Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Fideszes elszólás árulkodik az önkormányzati eladósodásról
Már 2008-ban mindenki tudta, hogy az önkormányzatok adósságát konszolidálni fogják – errõl beszélt egy májusi testületi ülésen Esztergom korábbi polgármestere, Meggyes Tamás, akinek vezetésével a város 26 milliárdos adósságot halmozott fel. Az általunk megkérdezett önkormányzati vezetõk 2008-ban nem tudtak ilyen közelgõ fordulatról, de Meggyes szavai – és az azóta történtek – igazolhatják, hogy Orbán Viktor a 2006-os választások után eladósodásra biztatta a fideszes településvezetõket.
„A hitelállományunk nem 26 milliárd, hanem az állami konszolidáció után már csak 13 körül van. Ezt a konszolidációt 2008-tól mindenki tudta, a mértékét és az idõpontját pontosan nem ismerte. Erre szükség volt, 2004-tõl, 2005-tõl látszott. Ezzel normális ember tervezett, és annyi hitelt vett fel, amennyirõl tudta, hogy csak a felét kell visszafizetni. (…) Ön adósságrendez, mi pedig mûködtettünk, és programot csináltunk az embereknek” – ezekkel a szavakkal zárt le egy vitát az esztergomi képviselõ-testület május 3-i ülésén Meggyes Tamás, a város korábbi polgármestere. Esztergom városa valóban 26 milliárd forintnyi adósságot görget maga elõtt, de minden bizonnyal a város is megköti a kormánnyal az adósság felének átvételérõl szóló szerzõdést a tervezett határidõig, június 28-ig, és akkor már „csak” a maradék 13-al kell bajlódnia Tétényi Éva polgármesternek, és a város vezetésének.
Meggyes Tamás (akit többször kerestünk, de nem értünk utol) a hvg.hu által megkérdezett önkormányzati vezetõk nyilatkozatai szerint valami olyasmit tudott, amit nem sokan – õk legalábbis nem hallottak róla. Molnár Gyula, aki 2006-2010 között Budapest XI. kerületét vezette, és a fõleg fõvárosi kerületeket és megyei jogú városokat tömörítõ Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége vezetõje volt, azt mondta lapunknak: nem tudja, mirõl beszél Meggyes Tamás, õ legalábbis biztosan nem hallott 2008-ban ilyen szándékról sem az akkori kormány részérõl, sem a Fidesz háza tájáról (hiszen ekkor már nagy biztonsággal lehetett tudni, hogy legkésõbb 2010-ben úgyis kormányváltás jön). Ugyanezt mondta Gémesi György is, aki 1991 óta vezeti a Magyar Önkormányzatok Szövetségét. „Ilyenrõl biztosan nem volt szó az önkormányzati témájú egyeztetéseken, más polgármesterektõl sem hallottam, de egyébként a választások elõtt természetesen áttanulmányoztam a Fidesz programjának helyhatóságokra vonatkozó részeit, és ebben sem találtam egy betût sem erre vonatkozóan” – mondta lapunknak Gémesi György.
Mondta Orbán, vagy nem mondta?
Meggyes Tamás szavai ugyanakkor érdekes igazolását adhatják egy hosszú évek óta közszájon forgó politikai pletykának, miszerint a 2006-os önkormányzati választások után (amikor az õszödi beszédet követõen az õszi önkormányzati választásokon tarolt a Fidesz) Orbán Viktor arra biztatta pártja polgármestereit: nyugodtan adósítsák el településüket, azt vagy az MSZP-kormánynak kell konszolidálnia, és akkor annál jobb, vagy egy kormányváltást követõen õk maguk teszik rendbe a helyzetet. Ezzel kapcsolatban a Fideszbõl ellentmondó információkhoz jutottunk: egy volt polgármester azt mondta, nem létezett ilyen sugallat, és a Lehman Brothers 2008. szeptember 15-i csõdjéig még optimisták voltak a polgármesterek saját késõbbi teherbíró képességüket illetõen. Egy másik kormánypárti polgármester, a Fidesz önkormányzati tagozatának tagja ugyanakkor azt mondta a hvg.hu-nak: „Bár hivatalosan senki nem mondta ki, de ez így ’benne volt a levegõben’ nagyon erõsen. Emlékszem, hogy többször szóba került, és akkor mindenki erre hivatkozott, hogy van egy ilyen ’engedély’ a pártvezetés részérõl az eladósodással kapcsolatban”.
A politikus szavait alátámasztani látszanak a tények is. A Fidesz elõszeretettel hivatkozik arra, hogy a legutóbbi adatok szerint immár 1284 milliárd forintosra duzzadt önkormányzati adósságtömeget alapvetõen két tényezõ okozta: az uniós pályázatok önrészére fordított pénzek, valamint a Gyurcsány-kormány 2006-ban kezdett megszorításai, aminek kétségtelenül része volt az önkormányzati forráscsökkentés is, igaz, a legérzékenyebb veszteségeket éppen a választási évre, 2010-re kapták a nyakukba a helyhatóságok, immár a Bajnai-kabinettõl. Ekkor a 2009-eshez képest 85 milliárd forint volt országosan az elvonás a már említett TÖOSZ szerint.
Orbán Viktor rekord-adós polgármesterek társaságában: ki ösztönözte a nyakló nélküli eladósodást?
Fotó: MT / Kovács Tamás
A Fidesz fõ politikai üzenete ugyanakkor már 2008-ra az lett, hogy a pangó országgal, a megszorító Gyurcsány-kormánnyal szemben a narancsmezes önkormányzatok saját erõbõl beindított fejlesztésekkel hidalják át a válságot, így a fideszes polgármesterek sorra jelentették be, hogy akár kötvénykibocsátás (vagyis eladósodás) árán is helyi „növekedési programokat” indítanak be. Mint megírtuk, ez volt az úgynevezett „kaposvári minta”, Szita Károly városában a válság ellenére is a beruházások gyorsítását, a nagyvárások számára fõ saját bevételi forrást jelentõ iparûzési adó csökkentését jelentette be. A beruházások azonban sok helyen látványos, de tényleges gazdasági hasznot nem hozó presztízs-fejlesztéseket jelentettek, mint a belvárosok felújítása, szökõkutak átadása.
A romló finanszírozási helyzet ellenére ráadásul sok önkormányzat helyi szociális programokat indított, így a már említett Esztergom is bejelentette a maga babakötvényét, Kaposváron a szemétszállítás díját csökkentették, és ingyenessé tették a kismamák számára a tömegközlekedést. Hogy ezek forrása – szabálytalanul – részben akár uniós forrás is lehetett, arra Kósa Lajos Magyar Narancsnak adott interjújából lehet következtetni, ahol a debreceni polgármester kikotyogta, hogy a települések trükköznek az uniós fejlesztési pénzekkel, és mûködésre is költenek a lehívott támogatásokból. Debrecen egyébként szintén élen járt a látványberuházások finanszírozásában, ami miatt mára az egyik legeladósodottabb település, csakúgy, mint Hódmezõvásárhely, amely szintén sajátos módon használta fel a kötvénykibocsátásból befolyt bevételeket: a pénzbõl devizaspekulációba kezdtek.
Mi fizetjük a "nagyvonalúságot"
A kötvénykibocsátás csúcsa a Meggyes Tamás által említett 2008-as év volt, azonban a legtöbb helyhatóság a pénz nagy részéhez nem nyúlt hozzá, hanem egy-két évig még tárolta, befektette azt – ez is cáfolni látszik azt a narratívát, hogy kifejezetten rászorultak a hitelfelvételre. A 2008-as válság kitörésével, és a forint árfolyamának meggyengülésével azonban a jenben, svájci frankban, euróban felvett hitelek törlesztõrészletei az egekbe emelkedtek: az Origo összesítése szerint Pécsnek tavaly a 33,5 milliárdnyi adósság után 3,1 milliárd forintot kellett törlesztenie, Debrecen esetében a 26,4 milliárdos adósság 1,3 milliárd terhet jelentett, Hódmezõvásárhely 23,2 milliárd forint után 1,8 milliárdot fizetett. Így már valóban nehézzé vált a helyzet, és közbe kellett lépnie a kormánynak, hogy az önkormányzati csõdöket elkerülje, egy a hitelezésben nagy szerepet vállaló bank munkatársa ezzel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak, hogy (bár törvény szerint csõdbe mehet egy önkormányzat, az állam nem köteles kezességet vállalni) nagyobb települések sorozatos csõdje „implicit módon államcsõddel ért volna fel”, ezt pedig nyilvánvalóan el akarta kerülni mindenki.
Így tavaly év végén a kormány valóban bejelentette, hogy 612 milliárd forint értékben átvállalja az önkormányzatok adósságát, Esztergom esetében a 26 milliárd forint mintegy felét. Meggyes Tamásnak tehát igaza volt a maga módján. Más kérdés, hogy Tétényi Éva, a város mostani vezetõje szerint az elõzõ vezetésnek így sem volt erkölcsi alapja adósságba taszítani a várost, fõleg úgy, hogy a beruházások nagy részének elõnyeit sem élvezik. „Végsõ soron akkor is az adófizetõk, így Esztergom polgárai fizetik meg a konszolidációt. Ráadásul ha végignézünk a beruházásokon, a nem mûködõ termálfürdõn, a rossz minõségben felújított, és már tönkrement utakon, járdákon, elmondhatjuk, hogy ennek az adósságnak a nagy része sem a város javát szolgálta” – mondta a hvg.hu-nak Tétényi Éva, aki maga is kíváncsi lenne, honnan tudta elõdje már 2008-ban, hogy jön a konszolidáció, és az adósság felét leírják.
Link
„A hitelállományunk nem 26 milliárd, hanem az állami konszolidáció után már csak 13 körül van. Ezt a konszolidációt 2008-tól mindenki tudta, a mértékét és az idõpontját pontosan nem ismerte. Erre szükség volt, 2004-tõl, 2005-tõl látszott. Ezzel normális ember tervezett, és annyi hitelt vett fel, amennyirõl tudta, hogy csak a felét kell visszafizetni. (…) Ön adósságrendez, mi pedig mûködtettünk, és programot csináltunk az embereknek” – ezekkel a szavakkal zárt le egy vitát az esztergomi képviselõ-testület május 3-i ülésén Meggyes Tamás, a város korábbi polgármestere. Esztergom városa valóban 26 milliárd forintnyi adósságot görget maga elõtt, de minden bizonnyal a város is megköti a kormánnyal az adósság felének átvételérõl szóló szerzõdést a tervezett határidõig, június 28-ig, és akkor már „csak” a maradék 13-al kell bajlódnia Tétényi Éva polgármesternek, és a város vezetésének.
Meggyes Tamás (akit többször kerestünk, de nem értünk utol) a hvg.hu által megkérdezett önkormányzati vezetõk nyilatkozatai szerint valami olyasmit tudott, amit nem sokan – õk legalábbis nem hallottak róla. Molnár Gyula, aki 2006-2010 között Budapest XI. kerületét vezette, és a fõleg fõvárosi kerületeket és megyei jogú városokat tömörítõ Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége vezetõje volt, azt mondta lapunknak: nem tudja, mirõl beszél Meggyes Tamás, õ legalábbis biztosan nem hallott 2008-ban ilyen szándékról sem az akkori kormány részérõl, sem a Fidesz háza tájáról (hiszen ekkor már nagy biztonsággal lehetett tudni, hogy legkésõbb 2010-ben úgyis kormányváltás jön). Ugyanezt mondta Gémesi György is, aki 1991 óta vezeti a Magyar Önkormányzatok Szövetségét. „Ilyenrõl biztosan nem volt szó az önkormányzati témájú egyeztetéseken, más polgármesterektõl sem hallottam, de egyébként a választások elõtt természetesen áttanulmányoztam a Fidesz programjának helyhatóságokra vonatkozó részeit, és ebben sem találtam egy betût sem erre vonatkozóan” – mondta lapunknak Gémesi György.
Mondta Orbán, vagy nem mondta?
Meggyes Tamás szavai ugyanakkor érdekes igazolását adhatják egy hosszú évek óta közszájon forgó politikai pletykának, miszerint a 2006-os önkormányzati választások után (amikor az õszödi beszédet követõen az õszi önkormányzati választásokon tarolt a Fidesz) Orbán Viktor arra biztatta pártja polgármestereit: nyugodtan adósítsák el településüket, azt vagy az MSZP-kormánynak kell konszolidálnia, és akkor annál jobb, vagy egy kormányváltást követõen õk maguk teszik rendbe a helyzetet. Ezzel kapcsolatban a Fideszbõl ellentmondó információkhoz jutottunk: egy volt polgármester azt mondta, nem létezett ilyen sugallat, és a Lehman Brothers 2008. szeptember 15-i csõdjéig még optimisták voltak a polgármesterek saját késõbbi teherbíró képességüket illetõen. Egy másik kormánypárti polgármester, a Fidesz önkormányzati tagozatának tagja ugyanakkor azt mondta a hvg.hu-nak: „Bár hivatalosan senki nem mondta ki, de ez így ’benne volt a levegõben’ nagyon erõsen. Emlékszem, hogy többször szóba került, és akkor mindenki erre hivatkozott, hogy van egy ilyen ’engedély’ a pártvezetés részérõl az eladósodással kapcsolatban”.
A politikus szavait alátámasztani látszanak a tények is. A Fidesz elõszeretettel hivatkozik arra, hogy a legutóbbi adatok szerint immár 1284 milliárd forintosra duzzadt önkormányzati adósságtömeget alapvetõen két tényezõ okozta: az uniós pályázatok önrészére fordított pénzek, valamint a Gyurcsány-kormány 2006-ban kezdett megszorításai, aminek kétségtelenül része volt az önkormányzati forráscsökkentés is, igaz, a legérzékenyebb veszteségeket éppen a választási évre, 2010-re kapták a nyakukba a helyhatóságok, immár a Bajnai-kabinettõl. Ekkor a 2009-eshez képest 85 milliárd forint volt országosan az elvonás a már említett TÖOSZ szerint.
Orbán Viktor rekord-adós polgármesterek társaságában: ki ösztönözte a nyakló nélküli eladósodást?
Fotó: MT / Kovács Tamás
A Fidesz fõ politikai üzenete ugyanakkor már 2008-ra az lett, hogy a pangó országgal, a megszorító Gyurcsány-kormánnyal szemben a narancsmezes önkormányzatok saját erõbõl beindított fejlesztésekkel hidalják át a válságot, így a fideszes polgármesterek sorra jelentették be, hogy akár kötvénykibocsátás (vagyis eladósodás) árán is helyi „növekedési programokat” indítanak be. Mint megírtuk, ez volt az úgynevezett „kaposvári minta”, Szita Károly városában a válság ellenére is a beruházások gyorsítását, a nagyvárások számára fõ saját bevételi forrást jelentõ iparûzési adó csökkentését jelentette be. A beruházások azonban sok helyen látványos, de tényleges gazdasági hasznot nem hozó presztízs-fejlesztéseket jelentettek, mint a belvárosok felújítása, szökõkutak átadása.
A romló finanszírozási helyzet ellenére ráadásul sok önkormányzat helyi szociális programokat indított, így a már említett Esztergom is bejelentette a maga babakötvényét, Kaposváron a szemétszállítás díját csökkentették, és ingyenessé tették a kismamák számára a tömegközlekedést. Hogy ezek forrása – szabálytalanul – részben akár uniós forrás is lehetett, arra Kósa Lajos Magyar Narancsnak adott interjújából lehet következtetni, ahol a debreceni polgármester kikotyogta, hogy a települések trükköznek az uniós fejlesztési pénzekkel, és mûködésre is költenek a lehívott támogatásokból. Debrecen egyébként szintén élen járt a látványberuházások finanszírozásában, ami miatt mára az egyik legeladósodottabb település, csakúgy, mint Hódmezõvásárhely, amely szintén sajátos módon használta fel a kötvénykibocsátásból befolyt bevételeket: a pénzbõl devizaspekulációba kezdtek.
Mi fizetjük a "nagyvonalúságot"
A kötvénykibocsátás csúcsa a Meggyes Tamás által említett 2008-as év volt, azonban a legtöbb helyhatóság a pénz nagy részéhez nem nyúlt hozzá, hanem egy-két évig még tárolta, befektette azt – ez is cáfolni látszik azt a narratívát, hogy kifejezetten rászorultak a hitelfelvételre. A 2008-as válság kitörésével, és a forint árfolyamának meggyengülésével azonban a jenben, svájci frankban, euróban felvett hitelek törlesztõrészletei az egekbe emelkedtek: az Origo összesítése szerint Pécsnek tavaly a 33,5 milliárdnyi adósság után 3,1 milliárd forintot kellett törlesztenie, Debrecen esetében a 26,4 milliárdos adósság 1,3 milliárd terhet jelentett, Hódmezõvásárhely 23,2 milliárd forint után 1,8 milliárdot fizetett. Így már valóban nehézzé vált a helyzet, és közbe kellett lépnie a kormánynak, hogy az önkormányzati csõdöket elkerülje, egy a hitelezésben nagy szerepet vállaló bank munkatársa ezzel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak, hogy (bár törvény szerint csõdbe mehet egy önkormányzat, az állam nem köteles kezességet vállalni) nagyobb települések sorozatos csõdje „implicit módon államcsõddel ért volna fel”, ezt pedig nyilvánvalóan el akarta kerülni mindenki.
Így tavaly év végén a kormány valóban bejelentette, hogy 612 milliárd forint értékben átvállalja az önkormányzatok adósságát, Esztergom esetében a 26 milliárd forint mintegy felét. Meggyes Tamásnak tehát igaza volt a maga módján. Más kérdés, hogy Tétényi Éva, a város mostani vezetõje szerint az elõzõ vezetésnek így sem volt erkölcsi alapja adósságba taszítani a várost, fõleg úgy, hogy a beruházások nagy részének elõnyeit sem élvezik. „Végsõ soron akkor is az adófizetõk, így Esztergom polgárai fizetik meg a konszolidációt. Ráadásul ha végignézünk a beruházásokon, a nem mûködõ termálfürdõn, a rossz minõségben felújított, és már tönkrement utakon, járdákon, elmondhatjuk, hogy ennek az adósságnak a nagy része sem a város javát szolgálta” – mondta a hvg.hu-nak Tétényi Éva, aki maga is kíváncsi lenne, honnan tudta elõdje már 2008-ban, hogy jön a konszolidáció, és az adósság felét leírják.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
9323
- 2013. May 30. 16:14:30
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.