák segítségével teleaggathatunk egy hatalmas betonfalat kérdéseinkkel, véleményünkkel, bármivel, ami még érdekel, vagy nyomaszt bennünket a zsidósággal kapcsolatban. Végigolvasva a falragaszokat a legtöbb cetlin köszönetnyilvánítás és no more war! felirat olvasható. És azt hiszem ennyi és nem több lett volna cél, ha volt egyáltalán.
Link