Ez lenne pedig az ĂŠletbenmaradĂĄs Ăştja, nem a nagyĂźzemi gazdĂĄlkodĂĄs hatalamas terĂźleten, kevĂŠs emberi erĂľvel, nĂŠhĂĄny gĂŠppel, gĂŠmodosĂ­tott, gyom ellen kezelt vetĂľmagokkal. Tele van az orszĂĄg munkahoz nem jutĂł emberekkel, a gyomot mĂŠgis megmĂŠrgezik a talajjal , az ivĂľvĂ­zzel egyĂźtt ahelyett, hogy nĂŠhĂĄny embert a fĂśldeken kapĂĄlĂĄsĂŠrt megfizessenek.
MagyarorszĂĄgon tĂ­zkĂśrĂśmmel kellene tiltakozni az ellen, hogy kĂśrnyezetszenyezĂľ logisztikai kĂśzpontot ,kĂźlfĂśldi Ăźzemeket lĂŠtesĂ­tsenek. Lesz valaha olyan vezetĂľnk aki, felismeri, hogy mĂťvelĂŠsbĂľl kivenni Ăşjabb termĂľfĂśldeket halĂĄlos bĂťn? Mindenki csak a pillanatnyi hasznot lesi.
Ángyån mår majdnem ilyen lett volna, ha hagytåk volna.

Ángyån ha így folytatja beleþrßl ebbe a sza...ba. rendesen kivertem nåla biztit, elþszÜr nem hitte el, majd mint låtható azon az úton halad. elmondtam neki a Båbolnai fÜld mutyit (ez volt az elsþ ilyen jellegÝ, azóta ezt a szisztÊmåt alkalmazzåk), hogy aki a legtÜbbet mutyizta no nem nokiås dobozzal, az most benn ßl a megyei kÜzgyÝlÊsben is s þ bírålja el a fÜldpålyåzatokat... tovåbb is volt oszt mondtam mÊg.

A vilĂĄg elsĂľ ĂśnellĂĄtĂł "bio-orszĂĄga"

MiutĂĄn kitiltotta az orszĂĄgbĂłl a rovar- ĂŠs gyomirtĂłk kereskedelmĂŠt, BhutĂĄn lehet az elsĂľ organikus ĂŠtelt termelĂľ orszĂĄg, amely pusztĂĄn szerves anyagokra tĂĄmaszkodva trĂĄgyĂĄzza termĂŠnyeit. Az orszĂĄg nagyjĂĄbĂłl eddig is organikus termelĂŠst vĂŠgzett, de a vĂĄltozĂĄstĂłl Ăşjabb nĂśvekedĂŠst vĂĄr.

Bhután úgy tervezi, hogy a világ elsõ, kizárólag organikus mezõgazdaságú országa lesz, kitiltva a rovar- és gyomirtók kereskedelmét és saját állataik révén szerves trágyázásra támaszkodik majd. Ez azt fogja jelenteni, hogy a Himalájában található királyság farmerei, vagyis 1,2 millió ember jóval kevesebb ételt tud megtermelni, miközben a kormány elvárja tõlük, hogy sokkal többet termeljenek - és növeljék az exportra szánt magas minõségû termények méretét a szomszédos Indiába, Kínába és egyéb országokba. Praktikus és filozófiai okok miatt döntöttünk az organikus termelésre való átállás mellett. - mondta Pema Gyamtsho, Bhután agrár és erdõgazdálkodási minisztere Delhiben az évközi Fenntartható Fejlõdés Konferencián múlt héten. "A miénk hegyes terep. Amikor kemikáliákat alkalmazunk, azok lefolynak a használati helyrõl és beszennyezik a vizeinket és növényeinket. Úgy véljük, oda kell figyelnünk a környezetünkre. A legtöbb gazdálkodási folyamat hagyományos módon zajlik, ebbõl a szempontból már így is organikusak vagyunk. Ám egyben Buddhisták is vagyunk és hiszünk abban, hogy harmóniában kell élni a környezetünkkel. Az állatoknak meg van a joguk az élethez, szeretjük a növényeinket és bogarainkat boldognak látni" - mondta. Gyamtsho, ahogy a kabinet többi tagja, saját maga is farmer, közép Bhutánból Bumthang városából származik, de tanult nyugati típusú földmûvelést Új-Zélandon és Svájcban.

"Az organikussĂĄ vĂĄlĂĄs idĂľbe fog telni" - mondta. "Nem szabtunk hatĂĄridĂľt. Nem tudjuk holnap vĂŠghezvinni. Ehelyett rĂŠgiĂłrĂłl rĂŠgiĂłra, lĂŠpĂŠsrĂľl-lĂŠpĂŠsre haladunk." Az ellenĂĄllhatatlan kis agrĂĄr orszĂĄg, mely a vilĂĄg hatĂĄsaira csupĂĄn harminc ĂŠvvel ezelĂľtt nyitotta meg kapuit, sok fejlesztĂŠssel nĂŠz szembe, ahogy azt mĂĄs gyorsan felzĂĄrkĂłzĂł orszĂĄgban is ĂŠrzĂŠkelni lehet. A fiatalok vonakodnak attĂłl, hogy csak mezĂľgazdasĂĄgbĂłl ĂŠljenek, ezĂŠrt IndiĂĄba vagy mĂĄshova emigrĂĄlnak, bekĂśvetkezik a nĂŠpessĂŠgrobbanĂĄs ĂŠs elkerĂźlhetetlen a nyomĂĄs a fogyasztĂĄsi ĂŠs kulturĂĄlis vĂĄltozĂĄsok felĂŠ.
http://www.alternativenergia.hu/a-vil...zaga/58395

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=feibjR_LAPw[/youtube]

A fehĂŠr hunok szerint a hosszĂş ĂŠlet titka a barackban rejlik

A tudomĂĄny mai ismeretei szerint csupĂĄn egyetlenegy embercsoport mentes a rĂĄktĂłl. Ez a teljes immunitĂĄst ĂŠlvezĂľ kis kĂśzĂśssĂŠg a hunza tĂśrzs KasmĂ­r ĂŠszaknyugati hegyvidĂŠkĂŠn, s tagjai hĂ­resen hosszĂş ĂŠletĂťek. Legfontosabb tĂĄplĂĄlĂŠkuk a kajszibarack.

TermĂŠszetgyĂłgyĂĄszat, egĂŠszsĂŠges ĂŠletmĂłd, hagyomĂĄnyos ĂŠs alternatĂ­v daganatterĂĄpia hatĂĄrvidĂŠkĂŠn szerkesztett internetes oldalakon gyakran olvashatĂł, hogy a hunza nĂŠpcsoport tagjait nmem sĂşjtjĂĄk az Ăşgynevezett civilizĂĄciĂłs ĂĄrtalmak: szĂ­vbetegsĂŠgek, vĂŠrnyomĂĄs problĂŠmĂĄk, daganatos megbetegedĂŠsek. A nĂľknĂŠl ismeretlen a klimax, a fĂŠrfiak mĂŠg 90 ĂŠves korukban is nemzĂľkĂŠpesek. Kik azok a hunzĂĄk?

A fehĂŠr hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik Ă­gy. A mindĂśssze 14 ezer fĂľt szĂĄmlĂĄlĂł nĂŠp a HimalĂĄja hegyei kĂśzĂśtt, zĂĄrt vĂślgyekben ĂŠl, melyeket csak igen magas hĂĄgĂłkon ĂĄt, nehezen lehet megkĂśzelĂ­teni. A Hunza-vĂślgy KĂ­na, TadzsikfĂśld ĂŠs PakisztĂĄn hatĂĄrĂĄn hĂşzĂłdik, ahova mĂŠg nem jutott el a civilizĂĄciĂł rombolĂł hatĂĄsa. TĂśbb ezer ĂŠves fĂśldrajzi elszigeteltsĂŠgĂźknek kĂśszĂśnhetĂľen a hunzĂĄk egĂŠszsĂŠges ĂŠs termĂŠszetes ĂŠletszokĂĄsokat kĂśvetnek.

A pakisztåni-afgån-kínai hatårvidÊken Êlþ kÜzÜssÊg szellemi nÊprajzåról (pÊldåul eddig nem ismert samanizåló szokåsairól) kÜnyvet is írt egy magyar szerzþ, Csåji Låszló Koppåny (TßndÊrek kihalófÊlben - Hunoktól a hunzakutokig). Csåji 2001-es kutatóútjåt megelþzþen nyolc Êvtizeddel egy vilågszerte nagyra becsßlt brit sebÊsz Ês orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszÜvetsÊg újsågjånak 1922. januår 7-i szåmåban: "A hunzåknål nincs ismert råkos eset. EnnÊl a nÊpnÊl hatalmas sårgabarack-ligetek vannak. A sårgabarackot a napon szårítjåk meg, Ês igen bþsÊges mennyisÊgben fogyasztjåk." Attila hunjainak rokonai megtanultåk ÊrtÊkelni Ês szerteågazóan felhasznålni egyetlen gyßmÜlcsßket: ÊdesítÊsre is aszalt kajszit hasznålnak.

McCarrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos fõleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet - a hunzákat -, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerõben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta õket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk. A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívmûködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.

A hunzĂĄk a zĂśldsĂŠgeket ĂŠs gyĂźmĂślcsĂśket, gabonafĂŠlĂŠket, a tejet ĂŠs tejtermĂŠkeket fĂľzĂŠs nĂŠlkĂźl fogyasztjĂĄk, hĂşst pedig csak igen ritkĂĄn esznek. EgyĂĄltalĂĄn nem hasznĂĄlnak hĂĄntolt (fehĂŠr) rizst, cukrot ĂŠs sĂłt, a szintetikus tĂĄplĂĄlĂŠkokrĂłl mĂŠg csak nem is hallottak.
A hunzĂĄk fĂśldjĂŠn, ahol a pĂŠnz fogalmĂĄt nem ismertĂŠk, egy ember gazdagsĂĄgĂĄt a birtokĂĄban lĂŠvĂľ sĂĄrgabarackfĂĄk szĂĄmĂĄn mĂŠrtĂŠk le. Minden utazĂł emlĂ­tĂŠst tesz a hunzĂĄk hatalmas sĂĄrgabarack-ligeteirĂľl. A nĂĄlunk is termĂľ gyĂźmĂślcsĂśt Ăľk az ĂŠv minden szakĂĄban fogyasztjĂĄk, amikor friss a termĂŠs, azt, de a magjĂĄt nem dobjĂĄk el, hanem a napon megszĂĄrĂ­tjĂĄk, s elteszik tĂŠlire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. EbbĂľl prĂŠselnek olajat, amellyel sĂźtnek-fĂľznek, s mĂŠg kozmetikumkĂŠnt is hasznĂĄljĂĄk. Asszonyaik arca a prĂŠselt barackmag-olajnak kĂśszĂśnhetĂľen mĂŠg ĂŠlemedett korban is rĂĄnctalan, bĂĄrsonyos. A fehĂŠr hun nĂľk egyik jellegzetessĂŠge - ĂŠs bĂźszkesĂŠge - a tĂŠnylegesnĂŠl 15-20 ĂŠvvel kevesebbnek lĂĄtszĂł ĂŠletkor.

Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjåról A hunzåk fÜldje (Hunza Land - Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt kÜnyvet. RÊszletes beszåmolókat ad benne a hunzåk Êletmódjåról. Feljegyezte, hogy a hunza felnþttek 50 gramm protein, 36 gramm nÜvÊnyi zsiradÊk Ês 354 gramm szÊnhidråt elfogyasztåsåval valamivel tÜbb, mint 1900 kalóriåt vesznek magukhoz naponta. (Az Üsszehasonlítås kedvÊÊrt: egy åtlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehÊrje, 150 gramm zsír.)

A kutatĂłk megfigyeltĂŠk azt is, hogy a hagyomĂĄnyos hunza ĂŠtrend az ĂĄtlagos amerikai ĂŠtrendnĂŠl kĂŠtszĂĄzszor tĂśbb nitrilozidot tartalmaz. A gabonafĂŠlĂŠkben ĂŠs a csonthĂĄjasok gyĂźmĂślcsĂŠben is elĂľfordulĂł nitrilozidok - dr. LĂĄdi Szabolcs orvos meghatĂĄrozĂĄsĂĄval - "olyan hatĂĄst fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztĂłdĂł, illetve mĂĄr daganatossĂĄ ĂĄtalakult sejteket szelektĂ­ven, belĂźlrĂľl Ăşgymond megmĂŠrgezik ĂŠs blokkoljĂĄk a daganatsejtnek a tovĂĄbbi fejlĂľdĂŠsĂŠt".

A hosszĂş ĂŠletĂť fehĂŠr hunok ivĂłvize hegyi gleccserek olvadĂĄsĂĄbĂłl keletkezĂľ patakokbĂłl szĂĄrmazik. Ez a vĂ­z tele van a kĂľzetekbĂľl kioldott ĂĄsvĂĄnyi anyagokkal, szinte fehĂŠr tĂľlĂźk, ezĂŠrt a hunzĂĄk a hegyek tejĂŠnek is nevezik. Az ĂĄsvĂĄnyi anyagokban dĂşs vizet a nĂśvĂŠnyek is felveszik ĂŠs a leveleikben a felszĂ­nre hozzĂĄk. A hunzĂĄk sok ilyen nĂśvĂŠnyt (hajdina, kĂśles, lucerna - olyan gabonafĂŠlĂŠk, amelyek B17 vitaminban rendkĂ­vĂźl gazdagok, akĂĄrcsak a sĂĄrgabarack magja) fogyasztanak. Az ĂĄltaluk naponta elfogyasztott ĂĄsvĂĄnyi anyag mennyisĂŠge a szĂĄzszorosa annak, amit a nyugati civilizĂĄciĂłkban javasolnak az orvosok.

Hunza-fĂśld, a magas hegyvidĂŠk nagyon nehĂŠz megĂŠlhetĂŠst nyĂşjt az itt ĂŠlĂľknek. HosszĂş ĂŠletĂźk titka tehĂĄt a munka, az ĂśrĂśkĂśs mozgĂĄs mellett a mĂŠrtĂŠkletes koszt, legfĂľkĂŠppen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A szĂĄz esztendĂľt megĂŠlt hunza, aki ki van tĂŠve a hegyi szĂŠlnek, a zord tĂŠlnek ĂŠs az ĂŠgetĂľ napnak, a mi tĂĄrsadalmunkban hatvanasnak tĂťnne.

A FĂśldĂśn ĂŠlĂľ hat leghosszabb ĂŠletĂť nĂŠpcsoport egyikĂŠnek fiai, a hunzĂĄk napi 7-10 ĂłrĂĄt tĂśltenek a tĂťzĂľ napon. BĂľrĂźkĂśn mĂŠgsem jelennek meg kĂĄros elvĂĄltozĂĄsok, mert - Ă­gy egy magyar csalĂĄdorvos - "a napsugĂĄrzĂĄs akkor lehet rĂĄkkeltĂľ, ha az ĂĄsvĂĄnyi anyagok ĂŠs vitaminok hiĂĄnyĂĄtĂłl legyengĂźlt szervezetet ĂŠri az ultraibolya sugĂĄrzĂĄs".
http://www.stop.hu/tudomany/a-feher-h...jlik/4968/

HUNZA TESTVÉREINK:
http://hungarianrealnews.com/tortenel...unzak.html



A hunzĂĄk, akik nem lesznek rĂĄkosak
http://www.origo.hu/utazas/azsiaesaus...jerol.html

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=4xttEtddbPI[/youtube]


[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=Pa8nBQiB7yc[/youtube]

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=51yoygcYgFM[/youtube]

Igy lesz akkor ha a zsiddaj foga kĂśzĂźl huzzuk majd
ki a sarga repat
meg a tavaszi hagymat is,
gondolok a hamvaikra

Nekem tetszett az Egy hektáros ÖRÖKLÉT címû, (Szeretet Közeg, harmóniában a Természettel?) - gyorsított tempóban leadott konferencia elõadás Petró Tibortól!
A tĂŠmĂĄjĂĄnak kifejtĂŠse kĂśzben ĂŠrtesĂźltem arrĂłl, hogy Putyin ezt a lehetĂľsĂŠget tĂśrvĂŠnyben (2003-ban) biztosĂ­totta, s azĂłta tĂśbb milliĂłan ĂŠlnek vele az orszĂĄg vĂŠgtelen terĂźletein.. (Nem hiszem a fenti statisztikai adatokat tekintve, hogy annyira fontos lenne mĂŠg mindig, hogy Mo.-rĂłl szerezzenek be ĂŠlelmet, gyĂźmĂślcsĂśt! Milyet???)
AzĂłta kezdtek ĂŠrdekelni az AnasztĂĄzia-kĂśnyvek, mert az elĂľadĂł hivatkozott rĂĄ (5. kĂśtet), s valĂłban az erdei remetenĂľ ĂĄltal kerĂźlt a kĂśztudatba a gyĂśkeres szemlĂŠletvĂĄltozĂĄs, a tiszta fĂśldmĂťvelĂŠs - nagyrĂŠszt erdĂľsĂ­tett, s bokros rĂŠszek telepĂ­tĂŠse, ĂŠs az adott fĂśldterĂźlet egy kisebb rĂŠszĂŠn a zĂśldtrĂĄgyĂĄzott vetemĂŠnyezĂŠs! Megjelennek a termĂŠszetes kĂĄrtevĂľirtĂł madarak is hamarosan az ilyen kĂśzegben..

TehĂĄt mindent ĂŠppen Ăşgy, amint az ĂľsĂśk tudtĂĄk valamikor!

Tény, hogy a talaj legyilkolása az "elsózásával", a mérgezõ vegyszerekkel 100 éve kezdõdött el, s tönkretette - a nagyobb hozamokra törekvéssel az egyre agyafúrtabb üzletággal - az ÉLÕ földet, s a termények emberi szervezetre már-már káros, de egyértelmûen elértéktelenített egykori tápláló anyagait, s leginkább betegítõ voltát elõidézve, továbbá az édesvizek sajnálatos állapotát...

JĂłl ismerem a tĂŠmĂĄt - elmĂŠletileg; s a preparĂĄtumok ĂŠteri hatĂĄsait, nĂśvĂŠnyre, levegĂľre, a kisebb fĂśldterĂźletek kĂśrĂŠ mindig fontos fĂĄsĂ­tott keretet, stb.
Emiatt fogott hozzĂĄ R. Steiner a bio-organikus mezĂľgazdĂĄlkodĂĄs kialakĂ­tĂĄsĂĄhoz, szellemtudomĂĄnyos ismeretei alapjĂĄn. Rengeteg elĂľadĂĄst tartott e tĂŠmĂĄban is ĂŠs gyakorlati bemutatĂłkat konkrĂŠt gazdĂĄknĂĄl.