Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Rasmussen: Ellenzem a 'Nagy Testvér figyel' típusú társadalmat
Az egyetlen fenntartható megoldás politikai lehet – mondta Szíriával kapcsolatban a lapunknak adott interjújában Anders Fogh Rasmussen NATO-fõtitkára, aki július elején látogat Magyarországra.
Obama elnök a minap jelentette be, hogy engedélyezi a szíriai ellenzéki erõk felfegyverzését. Mi a véleménye errõl, ez a lépés segít megoldani a konfliktust, vagy meghosszabbítja a polgárháborút?
Elõször is hadd hangsúlyozzam, nagyon aggasztó az a tény, hogy vegyi fegyvereket használtak Szíriában. Ez nyilvánvaló megszegése a nemzetközi jognak, és a lehetõ leghatározottabban elítéljük a bevetésüket. Én továbbra is úgy gondolom, hogy a helyes út, a helyes megoldás a politikai megoldás. Ezért üdvözöljük a közös amerikai-orosz kezdeményezést a nemzetközi konferencia megrendezésére, amely remélhetõleg elõkészíti a terepet egy hosszú távú, fenntartható politikai megoldásnak. Arra szólítjuk fel a feleket, a kormány és az ellenzéket is, hogy vegyenek részt ezen a konferencián.
Hogyan befolyásolja a békekonferenciát Obama elnök döntése, hiszen az ellenzéki erõk eddig vonakodtak a részvételtõl? Mennyire célravezetõ egyszerre békekonferenciát szervezni, és felfegyverezni az egyik oldalt?
HIRDETÉS
Úgy tûnik, hogy a szíriai kormányt is felfegyverezték bizonyos nemzetek a térségben. Mégis úgy gondolom, hogy a lényeg az, hogy az egyetlen megoldás politikai. A szíriai társadalom nagyon összetett etnikailag, vallásilag, ezért sem gondolom, hogy a katonai megoldás tartós lehet. Kitárgyalt megállapodásra van szükség, ami megalapoz egy átmeneti idõszakot, amely teret ad a szíriai nép legitim törekvéseinek. Egy évvel ezelõtt, az úgynevezett szíriai akciócsoport kiadott egy nyilatkozatot Genfben, amely szerint el kell kezdeni egy folyamatot, amely képes befogadni a szíriai nép követeléseit, és ezt a dokumentumot az ENSZ biztonsági tanácsának mind az öt állandó tagja aláírta, köztük Oroszország és Kína is. Ezért is várom a Genf 2 konferenciát, ami építhetne erre a dokumentumra, és egyben világos üzenetet küldene mind a szíriai kormánynak, mind az ellenzéknek arról, hogy a politikai megoldás az egyetlen fenntartható megoldás.
Milyen szerepet lát a NATO-nak Szíriában? Törökország például NATO békefenntartók bevetésének lehetõségét vetette fel valamilyen szintû rendezés után.
Jelenleg Törökország védelmére koncentrálunk. Patriot rakétákat telepítettünk oda, hogy biztosítsuk a török lakosság és terület hatékony védelmét. Erre fókuszálunk.
Afganisztán: 'addig maradunk, amíg kell'
Afganisztánnal kapcsolatban keveset tudni arról, hogyan néz majd ki az új afganisztáni misszió a 2014-es kivonulás után. A létszámban még nincs megegyezés, de mégis mekkora részvételben gondolkodnak, mi lesz a misszió célja, és meddig fog tartani?
Az NATO harci tevékenysége 2014 végén befejezõdik Afganisztánban. 2015-tõl NATO-vezetésû kiképzõi missziót indítunk. A misszió pontos méretét még nem döntöttük el, de annyit elmondhatok, hogy nagyon más lesz az elõzõ misszióhoz képest. Az a cél, hogy kiképezzük, tanácsokkal lássuk el és támogassuk az afgán biztonsági erõket. Még nem döntettük el, meddig maradunk. Ez attól is függ, milyen gyorsan fejlõdnek az afgán biztonsági erõk kapacitásai. A cél az, hogy az afgán biztonsági erõk megõrizzék azt a képességet, hogy teljes mértékben felelõsséget vállaljanak a biztonságért. Addig maradunk, amíg kell, de most nem tudom megmondani, mi lesz ennek az idõkerete.
Mi biztosítja azt, hogy az afgán biztonsági erõk egyben maradnak a harci misszió befejezése után, hogy nem válnak hadurak közkatonáivá?
Biztos vagyok benne, hogy az afgán biztonsági erõk egy egység maradnak. Az afgánok belefáradtak több mint harminc év küzdelmeibe és konfliktusaiba. Az afgánok most megízlelhették, mit hozhat a szabadság, és tudják, hogy ezen elõnyök megõrzésének feltétele az, hogy összetartanak, biztosítják az ország egységét, és az afgán biztonsági erõk egységét. Nagyon komoly erõk hatnak ebbe az irányba. Az emberek nem akarnak visszatérni a múlt sötétségébe.
De mi a biztosíték arra, hogy a kiképzésben résztvevõ NATO-katonákat nem szippantják be a helyi konfliktusok, egy esetleges polgárháborúhoz közeli állapot?
Rasmussen: Szíriában a politikai megoldás vezet eredményre
Reuters - Eric Vidal Ismét azt tudom mondani, hogy az egység mellett komoly erõk dolgoznak, hiszen az emberek tudják, egy megosztott ország veszélybe sodorná az elmúlt években elért eredményeket. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kihívások ellenére óriási haladást értünk el az elmúlt tíz évben. Évente 7-8 százalékkal nõ a gazdaság, amit megerõsít a villanyáramhoz való jobb hozzáférés. Több ezer kilométernyi utat építettünk, az infrastruktúra jobb, a mobillefedettség óriási, ami a mai gazdaságban nélkülözhetetlen. Javult az oktatás, nyolcmillió gyerek jár iskolába, több mint harmaduk lány. Az egészségügyi ellátás jobb, a várható élettartam nõtt, a gyermekhalandóság csökkent. S ez csak néhány példa. Az emberek ezt nem fogják veszélyeztetni, és megértik: minden felbomlik, mondjuk egy polgárháborúban, akkor mindent elvesztenek. Ezért gondolom, hogy nagyon komoly hajtóerõ mûködik az afgán társadalomban, hogy összetartsanak.
Ezek szerint Ön a NATO afganisztáni misszióját egyértelmûen sikerként értékeli.
Kétségtelenül. Hiszen már most elértük a célunkat, azaz megakadályoztuk, hogy Afganisztán ismét terroristák menedéke legyen. Amióta a nemzetközi közösség katonai lépéseket tett Afganisztánban, azóta onnan nem indítottak terrorakciót. Ehhez hozzátettünk egy hosszú távú perspektívát, mert fontos, hogy biztosítsuk, az afgán társadalom barátságtalan marad a terroristákkal szemben. Ezért kell stabil kormány, bizalom a nép és a kormányuk között, s ezért segít a nemzetközi közösség többek között a korrupció elleni harcban.
Milyen szerepet lát Magyarországnak az új afganisztáni misszióban?
Reményeim szerint Magyarország olyan helyzetben lesz, hogy aktívan hozzá tudjon járulni a kiképzési misszióhoz. Magyarország már most is rendelkezésünkre bocsát kiképzõket az afganisztáni misszióba. Nagyon hálásak vagyunk az erõs magyar elkötelezettségért az afganisztáni mûveletünkhöz, és remélem 2015 után is részt vesznek majd.
Mennyire „forró nyarat” vár Afganisztánban? A harci szezon most fogja elérni csúcspontját.
Ez az elsõ harci szezon, melyben az afgán biztonsági erõk veszik át hamarosan mindenhol az irányítást. Kétségtelen, hogy a tálibok, és Afganisztán más ellenségei próbára fogják tenni az afgán biztonsági erõk képességeit, ez kihívás lesz. Látványos tálib támadásokat tapasztaltunk, de azt is láttuk, hogy az afgánok profin kezelik ezeket a helyzeteket. A tálibok azt gondolták, ezek a támadások rámutatnak az instabilitásra és az afgán erõk tehetetlenségére, de pont az ellenkezõje történt. Az afgán biztonsági erõk gyakorlatilag a NATO segítsége nélkül kezelték a helyzetet.
Válságban háttérbe szorulnak a hadikiadások
Magyarország erõit megfeszítve vett részt az afganisztáni misszióban, és ez egy ideig feledtette, hogy a költségvetésben továbbra is messze elmaradnak a védelmi kiadások a NATO által mérvadónak tekintett 2 százaléktól. Az afgán misszió után újra terítékre kerülhet ez a kérdés?
Igen, de ez általában is így van, minden szövetségesünket arra biztatom, hogy költsön többet a közös biztonságunk érdekében. Mert van alsó határa annak, hogy mennyit költünk védelemre és meg tudunk felelni az ambícióinknak, és a NATO-n belül kötelezettségeinknek. Nagyon aggasztanak a csökkenõ védelmi kiadások, mert végsõ soron ez azt jelenti, hogy Európa nem lesz képes hozzájárulni az nemzetközi válságkezeléshez. Így bátorítanám Magyarországot és a többi szövetségest is, hogy fektessen többet a közös biztonságunkba.
Ezzel együtt, mint volt dán miniszterelnök tudom, minden kormánynak kihívást jelent ez a megszorítások közepette. Amikor vissza kell fogni az oktatási, szociális, egészségügyi kiadásokat, akkor politikailag nagyon nehéz azt javasolni, hogy a honvédelmi miniszter kivételt élvezzen. Nagyon jól ismerem a politikai realitást. Ezért az az én üzenetem a kormányoknak: rövid távon tudom, hogy nem várhatunk több pénzt védelmi kiadásokra, de tartsák a vonalat, állítsák meg a kiadáscsökkentést, és utána amikor a gazdaságok helyreállnak, indítsák újra a befektetéseket. Néhány NATO-ország már úgy döntött, hogy így tesz, hiszen felismerték, hogy elérték az alsó határt. Megállapodásra jutottak a parlamentükkel, hogyan tudnának fokozatosan a két százalékos határ felé közelíteni.
Mondana példákat?
Nem tudom, hogy ezek az országok készen állnak-e arra, hogy nyilvánosan megnevezzük õket, de nagyon értékelem a döntésüket.
Hol látja a NATO-t Afganisztán után, mi a következõ kihívás a szövetségnek?
Hogy felkészült legyen. Amikor átvettem a fõtitkári posztot 2009. augusztus 1-jén nem gondoltam volna, hogy például a NATO késõbb akcióba lép Líbiában, de megtörtént. Ez a lényege a védelmi szövetségnek, felkészültnek kell lenni a váratlanra is. Ahogy kivonulunk Afganisztánból, fokozzuk a közös gyakorlatokat, kiképzéseket, oktatást, együttmûködést, hogy fenntartsuk a képességet, hogy együtt dolgozzunk. 50 nemzet, 28 NATO-ország, és 22 partner tanulta meg, hogyan mûködjön együtt Afganisztánban, a nehezebbik úton. Ezt a képességet meg kell õriznünk.
A kivonulással párhuzamosan forrásokat szabadítunk fel, amelyeket a katonai képességeink modernizációjára fordíthatunk, mert erre nagy szükségünk van. Modern képességekre van szükségünk, például drónokra, amelyeket hírszerzésre, megfigyelésre, felderítésre használhatunk. A líbiai mûveletbõl megtanultuk, hogy kellenek ezek a képességek.
Említette a megfigyelést, és az egyik nagy kihívás a kibertámadások jelenthetik. Ön mint liberális politikus, hol ebben a vitában, hol van a biztonság és a szabadság közti egészséges egyensúly?
Ez nagy kihívást jelentõ kérdés. Mint liberális politikus nagyon is támogatom a magánélet védelmét, minden egyén sértetlenségét, integritását, és határozottan ellenzem a „Nagy Testvér figyel” típusú társadalmat. Ezzel együtt meg kell védenünk a társadalmainkat. Ezt is tesszük. 2010-ben a lisszaboni csúcson eldöntöttük, hogy megerõsítjük a kíbervédelmet. Elsõ lépésben a NATO rendszereit erõsítettük meg. Évente 2500 támadást tapasztalunk, és eddig ezeknek sikeresen ellenálltunk, a rendszereinket nem kerültek veszélybe, de ez egy állandó munka. A következõ lépés, hogyan tudunk segíteni a szövetségeseinknek, hiszen egyikük elleni támadás könnyen elterjedhet mindenkire. Ezt kell megbeszélnünk. Politikailag az a kihívás, hogy kiegyensúlyozzuk ezt a két célt: az egyéni szabadságot védelmét, és a másik oldalon biztosítani a rendszerek védelmét.
Link
Obama elnök a minap jelentette be, hogy engedélyezi a szíriai ellenzéki erõk felfegyverzését. Mi a véleménye errõl, ez a lépés segít megoldani a konfliktust, vagy meghosszabbítja a polgárháborút?
Elõször is hadd hangsúlyozzam, nagyon aggasztó az a tény, hogy vegyi fegyvereket használtak Szíriában. Ez nyilvánvaló megszegése a nemzetközi jognak, és a lehetõ leghatározottabban elítéljük a bevetésüket. Én továbbra is úgy gondolom, hogy a helyes út, a helyes megoldás a politikai megoldás. Ezért üdvözöljük a közös amerikai-orosz kezdeményezést a nemzetközi konferencia megrendezésére, amely remélhetõleg elõkészíti a terepet egy hosszú távú, fenntartható politikai megoldásnak. Arra szólítjuk fel a feleket, a kormány és az ellenzéket is, hogy vegyenek részt ezen a konferencián.
Hogyan befolyásolja a békekonferenciát Obama elnök döntése, hiszen az ellenzéki erõk eddig vonakodtak a részvételtõl? Mennyire célravezetõ egyszerre békekonferenciát szervezni, és felfegyverezni az egyik oldalt?
HIRDETÉS
Úgy tûnik, hogy a szíriai kormányt is felfegyverezték bizonyos nemzetek a térségben. Mégis úgy gondolom, hogy a lényeg az, hogy az egyetlen megoldás politikai. A szíriai társadalom nagyon összetett etnikailag, vallásilag, ezért sem gondolom, hogy a katonai megoldás tartós lehet. Kitárgyalt megállapodásra van szükség, ami megalapoz egy átmeneti idõszakot, amely teret ad a szíriai nép legitim törekvéseinek. Egy évvel ezelõtt, az úgynevezett szíriai akciócsoport kiadott egy nyilatkozatot Genfben, amely szerint el kell kezdeni egy folyamatot, amely képes befogadni a szíriai nép követeléseit, és ezt a dokumentumot az ENSZ biztonsági tanácsának mind az öt állandó tagja aláírta, köztük Oroszország és Kína is. Ezért is várom a Genf 2 konferenciát, ami építhetne erre a dokumentumra, és egyben világos üzenetet küldene mind a szíriai kormánynak, mind az ellenzéknek arról, hogy a politikai megoldás az egyetlen fenntartható megoldás.
Milyen szerepet lát a NATO-nak Szíriában? Törökország például NATO békefenntartók bevetésének lehetõségét vetette fel valamilyen szintû rendezés után.
Jelenleg Törökország védelmére koncentrálunk. Patriot rakétákat telepítettünk oda, hogy biztosítsuk a török lakosság és terület hatékony védelmét. Erre fókuszálunk.
Afganisztán: 'addig maradunk, amíg kell'
Afganisztánnal kapcsolatban keveset tudni arról, hogyan néz majd ki az új afganisztáni misszió a 2014-es kivonulás után. A létszámban még nincs megegyezés, de mégis mekkora részvételben gondolkodnak, mi lesz a misszió célja, és meddig fog tartani?
Az NATO harci tevékenysége 2014 végén befejezõdik Afganisztánban. 2015-tõl NATO-vezetésû kiképzõi missziót indítunk. A misszió pontos méretét még nem döntöttük el, de annyit elmondhatok, hogy nagyon más lesz az elõzõ misszióhoz képest. Az a cél, hogy kiképezzük, tanácsokkal lássuk el és támogassuk az afgán biztonsági erõket. Még nem döntettük el, meddig maradunk. Ez attól is függ, milyen gyorsan fejlõdnek az afgán biztonsági erõk kapacitásai. A cél az, hogy az afgán biztonsági erõk megõrizzék azt a képességet, hogy teljes mértékben felelõsséget vállaljanak a biztonságért. Addig maradunk, amíg kell, de most nem tudom megmondani, mi lesz ennek az idõkerete.
Mi biztosítja azt, hogy az afgán biztonsági erõk egyben maradnak a harci misszió befejezése után, hogy nem válnak hadurak közkatonáivá?
Biztos vagyok benne, hogy az afgán biztonsági erõk egy egység maradnak. Az afgánok belefáradtak több mint harminc év küzdelmeibe és konfliktusaiba. Az afgánok most megízlelhették, mit hozhat a szabadság, és tudják, hogy ezen elõnyök megõrzésének feltétele az, hogy összetartanak, biztosítják az ország egységét, és az afgán biztonsági erõk egységét. Nagyon komoly erõk hatnak ebbe az irányba. Az emberek nem akarnak visszatérni a múlt sötétségébe.
De mi a biztosíték arra, hogy a kiképzésben résztvevõ NATO-katonákat nem szippantják be a helyi konfliktusok, egy esetleges polgárháborúhoz közeli állapot?
Rasmussen: Szíriában a politikai megoldás vezet eredményre
Reuters - Eric Vidal Ismét azt tudom mondani, hogy az egység mellett komoly erõk dolgoznak, hiszen az emberek tudják, egy megosztott ország veszélybe sodorná az elmúlt években elért eredményeket. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kihívások ellenére óriási haladást értünk el az elmúlt tíz évben. Évente 7-8 százalékkal nõ a gazdaság, amit megerõsít a villanyáramhoz való jobb hozzáférés. Több ezer kilométernyi utat építettünk, az infrastruktúra jobb, a mobillefedettség óriási, ami a mai gazdaságban nélkülözhetetlen. Javult az oktatás, nyolcmillió gyerek jár iskolába, több mint harmaduk lány. Az egészségügyi ellátás jobb, a várható élettartam nõtt, a gyermekhalandóság csökkent. S ez csak néhány példa. Az emberek ezt nem fogják veszélyeztetni, és megértik: minden felbomlik, mondjuk egy polgárháborúban, akkor mindent elvesztenek. Ezért gondolom, hogy nagyon komoly hajtóerõ mûködik az afgán társadalomban, hogy összetartsanak.
Ezek szerint Ön a NATO afganisztáni misszióját egyértelmûen sikerként értékeli.
Kétségtelenül. Hiszen már most elértük a célunkat, azaz megakadályoztuk, hogy Afganisztán ismét terroristák menedéke legyen. Amióta a nemzetközi közösség katonai lépéseket tett Afganisztánban, azóta onnan nem indítottak terrorakciót. Ehhez hozzátettünk egy hosszú távú perspektívát, mert fontos, hogy biztosítsuk, az afgán társadalom barátságtalan marad a terroristákkal szemben. Ezért kell stabil kormány, bizalom a nép és a kormányuk között, s ezért segít a nemzetközi közösség többek között a korrupció elleni harcban.
Milyen szerepet lát Magyarországnak az új afganisztáni misszióban?
Reményeim szerint Magyarország olyan helyzetben lesz, hogy aktívan hozzá tudjon járulni a kiképzési misszióhoz. Magyarország már most is rendelkezésünkre bocsát kiképzõket az afganisztáni misszióba. Nagyon hálásak vagyunk az erõs magyar elkötelezettségért az afganisztáni mûveletünkhöz, és remélem 2015 után is részt vesznek majd.
Mennyire „forró nyarat” vár Afganisztánban? A harci szezon most fogja elérni csúcspontját.
Ez az elsõ harci szezon, melyben az afgán biztonsági erõk veszik át hamarosan mindenhol az irányítást. Kétségtelen, hogy a tálibok, és Afganisztán más ellenségei próbára fogják tenni az afgán biztonsági erõk képességeit, ez kihívás lesz. Látványos tálib támadásokat tapasztaltunk, de azt is láttuk, hogy az afgánok profin kezelik ezeket a helyzeteket. A tálibok azt gondolták, ezek a támadások rámutatnak az instabilitásra és az afgán erõk tehetetlenségére, de pont az ellenkezõje történt. Az afgán biztonsági erõk gyakorlatilag a NATO segítsége nélkül kezelték a helyzetet.
Válságban háttérbe szorulnak a hadikiadások
Magyarország erõit megfeszítve vett részt az afganisztáni misszióban, és ez egy ideig feledtette, hogy a költségvetésben továbbra is messze elmaradnak a védelmi kiadások a NATO által mérvadónak tekintett 2 százaléktól. Az afgán misszió után újra terítékre kerülhet ez a kérdés?
Igen, de ez általában is így van, minden szövetségesünket arra biztatom, hogy költsön többet a közös biztonságunk érdekében. Mert van alsó határa annak, hogy mennyit költünk védelemre és meg tudunk felelni az ambícióinknak, és a NATO-n belül kötelezettségeinknek. Nagyon aggasztanak a csökkenõ védelmi kiadások, mert végsõ soron ez azt jelenti, hogy Európa nem lesz képes hozzájárulni az nemzetközi válságkezeléshez. Így bátorítanám Magyarországot és a többi szövetségest is, hogy fektessen többet a közös biztonságunkba.
Ezzel együtt, mint volt dán miniszterelnök tudom, minden kormánynak kihívást jelent ez a megszorítások közepette. Amikor vissza kell fogni az oktatási, szociális, egészségügyi kiadásokat, akkor politikailag nagyon nehéz azt javasolni, hogy a honvédelmi miniszter kivételt élvezzen. Nagyon jól ismerem a politikai realitást. Ezért az az én üzenetem a kormányoknak: rövid távon tudom, hogy nem várhatunk több pénzt védelmi kiadásokra, de tartsák a vonalat, állítsák meg a kiadáscsökkentést, és utána amikor a gazdaságok helyreállnak, indítsák újra a befektetéseket. Néhány NATO-ország már úgy döntött, hogy így tesz, hiszen felismerték, hogy elérték az alsó határt. Megállapodásra jutottak a parlamentükkel, hogyan tudnának fokozatosan a két százalékos határ felé közelíteni.
Mondana példákat?
Nem tudom, hogy ezek az országok készen állnak-e arra, hogy nyilvánosan megnevezzük õket, de nagyon értékelem a döntésüket.
Hol látja a NATO-t Afganisztán után, mi a következõ kihívás a szövetségnek?
Hogy felkészült legyen. Amikor átvettem a fõtitkári posztot 2009. augusztus 1-jén nem gondoltam volna, hogy például a NATO késõbb akcióba lép Líbiában, de megtörtént. Ez a lényege a védelmi szövetségnek, felkészültnek kell lenni a váratlanra is. Ahogy kivonulunk Afganisztánból, fokozzuk a közös gyakorlatokat, kiképzéseket, oktatást, együttmûködést, hogy fenntartsuk a képességet, hogy együtt dolgozzunk. 50 nemzet, 28 NATO-ország, és 22 partner tanulta meg, hogyan mûködjön együtt Afganisztánban, a nehezebbik úton. Ezt a képességet meg kell õriznünk.
A kivonulással párhuzamosan forrásokat szabadítunk fel, amelyeket a katonai képességeink modernizációjára fordíthatunk, mert erre nagy szükségünk van. Modern képességekre van szükségünk, például drónokra, amelyeket hírszerzésre, megfigyelésre, felderítésre használhatunk. A líbiai mûveletbõl megtanultuk, hogy kellenek ezek a képességek.
Említette a megfigyelést, és az egyik nagy kihívás a kibertámadások jelenthetik. Ön mint liberális politikus, hol ebben a vitában, hol van a biztonság és a szabadság közti egészséges egyensúly?
Ez nagy kihívást jelentõ kérdés. Mint liberális politikus nagyon is támogatom a magánélet védelmét, minden egyén sértetlenségét, integritását, és határozottan ellenzem a „Nagy Testvér figyel” típusú társadalmat. Ezzel együtt meg kell védenünk a társadalmainkat. Ezt is tesszük. 2010-ben a lisszaboni csúcson eldöntöttük, hogy megerõsítjük a kíbervédelmet. Elsõ lépésben a NATO rendszereit erõsítettük meg. Évente 2500 támadást tapasztalunk, és eddig ezeknek sikeresen ellenálltunk, a rendszereinket nem kerültek veszélybe, de ez egy állandó munka. A következõ lépés, hogyan tudunk segíteni a szövetségeseinknek, hiszen egyikük elleni támadás könnyen elterjedhet mindenkire. Ezt kell megbeszélnünk. Politikailag az a kihívás, hogy kiegyensúlyozzuk ezt a két célt: az egyéni szabadságot védelmét, és a másik oldalon biztosítani a rendszerek védelmét.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. June 16. 07:35:24
#2 |
von Dorlatosch
- 2013. June 16. 07:51:18
#3 |
monguzking
- 2013. June 16. 08:05:24
#4 |
Perje
- 2013. June 16. 10:35:45
#5 |
Perje
- 2013. June 16. 12:03:08
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.