Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kötelezõ lehet a bankkártya, korlátoznák a készpénzes fizetést Magyarországon
Komoly lépéseket javasol a készpénzmentesÃtés továbbviteléhez a jegybank. Javaslataik szerint akár a magánszemélyek esetében is korlátozni lehetne a készpénzes tranzakciók összeghatárát, a tranzakciós illeték esetleges átdolgozása (emelése) kapcsán az MNB azt szeretné, ha az elektronikus tranzakciók és a készpénzes fizetések közötti különbség még jobban növekedne.
A Monetáris Tanács értékelése szerint a hazai pénzforgalmi rendszerek (Giro, Viber, Keler) megfelelõen mûködnek, a rendszerek kockázata minimális, Ãgy hatékonyan járulnak hozzá a pénzügyi stabilitáshoz - mondta el Nagy Márton, az MNB ügyvezetõ igazgatója. A Viber-forgalom tavaly 1,242 trillió forint volt, ez a hazai GDP 44-szerese. A BKR-forgalom 65 ezer milliárdot tett ki, ami a GDP 2,3-szorosa. A napon belüli átutalások elindÃtása semmilyen komolyabb kockázattal nem járt, a szolgáltatók által érvényesÃtett dÃjemelések megfeleltek az MNB által becsültnek, ám ennél sokkal nagyobb nyereséget jelent az új rendszer használata az ügyfeleknek.
Kiemelt szintû feladat a készpénzforgalom visszaszorÃtása, e tekintetben a Monetáris Tanács fontosnak tartotta, hogy a bevezetett tranzakciós illeték szintjei között komoly mértékû különbség van az elektronikus fizetés és a készpénzfelvételi tranzakciók dÃjazása között. A készpénzmentesÃtés fontos pontja a kártyaelfogadó hálózat fejlesztése. A kártyás forgalom tavaly 7,8 ezer milliárd forintot tettek ki, ám a postai fizetések forgalma (döntõen a sárga csekk) még mindig 4,6 ezer milliárd forintot tett ki.
A sárga csekk esetében az MNB úgy Ãtéli meg, hogy a tavaly meghozott szabályok hibásak voltak, mert negatÃvan diszkriminálják azokat az ügyfeleket, akik nem sárga csekkel akarnak fizetni, mivel annak költségeit az ügyfeleknek kell állniuk. Ugyanakkor a jegybank szerint hibás volt a szolgáltatói válasz is, hiszen indokolatlan áremelésnek volt minõsÃthetõ az, hogy a számlakibocsátók pénzt kértek a sárga csekk kezeléséért, tekintve, hogy a csekkek dÃját érvényesÃthették dÃjképletükben. Ide kapcsolódik, hogy a sárga csekk és a csoportos beszedés problémáinak hatékony kezelését tenné lehetõvé az elektronikus számlakibocsátás és -fizetés szélesebb elterjedése, a jegybank támogatja ezt, ám aggodalmasnak tartja, hogy párhuzamosan több rendszer fut, s az az átjárást nehézzé teszi.
A cikk témájával bõvebben foglalkozik a Napi Gazdaság június 18-ai konferenciája, melyen Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi fizetési rendszerek igazgatóságának vezetõje is elõadást tart:
Kérjük, tekintse meg a konferencia részletes programját>>
Kötelezõ kártyaelfogadást sürgetnek
Magyarország még mindig készpénzintenzÃven mûködik, komolyabb javulás nem tapasztalható - mondta el Bartha Lajos, a jegybank pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának vezetõje. Bartha szerint javÃtani kell a pénzügyi infrastruktúrához való hozzáférés lehetõségét. Az Európai Bizottság szabályozási javaslata egy rendkÃvül olcsó alapszámla bevezetését szorgalmazza, amelyhez a hozzáférést nem lehet szabályokhoz kötni. Az MNB véleménye szerint a Bankszövetség korábbi alapszámla koncepciója, amely bevezetésre került, jó kiindulási alap lehet, ám az ECB feltételinek már nem teljes mértékben tesz eleget - továbbgondolása tehát szükséges.
Az MNB továbbra is szeretné elérni, hogy bizonyos kereskedésekben kötelezõ legyen a kártyaelfogadás, sõt nem csak a vállalatok, de a magánszemélyek esetén is korlátoznák a készpénzes fizetések értékhatárát. Július 1-tõl az MNB, a két nagy kártyatársaság, az elfogadó kártyatársaságok és a helyi vállalkozói képviseletek részvételével elindul a kisérleti kártyaolvasó-telepÃtési program Fejér megyében. Az akció eredményeit egy kontroll megyében mérni fogják. Az egyik kártyatársaság (MasterCard) által biztosÃtott keret csak egy megyében teszi lehetõvé a pilot-projekt indÃtását, ám ha igazolja az elõzetes vélekedések, az MNB újrakezdi a tárgyalásokat az NFM-mel, hogy uniós pénzek felhasználásával folytatódhasson a POS-telepÃtési program. Országos szintre vinni a projektet 6-8 milliárd forintos forrást igényelne. Bartha szerint jelenleg 220 ezer kereskedelmi elfogadóhely van Magyarországon, ám csak harmadukban lehet plasztikkal fizetni. A kisérleti projekt arra is választ adhat, hogy az elfogadó bankok, vagy a kereskedõk érdektelensége miatt jelentõs még mindig - a számottevõ növekedés ellenére - a hazai POS-ellátottság tekintetében hazánk lemaradása a nyugati szintektõl.
Illetékmentesség is szóba jöhet
A tranzakciós illetékkel kapcsolatban az MNB-nek még nincsenek pénzforgalmi adatai arról, hogy miként változott az ügyfelek mozgása. Azt viszont örömmel fogadta az MNB, hogy a bankok az elektronikus fizetés felé terelik az ügyfeleket - az elektronikus ügyleteknél (fõleg a kártyás fizetéseknél) kisebb mértékben hárÃtják át a bankok a tranzakciós illetéket. Ha a kormány az illeték rendszerének megváltoztatását tervezné (emelné az illetéket), akkor az MNB azt javasolja, hogy tovább növekedjen az elektronikus bankolás fajlagos illetékelõnye, sõt azt is elképzelhetõnek tartanák, ha a kártyás tranzakciók illetékmentességet kapnának (a kiesõ bevétel nem túl nagy, az más tranzakciókra terhelhetõ lenne).
Bartha jelezte: az MNB kitart az interchange-dÃj csökkentése mellett - a nemzetközi (regionális) szinthez kötnék a dÃjat, ami a jelenlegi szintek felére/harmadára csökkentené a jelenlegi dÃjakat. Ha a piaci szereplõk (bankok) az Ãgy kiesõ bevételeiket teljes mértékben áthárÃtanák, az átlagosan 20 százalékkal növelné az éves kártyadÃjakat. A tárgyalások még zajlanak: az MNB azt szeretné, ha az új szabályozás jövõ januárban életbe lépne. A Napi Gazdaság kérdésére, hogy a szabályozás milyen változásokat hozhat a kártyakibocsátási oldalon, Bartha elmonda: a kártyaüzletág mérethatékonysági probléma - ez bizonyos bankok számára azt jelentheti, hogy olyan szinten veszteségessé válik az üzletág, amely a létét befolyásolja. Ugyanakkor a jegybanknak a makroszintû probléma-kezelésre kell koncentrálni. Vannak már ma is szponzorbanki lehetõségek és egyik kártyatársaság sem tiltja bármelyik bank átvegye egy másik bank kártyakibocsátói tevékenységét.
A helyi pénzek megjelenhetnek Magyarországon és azt a célt, amit akarnak elérhetik, ám az MNB szerint fontos, hogy a helyi pénzek kibocsátása (a forgatható utalványok rendszere) megfelelõ szabályozás mellett történjen. Jelenleg az ECB véleményét várja a kormány, az MNB javaslatai - minimális tõke, az átvett pénzösszegek kezelése és a visszaváltás biztosÃtása - beépültek a rendszerbe. A helyi pénzeket az MNB-hez kell bejelenteni, a jegybank ellenõrzi majd a fedezetek folyamatos meglétét is.
Link
A Monetáris Tanács értékelése szerint a hazai pénzforgalmi rendszerek (Giro, Viber, Keler) megfelelõen mûködnek, a rendszerek kockázata minimális, Ãgy hatékonyan járulnak hozzá a pénzügyi stabilitáshoz - mondta el Nagy Márton, az MNB ügyvezetõ igazgatója. A Viber-forgalom tavaly 1,242 trillió forint volt, ez a hazai GDP 44-szerese. A BKR-forgalom 65 ezer milliárdot tett ki, ami a GDP 2,3-szorosa. A napon belüli átutalások elindÃtása semmilyen komolyabb kockázattal nem járt, a szolgáltatók által érvényesÃtett dÃjemelések megfeleltek az MNB által becsültnek, ám ennél sokkal nagyobb nyereséget jelent az új rendszer használata az ügyfeleknek.
Kiemelt szintû feladat a készpénzforgalom visszaszorÃtása, e tekintetben a Monetáris Tanács fontosnak tartotta, hogy a bevezetett tranzakciós illeték szintjei között komoly mértékû különbség van az elektronikus fizetés és a készpénzfelvételi tranzakciók dÃjazása között. A készpénzmentesÃtés fontos pontja a kártyaelfogadó hálózat fejlesztése. A kártyás forgalom tavaly 7,8 ezer milliárd forintot tettek ki, ám a postai fizetések forgalma (döntõen a sárga csekk) még mindig 4,6 ezer milliárd forintot tett ki.
A sárga csekk esetében az MNB úgy Ãtéli meg, hogy a tavaly meghozott szabályok hibásak voltak, mert negatÃvan diszkriminálják azokat az ügyfeleket, akik nem sárga csekkel akarnak fizetni, mivel annak költségeit az ügyfeleknek kell állniuk. Ugyanakkor a jegybank szerint hibás volt a szolgáltatói válasz is, hiszen indokolatlan áremelésnek volt minõsÃthetõ az, hogy a számlakibocsátók pénzt kértek a sárga csekk kezeléséért, tekintve, hogy a csekkek dÃját érvényesÃthették dÃjképletükben. Ide kapcsolódik, hogy a sárga csekk és a csoportos beszedés problémáinak hatékony kezelését tenné lehetõvé az elektronikus számlakibocsátás és -fizetés szélesebb elterjedése, a jegybank támogatja ezt, ám aggodalmasnak tartja, hogy párhuzamosan több rendszer fut, s az az átjárást nehézzé teszi.
A cikk témájával bõvebben foglalkozik a Napi Gazdaság június 18-ai konferenciája, melyen Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi fizetési rendszerek igazgatóságának vezetõje is elõadást tart:
Kérjük, tekintse meg a konferencia részletes programját>>
Kötelezõ kártyaelfogadást sürgetnek
Magyarország még mindig készpénzintenzÃven mûködik, komolyabb javulás nem tapasztalható - mondta el Bartha Lajos, a jegybank pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának vezetõje. Bartha szerint javÃtani kell a pénzügyi infrastruktúrához való hozzáférés lehetõségét. Az Európai Bizottság szabályozási javaslata egy rendkÃvül olcsó alapszámla bevezetését szorgalmazza, amelyhez a hozzáférést nem lehet szabályokhoz kötni. Az MNB véleménye szerint a Bankszövetség korábbi alapszámla koncepciója, amely bevezetésre került, jó kiindulási alap lehet, ám az ECB feltételinek már nem teljes mértékben tesz eleget - továbbgondolása tehát szükséges.
Az MNB továbbra is szeretné elérni, hogy bizonyos kereskedésekben kötelezõ legyen a kártyaelfogadás, sõt nem csak a vállalatok, de a magánszemélyek esetén is korlátoznák a készpénzes fizetések értékhatárát. Július 1-tõl az MNB, a két nagy kártyatársaság, az elfogadó kártyatársaságok és a helyi vállalkozói képviseletek részvételével elindul a kisérleti kártyaolvasó-telepÃtési program Fejér megyében. Az akció eredményeit egy kontroll megyében mérni fogják. Az egyik kártyatársaság (MasterCard) által biztosÃtott keret csak egy megyében teszi lehetõvé a pilot-projekt indÃtását, ám ha igazolja az elõzetes vélekedések, az MNB újrakezdi a tárgyalásokat az NFM-mel, hogy uniós pénzek felhasználásával folytatódhasson a POS-telepÃtési program. Országos szintre vinni a projektet 6-8 milliárd forintos forrást igényelne. Bartha szerint jelenleg 220 ezer kereskedelmi elfogadóhely van Magyarországon, ám csak harmadukban lehet plasztikkal fizetni. A kisérleti projekt arra is választ adhat, hogy az elfogadó bankok, vagy a kereskedõk érdektelensége miatt jelentõs még mindig - a számottevõ növekedés ellenére - a hazai POS-ellátottság tekintetében hazánk lemaradása a nyugati szintektõl.
Illetékmentesség is szóba jöhet
A tranzakciós illetékkel kapcsolatban az MNB-nek még nincsenek pénzforgalmi adatai arról, hogy miként változott az ügyfelek mozgása. Azt viszont örömmel fogadta az MNB, hogy a bankok az elektronikus fizetés felé terelik az ügyfeleket - az elektronikus ügyleteknél (fõleg a kártyás fizetéseknél) kisebb mértékben hárÃtják át a bankok a tranzakciós illetéket. Ha a kormány az illeték rendszerének megváltoztatását tervezné (emelné az illetéket), akkor az MNB azt javasolja, hogy tovább növekedjen az elektronikus bankolás fajlagos illetékelõnye, sõt azt is elképzelhetõnek tartanák, ha a kártyás tranzakciók illetékmentességet kapnának (a kiesõ bevétel nem túl nagy, az más tranzakciókra terhelhetõ lenne).
Bartha jelezte: az MNB kitart az interchange-dÃj csökkentése mellett - a nemzetközi (regionális) szinthez kötnék a dÃjat, ami a jelenlegi szintek felére/harmadára csökkentené a jelenlegi dÃjakat. Ha a piaci szereplõk (bankok) az Ãgy kiesõ bevételeiket teljes mértékben áthárÃtanák, az átlagosan 20 százalékkal növelné az éves kártyadÃjakat. A tárgyalások még zajlanak: az MNB azt szeretné, ha az új szabályozás jövõ januárban életbe lépne. A Napi Gazdaság kérdésére, hogy a szabályozás milyen változásokat hozhat a kártyakibocsátási oldalon, Bartha elmonda: a kártyaüzletág mérethatékonysági probléma - ez bizonyos bankok számára azt jelentheti, hogy olyan szinten veszteségessé válik az üzletág, amely a létét befolyásolja. Ugyanakkor a jegybanknak a makroszintû probléma-kezelésre kell koncentrálni. Vannak már ma is szponzorbanki lehetõségek és egyik kártyatársaság sem tiltja bármelyik bank átvegye egy másik bank kártyakibocsátói tevékenységét.
A helyi pénzek megjelenhetnek Magyarországon és azt a célt, amit akarnak elérhetik, ám az MNB szerint fontos, hogy a helyi pénzek kibocsátása (a forgatható utalványok rendszere) megfelelõ szabályozás mellett történjen. Jelenleg az ECB véleményét várja a kormány, az MNB javaslatai - minimális tõke, az átvett pénzösszegek kezelése és a visszaváltás biztosÃtása - beépültek a rendszerbe. A helyi pénzeket az MNB-hez kell bejelenteni, a jegybank ellenõrzi majd a fedezetek folyamatos meglétét is.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
lovagina
- 2013. June 05. 11:49:15
#2 |
Perje
- 2013. June 05. 16:34:27
#3 |
gabesz
- 2013. June 05. 17:08:01
#4 |
Perje
- 2013. June 05. 17:43:51
#5 |
1 hazafele
- 2013. June 05. 19:14:15
#6 |
GERRY
- 2013. June 05. 19:33:56
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték