Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

A FERTÕZET LEKÜZDÉSE.



A zsidókérdés egész Európában csak egy-módon oldható meg: teljes zsidótalanítás útján. A zsidótalanítás szakaszai a következõk: sárga folttal megjelölés, ghettó, a nemzeti vagyonból való teljes kikapcsolás, kitelepítés, zsidóbérencek gazdasági és politikai zsidófedezõk, lelkizsidók kigyomlálása, a zsidó és neojudaista szellem teljes megsemmisítése.
Magyarországon még mindig vannak zsidók az egyetemeken és fõiskolákon. A bölcsészeti karokon 4.7 %, a gyógyszerészeti karon 4.7 %, az orvosi karokon 4.2%, a mûegyetemen 3.2%, a gazdasági akadémiákon 2.7%, a jogi karokon 2.2% a zsidók létszáma.
Magyarországon még a középfokú iskolákban is sok a zsidó. A polgári iskolákban 8.600, középiskolákban 9.400, felsõkereskedelmi iskolákban 1.000, tanítóképzõkben 90 a zsidó tanulók száma.
A zsidóságnak faji alapállománya arábiai sémi fajú volt, amely az Arábiából Palesztinába vándorláskor, az ottani õslakosoktól jelentékeny elõázsiai faji elemeket vett fel. Az egyiptomi fogság idejében részben néger, részben aethiop faji elemekkel keresztezõdött a zsidóság.
A Palesztinából való szétvándorlás, diaszpóra (K. u. 70.) után a semita fajú zsidóknak kisebbik fele Itáliába, Dél-Franciaországba, Spanyolországba települve, sokáig megõrizte faji tisztaságát. Ezek a sefardi zsidók. Késõbb, a zsidóüldözések századaiban a sefardi zsidók nagyrésze is Keletre menekült és minden más faji elemet felvéve, elkorcsosult.
Az elöázsiai-negroid-aethip fajelemekbõl összetevõdött askenázi zsidók Ukrajnán, Lengyelországon, Románián, Magyarországon, Csehországon, Németországon és Anglián keresztül vándorolva, egész az Északamerikai Egyesült Államokig, a legkülönbözõbb faji elemekkel keresztezõdtek, ezért elkorcsosultak. Mivel faji alapállományuk sémi-elõázsiai-néger-aethip, azért bármelyik európai fajtával kapcsolatba jutásuk ugyanolyan fertõzõ jellegû, mint pl. a szifilitikus fertõzés.
A zsidóság sokszerû fajképe folytán fajembertanilag nem egységes, de leggyakoribb ismérvei a következõk: elõázsiai hajlott orrhát, lefelé hajló orrcsúcs; duzzadt, nehézkés, ideges tekintetet kölcsönzõ szemhéj, érzéki duzzadt, buja ajkak, göndör haj, kacsaláb.
Fajlélektani tulajdonságok: kitûnõ rábeszélõképesség, agitátorí hajlam, gyakran színészeti vagy zenei érzék, eredetiséget és mélységet nem igényelõ, spekulatív tudományokban, mérsékelt alkotóerõ; a testi munkától való irtózás; lelki kiegyensúlyozatlanság; hipohondria; a jellemerõ és erkölcsi érzék teljes hiánya; minden erkölcstelen és alantas vállalkozásra való hajlam; hazudozásra, rágalmazásra, uzsorára, csalásra, sikkasztásra való állandó készség; nemileg koraérés, beteges érzékiség.
Ezekbõl is látható, hogy a magyar nép legnagyobb betegsége a fajilag 8%-ig terjedõ zsidó fertõzet. Ennek egyetlen orvossága van: a teljes zsidótalanítás. A zsidótalanítást azonban nem lehet végrehajtani olyan személyekkel, akik a trianoni rendszerben a zsidóság gazdasági és politikai zsoldjában voltak, a nemzetiszocializmus ellen küzdöttek, vagy újabban strohmannok, aladárok lettek.
I. A zsidó szellem fejlõdéstörténetének elsõ állomása a szûkebb értelemben vett Tóra, vagyis Mózes 5 könyve, amelyeknek nem Mózes a szerzõje, hanem a mózesi tanítások késõbbi, Krisztus elõtt 1400 körül élt megõrzõi. Lényeges elemei: a bosszúálló istenfogalom, a félelmetes Jachvé, bosszúját a papság útján felajánlott áldozatokkal kell kiengesztelni. A zsidó nép az Isten által kiválasztott nép az Istenfélelem tanítására és terjesztésére, éppen ezért az Isten a zsidó néppel háromszor (Noé, Ábrahám és Mózes útján) frigyre lépett, szövetséget, testamentumot kötött.
II. A tágabb értelemben vett Tóra, vagy Szentírás Mózes könyveivel együtt összesen 35 zsidó vallásos iratot, könyvet tartalmaz, amelyek több mint egy évezreden át, Kr. e. 150-ig gyûltek össze, nem mindenkor azon szerzõktõl, akiknek nevét viselik. Ezen zsidó könyveket „Ószövetségi szentírásnak” minõsítve, a keresztény egyházak minden nép nyelvére lefordították, minden nép számára tanítják és ezáltal a zsidóság õsi faji szellemét beidegezték a népek lelkébe.
III. A Talmud: a Tórában foglalt törvények és moralizáló részletek rendszertelen magyarázata, melyeket hagyományosan örököltek, bõvítettek és Kr. u. 500 körül véglegesítettek. Akik a zsidó szellemiség legveszedelmesebb alapjáról, a „Szentírás”-nak elnevezett Tóráról a zsidó érdekeknek megfelelõen el akarják terelni a népek figyelmét, szívesen elemzik és idézgetik a Talmudot. Ez a cselekményük a lelki zsidótalanítás szempontjából a legveszedelmesebb mellébeszélés.
IV. Sulchán Áruch (Terített asztal) címû könyv Karó József rabbitól (1555 körül), melyben évezredes kísérletezés után végre kodifikálta, rendszerbefoglalta az egész talmudikus-törvényanyagot. Azóta a zsidó hiteléletnek ez a könyv az alapja.
V. Mendelssohn Mózes berlini zsidó író (1783 körül) a szellemi gettóból kivezette a zsidóságot, a zsidóság politikai emancipációját megindította és megalapozta a zsidó liberalizmus gondolat rendszerét
VI. A nemzetközi kapitalizmus kisajátítása. Megindítója Rotschild Mayer Amsei (Frankfurt am Main) bankár (1743—1812), aki fiai számára Londonban, Parisban, Bécsben és Nápolyban bankházakat alapított, már 1815-tõl kezdve az európai államok kölcsöneit családja irányítása alá vette és Európát a nemzetközi zsidó kapitalizmus számára megszervezte Magyarországon is, teljesen sikerült a gazdasági hatalom meg szerzése. Még ma is mintegy 14 milliárd pengõ értékû vagyonuk van; egy évi átlagos jövedelmük pedig körülbelül ugyanannyi, — 2 milliárd pengõ, — mint az ország egész agrárlakosságának összes készpénzbevétele. Tehát egy zsidóra átlagosan tízszer annyi tiszta jövedelem jut, mint egy földmûvesre.
VII. A nemzetközi szocializmus kisajátítása. Marx 1848-tól, a kommunista kiáltvány kiadásától kezdve megindítja a zsidóság érdekeinek megfelelõen a nemzetközi szocialista szervezkedést és az I—III. Internacionálén keresztül a tisztavérû népek dolgozóit túlnyomóan zsidó vezetés alá helyezte. A szociáldemokrata és kommunista mozgalmak vezetõi majdnem mind zsidók voltak. Csak a legfontosabbakat említem: Marx, Lassale, Adler, León Blum, Liebknecht, Luxemburg Róza, Bronstein-Trockij, Sóbelsohn-Radek, Rosenfeld-Kamenew, Sinowjew, Walach-Finkelstein-Litwinow, Mosessohn-Kaganowits (Sztálin apósa), Jagoda — a marxizmusnak csak legismertebb fõzsidói. Magyarországon is a marxizmus terjesztõi és gyakorlati kísérletezõi vagy zsidók, vagy lelki zsidók. Zsidók voltak: Kun Béla, Szamuelli, Rabinovics, Hamburger, Landler, Böhm, Pogány, Kunfi, Rákosi, László Jenõ, Rónai, Szántó Béla, Székely Béla, Vágó Béla, Varga Jenõ, Hevesi Gyula, Kalmár Henrik, Erdélyi Mór és Göndör Ferenc fõkommunisták. Zsidók voltak Jászai Samu, Mezõfi Vilmos, Weltner, Buchinger, Propper, Büchler, Pikler, Rothenstein Mór, Reisz Mór, Mónus Illés, Horovitz Jenõ, Horovitz Gábor, Grossmann Miksa, Pajor Rudolf, Deutsch Jenõ, Gál Benõ, Györki Imre, Várnai Dániel, Kertész Miksa, stb. fõszociáldemokraták.
Ezekbõl látható, hogy a nemzetközi kapitalizmus és nemzetközi szocializmus európai összeomlása után legveszedelmesebb zsidó lelki fertõzet: az Ószövetségi Szentirásnak nevezett Tóra, amely a judaizmus egyházi prolongálóin keresztül egyelõre tovább fertõzi az õsi zsidó faji szellemmel a tisztavérû népeket. Ezen fertõzõ anyagnak teljes eltávolítása a zsidótalanítás második lépéséhez: a lelki zsidótalanítás nagy mûvéhez tartozik.
Budapest sok utcaneve híven fejezi ki az elzsidósodott székesfõváros zsidó-angol-amerikai szellemét. Ballagi-Bloch Mór nevét utca örökíti meg, azért mert már zsenge gyermekkorában jó talmudista volt és 1839-tõl õ kezdte meg Magyarországon a zsidók egyenjogúsításáért a küzdelmet Már 1842-ben a Pesti Hírlapban rabbi-szeminárium felállítását sürgette. Azonkívül kitûnõ héber nyelvtant írt és a Tórát magyarra fordította. Bródy Zsigmondnak is utcája van, mert a 60-as években a zsidók egyenjogúsításáért cikkezett, zsidó templomi énekeket is költött és az ezredéves ünnepeken ezen érdemei jutalmául fõrendiházi tag lett. Wahrmann Izrael pesti fõrabbi fia Wahrmann Mór nevét is utca hirdeti, mert a 60-as években sok cikket írt a zsidó egyenjogúsítás érdekében és ezen érdemei alapján a budapesti Kereskedelmi Kamara elnöke és a Lipótváros országgyûlési képviselõje lett. Wahrmann iskolatársa és barátja Falk Miksa nevét is utca örökíti meg, mert a 67-es kiegyezéssel takart zsidó uralomrajutást, mint Erzsébet királynõ társalgója, mozdította elõ és az ezredévkor képviselõ lett. Eihhorn Ignác prágai rabbinövendék 1850-ben Horn Ede írói nevet vett fel és ezzel 1875-ben magy. kir. kereskedelmi államtitkár lett. Mint a magyar kereskedelmi törvény alkotója, szintén utcanévre érdemesült. Légrády Károly lapkiadó a Pesti Hírlappal végzett zsidó érdekszolgálata elismeréséül nemcsak képviselõi mandátumot, de utcát is kapott. A budapesti zsidó-demokratavezér Vázsonyi Vilmos és a zsidó szociáldemokrata vezér Lánczi Jenõ legközelebbi barátja és munkatársa Kardosa Marcell is utcás zsidó lett. De utcanév örökíti nevét a zsidó Reményi Edének is, azért, mert sok pénzt hegedült össze.
Hasonlóan utcák hirdetik Budapesten a nemzetközi zsidóság nagy külföldi barátainak nevét. Van Rothermere utca, Angol utca, Amerikai utca, Francia út.
Az angol és francia cégérezésre jellemzõ, hogy a szabók cégtáblájukra csak kétféle megjelölést mernek kiírni; „Angol úri szabó” vagy „Francia úri szabó”. A hidegételárusok üzletei egytõl-egyig „buffet”-ek. Ha vidékrõl bárki Budapestre érkezik a sokezer cégnév után Parisban vagy Londonban érzi magát. A szállodák közül szabadon válogathat: Carlton, Brittania Westend, Majestic, Metropole, Astoria, Royal, Belle-Wue, Esplanade, Savoy, Palace. Vidéken hasonlóan. Debrecenben „Angol királynõ", Nyíregyházán Bristol, Miskolcon Royal és Grand, Gyõrön Royal, Szombathelyen Palace szálloda. Hová megy vásárolni Budapesten: A Párisi Nagy Áruházba; Derby sajtot és Cadeau csokoládét vesz. Melyik kávéházba megy: a New-York-ba, Brittaniába, Westendbe vagy az Angol kávéházba. A cukrászdák közül a Gerbeaud-ot keresi fel. Ha moziba megy, a Palaceba megnézheti a Metro-Goldwin-Mayer filmjeit. A nép szórakozni az Angol Parkba megy. (Az elmúlt napokban nevezték el „Hungária Parknak”. A kiadó.) A gazdagok a Parisién Grill-be, Royal Orfeumba, vagy az Arizonába. Érthetõ, hogy az angolok és az amerikaiak egész otthon érezték magukat Budapesten.
Link

Hozzaszolasok


#1 | Trix - 2013. May 30. 23:26:33
Remek forgatókönyv. Felõlem indulhat a végrehajtása.
Legalább 80 évvel el vagyunk késve vele, ideje behozni a lemaradást!
#2 | ssman - 2013. May 31. 07:16:01
Hmmm! Ez egy régi cikk lehet, tán a 30 évek vége 40-s évek eleje! Kár hogy nem mûködik a link! De Trix szavaival élve, kezdõdjék a végrehajtás!

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték