Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ez valami új: plakátcégen keresztül öntik magánzsebbe az állami pénzt
A tavalyi adatok szerint jelentõsen emelkedett a közterületi magyar reklámpiac forgalma. A Simicskáék érdekeltségébe tartozó reklámcég innen is kiveszi a "részét", hiszen a korábbinál jóval nagyobb bevételt produkáltak. A jelentõs állami pénzeket elnyelõ szektor az adófizetõk pénzébõl úgy bõvül, hogy közben meglehetõsen csekély értékû tartalmat állít elõ.
A Magyar Reklámszövetség adataiból kiderül, hogy tavaly, a nagy gazdasági szabadságharc "fénykorában" a közterületi magyar reklámpiac 7,6 százalékkal növekedett, 2011-ben a felmérés szerint összesen 15,2 milliárd forint jutott erre a területre. Így a közterület a reklámpiac negyedik legnagyobb szereplõje, megelõzi a rádiós szektort is, több mint kétszer annyi forgalmat produkálva.
80
A "jóból" itt sem maradhat ki Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, az érdekeltségükbe tartozó közterületi reklámcéghez a kormányváltás után "dõl a lé", a Publimont Kft.-nél jelentõsen növekedett ugyanis az állami hirdetések száma (is). Ennek meg is van az eredménye, az origo.hu korábbi írása szerint a társaságnál több mint háromszorosára nõtt az éves profit, állítólag több mint egymilliárd forintot szét is osztottak a tulajdonosok között.
A közterületi reklámpiac 7,6 százalékos bõvülése nem a véletlen mûve. Azt ugyan csak sejteni lehet, hogy az állami cégeknek hirtelen "nagyobb kedvük" lett a Publimontnál és más cégeknél pénzt költeni, az viszont mindenki számára jól látható, hogy egyre több a közterületre kihelyezett állami hirdetés. Mindez amellett, hogy a célközönségnek semmiféle élvezeti értéket nem jelent, még ráadásul adófizetõként sokba is kerül nekünk - vélekedik Urbán Ágnes közgazdász, médiaszakember.
A Mérték Médiaelemzõ Mûhely munkatársa szerint tévedés lenne azt feltételezni, hogy a mindenkori kormány nem a hozzá közeli médiumokat "jutalmazná" szívesebben. Az állami megrendelések tendenciózusan áramlanak hol a baloldali, hol a jobboldali médiumokba - tette hozzá. Urbán Ágnes hangsúlyozta: erre a helyzetre sem lehetünk túl büszkék, de azt kevesen gondolták, hogy még ehhez képest is van visszalépés. "Minõségileg új helyzetet teremt az, hogy az állami megrendelések nem a hagyományos értelemben vett, tartalmat elõállító médiapiacon hasznosulnak, hanem egy plakátcégen keresztül termel bevételt tulajdonosának, és utána persze ki tudja még ki mindenkinek" - hívta fel a figyelmet.
Urbán Ágnes elemzésében kifejti: a köztéri plakátreklámok elkészítése során nagyon csekély a hozzáadott érték, nem születik tartalom, nem jutnak álláshoz a munkanélküli médiamunkások, egyszerûen csak költségként jelenik meg egy állami vállalat, bevételként pedig egy magáncég könyvelésében. Ugyanakkor a médiaszakember arra is felhívja a figyelmet, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a jelenlegi kormányzat idején nem jutnak hirdetési pénzek a sajtóba vagy az elektronikus médiába, de az tény, hogy a közterületi hirdetési piac jelentõsen felértékelõdött, és az állami vállalatok kommunikációjának egyik hangsúlyos eleme lett.
Adófizetõ állampolgárként persze az sem volt nagy öröm, amikor a kormányzatok a hirdetési költéseikkel a lakájmédiát jutalmazták, de ennél is rosszabb, ha azt látjuk, hogy adóforintokból már tartalom sem jön létre, hanem az egy különösebb értéket elõ nem állító gazdasági tranzakció után osztalékként hasznosul - vélekedik Urbán Ágnes.
A Magyar Reklámszövetség adatai szerint a tavalyi reklámköltés összesen 151,4 milliárd forint volt. Ennek legnagyobb nyertese a televíziózás: a különbözõ csatornáknak összesen közel 55 milliárd jutott. A sajtó 41,6, a netes felületek 28,5 milliárd forintot könyvelhettek el. A negyedik legtöbb pénz a már említett közterületi reklámokra ment el, a rádiókhoz pedig 7,4 milliárd forint vándorolt.
Link
A Magyar Reklámszövetség adataiból kiderül, hogy tavaly, a nagy gazdasági szabadságharc "fénykorában" a közterületi magyar reklámpiac 7,6 százalékkal növekedett, 2011-ben a felmérés szerint összesen 15,2 milliárd forint jutott erre a területre. Így a közterület a reklámpiac negyedik legnagyobb szereplõje, megelõzi a rádiós szektort is, több mint kétszer annyi forgalmat produkálva.
80
A "jóból" itt sem maradhat ki Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, az érdekeltségükbe tartozó közterületi reklámcéghez a kormányváltás után "dõl a lé", a Publimont Kft.-nél jelentõsen növekedett ugyanis az állami hirdetések száma (is). Ennek meg is van az eredménye, az origo.hu korábbi írása szerint a társaságnál több mint háromszorosára nõtt az éves profit, állítólag több mint egymilliárd forintot szét is osztottak a tulajdonosok között.
A közterületi reklámpiac 7,6 százalékos bõvülése nem a véletlen mûve. Azt ugyan csak sejteni lehet, hogy az állami cégeknek hirtelen "nagyobb kedvük" lett a Publimontnál és más cégeknél pénzt költeni, az viszont mindenki számára jól látható, hogy egyre több a közterületre kihelyezett állami hirdetés. Mindez amellett, hogy a célközönségnek semmiféle élvezeti értéket nem jelent, még ráadásul adófizetõként sokba is kerül nekünk - vélekedik Urbán Ágnes közgazdász, médiaszakember.
A Mérték Médiaelemzõ Mûhely munkatársa szerint tévedés lenne azt feltételezni, hogy a mindenkori kormány nem a hozzá közeli médiumokat "jutalmazná" szívesebben. Az állami megrendelések tendenciózusan áramlanak hol a baloldali, hol a jobboldali médiumokba - tette hozzá. Urbán Ágnes hangsúlyozta: erre a helyzetre sem lehetünk túl büszkék, de azt kevesen gondolták, hogy még ehhez képest is van visszalépés. "Minõségileg új helyzetet teremt az, hogy az állami megrendelések nem a hagyományos értelemben vett, tartalmat elõállító médiapiacon hasznosulnak, hanem egy plakátcégen keresztül termel bevételt tulajdonosának, és utána persze ki tudja még ki mindenkinek" - hívta fel a figyelmet.
Urbán Ágnes elemzésében kifejti: a köztéri plakátreklámok elkészítése során nagyon csekély a hozzáadott érték, nem születik tartalom, nem jutnak álláshoz a munkanélküli médiamunkások, egyszerûen csak költségként jelenik meg egy állami vállalat, bevételként pedig egy magáncég könyvelésében. Ugyanakkor a médiaszakember arra is felhívja a figyelmet, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a jelenlegi kormányzat idején nem jutnak hirdetési pénzek a sajtóba vagy az elektronikus médiába, de az tény, hogy a közterületi hirdetési piac jelentõsen felértékelõdött, és az állami vállalatok kommunikációjának egyik hangsúlyos eleme lett.
Adófizetõ állampolgárként persze az sem volt nagy öröm, amikor a kormányzatok a hirdetési költéseikkel a lakájmédiát jutalmazták, de ennél is rosszabb, ha azt látjuk, hogy adóforintokból már tartalom sem jön létre, hanem az egy különösebb értéket elõ nem állító gazdasági tranzakció után osztalékként hasznosul - vélekedik Urbán Ágnes.
A Magyar Reklámszövetség adatai szerint a tavalyi reklámköltés összesen 151,4 milliárd forint volt. Ennek legnagyobb nyertese a televíziózás: a különbözõ csatornáknak összesen közel 55 milliárd jutott. A sajtó 41,6, a netes felületek 28,5 milliárd forintot könyvelhettek el. A negyedik legtöbb pénz a már említett közterületi reklámokra ment el, a rádiókhoz pedig 7,4 milliárd forint vándorolt.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.