Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Közel a globális összeomlás?
Hamarosan vége szakadhat a monetáris lazításnak az Egyesült Államokban, és ennek hatásai tovagyûrûzhetnek a világon. A hatalmas pénzbõség és az alacsony kamatok egyes közgazdászok szerint újra piaci buborékokat teremtettek, ami megoldhatatlan feladat elé állíthatja a világ politikai és pénzügyi vezetõit, amikor trendforduló áll be. Vagyis, mihelyt beköszönt a konjunktúra, nõni kezd az infláció, és nem marad más, mint a pénzbõség korlátozása, és a kamatok emelése.
A piacokat elárasztja a központi bankok – az amerikai, európai, japán – által biztosított pénzbõség. Beindultak a pénznyomdák, és ezzel pénzt pumpálnak a gazdaságba. Államkötvényeket vásárolnak, hogy fenntartható szinten tartsák a nagy adósok kamatköltségét. Emellett az irányadó jegybanki kamatszint is extrém alacsony szintre süllyedt (a japán és az amerikai nulla, az eurózónáé is 0,5 százalék), hogy a kockázatvállalási és vállalkozási kedvet növeljék, és beindítsák a gazdasági növekedést.
És hogy hová megy a pénz? A tõzsdék kisebb-nagyobb ugrásokkal szárnyalnak, az ingatlanárak a fejlett országokban csúcsokat döntögetnek, az államkötvények esetében a korábban kockázatosabbnak minõsített papírokra is "harapnak". MIndez annak a reális veszélyét mutatja, hogy sorra alakulnak ki a piaci buborékok, amikrõl keveset szoktunk tudni, de általában félni szokás tõle – pedig kialakulásuk természetes, és vannak köztük kevésbé negatív hatásúak.
Ezek közül különösen az ingatlanpiaci buborék lehet veszélyes, amikor a piacot olcsó hitelek fûtik. A projektek az ingatlanpiacon többéves átfutásúak, és mire észreveszik, hogy túlkínálat van, és az ingatlanok ára zuhan, miközben a kamat és ezzel a finanszírozás költsége újra emelkedik, addigra a veszteségek óriásira nõhetnek. Mint ahogy az a 2008-as válság idején is történt.
Részvény, kötvény, ingatlan: úszik a pluszban
A német részvényindex, a Dax értéke a 2009-es legutóbbi mélypont óta több, mint megduplázódott (csak az elmúlt évben 40 százalék fölötti volt a növekedés), az amerikai Dow Jones értéke is az utolsó négy évben 130 százalékkal nõtt. A részvénypiaci boomot makrogazdasági mutatók semmiképp sem támasztják alá: Európa gazdasága recesszióban van vagy jó esetben is csak kijövõben a recesszióból. A laza pénzpolitika mintha elvakította volna a befektetõket, és csak a kedvezõ inflációs elõrejelzésekre és a kitartóan alacsony kamatokra reagálva öntenék a pénzt a részvénypiacokra.
Érdekes folyamatok zajlanak a kötvénypiacokon is: olyan államok is kimerészkedtek, mint a 90-es években polgárháború és népirtás tépázta Ruanda, mely nemrég hajtotta végre elsõ állampapír-kibocsátását. A bóvli kategóriában lévõ afrikai állam 400 millió dollár értékben bocsátott ki 10 éves lejáratú állampapírokat 7 százalék alatti hozammal. Ez a hozam alacsonyabb, mint az eurózónatag, jelenleg viszont gazdasági nehézségekkel küzdõ Szlovéniáé.
Ruanda nem az egyetlen a sorban. Zambia, Mongólia, Nigéria és Bolívia sem nagyon szoktak eladóként megjelenni, most mégis sikerrel jöttek elõ devizakötvény-kibocsátással – elképesztõen alacsony hozamokkal. Bolívia 10 éves lejáratú dollárkötvényeire mindössze 4,625 százalék volt a felár, összehasonlításképpen: Magyarország februárban 10 éves lejáratú államkötvényt 5,375 százalékos hozammal bocsátott ki.
Eddig ömlött a dollár a piacokra - ennek most vége szakadhat
Fotó: AFP / Arif Ali
Bizonyos alapok, befektetési bankok egyes országokat túl kockázatosnak tartanak, így nem vásárolnak. De vannak olyanok, akik igen, az õ vásárlásaik pedig fûtik a piacokat. Az árfolyamok egyes elemzõk szerint már elszakadtak az országok valós teljesítményeitõl is. Hasonló példákért egyébként nem kell messzire mennünk: míg Spanyolország és Olaszország néhány hónapja csak 6-7 százalékos kamat mellett vonhatott be friss forrást, mára a hozamok 4-5 százalékra süllyedtek.
Ami az ingatlanpiacot illeti, hét éve nem látott mértékben drágultak az Egyesült Államokban az ingatlanok: éves szinten 12 százalékkal nõttek az ingatlanárak áprilisban – igaz, a jelzálogpiaci válság akkora visszaesést hozott (az árak a harmadával estek), hogy ez még önmagában nem jelent különösebb kockázatot. Európában Németországban a legnagyobb a drágulás: az elmúlt három évben az ingatlanok ára 18 százalékkal nõtt, egyes nagyvárosokban (pl. Berlin) a növekedés meghaladta a harminc százalékot. De ehhez is hozzá kell tenni, hogy a lakáscélú hitelállomány bõvülése nem volt számottevõ.
Pozitív és negatív szcenáriók
Most már mindenki azt kérdezi, hogy meddig tart ez a nagy pénzbõség, és fõként, mi van, ha véget ér. A feltörekvõ piacok (ebbe a körbe tartozik Magyarország is) alacsony hozamai addig maradnak csak ilyen szinten, ameddig a globális hangulat is pozitív. Ha elmúlik, egyes államok finanszírozása jelentõsen megdrágulhat.
Nouriel Roubini amerikai közgazdász szerint probléma, hogy a befektetõk ma inkább a kockázatosabb piacok állampapírjaiba fektetnek be, és hogy a tõzsdéken tapasztalható eufóriát a reálgazdaság teljesítménye egyáltalán nem támasztja alá.
Lars Rhode dán jegybankelnök szerint az alacsony jegybanki kamatok sem tarthatóak fent sokáig. Szerinte sok esetben olyan cégeket tartanak, tartunk életben az alacsony kamatokkal, melyeknek már be kellett volna dõlniük. "Zombi vállalatokat látunk zombi gazdaságokban az extrém alacsony kamatoknak köszönhetõen" – fejtette ki. A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fõtitkára, Angel Gurría szerint már nincs lehetõség a további monetáris lazításra, szerinte elértük a végpontot, innen már csak a strukturális reformok elindításával léphetnénk elõre a versenyképesség növelésében.
A helyzet egyesek szerint annyira drámai, hogy nem vagyunk messze az összeomlástól sem. Marc Faber svájci befektetési guru szerint a probléma az, hogy a rengeteg piacon lévõ pénz nem egyenletesen oszlik el, nem segíti elõ a gazdasági aktivitás erõsödését, és egyes államokban piaci buborékokat generál. Szerinte ugyan lehetséges, hogy még a "pénzügyi gyorsulás" idõszakában vagyunk, és a tõzsdék további csúcsokat döntögetnek, de egy-két hónap múlva jöhet az összeomlás.
Roubini, Rhode és a legtöbb szakértõ szerint is a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miképp kellene befejezõdnie a monetáris lazításnak: ha túl gyorsan vagy épp megkésve történik, a piaci buborékok kipukkadhatnak. A központi bankoknak az árstabilitásra kell ügyelniük: ha konjunktúra kezdõdik és az infláció átlép egy határt (az eurózóna esetében két százalékot), akkor a jegybankoknak kamatot kell emelniük, és korlátozniuk kell a pénzbõséget – de ezzel más területen könnyen károkat okozhatnak. A pénzbõség korlátozása agyoncsaphatja a növekedést, a kamatemelés miatt pedig a befektetõk realizálhatnak veszteséget. Ahogy ez kihathat a tõzsdékre is – a részvényárak megzuhanásával.
Az egyes szcenáriók bizonyítására pró és kontra is vannak adatokkal teli listák, és ezekkel ellentétes elõjelû vélekedések.
Vigyázó szemünket Amerikára vessük
Az igazi kérdés az, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fed mikor vonja vissza azt a hatalmas likviditást, melyet a piacoknak biztosít – fejtette ki Árokszállási Zoltán, az Erste makroelemzõje. Az elmúlt hetekben szerinte tapasztalható némi változás ebben a kérdésben, nyilvánvalóan nem lehet végtelen ideig fenntartani a pénzpumpát. A kilépés idõzítése rendkívül fontos: ha a Fed akkor mérsékli óvatosan a monetáris lazítást, amikor a gazdasági növekedés kezd magára találni, akkor nem lehet probléma.
Azzal viszont Árokszállási szerint számolni kell, hogy mivel megindult az arra vonatkozó találgatás, hogy a Fed mikor hagyja abba a pénznyomtatást, így akár egy-egy amerikai makroadat publikálása is megmozgathatja a piacokat. "Ha jön egy kedvezõtlenebb adat, akkor elképzelhetõ, hogy a Fedet abba az irányba nyomja, hogy ne hagyja még abba a lazítást, egy jó adat pedig felerõsítheti az aggodalmakat a program lezárásával kapcsolatban, ami negatív hatással lehet a piacokra" – emelte ki az Erste makroelemzõje.
Arra a kérdésre, hogy vajon egyes cégeket tényleg csak az alacsony kamatok tartanak-e életben, Árokszállási elmondta, elképzelhetõ, hogy vannak ilyen vállalatok, de a Fed nem fogja õket romlásba taszítani, "nem folytatnak öngyilkos stratégiát". A likviditást csak akkor csökkentik majd, ha megindul a növekedés, ezzel viszont a cégek jövedelme nõhet, vagyis kevésbé szorulnak rá olcsó hitelre. Óvatos, fokozatos lépésekre van szükség.
Mindenki a Fed elnökére, Ben Bernanke-re szegezi figyelõ tekintetét
Fotó: AFP / Karen Bleier
Bár lehet komoly hullámvasutazás a piacokon a következõ idõszakban, a 2008-as, Lehman Brotherséhez hasonló összeomlásra Árokszállási nem számít. Jelenleg nincs olyan nagy hitelkitettség, mint akkor volt, a jegybankok is jobban odafigyelnek a piacok rezdüléseire. Szerinte csak átrendezõdés következik be, ami azonban a magyar állampapír-, illetve forintpiacra is hatással lehet. A külföldi befektetõk állampapír-piaci jelenléte még mindig magas, õk a pénzbõség és a magasabb kamatok miatt keresték intenzíven a magyar állampapírokat. Ha ugyanakkor beindul a globális (és magyar) gazdaság, amellyel párhuzamosan a Fed csökkenti a likviditást, akkor ez az intenzívebb érdeklõdés lanyhulhat, a magyar kötvények kamatai pedig 6-7 százalék közelébe kúszhatnak. Ez még Árokszállási szerint menedzselhetõ, a fõ, hogy legyen növekedés. Hazánk számára az lenne kifejezetten rossz, ha a magyar gazdaság saját jellemzõi miatt nem lenne növekedés, ezzel párhuzamosan pedig nem lenne kereslet a magyar államkötvényekre, tette hozzá Árokszállási Zoltán.
Nem marad tér a további kamatcsökkentésre
A feltörekvõ piacok voltak az amerikai jegybank mennyiségi lazításának fõ haszonélvezõi, ám ennek a folyamatnak most vége szakadhat – mondta Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelõ elemzõje. A Fed eddig amerikai állampapírokat vásárolt a befektetõktõl, akik az így szerzett pénzt a feltörekvõ piacok eszközeinek megvásárlásába forgatták, ahol jobb kamatokat tudtak elérni. Az így keletkezett pénzbõség, az állampapírok iránti nagy kereslet viszont lenyomta a hozamokat. Ennek az idõszaknak tehet most pontot a végére az amerikai jegybank.
Zsiday szerint az valós veszély, hogy az elmúlt két évben a feltörekvõ piacokra beáramlott források visszaindulnak a fejlett, biztonságosabbnak tartott országokba. Az elemzõ szerint Magyarországon eddig azt láttuk, hogy a pénzbõség következtében "lehetett vágni az alapkamatot a végtelenségig". Az utóbbi hetekben azonban a feltörekvõ piaci valuták gyengülésnek indultak, jelezve, hogy itt lehet a hozamszintcsökkenés vége. Magyarországra is teljesen illik ez a trend – mondta a Concorde elemzõje. Zsiday Viktor szerint sok esetben elég, ha beindul a találgatás a monetáris lazítás végérõl, ami gyakorlatilag önbeteljesítõ jóslattá válik: a források kivonása megkezdõdik a feltörekvõ piacokról, még azelõtt, hogy a lazítás végét bejelentenék.
Globális összeomlást Zsiday sem vár, átrendezõdésre azonban szerinte is lehet számítani. A magyar jegybanki alapkamat ennek a folyamatnak a tükrében nem valószínû, hogy benézne 4 százalék alá. Ez az a határ, amit a befektetõk még tolerálhatnak. Ugyanakkor hazánk ebbõl a helyzetbõl szerinte nem valószínû, hogy rosszul jön ki, mivel a külsõ szemlélõ számára biztonságosak vagyunk, jók a mutatóink. Az állampapírpiacon elõször elképzelhetõ hozamelkedés, amit szelektív hozamcsökkenés is követhet azokban az országokban, melyeknek pozitívak a makromutatói. Mi pedig ilyen helyzetben vagyunk – emelte ki a Concorde elemzõje.
Link
A piacokat elárasztja a központi bankok – az amerikai, európai, japán – által biztosított pénzbõség. Beindultak a pénznyomdák, és ezzel pénzt pumpálnak a gazdaságba. Államkötvényeket vásárolnak, hogy fenntartható szinten tartsák a nagy adósok kamatköltségét. Emellett az irányadó jegybanki kamatszint is extrém alacsony szintre süllyedt (a japán és az amerikai nulla, az eurózónáé is 0,5 százalék), hogy a kockázatvállalási és vállalkozási kedvet növeljék, és beindítsák a gazdasági növekedést.
És hogy hová megy a pénz? A tõzsdék kisebb-nagyobb ugrásokkal szárnyalnak, az ingatlanárak a fejlett országokban csúcsokat döntögetnek, az államkötvények esetében a korábban kockázatosabbnak minõsített papírokra is "harapnak". MIndez annak a reális veszélyét mutatja, hogy sorra alakulnak ki a piaci buborékok, amikrõl keveset szoktunk tudni, de általában félni szokás tõle – pedig kialakulásuk természetes, és vannak köztük kevésbé negatív hatásúak.
Ezek közül különösen az ingatlanpiaci buborék lehet veszélyes, amikor a piacot olcsó hitelek fûtik. A projektek az ingatlanpiacon többéves átfutásúak, és mire észreveszik, hogy túlkínálat van, és az ingatlanok ára zuhan, miközben a kamat és ezzel a finanszírozás költsége újra emelkedik, addigra a veszteségek óriásira nõhetnek. Mint ahogy az a 2008-as válság idején is történt.
Részvény, kötvény, ingatlan: úszik a pluszban
A német részvényindex, a Dax értéke a 2009-es legutóbbi mélypont óta több, mint megduplázódott (csak az elmúlt évben 40 százalék fölötti volt a növekedés), az amerikai Dow Jones értéke is az utolsó négy évben 130 százalékkal nõtt. A részvénypiaci boomot makrogazdasági mutatók semmiképp sem támasztják alá: Európa gazdasága recesszióban van vagy jó esetben is csak kijövõben a recesszióból. A laza pénzpolitika mintha elvakította volna a befektetõket, és csak a kedvezõ inflációs elõrejelzésekre és a kitartóan alacsony kamatokra reagálva öntenék a pénzt a részvénypiacokra.
Érdekes folyamatok zajlanak a kötvénypiacokon is: olyan államok is kimerészkedtek, mint a 90-es években polgárháború és népirtás tépázta Ruanda, mely nemrég hajtotta végre elsõ állampapír-kibocsátását. A bóvli kategóriában lévõ afrikai állam 400 millió dollár értékben bocsátott ki 10 éves lejáratú állampapírokat 7 százalék alatti hozammal. Ez a hozam alacsonyabb, mint az eurózónatag, jelenleg viszont gazdasági nehézségekkel küzdõ Szlovéniáé.
Ruanda nem az egyetlen a sorban. Zambia, Mongólia, Nigéria és Bolívia sem nagyon szoktak eladóként megjelenni, most mégis sikerrel jöttek elõ devizakötvény-kibocsátással – elképesztõen alacsony hozamokkal. Bolívia 10 éves lejáratú dollárkötvényeire mindössze 4,625 százalék volt a felár, összehasonlításképpen: Magyarország februárban 10 éves lejáratú államkötvényt 5,375 százalékos hozammal bocsátott ki.
Eddig ömlött a dollár a piacokra - ennek most vége szakadhat
Fotó: AFP / Arif Ali
Bizonyos alapok, befektetési bankok egyes országokat túl kockázatosnak tartanak, így nem vásárolnak. De vannak olyanok, akik igen, az õ vásárlásaik pedig fûtik a piacokat. Az árfolyamok egyes elemzõk szerint már elszakadtak az országok valós teljesítményeitõl is. Hasonló példákért egyébként nem kell messzire mennünk: míg Spanyolország és Olaszország néhány hónapja csak 6-7 százalékos kamat mellett vonhatott be friss forrást, mára a hozamok 4-5 százalékra süllyedtek.
Ami az ingatlanpiacot illeti, hét éve nem látott mértékben drágultak az Egyesült Államokban az ingatlanok: éves szinten 12 százalékkal nõttek az ingatlanárak áprilisban – igaz, a jelzálogpiaci válság akkora visszaesést hozott (az árak a harmadával estek), hogy ez még önmagában nem jelent különösebb kockázatot. Európában Németországban a legnagyobb a drágulás: az elmúlt három évben az ingatlanok ára 18 százalékkal nõtt, egyes nagyvárosokban (pl. Berlin) a növekedés meghaladta a harminc százalékot. De ehhez is hozzá kell tenni, hogy a lakáscélú hitelállomány bõvülése nem volt számottevõ.
Pozitív és negatív szcenáriók
Most már mindenki azt kérdezi, hogy meddig tart ez a nagy pénzbõség, és fõként, mi van, ha véget ér. A feltörekvõ piacok (ebbe a körbe tartozik Magyarország is) alacsony hozamai addig maradnak csak ilyen szinten, ameddig a globális hangulat is pozitív. Ha elmúlik, egyes államok finanszírozása jelentõsen megdrágulhat.
Nouriel Roubini amerikai közgazdász szerint probléma, hogy a befektetõk ma inkább a kockázatosabb piacok állampapírjaiba fektetnek be, és hogy a tõzsdéken tapasztalható eufóriát a reálgazdaság teljesítménye egyáltalán nem támasztja alá.
Lars Rhode dán jegybankelnök szerint az alacsony jegybanki kamatok sem tarthatóak fent sokáig. Szerinte sok esetben olyan cégeket tartanak, tartunk életben az alacsony kamatokkal, melyeknek már be kellett volna dõlniük. "Zombi vállalatokat látunk zombi gazdaságokban az extrém alacsony kamatoknak köszönhetõen" – fejtette ki. A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fõtitkára, Angel Gurría szerint már nincs lehetõség a további monetáris lazításra, szerinte elértük a végpontot, innen már csak a strukturális reformok elindításával léphetnénk elõre a versenyképesség növelésében.
A helyzet egyesek szerint annyira drámai, hogy nem vagyunk messze az összeomlástól sem. Marc Faber svájci befektetési guru szerint a probléma az, hogy a rengeteg piacon lévõ pénz nem egyenletesen oszlik el, nem segíti elõ a gazdasági aktivitás erõsödését, és egyes államokban piaci buborékokat generál. Szerinte ugyan lehetséges, hogy még a "pénzügyi gyorsulás" idõszakában vagyunk, és a tõzsdék további csúcsokat döntögetnek, de egy-két hónap múlva jöhet az összeomlás.
Roubini, Rhode és a legtöbb szakértõ szerint is a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miképp kellene befejezõdnie a monetáris lazításnak: ha túl gyorsan vagy épp megkésve történik, a piaci buborékok kipukkadhatnak. A központi bankoknak az árstabilitásra kell ügyelniük: ha konjunktúra kezdõdik és az infláció átlép egy határt (az eurózóna esetében két százalékot), akkor a jegybankoknak kamatot kell emelniük, és korlátozniuk kell a pénzbõséget – de ezzel más területen könnyen károkat okozhatnak. A pénzbõség korlátozása agyoncsaphatja a növekedést, a kamatemelés miatt pedig a befektetõk realizálhatnak veszteséget. Ahogy ez kihathat a tõzsdékre is – a részvényárak megzuhanásával.
Az egyes szcenáriók bizonyítására pró és kontra is vannak adatokkal teli listák, és ezekkel ellentétes elõjelû vélekedések.
Vigyázó szemünket Amerikára vessük
Az igazi kérdés az, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fed mikor vonja vissza azt a hatalmas likviditást, melyet a piacoknak biztosít – fejtette ki Árokszállási Zoltán, az Erste makroelemzõje. Az elmúlt hetekben szerinte tapasztalható némi változás ebben a kérdésben, nyilvánvalóan nem lehet végtelen ideig fenntartani a pénzpumpát. A kilépés idõzítése rendkívül fontos: ha a Fed akkor mérsékli óvatosan a monetáris lazítást, amikor a gazdasági növekedés kezd magára találni, akkor nem lehet probléma.
Azzal viszont Árokszállási szerint számolni kell, hogy mivel megindult az arra vonatkozó találgatás, hogy a Fed mikor hagyja abba a pénznyomtatást, így akár egy-egy amerikai makroadat publikálása is megmozgathatja a piacokat. "Ha jön egy kedvezõtlenebb adat, akkor elképzelhetõ, hogy a Fedet abba az irányba nyomja, hogy ne hagyja még abba a lazítást, egy jó adat pedig felerõsítheti az aggodalmakat a program lezárásával kapcsolatban, ami negatív hatással lehet a piacokra" – emelte ki az Erste makroelemzõje.
Arra a kérdésre, hogy vajon egyes cégeket tényleg csak az alacsony kamatok tartanak-e életben, Árokszállási elmondta, elképzelhetõ, hogy vannak ilyen vállalatok, de a Fed nem fogja õket romlásba taszítani, "nem folytatnak öngyilkos stratégiát". A likviditást csak akkor csökkentik majd, ha megindul a növekedés, ezzel viszont a cégek jövedelme nõhet, vagyis kevésbé szorulnak rá olcsó hitelre. Óvatos, fokozatos lépésekre van szükség.
Mindenki a Fed elnökére, Ben Bernanke-re szegezi figyelõ tekintetét
Fotó: AFP / Karen Bleier
Bár lehet komoly hullámvasutazás a piacokon a következõ idõszakban, a 2008-as, Lehman Brotherséhez hasonló összeomlásra Árokszállási nem számít. Jelenleg nincs olyan nagy hitelkitettség, mint akkor volt, a jegybankok is jobban odafigyelnek a piacok rezdüléseire. Szerinte csak átrendezõdés következik be, ami azonban a magyar állampapír-, illetve forintpiacra is hatással lehet. A külföldi befektetõk állampapír-piaci jelenléte még mindig magas, õk a pénzbõség és a magasabb kamatok miatt keresték intenzíven a magyar állampapírokat. Ha ugyanakkor beindul a globális (és magyar) gazdaság, amellyel párhuzamosan a Fed csökkenti a likviditást, akkor ez az intenzívebb érdeklõdés lanyhulhat, a magyar kötvények kamatai pedig 6-7 százalék közelébe kúszhatnak. Ez még Árokszállási szerint menedzselhetõ, a fõ, hogy legyen növekedés. Hazánk számára az lenne kifejezetten rossz, ha a magyar gazdaság saját jellemzõi miatt nem lenne növekedés, ezzel párhuzamosan pedig nem lenne kereslet a magyar államkötvényekre, tette hozzá Árokszállási Zoltán.
Nem marad tér a további kamatcsökkentésre
A feltörekvõ piacok voltak az amerikai jegybank mennyiségi lazításának fõ haszonélvezõi, ám ennek a folyamatnak most vége szakadhat – mondta Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelõ elemzõje. A Fed eddig amerikai állampapírokat vásárolt a befektetõktõl, akik az így szerzett pénzt a feltörekvõ piacok eszközeinek megvásárlásába forgatták, ahol jobb kamatokat tudtak elérni. Az így keletkezett pénzbõség, az állampapírok iránti nagy kereslet viszont lenyomta a hozamokat. Ennek az idõszaknak tehet most pontot a végére az amerikai jegybank.
Zsiday szerint az valós veszély, hogy az elmúlt két évben a feltörekvõ piacokra beáramlott források visszaindulnak a fejlett, biztonságosabbnak tartott országokba. Az elemzõ szerint Magyarországon eddig azt láttuk, hogy a pénzbõség következtében "lehetett vágni az alapkamatot a végtelenségig". Az utóbbi hetekben azonban a feltörekvõ piaci valuták gyengülésnek indultak, jelezve, hogy itt lehet a hozamszintcsökkenés vége. Magyarországra is teljesen illik ez a trend – mondta a Concorde elemzõje. Zsiday Viktor szerint sok esetben elég, ha beindul a találgatás a monetáris lazítás végérõl, ami gyakorlatilag önbeteljesítõ jóslattá válik: a források kivonása megkezdõdik a feltörekvõ piacokról, még azelõtt, hogy a lazítás végét bejelentenék.
Globális összeomlást Zsiday sem vár, átrendezõdésre azonban szerinte is lehet számítani. A magyar jegybanki alapkamat ennek a folyamatnak a tükrében nem valószínû, hogy benézne 4 százalék alá. Ez az a határ, amit a befektetõk még tolerálhatnak. Ugyanakkor hazánk ebbõl a helyzetbõl szerinte nem valószínû, hogy rosszul jön ki, mivel a külsõ szemlélõ számára biztonságosak vagyunk, jók a mutatóink. Az állampapírpiacon elõször elképzelhetõ hozamelkedés, amit szelektív hozamcsökkenés is követhet azokban az országokban, melyeknek pozitívak a makromutatói. Mi pedig ilyen helyzetben vagyunk – emelte ki a Concorde elemzõje.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
monguzking
- 2013. June 07. 16:09:05
#2 |
gardista97
- 2013. June 07. 19:03:29
#3 |
postaimre
- 2013. June 07. 19:12:10
#4 |
kukackac
- 2013. June 07. 19:46:15
#5 |
postaimre
- 2013. June 07. 19:46:19
#6 |
albikor
- 2013. June 07. 21:10:08
#7 |
Perje
- 2013. June 07. 21:11:10
#8 |
keepfargo
- 2013. June 08. 10:34:21
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.