Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Németország a bevándorlók Eldorádója?
Ha német, akkor török...és akkor görög és akkor bizánci... Berlin felismerte, ha elöregedik a német társadalom, akkor komoly lépéseket kell tenni a jóléti társadalom fenntartása érdekében. A kormány célja tehát, hogy a világ szakemberei vonzónak találják Németországot és családjukkal együtt letelepedjenek náluk.
Elõrejelzések szerint a következõ tizenkét évben Németország keresõképes népessége akár hatmillióval is csökkenhet, ha az állam aktívan nem lép közbe. Ezért a kormány már második alkalommal rendezett demográfiai csúcstalálkozót. Szakértõk szerint a belföldi szakképzett munkaerõ mozgósítása már semmiképpen nem lesz elegendõ ahhoz, hogy a jóléti állam ne szenvedjen drasztikus veszteséget.
Magyarok Németországban
A karlsruhei SPPS Ápolási Szolgálat az idén márciusban tizenkét magyar diákot hívott meg gyakorlatra. Hat hét elteltével a német ápolási szakemberek lelkesen beszéltek arról, hogy a magyarok egészségügyi ismerete remek, némettudásuk is jól fejleszthetõ. (A német nyelvû beszámolót a programról itt érheti el!) A gyakornokok közül négyen elképzelhetõnek tartják, hogy a képzésük után Karlsruhéban vállalnak munkát.
A német munkaerõpiac 2011-es megnyitása óta már közel negyvenötezer honfitársunk talált Németországban munkát, és egyre többen képzelik el ott a jövõjüket. Jó eséllyel indulhatnak útnak az egészségügyben dolgozók, a mérnökök, az informatikusok és a mûszaki szakemberek.
Fotó: AFP/Adam Berry
Kelet-európaiak Németországban (2012. szeptemberi adatok)
Lengyelország 249.000
Magyarország 44.500
Csehország 27.800
Szlovákia 17.600
Litvánia 13.400
Szlovénia 9.300
Lettország 8.400
Észtország 2.000
Bulgária és Románia számára 2014-ben nyílik meg a német munkaerõpiac.
Forrás: Focus magazin 2013/18
„Örömmel látunk” kultúra
„Évente százhúszezer külföldi szakemberre van szükségünk” - fogalmazott Eric Schweitzer, a Német Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke a Focus magazinnak adott interjújában. Mivel a vendégmunkások a családjukat is magukkal hozzák, évente háromszázezer bevándorlóra számíthatunk.” Tavaly éppen ennyien érkeztek Németországba, ami sok németet félelemmel tölt el. A kamara elnöke szerint a kormány egyik fontos feladata, hogy megértessék az emberekkel, hogy a bevándorlók nem vesznek el senki elõl munkahelyet és nem nyomják le a béreket sem. „Sõt, szükség van a bevándorlók szakértelmére és munkaerejére, hogy az ország megõrizze gazdasági erejét és jólétét”, erõsítette meg Schweitzer.
A nyelvi akadályok legyõzésére hozta létre a német munkaügyi minisztérium a „Make it in Germany” honlapot, ahol a jövõbeli külföldi munkavállalók minden információt megkaphatnak angol nyelven is .
A portál azt is bemutatja, milyen minõségi életet élhet a Németországba érkezõ: részt vehet integrációs kurzusokon, ahol nemcsak a nyelvet, hanem a német életet is megismertetik vele, gyermeke színvonalas iskolák közül választhat, pénzét biztonságosan helyezheti el.
Indiában, Indonéziában és Vietnamban már kiküldött Make-it-in-Germany-tanácsadók toborozzák és segítik a fiatal szakemberek németországi bevándorlását.
Ha ez még nem volna elég, a már beilleszkedett migránsokat legutóbb a Fiatal Unió mutatta be „Sikeres integráció” címmel Ludwigshafenben.
A legtöbb cég nyelvtanfolyamokkal, a hivatalos eljárások lebonyolításával és kapcsolattartókkal segíti külföldi szakembereit. Eric Schweitzer kamarai elnök azonban még többet szeretne: a lakásszerzõdéseket, a víz- és áramellátók tájékoztatóit angol nyelven, továbbá nemzetközi óvodákat és iskolákat. Schweitzer elnök komoly problémának látja azt is, hogy a külföldi diplomákat a tartományok nem egységesen bírálják el, ezért szorgalmazza az országos szintû szabályozást.
Fotó: AFP/David Gannon
Az integráció már elavult fogalom
Németországban jelenleg majdnem tizenegymillió bevándorló él, akik közel kétszáz országból érkeztek. Ezt azt jelenti, hogy minden nyolcadik német állampolgár külföldön született. A múlt év decemberében minden harmadik munkanélküli migráns volt.
Talán ez az oka annak, hogy a TNS Emnid felmérése szerint a németek harmincnyolc százaléka úgy véli, kevesebb külföldi munkaerõre van szükség. Talán az õ rokonszenvüket is meg lehet nyerni az olyan rendezvényekkel, mint a kultúrák karneválja . A rendezvény célja, hogy a Berlinben élõ nyolcszázhatvanezer külföldi háttérrel rendelkezõ polgártársra ne ellenségként tekintsenek a németek, ismerjék meg egymás kultúráját és békésen éljenek egymás mellett.
Természetesen komolyabb kezdeményezések is vannak. A hatodik integrációs csúcstalálkozón a német állam, a tartományok, a szakszervezetek, vallási közösségek, a migránsok szövetségei több mint százhúsz képviselõje vitatta meg, mit tehetnének azért, hogy megkönnyítsék a bevándorlók társadalmi beilleszkedését.
Angela Merkel szövetségi kancellár a találkozót követõ sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a bevándorlás szerinte „esély és egyfajta gazdagodás”, ezért a társadalomnak „szellemi nyitottságra” van szüksége. Merkel asszony kifejtette, hogy az integráció már nem korszerû fogalom, hiszen inkább részesedésrõl, részt vállalásról és egymás megbecsülésérõl van szó.
A cél az, hogy Németország ne csak a bevándorlók országa legyen, hanem a bevándorlók társadalmává váljon.
Új demográfiai stratégia
Ha milliónyi szakember hiányzik, akkor sem a jobb képzés, sem az nem segít, ha egyre idõsebb korban lehet nyugdíjba menni. Külföldi munkaerõre van szükség. A gazdasági fejlõdésen dolgozó szakemberek azt remélték, hogy az USA zöld kártyájához hasonlóan mûködõ Blue Card EU meghozza az Európai Unión kívül élõ magasan képzett munkaerõ bevándorlási kedvét Németországba. A nagy roham azonban elmaradt.
Már az is nagy elõrelépés lenne, ha a Németországban tanuló külföldi diákok a jelenlegi harminc százaléknál nagyobb arányban telepednének le az egyetem elvégzése után az országban.
Németország kénytelen azon is elgondolkodni, hogyan tudná belsõ erõit mozgósítani. Elsõsorban csökkenteni akarják a szakképzést illetve a felsõfokú tanulmányokat félbeszakítók arányát, hangsúlyozta Eric Schweitzer a Német Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke.
Jelenleg a német dolgozó nõk közel fele részmunkaidõs állásban van. Sokan közülük teljes munkaidõt is vállalnának, ha a családot és a munkát jobban össze lehetne egyeztetni. Közel félmillió munkahelyrõl lehetne szó, ha több lenne a bölcsõdei és óvodai férõhely és az egésznapos iskolák száma, véli a kamara elnöke.
Németország gazdasága tehát nem véletlenül erõsödik. A kormány és szakértõi szisztematikusan dolgoznak azon, hogy ez a folyamat ne álljon meg, sõt további fejlõdést érjenek el.
Link
Elõrejelzések szerint a következõ tizenkét évben Németország keresõképes népessége akár hatmillióval is csökkenhet, ha az állam aktívan nem lép közbe. Ezért a kormány már második alkalommal rendezett demográfiai csúcstalálkozót. Szakértõk szerint a belföldi szakképzett munkaerõ mozgósítása már semmiképpen nem lesz elegendõ ahhoz, hogy a jóléti állam ne szenvedjen drasztikus veszteséget.
Magyarok Németországban
A karlsruhei SPPS Ápolási Szolgálat az idén márciusban tizenkét magyar diákot hívott meg gyakorlatra. Hat hét elteltével a német ápolási szakemberek lelkesen beszéltek arról, hogy a magyarok egészségügyi ismerete remek, némettudásuk is jól fejleszthetõ. (A német nyelvû beszámolót a programról itt érheti el!) A gyakornokok közül négyen elképzelhetõnek tartják, hogy a képzésük után Karlsruhéban vállalnak munkát.
A német munkaerõpiac 2011-es megnyitása óta már közel negyvenötezer honfitársunk talált Németországban munkát, és egyre többen képzelik el ott a jövõjüket. Jó eséllyel indulhatnak útnak az egészségügyben dolgozók, a mérnökök, az informatikusok és a mûszaki szakemberek.
Fotó: AFP/Adam Berry
Kelet-európaiak Németországban (2012. szeptemberi adatok)
Lengyelország 249.000
Magyarország 44.500
Csehország 27.800
Szlovákia 17.600
Litvánia 13.400
Szlovénia 9.300
Lettország 8.400
Észtország 2.000
Bulgária és Románia számára 2014-ben nyílik meg a német munkaerõpiac.
Forrás: Focus magazin 2013/18
„Örömmel látunk” kultúra
„Évente százhúszezer külföldi szakemberre van szükségünk” - fogalmazott Eric Schweitzer, a Német Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke a Focus magazinnak adott interjújában. Mivel a vendégmunkások a családjukat is magukkal hozzák, évente háromszázezer bevándorlóra számíthatunk.” Tavaly éppen ennyien érkeztek Németországba, ami sok németet félelemmel tölt el. A kamara elnöke szerint a kormány egyik fontos feladata, hogy megértessék az emberekkel, hogy a bevándorlók nem vesznek el senki elõl munkahelyet és nem nyomják le a béreket sem. „Sõt, szükség van a bevándorlók szakértelmére és munkaerejére, hogy az ország megõrizze gazdasági erejét és jólétét”, erõsítette meg Schweitzer.
A nyelvi akadályok legyõzésére hozta létre a német munkaügyi minisztérium a „Make it in Germany” honlapot, ahol a jövõbeli külföldi munkavállalók minden információt megkaphatnak angol nyelven is .
A portál azt is bemutatja, milyen minõségi életet élhet a Németországba érkezõ: részt vehet integrációs kurzusokon, ahol nemcsak a nyelvet, hanem a német életet is megismertetik vele, gyermeke színvonalas iskolák közül választhat, pénzét biztonságosan helyezheti el.
Indiában, Indonéziában és Vietnamban már kiküldött Make-it-in-Germany-tanácsadók toborozzák és segítik a fiatal szakemberek németországi bevándorlását.
Ha ez még nem volna elég, a már beilleszkedett migránsokat legutóbb a Fiatal Unió mutatta be „Sikeres integráció” címmel Ludwigshafenben.
A legtöbb cég nyelvtanfolyamokkal, a hivatalos eljárások lebonyolításával és kapcsolattartókkal segíti külföldi szakembereit. Eric Schweitzer kamarai elnök azonban még többet szeretne: a lakásszerzõdéseket, a víz- és áramellátók tájékoztatóit angol nyelven, továbbá nemzetközi óvodákat és iskolákat. Schweitzer elnök komoly problémának látja azt is, hogy a külföldi diplomákat a tartományok nem egységesen bírálják el, ezért szorgalmazza az országos szintû szabályozást.
Fotó: AFP/David Gannon
Az integráció már elavult fogalom
Németországban jelenleg majdnem tizenegymillió bevándorló él, akik közel kétszáz országból érkeztek. Ezt azt jelenti, hogy minden nyolcadik német állampolgár külföldön született. A múlt év decemberében minden harmadik munkanélküli migráns volt.
Talán ez az oka annak, hogy a TNS Emnid felmérése szerint a németek harmincnyolc százaléka úgy véli, kevesebb külföldi munkaerõre van szükség. Talán az õ rokonszenvüket is meg lehet nyerni az olyan rendezvényekkel, mint a kultúrák karneválja . A rendezvény célja, hogy a Berlinben élõ nyolcszázhatvanezer külföldi háttérrel rendelkezõ polgártársra ne ellenségként tekintsenek a németek, ismerjék meg egymás kultúráját és békésen éljenek egymás mellett.
Természetesen komolyabb kezdeményezések is vannak. A hatodik integrációs csúcstalálkozón a német állam, a tartományok, a szakszervezetek, vallási közösségek, a migránsok szövetségei több mint százhúsz képviselõje vitatta meg, mit tehetnének azért, hogy megkönnyítsék a bevándorlók társadalmi beilleszkedését.
Angela Merkel szövetségi kancellár a találkozót követõ sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a bevándorlás szerinte „esély és egyfajta gazdagodás”, ezért a társadalomnak „szellemi nyitottságra” van szüksége. Merkel asszony kifejtette, hogy az integráció már nem korszerû fogalom, hiszen inkább részesedésrõl, részt vállalásról és egymás megbecsülésérõl van szó.
A cél az, hogy Németország ne csak a bevándorlók országa legyen, hanem a bevándorlók társadalmává váljon.
Új demográfiai stratégia
Ha milliónyi szakember hiányzik, akkor sem a jobb képzés, sem az nem segít, ha egyre idõsebb korban lehet nyugdíjba menni. Külföldi munkaerõre van szükség. A gazdasági fejlõdésen dolgozó szakemberek azt remélték, hogy az USA zöld kártyájához hasonlóan mûködõ Blue Card EU meghozza az Európai Unión kívül élõ magasan képzett munkaerõ bevándorlási kedvét Németországba. A nagy roham azonban elmaradt.
Már az is nagy elõrelépés lenne, ha a Németországban tanuló külföldi diákok a jelenlegi harminc százaléknál nagyobb arányban telepednének le az egyetem elvégzése után az országban.
Németország kénytelen azon is elgondolkodni, hogyan tudná belsõ erõit mozgósítani. Elsõsorban csökkenteni akarják a szakképzést illetve a felsõfokú tanulmányokat félbeszakítók arányát, hangsúlyozta Eric Schweitzer a Német Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke.
Jelenleg a német dolgozó nõk közel fele részmunkaidõs állásban van. Sokan közülük teljes munkaidõt is vállalnának, ha a családot és a munkát jobban össze lehetne egyeztetni. Közel félmillió munkahelyrõl lehetne szó, ha több lenne a bölcsõdei és óvodai férõhely és az egésznapos iskolák száma, véli a kamara elnöke.
Németország gazdasága tehát nem véletlenül erõsödik. A kormány és szakértõi szisztematikusan dolgoznak azon, hogy ez a folyamat ne álljon meg, sõt további fejlõdést érjenek el.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kaponya jozsef
- 2013. June 05. 08:13:27
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.