Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A nyugdíjpénzekre is adót vet ki a kormány
A piaci verseny hiánya miatt a bankok könnyen át fogják tudni hárítani az ügyfelekre a magasabb tranzakciós illetéket és az ehóval megemelt kamatadót, az önkormányzati adósságállományra kivetendõ 7 százalékos adót viszont mindenképpen õk fizetik meg. Rossz hír, hogy a hétfõn benyújtott javaslat szerint a kamatjövedelmekre tervezett 6 százalékos eho-kulcs nem tesz kivételt a TBSZ vagy a nyesz számlákra, amelyekbõl származó kamatjövedelem eddig adómentes volt.
A tõzsdei cégek közül a Magyar Telekom mellett súlyosan érinti a Varga csomag több intézkedése az OTP Bankot is, amelynek árfolyama hétfõn a bejelentést követõen meredeken lefelé vette az irányt.
Kapcsolódó cikkekPSZÁF: bankpánik jöhet, ami államcsõdhöz is vezethet
Másképp látja a magyar rezsidíjak alakulását az Eurostat
Levegõ Munkacsoport: nem a bányászat pörgeti föl a gazdaságot
Bankszövetség: egyeztetés volt, megállapodás nem
A bizottságon is átment a hétfõi adóemelés
Súlyos következményekkel járhat a Varga-csomag - íme, az áldozatok (bõvített)
Hogy a tranzakciós illeték 0,3 százalékos kulcsának duplára emelésének mekkora lesz a hatása a bank jövedelmezõségére, az egyelõre kérdéses, hiszen az eddigi tapasztatok szerint a hazai hitelintézetek könnyen át tudták hárítani a pluszterhelést az ügyfeleikre. A kormányzat az áthárítással kapcsolatban korábban csak annyit jelzett, hogy a bankok közötti éles verseny miatt erre nem kell számítani, ám sajnos éppen a lakossági folyószámla piac területén a hazai piac szerkezetére jellemzõ vezetõ-követõ modell miatt egy-egy bank piaci dominanciája olyan jelentõs, hogy egyértelmûen ármeghatározó a többi bank felé. Ez pedig a költségek ügyfelekre történõ kartell-szerû áthárításának a legmegfelelõbb környezet, így feltételezhetõ, hogy az elemzõk által egyébként régóta várt tranzakciós illeték felemelése különösebben nem fogja rontani a bankok eredményét. Helyette viszont a lakosságnál csapódik le ez az adónem.
Megszûnhet az MSCI Magyarország Index?
Mint azt a Napi Gazdaság korábban megírta, a hétfõi döntés következtében Magyar Telekomnál jelentõsen csökken a részvényenkénti fair érték, ami tõzsdei szempontból azért is különösen veszélyes, mert ha 330-340 forint (részvényenként 1,518 dollár) közelébe esik az árfolyam, akkor kikerülhet a Telekom az MSCI Magyarország indexbõl, és így a feltörekvõ piaci indexbõl is. Ez pedig akár a teljes MSCI Magyarország index megszûnéséhez vezethet, hiszen a Richter tavaly novemberi kiesése miatt csak két részvény maradna bent, a szabályok szerint így viszont nem mûködhet ország index. Így tehát az OTP és a Mol is kiesne a feltörekvõ piaci indexbõl a legrosszabb szcenárió szerint - hívja fel a figyelmet az Equilor, amely szerint a Magyar Telekom számára 2-4, és az OTP Banknak nagyjából plusz 10 milliárd forint közvetlen adóterhet jelentenek a hétfõi bejelentések.Megadóztatják a TBSZ-t
Kérdéses viszont a kamatjövedelmekre tervezett 6 százalékos eho-kulcs hatása, hiszen ezzel így összességében a kamatadó 22 százalékra emelkedik. Mint arra lapunk figyelmét Tóth Gergely, a Buda-Cash brókerház elemzõje külön felhívta: a jelenlegi törvényjavaslat nem tesz kivételt a tartós befektetési (TBSZ) vagy a nyugdíj-elõtakarékossági számlákra (nyesz), amelyekbõl származó kamatjövedelem eddig adómentes volt. Vagyis itt lesz most egy 6 százalékos kulcs.
A bankbetéteseknek mindenképpen rossz hír a kamatadó megemelése, hiszen eleve egy csökkenõ kamatkörnyezetben elveszítheti a bankbetét a vonzását, bár - teszi hozzá Tóth - a törvényjavaslat szerint az államkötvények után kifizetett kamatjövedelem is adóköteles lesz, így a két megtakarítási forma közötti versenyt ez önmagában nem torzítja, csak akkor, ha a konkrét törvény az állampapírokra kivételt helyezne. Ha ez megtörténik, akkor a háztartások megtakarításáért folyó verseny újabb fejezetet vehet, és az állam elszívó hatása erõsebben érvényesülne.
Negatív a nyereségre
Tóth szerint a bank nyereségére ugyanakkor biztosan negatívan hatnak az intézkedések, hiszen éppen az OTP rendelkezik a betéti piacon azzal a domináns helyzettel, ami nem is kizárólag a versenyre, hanem a lakosság jövedelmi helyzetére, illetve az egyéb megtakarítási lehetõségek attraktivitására érzékeny. A Buda-Cash egyenlõre tartja az elsõ negyedéves publikációt követõen kiadott 5800 forintos célárát, de mint azt a brókerház elemzõje ehhez hozzáteszi: benne van a pakliban, hogy ezt revideálni kell. Fõleg, mivel a cég brókerei nem fundamentális, hanem piaci alapon inkább az 5500 forint körüli fair árat látják egyelõre igazoltnak.
Tóth azt mondja, hogy a bankban megmaradt a felértékelõdési erõ, mivel régiós összevetésben továbbra is komoly, mintegy 30 százalékos diszkonttal forognak a papírjai. Igaz, ennek oka éppen az a hektikus gazdaságpolitikai környezet, ami folyamatosan kockázatokat jelent a bank jövedelmezõségére. Ilyen például a mostani Varga csomag is. A Buda-Cash egyenlõre tartja az év végi 140 milliárd forintos nettó eredményvárakozását is, de ezzel kapcsolatban is most a lefelé mutató kockázatok erõsödtek meg.
Újabb bankadó
Amit viszont biztosan nem fog tudni áthárítani az ügyfelekre, az az állam által idén átvett, illetve részben törlesztett önkormányzati adósságállományra kivetésre kerülõ 7 százalékos bankadó - mondja Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzõje. Az elemzõ úgy számolja, hogy az OTP esetében ez az idei évre egy 17-18 milliárd forintos, vagyis részvényenként 60 forintos egyszeri tételt jelenthet. Ez önmagában nem olyan sok, bár a többi intézkedéssel együtt azért nem véletlenül érezte meg a bank árfolyama a befektetõi meglepettséget.
A tranzakciós illeték megemelését Gabler szerint is át tudja hárítani a bank az ügyfelekre, ám az önkormányzati adósságra tervezett bankadót nem, azt ki kell fizetni. Mindezek ellenére a bank fair értéke magas, ami miatt nem indokolt a tartós esés, sõt a délutáni kereskedésben vissza is kezdett korrigálni az árfolyam a napközbeni mélypontról.
A részvényenkénti könyvszerinti értéke az OTP-nek 5500 forint, és nem sok fundamentum indokolja, hogy ez alatt kereskedjenek a részvényekkel, ezért Gabler is lát felülértékelési potenciált a bankban. Mint mondja, különösen a céltartalékolás terén teljesíthet jól az OTP, ami bõven kompenzálhatja a többlet terhet. Ami még a fundamentumokat illeti, negatívan hat a csökkenõ hazai kamatkörnyezet, ami szûkíti az itt elérhetõ hozamokat, viszont a bank emiatt feltehetõen növeli majd a külföldi hitelkihelyezést, ami viszont továbbra is magas kamatmarzsokat, vagyis a hazai szûkülõ kamateredmény kompenzációját teszi lehetõvé.
A tõzsdei cégek közül a Magyar Telekom mellett súlyosan érinti a Varga csomag több intézkedése az OTP Bankot is, amelynek árfolyama hétfõn a bejelentést követõen meredeken lefelé vette az irányt.
Kapcsolódó cikkekPSZÁF: bankpánik jöhet, ami államcsõdhöz is vezethet
Másképp látja a magyar rezsidíjak alakulását az Eurostat
Levegõ Munkacsoport: nem a bányászat pörgeti föl a gazdaságot
Bankszövetség: egyeztetés volt, megállapodás nem
A bizottságon is átment a hétfõi adóemelés
Súlyos következményekkel járhat a Varga-csomag - íme, az áldozatok (bõvített)
Hogy a tranzakciós illeték 0,3 százalékos kulcsának duplára emelésének mekkora lesz a hatása a bank jövedelmezõségére, az egyelõre kérdéses, hiszen az eddigi tapasztatok szerint a hazai hitelintézetek könnyen át tudták hárítani a pluszterhelést az ügyfeleikre. A kormányzat az áthárítással kapcsolatban korábban csak annyit jelzett, hogy a bankok közötti éles verseny miatt erre nem kell számítani, ám sajnos éppen a lakossági folyószámla piac területén a hazai piac szerkezetére jellemzõ vezetõ-követõ modell miatt egy-egy bank piaci dominanciája olyan jelentõs, hogy egyértelmûen ármeghatározó a többi bank felé. Ez pedig a költségek ügyfelekre történõ kartell-szerû áthárításának a legmegfelelõbb környezet, így feltételezhetõ, hogy az elemzõk által egyébként régóta várt tranzakciós illeték felemelése különösebben nem fogja rontani a bankok eredményét. Helyette viszont a lakosságnál csapódik le ez az adónem.
Megszûnhet az MSCI Magyarország Index?
Mint azt a Napi Gazdaság korábban megírta, a hétfõi döntés következtében Magyar Telekomnál jelentõsen csökken a részvényenkénti fair érték, ami tõzsdei szempontból azért is különösen veszélyes, mert ha 330-340 forint (részvényenként 1,518 dollár) közelébe esik az árfolyam, akkor kikerülhet a Telekom az MSCI Magyarország indexbõl, és így a feltörekvõ piaci indexbõl is. Ez pedig akár a teljes MSCI Magyarország index megszûnéséhez vezethet, hiszen a Richter tavaly novemberi kiesése miatt csak két részvény maradna bent, a szabályok szerint így viszont nem mûködhet ország index. Így tehát az OTP és a Mol is kiesne a feltörekvõ piaci indexbõl a legrosszabb szcenárió szerint - hívja fel a figyelmet az Equilor, amely szerint a Magyar Telekom számára 2-4, és az OTP Banknak nagyjából plusz 10 milliárd forint közvetlen adóterhet jelentenek a hétfõi bejelentések.Megadóztatják a TBSZ-t
Kérdéses viszont a kamatjövedelmekre tervezett 6 százalékos eho-kulcs hatása, hiszen ezzel így összességében a kamatadó 22 százalékra emelkedik. Mint arra lapunk figyelmét Tóth Gergely, a Buda-Cash brókerház elemzõje külön felhívta: a jelenlegi törvényjavaslat nem tesz kivételt a tartós befektetési (TBSZ) vagy a nyugdíj-elõtakarékossági számlákra (nyesz), amelyekbõl származó kamatjövedelem eddig adómentes volt. Vagyis itt lesz most egy 6 százalékos kulcs.
A bankbetéteseknek mindenképpen rossz hír a kamatadó megemelése, hiszen eleve egy csökkenõ kamatkörnyezetben elveszítheti a bankbetét a vonzását, bár - teszi hozzá Tóth - a törvényjavaslat szerint az államkötvények után kifizetett kamatjövedelem is adóköteles lesz, így a két megtakarítási forma közötti versenyt ez önmagában nem torzítja, csak akkor, ha a konkrét törvény az állampapírokra kivételt helyezne. Ha ez megtörténik, akkor a háztartások megtakarításáért folyó verseny újabb fejezetet vehet, és az állam elszívó hatása erõsebben érvényesülne.
Negatív a nyereségre
Tóth szerint a bank nyereségére ugyanakkor biztosan negatívan hatnak az intézkedések, hiszen éppen az OTP rendelkezik a betéti piacon azzal a domináns helyzettel, ami nem is kizárólag a versenyre, hanem a lakosság jövedelmi helyzetére, illetve az egyéb megtakarítási lehetõségek attraktivitására érzékeny. A Buda-Cash egyenlõre tartja az elsõ negyedéves publikációt követõen kiadott 5800 forintos célárát, de mint azt a brókerház elemzõje ehhez hozzáteszi: benne van a pakliban, hogy ezt revideálni kell. Fõleg, mivel a cég brókerei nem fundamentális, hanem piaci alapon inkább az 5500 forint körüli fair árat látják egyelõre igazoltnak.
Tóth azt mondja, hogy a bankban megmaradt a felértékelõdési erõ, mivel régiós összevetésben továbbra is komoly, mintegy 30 százalékos diszkonttal forognak a papírjai. Igaz, ennek oka éppen az a hektikus gazdaságpolitikai környezet, ami folyamatosan kockázatokat jelent a bank jövedelmezõségére. Ilyen például a mostani Varga csomag is. A Buda-Cash egyenlõre tartja az év végi 140 milliárd forintos nettó eredményvárakozását is, de ezzel kapcsolatban is most a lefelé mutató kockázatok erõsödtek meg.
Újabb bankadó
Amit viszont biztosan nem fog tudni áthárítani az ügyfelekre, az az állam által idén átvett, illetve részben törlesztett önkormányzati adósságállományra kivetésre kerülõ 7 százalékos bankadó - mondja Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzõje. Az elemzõ úgy számolja, hogy az OTP esetében ez az idei évre egy 17-18 milliárd forintos, vagyis részvényenként 60 forintos egyszeri tételt jelenthet. Ez önmagában nem olyan sok, bár a többi intézkedéssel együtt azért nem véletlenül érezte meg a bank árfolyama a befektetõi meglepettséget.
A tranzakciós illeték megemelését Gabler szerint is át tudja hárítani a bank az ügyfelekre, ám az önkormányzati adósságra tervezett bankadót nem, azt ki kell fizetni. Mindezek ellenére a bank fair értéke magas, ami miatt nem indokolt a tartós esés, sõt a délutáni kereskedésben vissza is kezdett korrigálni az árfolyam a napközbeni mélypontról.
A részvényenkénti könyvszerinti értéke az OTP-nek 5500 forint, és nem sok fundamentum indokolja, hogy ez alatt kereskedjenek a részvényekkel, ezért Gabler is lát felülértékelési potenciált a bankban. Mint mondja, különösen a céltartalékolás terén teljesíthet jól az OTP, ami bõven kompenzálhatja a többlet terhet. Ami még a fundamentumokat illeti, negatívan hat a csökkenõ hazai kamatkörnyezet, ami szûkíti az itt elérhetõ hozamokat, viszont a bank emiatt feltehetõen növeli majd a külföldi hitelkihelyezést, ami viszont továbbra is magas kamatmarzsokat, vagyis a hazai szûkülõ kamateredmény kompenzációját teszi lehetõvé.
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.