A rĂłmaiak lĂŠnyegesen tartĂłsabb betont ĂĄllĂ­tottak elĂľ annĂĄl, mint amilyenre a mai ĂŠpĂ­tĂľanyag-ipar kĂŠpes, rĂĄadĂĄsul sokkal kĂśrnyezetkĂ­mĂŠlĂľbb technolĂłgiĂĄt alkalmaztak - ĂĄllĂ­tja egy nemzetkĂśzi kutatĂłcsoport, amely a Pozzuoli-ĂśbĂślben kikĂśtĂľi lĂŠtesĂ­tmĂŠnyek maradvĂĄnyait vizsgĂĄlta.

A kutatĂĄsokrĂłl a Journal of the American Ceramic Society legĂşjabb szĂĄmĂĄban jelent meg tanulmĂĄny. A modern betonĂŠpĂ­tmĂŠnyek ĂŠlettartamĂĄt szĂĄz-szĂĄzhĂşsz ĂŠvre tervezik, mĂ­g a rĂłmai Pantheon vagy az Ăłkori kikĂśtĂľi lĂŠtesĂ­tmĂŠnyek - mĂłlĂłk, hullĂĄmtĂśrĂľk - immĂĄr kĂŠt ĂŠvezrede dacolnak az elemekkel. A rĂłmai beton ĂśsszetĂŠtele eddig sem volt titok kĂśszĂśnhetĂľen Marcus Vitruvius PolliĂłnak, Augustus csĂĄszĂĄr hadmĂŠrnĂśkĂŠnek.

A birodalom ĂŠpĂ­tĂŠszei a betont ĂŠgetett mĂŠsz ĂŠs vulkanikus kĂľzet, tufa keverĂŠkĂŠbĂľl ĂĄllĂ­tottĂĄk elĂľ, a vĂ­z alatti ĂŠpĂ­tmĂŠnyekhez ĂŠgetett meszet ĂŠs vulkanikus hamut alkalmaztak, amelyekbĂľl egyfajta "habarcsot" kevertek. Az Ă­gy kapott masszĂĄba tufatĂśrmelĂŠket kevertek, majd faformĂĄkba tĂśltĂśttĂŠk ĂŠs tengervĂ­zbe merĂ­tettĂŠk, amely vegyi reakciĂłba lĂŠpett a lassan megkĂśtĂľ anyaggal. A Lawrence Berkeley Nemzeti LaboratĂłrium rĂŠszecskegyorsĂ­tĂłjĂĄval, az Advanced Light Source (ALS) elnevezĂŠsĂť harmadik generĂĄciĂłs szinkrotronnal vĂŠgzett vizsgĂĄlatok sorĂĄn a kutatĂłk elemeztĂŠk az Ăłkori "tengeri" beton finomszerkezetĂŠt.

A birodalom ĂŠpĂ­tĂŠszei a betont ĂŠgetett mĂŠsz ĂŠs vulkanikus kĂľzet, tufa keverĂŠkĂŠbĂľl ĂĄllĂ­tottĂĄk elĂľ, a vĂ­z alatti ĂŠpĂ­tmĂŠnyekhez ĂŠgetett meszet ĂŠs vulkanikus hamut alkalmaztak
A birodalom ĂŠpĂ­tĂŠszei a betont ĂŠgetett mĂŠsz ĂŠs vulkanikus kĂľzet, tufa keverĂŠkĂŠbĂľl ĂĄllĂ­tottĂĄk elĂľ, a vĂ­z alatti ĂŠpĂ­tmĂŠnyekhez ĂŠgetett meszet ĂŠs vulkanikus hamut alkalmaztak

A tudósoknak sikerßlt kimutatniuk, hogy a mai cementfajtåktól eltÊrþen az ókori kÜtþanyag kevesebb szilíciumot tartalmazott, amelyet alumínium pótolt, rendkívßl szilård, a termÊszetben elþforduló tobermorit-åsvånyhoz hasonlatos vegyßletet alkotva. A szinkrotron-vizsgålatok sorån meghatåroztåk az anyag mechanikai tulajdonsågait is, valamint a kristålyszerkezet szilårdsågåt biztosító alumínium szerepÊt. A vizsgålatok kimutattåk, hogy az ókori kÜtþanyag elþållítåsa kevÊsbÊ volt årtalmas a kÜrnyezetre, mint a modernkori cementgyårtås.

A legelterjedtebb Portland-cementeket mĂŠszkĂľ hevĂ­tĂŠsĂŠvel, kevĂŠs ĂĄsvĂĄnyi agyag hozzĂĄadĂĄsĂĄval ĂĄllĂ­tjĂĄk elĂľ, a gyĂĄrtĂĄsi folyamat sorĂĄn a cementĂŠgetĂľ kemencĂŠben az anyagot 1450 Celsius-fokra hevĂ­tik. A kutatĂłcsoport viszont kiderĂ­tette, hogy a rĂłmaiak kevesebb mĂŠszkĂľ felhasznĂĄlĂĄsĂĄval ĂĄllĂ­tottĂĄk elĂľ a cementet, Ă­gy mindĂśssze 900 Celsius-fokra kellett hevĂ­teni a kemencĂŠket, a gyĂĄrtĂĄs sorĂĄn kevesebb tĂźzelĂľt hasznĂĄltak fel, ĂŠs kisebb volt a szĂŠn-dioxid-kibocsĂĄtĂĄs is.

"A beton modern vilågunk egyik legelterjedtebb Êpítþanyaga. A baj csupån az, hogy túl sokat hasznålunk fel ebbþl a fantasztikus anyagból, Êvente 19 milliård tonnåt, mikÜzben a cementgyårtås szåmlåjåra írható a globålis szÊn-dioxid-kibocsåtås hÊt szåzalÊka. Ez a gyakorlat hosszú tåvon nem folytatható" - figyelmeztet a kutatåsokat irånyító Paulo Monteiro, a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium professzora. A tudós szerint a modern Êpítþanyag-ipar sokat tanulhat a rómaiaktól, bår az ókori betongyårtåsi technológia nem vehetþ åt egy az egyben, hiszen a massza megkÜtÊse heteket vett igÊnybe. Ugyanakkor az antik ÊpítÊszek szakmai titkainak megfejtÊse segíthet tartósabb betont elþållítani a mainål kÜrnyezetkímÊlþbb technológiåval.
Link