Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Egy titokzatos társaság: okostojások és/vagy világkormány?
Nagyon nyoják a témát! Gyíkok, nukikukik, zsidajok és persze az összenemesküvés gyakorlata...
Antikommunista összefogást és európai-amerikai együttmûködést hirdetett, a titkolózása miatt viszont a legvadabb összeesküvés- elméletek fõszereplõjévé vált a Bilderberg-csoport. A támadások után jelezték, hogy most már kicsit nyitnak, ám a konferenciájukra továbbra sem engedték be a sajtót. Igaz, a Wikileaks-en kiszivárgott jegyzõkönyvek alapján nem különösebben izgalmasak a csoport ülései.
A legbefolyásosabb üzletemberek titkos társasága, akik a háttérbõl irányítják a világot. Céljuk a világkormány bevezetése, az emberiség háromnegyedének elpusztítása, esetleg a világkommunizmus elérése - ilyen összeesküvés-elméletekben lehet találkozni az egyik legtitokzatosabb társaság, a úgynevezett Bilderberg-csoport nevével.
Az 1954 óta évente megrendezett, zárt ajtók mögött tartott konferenciákon valóban a nyugati világ legbefolyásosabb emberei, amerikai elnökök, vezetõ politikusok és üzletemberek vettek részt. Az utóbbi években a csoport igyekezett mûködését átláthatóbbá tenni, hogy elejét vegye a találgatásoknak. Az idei, az angliai Watfordban megrendezendõ konferencia közelébe elõször engedtek nagyobb számban tüntetõket, és egy „nem hivatalos sajtóközpontot" állítottak fel a kíváncsiskodók fogadására.
Az összeesküvés-elméletek szerint a csoport az egész világot behálózza, így feltételezések szerint magyar tagjaik is vannak. Többek között Surányi Györgyöt, a jegybank volt elnökét és Bokros Lajost, a volt pénzügyminisztert, politikust is bilderbergistának tartják. Utánanéztünk, mi igaz a feltételezésekbõl.
Náci vonal
Az eredeti Bilderberg-konferenciát 1954-ben rendezték meg a hollandiai Oosterbeek-ben, a rendezvénysorozatnak késõbb nevet adó Bilderberg hotelben. A gyûlést többek között Józef Retinger lengyel emigráns politikus és (a 2004-ben elhunyt) Bernát holland herceg kezdeményezte, akik aggodalommal figyelték a Szovjetunió agresszív politikáját és az Európában erõsödõ Amerika-ellenességet.
A csoport elleni tiltakozók
Fotó: AFP / Justin Tallis
Bernát herceg személye már önmagában okot adhat az összeesküvés-elméletekre: egyetemi évei alatt a német származású herceg erõsen szimpatizált a nemzetiszocializmussal, 1934-ben az SA, majd a Reiter-SS (SS lovasság) tagja lett, késõbb azonban kiábrándult a mozgalomból, Dánia német megszállása után Nagy-Britanniába ment, ahol a Brit Királyi Légierõ pilótájaként harcolt, és a brit titkosszolgálat is megpróbálta beszervezni. A hercegen kívül a konferencia megrendezése körül bábáskodott Walter Bedell Smith, a CIA akkori vezetõje és Charles Douglas Jackson, a pszichológiai hadviselés szakértõje, Eisenhower amerikai elnök tanácsadója is.
Az elsõ, 54 politikus, üzletember és médiaszemélyiség részvételével zajló esemény sikere után a szervezõk úgy döntöttek, a gyûlést minden évben megrendezik. Megszületett a mai struktúra, Retingert kinevezték a szervezõbizottság örökös vezetõjének, és bevezették az úgynevezett „Chatham House” szabályokat, vagyis a résztvevõk a gyûlésen bármit mondhatnak, az ott folyó beszélgetés tartalmát viszont nem hozhatják nyilvánosságra.
Kommunisták vagy kapitalisták?
A titokzatoskodó csoport körül már egészen korán elindultak a találgatások: 1964-ben egy ultrakonzervatív aktivista, Phyllis Schlafly azt állította, hogy a Bilderberg-csoport tagjai irányítják az amerikai Republikánus Pártot. Jim Tucker újságíró - aki a saját állítása szerint maga is részt vett az egyik ülésen -, az 1970-es években egyenesen világkormánynak nevezte a Bilderberg-csoportot. Magyarországon Drábik János számít a Bilderberg-csoporttal kapcsolatos teóriák egyik legismertebb propagálójának, de a Kiút a globalizációs zsákutcából címû könyvében Csath Magdolna közgazdász, a Professzorok Batthyány Körének tagja is szentelt egy kritikus fejezetet a témának.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mi a célja az "összeesküvésnek" és mik a módszereik. Schlafly például azt állította, hogy az antikommunista céllal létrejött csoport az amerikai kormányokat befolyásolva a világkommunizmust próbálja megvalósítani. A késõbbi elméletek szerint viszont épp egy szabadpiacos világállam megalakításán munkálkodnak. Drábik szerint egy olyan kétpólusú világtársadalom létrehozására törekednek, amelyben a pénzvagyon-tulajdonosok szûk érdekcsoportja gyakorolja a hatalmat, ellenõrzi a gazdaságot, és mindenki más tõlük függõ, bérbõl és fizetésbõl élõ alkalmazott.
A gyanút, hogy világuralomra törnek, maguk a csoporttagok sem mindig igyekeztek eloszlatni magukról. 2001-ben az egyik alapítótag, Denis Healey, azt mondta: "túlzás azt állítani, hogy egy világkormány létrehozásán fáradozunk, de nem teljesen igazságtalan. Mi a Bilderbergben úgy éreztük, nem lehet örökké ok nélkül harcolnunk egymással, embereket ölni, milliókat tenni hontalanná. Ezért úgy gondoltuk, egy világméretû közösség jó dolog lenne.”
Ufók, népirtás, drog
Viszonylag új elem a konspirációs teóriákban, hogy a csoport célja valamilyen okból az emberiség népességének drasztikus csökkentése háborúk vagy járványok segítségével, hogy a kevesebb embert könnyebben uralhassák. Alex Jones amerikai rádiós és konteó-gyártó a csoport motivációit is tudni véli: szerinte a bilderbergesek, a DMT nevû drogot fogyasztják, amitõl „azt hiszik, más dimenziókból jött idegenekkel állnak kapcsolatban”.
Az ufóhívõ vonalat erõsíti Paul Hellyer volt kanadai védelmi miniszter, aki a napokban nem kis megrökönyödést kiváltva kijelentette: „a Földet egy titkos társaság vezeti, melynek tagjai többek közt a nemzetközi bank- és olajkartell, a titkosszolgálatok, a Bilderberg-csoport és Kanada”, akik eltitkolták, hogy a földönkívüliek már többször jártak a Földön, pedig az amerikai kormányban is dolgozik „legalább kettõ” idegen.
Van magyar tag
Ha hihetünk a Wikileaks-en kiszivárgott jegyzõkönyveknek, „Bilderberg-csoport” tulajdonképpen nem is létezik. A Bilderberg-találkozók ugyanis inkább tekinthetõk egy konferencia-sorozatnak, amelyet egy folyamatosan változó tagságú, úgynevezett Kormányzó Bizottság szervez meg. Hogy mi alapján áll össze ez a bizottság, nem tudható pontosan, egyesek szerint a holland királyi család jelöli ki a tagjait, mások szerint a bizottság aktuális elnöke nevezi ki õket.
Fotó: AFP / Justin Tallis
Ugyanakkor a konferenciák résztvevõinek névsorát végignézve nem tûnik teljesen elrugaszkodott elképzelésnek az, hogy a „Bilderberg-tagok” irányítják a világpolitikát, vagy legalább is nagy befolyással vannak rá. A gyûléseken amerikai elnökök, brit miniszterelnökök, a legnagyobb bankok és cégek vezetõi vettek részt. Az utóbbi években felszólalt a konferencián Angela Merkel német kancellár, János Károly spanyol király, Bill Gates, a Microsoft alapítója, Andreas Treichl, az Erset Bank vezérigazgatója és John Kerry amerikai külügyminiszter is.
Azonban a csoportnak gyakorlatilag nincs tagsága, a legtöbb résztvevõt a szervezõk hívják meg a konferenciákra, akik ügyelnek rá, hogy a legnagyobb nevek kapjanak meghívót. Ez alapján a Bilderberg-konferencia inkább egy éves, zárt ajtós fórumnak tekinthetõ. A csoportot sokan tartják egyfajta királycsinálónak, hiszen több vezetõ politikus, például Margaret Thatchert, Bill Clintont és Tony Blairt már megválasztásuk elõtt meghívták a konferenciára, sugallva, hogy a csoport többi tagja juttatta hatalomra. Azonban a résztvevõk többsége már azelõtt befolyásos szereplõ volt, hogy kapcsolatba került volna a csoporttal. Thatcher például már a Konzervatív Párt elnökeként, Blair árnyékminiszterként, Clinton Arkansas kormnányzójaként kapott meghívót.
Magyarországról Bokros Lajost, Járai Zsigmondot és Surányi Györgyöt szokták a résztvevõk között emlegetni. Az egyes beszámolókban, könyvekben "tagként" emlegetett magyarok közül Surányi Györgyöt, a CIB Bank elnökét sikerült a hvg.hu-nak elérnie, aki megerõsítette, valóban részt vett a konferencián, részleteket azonban nem kívánt elárulni.
Nem sikerült Kanada felosztása
Az összeesküvés elméletek hívei elõszeretettel beszélnek a Bilderberg-csoport konkrét, szerintük leleplezett terveirõl. 1997-ben a Toronto Star címû kanadai napilap közölt olyan, állítólag bennfentes információkat, amely szerint az az évi, Kanadában rendezett Bilderberg-konferencia célja az ország felosztása, majd az Egyesült Államokba való beolvasztása lesz. Csakhogy Quebec állam tervezett kiválását Kanadából akkoriban nem egy szûk elit, hanem a quebeciek csaknem fele támogatta, egy 1995-ös népszavazáson kevesebb, mint egy százalékon múlt, hogy Quebec független állam legyen.
Feltehetõen az összeesküvés-elméletek hatására a csoport az utóbbi években enyhített a szokásos titkolózáson. A konferenciáknak hivatalos weboldalt jegyeztek be, ahol közzétették az eddigi konferenciák tematikáját, az utóbbi pár gyûlés meghívottjainak és a Kormányzó Bizottság tagjainak listáját. Az ide watfordi gyûléshez már a tiltakozókat is közel engedik, és „nem hivatalos sajtóközpont áll majd az eseményre várt kíváncsi újságírók, tiltakozók és összeesküvéselmélet-gyártók tömegének rendelkezésére.”
1999-ben az egyik alapító tag, Denis Healey beszélgetésre hívta Jon Ronson brit oknyomozó újságírót, ahol azt mondta, “A Bilderberg az egyik leghatékonyabb nemzetközi csoport, ahol valaha jártam. A bizalmas légkör miatt az emberek következmények nélkül, õszintén beszélhetnek.” Ugyanezen a véleményen volt Surányi György is, szerinte a Chatham House szabályok lehetõvé teszik, hogy a résztvevõk kimondják a véleményüket anélkül, hogy tartaniuk kellene a média reakciójától. Hasonló szabályokat alkalmaznak egyébként az állam- és kormányfõi megbeszélések, a Nemzetközi Pénzügyi Fórum (IFF), vagy akár a Visegrádi Négyek találkozói, ahol a zárt ajtós megbeszélés után legfeljebb egy, viszonylag kevés információt tartalmazó sajtóközleményt adnak ki.
"Nem adnak ki parancsokat"
Nem igazolták az összeesküvés-elméleteket a Wikileaks által kiszivárogtatott dokumentumos sem. 2010-ben felkerültek az oldalra a csoport 1950-es és 1960-es években tartott gyûléseinek jegyzõkönyvei. A jegyzõkönyvekben nem szerepelnek a résztvevõk nevei, csupán a hozzászólások. Ennek ellenére a jegyzõkönyvek nem utalnak arra, hogy a csoport bármirõl is döntést hozna, csupán ténymegállapítások, értékeléseket tartalmaz.
A hozzászólások szellemisége az amerikai hidegháborús szemléletet tükrözi, az 1956-os magyar forradalomról például azt mondták, a hatására gyengülhet a szovjet befolyás Kelet-Európában, és a többi országban hasonló felkelések indulhatnak el. "Mindenféle világpolitikai témát átbeszélnek, és, ahogy a csoport állítja, nem hoznak döntéseket, nem adnak ki parancsokat. De az összeesküvés-elméletek híveit ez valószínûleg semmi sem fogja meggyõzni, hogy a Biderberg-csoport nem a világkormány” - írta a dokumentumokat elemzõ a Skepticsblog.org.
Link
Antikommunista összefogást és európai-amerikai együttmûködést hirdetett, a titkolózása miatt viszont a legvadabb összeesküvés- elméletek fõszereplõjévé vált a Bilderberg-csoport. A támadások után jelezték, hogy most már kicsit nyitnak, ám a konferenciájukra továbbra sem engedték be a sajtót. Igaz, a Wikileaks-en kiszivárgott jegyzõkönyvek alapján nem különösebben izgalmasak a csoport ülései.
A legbefolyásosabb üzletemberek titkos társasága, akik a háttérbõl irányítják a világot. Céljuk a világkormány bevezetése, az emberiség háromnegyedének elpusztítása, esetleg a világkommunizmus elérése - ilyen összeesküvés-elméletekben lehet találkozni az egyik legtitokzatosabb társaság, a úgynevezett Bilderberg-csoport nevével.
Az 1954 óta évente megrendezett, zárt ajtók mögött tartott konferenciákon valóban a nyugati világ legbefolyásosabb emberei, amerikai elnökök, vezetõ politikusok és üzletemberek vettek részt. Az utóbbi években a csoport igyekezett mûködését átláthatóbbá tenni, hogy elejét vegye a találgatásoknak. Az idei, az angliai Watfordban megrendezendõ konferencia közelébe elõször engedtek nagyobb számban tüntetõket, és egy „nem hivatalos sajtóközpontot" állítottak fel a kíváncsiskodók fogadására.
Az összeesküvés-elméletek szerint a csoport az egész világot behálózza, így feltételezések szerint magyar tagjaik is vannak. Többek között Surányi Györgyöt, a jegybank volt elnökét és Bokros Lajost, a volt pénzügyminisztert, politikust is bilderbergistának tartják. Utánanéztünk, mi igaz a feltételezésekbõl.
Náci vonal
Az eredeti Bilderberg-konferenciát 1954-ben rendezték meg a hollandiai Oosterbeek-ben, a rendezvénysorozatnak késõbb nevet adó Bilderberg hotelben. A gyûlést többek között Józef Retinger lengyel emigráns politikus és (a 2004-ben elhunyt) Bernát holland herceg kezdeményezte, akik aggodalommal figyelték a Szovjetunió agresszív politikáját és az Európában erõsödõ Amerika-ellenességet.
A csoport elleni tiltakozók
Fotó: AFP / Justin Tallis
Bernát herceg személye már önmagában okot adhat az összeesküvés-elméletekre: egyetemi évei alatt a német származású herceg erõsen szimpatizált a nemzetiszocializmussal, 1934-ben az SA, majd a Reiter-SS (SS lovasság) tagja lett, késõbb azonban kiábrándult a mozgalomból, Dánia német megszállása után Nagy-Britanniába ment, ahol a Brit Királyi Légierõ pilótájaként harcolt, és a brit titkosszolgálat is megpróbálta beszervezni. A hercegen kívül a konferencia megrendezése körül bábáskodott Walter Bedell Smith, a CIA akkori vezetõje és Charles Douglas Jackson, a pszichológiai hadviselés szakértõje, Eisenhower amerikai elnök tanácsadója is.
Az elsõ, 54 politikus, üzletember és médiaszemélyiség részvételével zajló esemény sikere után a szervezõk úgy döntöttek, a gyûlést minden évben megrendezik. Megszületett a mai struktúra, Retingert kinevezték a szervezõbizottság örökös vezetõjének, és bevezették az úgynevezett „Chatham House” szabályokat, vagyis a résztvevõk a gyûlésen bármit mondhatnak, az ott folyó beszélgetés tartalmát viszont nem hozhatják nyilvánosságra.
Kommunisták vagy kapitalisták?
A titokzatoskodó csoport körül már egészen korán elindultak a találgatások: 1964-ben egy ultrakonzervatív aktivista, Phyllis Schlafly azt állította, hogy a Bilderberg-csoport tagjai irányítják az amerikai Republikánus Pártot. Jim Tucker újságíró - aki a saját állítása szerint maga is részt vett az egyik ülésen -, az 1970-es években egyenesen világkormánynak nevezte a Bilderberg-csoportot. Magyarországon Drábik János számít a Bilderberg-csoporttal kapcsolatos teóriák egyik legismertebb propagálójának, de a Kiút a globalizációs zsákutcából címû könyvében Csath Magdolna közgazdász, a Professzorok Batthyány Körének tagja is szentelt egy kritikus fejezetet a témának.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mi a célja az "összeesküvésnek" és mik a módszereik. Schlafly például azt állította, hogy az antikommunista céllal létrejött csoport az amerikai kormányokat befolyásolva a világkommunizmust próbálja megvalósítani. A késõbbi elméletek szerint viszont épp egy szabadpiacos világállam megalakításán munkálkodnak. Drábik szerint egy olyan kétpólusú világtársadalom létrehozására törekednek, amelyben a pénzvagyon-tulajdonosok szûk érdekcsoportja gyakorolja a hatalmat, ellenõrzi a gazdaságot, és mindenki más tõlük függõ, bérbõl és fizetésbõl élõ alkalmazott.
A gyanút, hogy világuralomra törnek, maguk a csoporttagok sem mindig igyekeztek eloszlatni magukról. 2001-ben az egyik alapítótag, Denis Healey, azt mondta: "túlzás azt állítani, hogy egy világkormány létrehozásán fáradozunk, de nem teljesen igazságtalan. Mi a Bilderbergben úgy éreztük, nem lehet örökké ok nélkül harcolnunk egymással, embereket ölni, milliókat tenni hontalanná. Ezért úgy gondoltuk, egy világméretû közösség jó dolog lenne.”
Ufók, népirtás, drog
Viszonylag új elem a konspirációs teóriákban, hogy a csoport célja valamilyen okból az emberiség népességének drasztikus csökkentése háborúk vagy járványok segítségével, hogy a kevesebb embert könnyebben uralhassák. Alex Jones amerikai rádiós és konteó-gyártó a csoport motivációit is tudni véli: szerinte a bilderbergesek, a DMT nevû drogot fogyasztják, amitõl „azt hiszik, más dimenziókból jött idegenekkel állnak kapcsolatban”.
Az ufóhívõ vonalat erõsíti Paul Hellyer volt kanadai védelmi miniszter, aki a napokban nem kis megrökönyödést kiváltva kijelentette: „a Földet egy titkos társaság vezeti, melynek tagjai többek közt a nemzetközi bank- és olajkartell, a titkosszolgálatok, a Bilderberg-csoport és Kanada”, akik eltitkolták, hogy a földönkívüliek már többször jártak a Földön, pedig az amerikai kormányban is dolgozik „legalább kettõ” idegen.
Van magyar tag
Ha hihetünk a Wikileaks-en kiszivárgott jegyzõkönyveknek, „Bilderberg-csoport” tulajdonképpen nem is létezik. A Bilderberg-találkozók ugyanis inkább tekinthetõk egy konferencia-sorozatnak, amelyet egy folyamatosan változó tagságú, úgynevezett Kormányzó Bizottság szervez meg. Hogy mi alapján áll össze ez a bizottság, nem tudható pontosan, egyesek szerint a holland királyi család jelöli ki a tagjait, mások szerint a bizottság aktuális elnöke nevezi ki õket.
Fotó: AFP / Justin Tallis
Ugyanakkor a konferenciák résztvevõinek névsorát végignézve nem tûnik teljesen elrugaszkodott elképzelésnek az, hogy a „Bilderberg-tagok” irányítják a világpolitikát, vagy legalább is nagy befolyással vannak rá. A gyûléseken amerikai elnökök, brit miniszterelnökök, a legnagyobb bankok és cégek vezetõi vettek részt. Az utóbbi években felszólalt a konferencián Angela Merkel német kancellár, János Károly spanyol király, Bill Gates, a Microsoft alapítója, Andreas Treichl, az Erset Bank vezérigazgatója és John Kerry amerikai külügyminiszter is.
Azonban a csoportnak gyakorlatilag nincs tagsága, a legtöbb résztvevõt a szervezõk hívják meg a konferenciákra, akik ügyelnek rá, hogy a legnagyobb nevek kapjanak meghívót. Ez alapján a Bilderberg-konferencia inkább egy éves, zárt ajtós fórumnak tekinthetõ. A csoportot sokan tartják egyfajta királycsinálónak, hiszen több vezetõ politikus, például Margaret Thatchert, Bill Clintont és Tony Blairt már megválasztásuk elõtt meghívták a konferenciára, sugallva, hogy a csoport többi tagja juttatta hatalomra. Azonban a résztvevõk többsége már azelõtt befolyásos szereplõ volt, hogy kapcsolatba került volna a csoporttal. Thatcher például már a Konzervatív Párt elnökeként, Blair árnyékminiszterként, Clinton Arkansas kormnányzójaként kapott meghívót.
Magyarországról Bokros Lajost, Járai Zsigmondot és Surányi Györgyöt szokták a résztvevõk között emlegetni. Az egyes beszámolókban, könyvekben "tagként" emlegetett magyarok közül Surányi Györgyöt, a CIB Bank elnökét sikerült a hvg.hu-nak elérnie, aki megerõsítette, valóban részt vett a konferencián, részleteket azonban nem kívánt elárulni.
Nem sikerült Kanada felosztása
Az összeesküvés elméletek hívei elõszeretettel beszélnek a Bilderberg-csoport konkrét, szerintük leleplezett terveirõl. 1997-ben a Toronto Star címû kanadai napilap közölt olyan, állítólag bennfentes információkat, amely szerint az az évi, Kanadában rendezett Bilderberg-konferencia célja az ország felosztása, majd az Egyesült Államokba való beolvasztása lesz. Csakhogy Quebec állam tervezett kiválását Kanadából akkoriban nem egy szûk elit, hanem a quebeciek csaknem fele támogatta, egy 1995-ös népszavazáson kevesebb, mint egy százalékon múlt, hogy Quebec független állam legyen.
Feltehetõen az összeesküvés-elméletek hatására a csoport az utóbbi években enyhített a szokásos titkolózáson. A konferenciáknak hivatalos weboldalt jegyeztek be, ahol közzétették az eddigi konferenciák tematikáját, az utóbbi pár gyûlés meghívottjainak és a Kormányzó Bizottság tagjainak listáját. Az ide watfordi gyûléshez már a tiltakozókat is közel engedik, és „nem hivatalos sajtóközpont áll majd az eseményre várt kíváncsi újságírók, tiltakozók és összeesküvéselmélet-gyártók tömegének rendelkezésére.”
1999-ben az egyik alapító tag, Denis Healey beszélgetésre hívta Jon Ronson brit oknyomozó újságírót, ahol azt mondta, “A Bilderberg az egyik leghatékonyabb nemzetközi csoport, ahol valaha jártam. A bizalmas légkör miatt az emberek következmények nélkül, õszintén beszélhetnek.” Ugyanezen a véleményen volt Surányi György is, szerinte a Chatham House szabályok lehetõvé teszik, hogy a résztvevõk kimondják a véleményüket anélkül, hogy tartaniuk kellene a média reakciójától. Hasonló szabályokat alkalmaznak egyébként az állam- és kormányfõi megbeszélések, a Nemzetközi Pénzügyi Fórum (IFF), vagy akár a Visegrádi Négyek találkozói, ahol a zárt ajtós megbeszélés után legfeljebb egy, viszonylag kevés információt tartalmazó sajtóközleményt adnak ki.
"Nem adnak ki parancsokat"
Nem igazolták az összeesküvés-elméleteket a Wikileaks által kiszivárogtatott dokumentumos sem. 2010-ben felkerültek az oldalra a csoport 1950-es és 1960-es években tartott gyûléseinek jegyzõkönyvei. A jegyzõkönyvekben nem szerepelnek a résztvevõk nevei, csupán a hozzászólások. Ennek ellenére a jegyzõkönyvek nem utalnak arra, hogy a csoport bármirõl is döntést hozna, csupán ténymegállapítások, értékeléseket tartalmaz.
A hozzászólások szellemisége az amerikai hidegháborús szemléletet tükrözi, az 1956-os magyar forradalomról például azt mondták, a hatására gyengülhet a szovjet befolyás Kelet-Európában, és a többi országban hasonló felkelések indulhatnak el. "Mindenféle világpolitikai témát átbeszélnek, és, ahogy a csoport állítja, nem hoznak döntéseket, nem adnak ki parancsokat. De az összeesküvés-elméletek híveit ez valószínûleg semmi sem fogja meggyõzni, hogy a Biderberg-csoport nem a világkormány” - írta a dokumentumokat elemzõ a Skepticsblog.org.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
spartakusz
- 2013. June 08. 12:54:52
#2 |
spartakusz
- 2013. June 08. 13:04:33
#3 |
Perje
- 2013. June 08. 15:12:12
#4 |
nyilas
- 2013. June 08. 20:10:10
#5 |
Perje
- 2013. June 13. 18:08:29
#6 |
apacuka11
- 2013. June 13. 18:18:12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.