Gyerekek, szĂŠtnĂŠzek a padlĂĄson, hĂĄtha nĂĄlam is van mĂŠg ez az! Wikilika kutyafĂźle ahhoz kĂŠpest, ami most mĂĄr hivatalbĂłl jĂśn. Ez nem szivĂĄrogtatĂĄs, hanem elĂĄrasztĂĄs.
Rosenberg kulcsszerepet jĂĄtszott a zsidĂłk milliĂłinak elpusztĂ­tĂĄsĂĄban a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş idejĂŠn, a vilĂĄgĂŠgĂŠst kĂśvetĂľen NĂźrnbergben emberiessĂŠg elleni bĂťnĂśkĂŠrt halĂĄlra Ă­tĂŠltĂŠk, majd 1946 oktĂłberĂŠben felakasztottĂĄk. NaplĂłjĂĄnak kĂśzelmĂşltban elĂľkerĂźlt rĂŠszletei nemcsak a Rosenberg ĂŠs Hitler, valamint a Rosenberg ĂŠs mĂĄs vezetĂľk, pĂŠldĂĄul Heinrich Himmler ĂŠs Hermann GĂśring kĂśzĂśtti talĂĄlkozĂłkrĂłl szolgĂĄlnak Ăşj informĂĄciĂłkkal, hanem rĂŠszleteket kĂ­nĂĄlnak a SzovjetuniĂł elleni nĂŠmet hadjĂĄratrĂłl, valamint a zsidĂłk ĂŠs kelet-eurĂłpaiak tĂśmeges meggyilkolĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł tervekrĂľl is.


„A dokumentumok szĂĄmottevĂľen fontosak a nĂĄci ĂŠra, valamint a holokauszt tĂśrtĂŠnetĂŠnek tanulmĂĄnyozĂĄsa szempontjĂĄbĂłl” – ĂĄll a washingtoni Holokauszt MĂşzeum ĂĄltal kĂŠszĂ­tett elĂľzetes jelentĂŠsben. A szakĂŠrtĂľk megjegyeztĂŠk, hogy a most elĂľkerĂźlt rĂŠszletek nĂŠhol ellentmondanak az eddig ismert tĂśrtĂŠnelmi dokumentumoknak. Ezzel kapcsolatban azonban mĂŠg nem kĂśzĂśltek rĂŠszleteket, az amerikai kormĂĄnyzat pedig hangsĂşlyozta, hogy mĂŠg csak elĂľzetes elemzĂŠsek ĂĄllnak rendelkezĂŠsre. A Holokauszt MĂşzeum ĂŠs az amerikai igazsĂĄgĂźgyi minisztĂŠrium a hĂŠten tart sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłt a leletrĂľl.

Annyi viszont biztos, hogy a naplĂł rĂŠszletekkel szolgĂĄl a nĂĄci felsĂľ vezetĂŠs tagjai kĂśzĂśtti feszĂźltsĂŠgekrĂľl, pĂŠldĂĄul arrĂłl a krĂ­zisrĂľl, amelyet Rudolf Hess brit Ăştja vĂĄltott ki 1941-ben, valamint arrĂłl a feszĂźltsĂŠgrĂľl is, amelyet a mĂťkincsek szerte EurĂłpĂĄban vĂŠghezvitt elkobzĂĄsa szĂźlt. A 400 oldalnyi dokumentum 1936 tavaszĂĄtĂłl 1944 telĂŠig tartalmazza Rosenberg Ă­rĂĄsait. NĂŠhĂĄnyat kĂśzĂźlĂźk kitĂŠpett lapokra Ă­rtak, de van, amit nĂĄci fejlĂŠces papĂ­rra.


Link