Persze, hogy nem! Ha Jakovlev mondja, hogy Lubjanka, akkor Ăşgy is van ĂŠs ez intĂľ pĂŠlda a tĂśbbi tetĂť zsidĂłnak ĂŠs zsidĂłmentĂľnek, csak nehezen ĂŠrtik, mirĂľl is van szĂł ĂŠs miĂŠrt wallembergeznek annyit! A csattan mĂŠg hĂĄtra van.
A Wallenberg-dossziĂŠt nem lehet lezĂĄrni - jelentette ki kedden Nyikita Petrov orosz tĂśrtĂŠnĂŠsz, a Memorial nevĂť jogvĂŠdĂľ szervezet tagja.

A Memorial nem hagy fel az erĂľfeszĂ­tĂŠsekkel, hogy tisztĂĄzĂłdjon a svĂŠd diplomata sorsa - kĂśzĂślte Petrov a moszkvai Wallenberg heti rendezvĂŠnysorozat keretĂŠben tartott sajtĂłkonferenciĂĄn. A II. vilĂĄghĂĄborĂş idejĂŠn magyar zsidĂłk ezreit mentĂľ Raoul Wallenberget 1945-ben letartĂłztattĂĄk ĂŠs a SzovjetuniĂłba hurcoltĂĄk.

A volt SzovjetuniĂłban tĂśrtĂŠnt politikai megtorlĂĄsok feltĂĄrĂĄsĂĄval foglalkozĂł tĂĄrsadalmi szervezet tĂśrtĂŠnĂŠsze kijelentette: tovĂĄbbra is kĂŠtelkednek abban, hogy Raoul Wallenberg 1947 nyarĂĄn az orosz ĂĄllamvĂŠdelmi hatĂłsĂĄg bĂśrtĂśnĂŠben, a moszkvai LubjankĂĄn halt meg.

Nyikita Petrov az MTI kĂŠrdĂŠsĂŠre azzal indokolta a tovĂĄbbi kutatĂĄsok szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt, hogy 2001 Ăłta, amikor a diplomata sorsĂĄt vizsgĂĄlni hivatott svĂŠd-orosz kĂśzĂśs bizottsĂĄg befejezte munkĂĄjĂĄt, Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb dokumentumokra bukkannak.

"Bizton ĂĄllĂ­thatjuk, hogy az orosz fĂŠl ĂĄllĂĄspontja Wallenberg ĂźgyĂŠben finoman szĂłlva nem volt igaz. Minden mĂłdon kerĂźltĂŠk a konkrĂŠt vĂĄlaszt arra a kĂŠrdĂŠsre, hogyan halt meg a svĂŠd diplomata. GyilkossĂĄgrĂłl hivatalosan egy szĂłt sem ejtettek, soha meg sem emlĂ­tettĂŠk. Ma azonban tĂśbbĂŠ-kevĂŠsbĂŠ komoly megalapozottsĂĄggal merĂźlt fel ez a lehetĂľsĂŠg. TalĂĄltunk olyan dokumentumokat, amelyek szerint mĂĄsokat kivĂŠgeztek, ezĂŠrt meg kell vizsgĂĄlnunk ezt a lehetĂľsĂŠget Wallenberg esetĂŠben is."

A tĂśrtĂŠnĂŠsz szerint ĂśnmagĂĄban Ăśrvendetes az a tĂŠny, hogy az ĂĄllambiztonsĂĄgi archĂ­vumok megnyĂ­ltak ĂŠs kĂŠszen ĂĄllnak a tovĂĄbbi egyĂźttmĂťkĂśdĂŠsre a kutatĂłkkal, de hozzĂĄtette: "tĂśkĂŠletesen tudjuk, hogy ez csupĂĄn egy ĂĄllami szerv Ă­gĂŠrete, nem tudjuk leellenĂľrizni, mi van valĂłjĂĄban az archĂ­vumokban ĂŠs hogy teljesen megnyitottĂĄk-e azokat, ahogy azt a tĂśrvĂŠnyek szerint mĂĄr meg kellett volna tenni. Az orosz szabĂĄlyozĂĄs szerint 30 ĂŠv utĂĄn fel kell oldani a dokumentumok titkosĂ­tĂĄsĂĄt, 1947 Ăłta pedig jĂłval tĂśbb idĂľ, 65 ĂŠv telt el" - mondta Petrov.

A Memorial szakembere szerint az orosz hatalom nem akar becsĂźletes pĂĄrbeszĂŠdet folytatni azokrĂłl a szĂśrnyĂťsĂŠgekrĂľl, amelyek a szovjet korszakban megtĂśrtĂŠntek. "Nem engedik meg, hogy a szovjet korszakot bĂťnĂśsnek minĂľsĂ­tsĂźk. A hatalom kettĂľs politikĂĄt folytat: egyrĂŠszt a szovjet hagyomĂĄnyok ĂŠrtĂŠkeire hivatkozik, mĂĄsrĂŠszt azt hangoztatja, hogy demokratikus. Ha ilyen lenne, akkor a lakossĂĄgnak joga lenne arra, hogy megtudja az igazsĂĄgot, hogy a kutatĂłk tehessĂŠk dolgukat az archĂ­vumokban" - mondta az orosz tĂśrtĂŠnĂŠsz.

Petrov hozzĂĄtette, hogy a Wallenberg emlĂŠkhĂŠt azĂŠrt is fontos, mert fel kell hĂ­vni az orosz kĂśzvĂŠlemĂŠny figyelmĂŠt a svĂŠd diplomatĂĄra. Nem ismerik elĂŠggĂŠ az emberek, az orosz tankĂśnyvekben meg sem emlĂ­tik, holott a II. vilĂĄghĂĄborĂş tĂśrtĂŠnelmĂŠnek egyik fontos alakja volt.

Raoul Wallenberg 1944 ĂľszĂŠn Budapesten zsidĂłk ezreinek ĂĄllĂ­tott ki svĂŠd menlevelet, vagy juttatta el Ăľket az Ăşgynevezett vĂŠdett hĂĄzakba. A VĂśrĂśs Hadsereg 1945 januĂĄrjĂĄban Budapesten letartĂłztatta Wallenberget, akinek sorsĂĄt ettĂľl kezdve homĂĄly fedi. A szovjetek elĂľszĂśr tagadtĂĄk, hogy egyĂĄltalĂĄn a fogsĂĄgukba kerĂźlt volna a svĂŠd diplomata. Majd 1957-ben a szovjet vezetĂŠs hivatalosan kĂśzĂślte: Wallenberggel 1947. jĂşlius 17-ĂŠn szĂ­vroham vĂŠgzett egy moszkvai bĂśrtĂśnben. TĂśbb szemtanĂş ĂĄllĂ­totta viszont, hogy szovjet lĂĄgerekben lĂĄttĂĄk a rab Wallenberget a hivatalos halĂĄlozĂĄsi dĂĄtum utĂĄni idĂľszakban, mikĂśzben Moszkva tartotta magĂĄt korĂĄbbi hivatalos verziĂłjĂĄhoz.

Az orosz kormĂĄny hivatalosan soha nem vonta vissza az eredeti szovjet verziĂłt, de egyes tisztsĂŠgviselĂľk elismertĂŠk, hogy Wallenberget valĂłszĂ­nĂťleg megĂśltĂŠk. Alekszandr Jakovlev, az orosz rehabilitĂĄciĂłs testĂźlet egykori vezetĂľje 2000-ben kĂśzĂślte: a KGB egy volt vezetĂľjĂŠtĂľl Ăşgy tudja, hogy a svĂŠd diplomatĂĄt 1947-ben kivĂŠgeztĂŠk a moszkvai Lubjanka bĂśrtĂśnben. Ugyanabban az ĂŠvben OroszorszĂĄg hivatalosan posztumusz rehabilitĂĄlta Wallenberget, elismerve, hogy a svĂŠd diplomata politikai megtorlĂĄs ĂĄldozata lett.
Link