Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Snowden: A britek még az amerikaiaknál is rosszabbak


A brit kormány kommunikációs figyelõszolgálata (GCHQ) a nemzetközi telefonos és internetes adattovábbító kábelhálózatok forgalmát is rögzíti, és így globális szinten rálát magánszemélyek elektronikus adatforgalmára, az így gyûjtött információkat pedig megosztja a hasonló profilú amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) – írta péntek este megjelent cikkében a The Guardian.


A vezetõ baloldali brit napilap online kiadásának írása szerint ez az értesülés is attól az egykori CIA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hetekben információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és a The Washington Postnak az amerikai és a brit kormány titkos adatgyûjtési tevékenységérõl.

A 29 éves Edward Snowden – aki idõközben Hongkongba menekült – hatalmas mennyiségû dokumentumot adott át a két lapnak az NSA és a GCHQ egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt adatgyûjtési programjáról.

A The Guardian által pénteken megszellõztetett újabb bizalmas iratok tanúsága szerint a brit szolgálat hatalmas mennyiségû adatot figyel és rögzít a globális száloptikás kábelrendszerre rácsatlakozva egy új technológia segítségével. A rögzített adatokat a GCHQ 30 napig tárolja, hogy szakértõi szortírozhassák és elemezhessék a befutott információkat.

Ez a mûvelet a brit lapnak átadott értesülések szerint mintegy másfél éve folyik. A GCHQ 300, az NSA 250 szakértõt állított rá az adatok kiértékelésére.
Simogatás
Washington okosan tette, hogy nem gyakorolt nyíltan nyomást Hongkong kormányzatára és Pekingre az amerikai titkos adatgyûjtés kiszivárogtatójának ügyében, ahogyan Peking is okosan teszi, hogy amennyire tud, a háttérben marad – írták a Global Times címû kínai napilap csütörtöki kommentárjában.

A The Guardian szerint az így rögzített adatok között telefonhívások, email-üzenetek, a Facebook közösségi portálon eszközölt bejegyzések szerepelnek, sõt az is, hogy az egyes internethasználók az elmúlt idõszakban milyen honlapokat töltöttek le.

Snowden a The Guardiannek nyilatkozva kijelentette: a GCHQ és az NSA tevékenysége „az emberiség történetének legnagyobb megfigyelési mûvelete”. „Ez nemcsak amerikai probléma, Nagy-Britannia is hatalmas mértékben benne van ebben ... a GCHQ még rosszabb is, mint az amerikaiak” – idézte Snowdent pénteken a brit lap.
600 millió

A The Guardian ugyanakkor megszólaltatott egy névtelenül nyilatkozó, „a hírszerzés világában jártas” forrást is, aki elmondta, hogy az adatgyûjtés megfelelõ biztosítékok alkalmazásával, törvényes módon zajlik, és az így nyert információk segítségével jelentõs áttörést sikerült elérni a súlyos bûncselekmények felderítésében és megelõzésében.

A The Guardiannek átadott újabb dokumentumok tanúsága szerint a GCHQ tavaly már naponta 600 millió „telefonos esemény” kezelésére volt képes az alkalmazott technológiával, kétszáznál több száloptikás kábel forgalmát figyelte, és ezek közül egyszerre legalább 46-nak az adatforgalmát tudta feldolgozni.
Obama az NSA védelmére kelt

A Google az amerikai alkotmány szólásszabadságot szavatoló elsõ kiegészítésére hivatkozva arra kérte az Egyesült Államok külföldi hírszerzését felügyelõ bíróságot (FISC), engedélyezze számára annak külön közlését, hogy a szövetségi szervek hány alkalommal kérték tõle a felhasználói adatok felfedését a Nemzetbiztonsági Ügynökség által folytatott internet-megfigyelési program keretében.



Barack Obama védelmébe vette az NSA kémprogramjait a PBS amerikai tévécsatornának adott, helyi idõ szerint hétfõn sugárzott interjúban.
Link

Hozzaszolasok


#1 | postaimre - 2013. June 22. 07:29:47
Behálózták a világot a Nagy Testvérek
A világban egy sor kormány feltûnõ visszafogottsággal reagált az amerikai adatgyûjtésrõl szóló hírekre. Még Kína is nagyon óvatosan nyilatkozott az ügyben, s érezhetõen Peking számára is kellemetlen, hogy a kiszivárogtató Edward Snowden éppen Hongkongban lelt menedékre.


Az óvatosság oka az, hogy több ország tart fenn az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséghez (NSA) hasonló, az internetes adatgyûjtésre specializálódott hivatalt. Ezek persze nem hasonlíthatóak a több tízezer munkatársat foglalkoztató NSA-hoz, de a cél itt is ugyanaz: mindent tudni mindenkirõl.
A világban több ország mûködtet az NSA-hoz hasonló titkosszolgálatot, köztük Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kanada. Ami Nagy-Britanniát illeti, a Kormányzati Kommunikációs Fõhadiszállás (GCHQ) a brit hírszerzõ ügynökségek egyike, s az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági stratégiája alapján, törvényileg szabályozott módon a belföldi biztonságra és elhárításra szakosodott ügynökséggel (MI5) és a külföldi hírszerzéssel (MI6) szoros együttmûködésben tevékenykedik.

HIRDETÉS


E tevékenység történelmi idõkre nyúlik vissza, emlékeztetett összeállításában az ITV, már Oliver Cromwell aláírt egy törvényt, amely engedélyezte bizonyos levelek felnyitását, "veszélyes és gonosz tervek" felderítése céljából. A modern GCHQ közvetlenül a külügyminiszternek jelent, s együttmûködik a kül- és a védelmi minisztériummal egyaránt. Az elektronikus hírszerzés központja a gloucesterhire-i Cheltenhamben található, s az ügynökség honlapja szerint 5300 alkalmazottat foglalkoztat. Már az elsõ és a második világháború idején nagy fontosságot tulajdonítottak annak, ha el tudták fogni és megfejtették az ellenség titkos táviratait. 1917-ben például a német külügyminiszter egy elfogott táviratából tudták meg, hogy Berlin Mexikónak ígért három amerikai államot (Arizona, Új-Mexikó és Texas), ha Németország oldalán lépnek be a háborúba. Legendás történet a második világháború idején a németek Enigma kódjának feltörése. Akkor tízezer ember dolgozott a kódfejtésen, s Winston Churchill napi jelentést kért a megfejtett üzenetekrõl.

Az amerikai NSA Prism programjának leleplezése nyomán a Guardian brit lap adott elõször hírt arról, hogy a GCHQ ügynökség közvetlenül együttmûködik az amerikaiak elektronikus adatgyûjtési programjával. A cheltenhami központ kapacitásai elvileg alkalmasak valamennyi Nagy-Britanniában használt mobiltelefon lehallgatására, de ezeket a kapacitásokat csak terrorista tevékenység gyanúja, súlyos bûnügy elkövetése esetén vetik be. (A 7/7-es londoni metrórobbantásokat azonban a rendszernek nem sikerült elõre jelezni.) A GCHQ mûködését az 1994-es brit hírszerzési törvény szabályozza. A brit elektronikus kémközpont az amerikai NSA-hoz hasonlóan automatikusan monitorozza a gyûjtött metaadatokat, s riaszt, amikor valahol "szokatlan aktivitást", felpörgõ kommunikációs tevékenységet észlel.Ezek a "zajok", amelyek alapján idõnként a terrorriasztás szintjét megemelték. Az átfogó monitorozást nem tippadás vagy gyanú alapján kezdik el, hanem folyamatosan végzik. David Cameron brit kormányfõ és William Hague külügyminiszter egyaránt hangsúlyozta, hogy a GCHQ tevékenységet teljes mértékben törvényes.

Jónéhány éve nyilvánosságra került már az ECHELON program létezése, amelyben a brit elektronikus hírszerzés is komoly részt vállalt. A globális elektronikus felderítési rendszer központja Németországban volt, München közelében, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség tartotta fenn, együttmûködésben Nagy-Britanniával, Kanadával, Ausztráliával és Új-Zélanddal. Az ECHELON-t még az 1960-as években hozták létre, és az akkori szovjet blokk államai ellen irányult, a Szovjetunió és a kelet-európai államok elektronikus üzeneteit, telefonhívásait, telex- és faxüzeneteit monitorozták. Fogták a mikrohullámú jeleket, figyelték a mûholdas kommunikációt, de még a kézi kapcsolású telefonközpontokat is. Brit újságírók írtak arról az 1990-es években, hogy az Egyesült Államok már inkább üzleti titkok kikémlelésére, nem pedig katonai vagy diplomáciai célokra használja a rendszert. Az NSA 2002-ben jelentette be, hogy lezárja az ECHELON-t.

A német hírszerzés, a BND vezetõje, Gerhard Schindler éppen tavaly mondta el a parlament titkosszolgálati bizottságának, hogy olyan titkos programot dolgoznak ki, amellyel jelentõs mértékben fejlesztenék az internetes adatgyûjtést. A BND-nek ehhez 100 millió eurós forrásra van szüksége, s száz személyt vesznek fel a "technikai felderítés" nevû részlegbe. A BND történetének egyik legjelentõsebb modernizálásáról van szó. A tervek szerint 2018-ig ezt a részleget egyfajta "Mini NSA-vá" fejlesztenék - írja a Der Spiegel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy eddig nem ellenõrizték volna a digitális tartalmakat. A törvények szerint a BND azokat a kommunikációkat felügyelheti, amelyeknek külföldi vonatkozásai vannak, beleértve akár egy külföldre történt telefonhívást éppúgy, mint csetelést a Facebook-on, vagy email forgalmat. Nem a teljes kommunikációt érintheti a megfigyelés, hanem annak csak húsz százalékát. Az adatokat a pullachi központban dolgozták fel.

Emberhiány miatt azonban a felgyülemlett adatoknak csak töredékét, körülbelül öt százalékát tudják átvizsgálni. Hans-Peter Dietrich nem talál semmi kivetnivalót az internetes megfigyelésben: "Természetes, hogy a titkosszolgálatoknak mindenhol jelen kell lenniük az interneten, hogy a bûnözõk kommunikációját ellenõrizzék". Friedrich az NSA-t is védelmébe vette. Nem is csoda, hiszen gyakori az adatcsere az amerikai ügynökség és a BND között, s többször is igen fontos információt kapott Berlin feltételezett terroristákról. Bár Oroszország nagylelkûen felajánlotta Snowdennek, hogy befogadja õt, sok kifogása Moszkvának sem lehet az amerikai adatgyûjtéssel kapcsolatban. Az orosz parlament tavaly olyan törvényt fogadott el, amely lehetõvé teszi a Kreml számára az orosz internet totális ellenõrzését.

Nem kizárólag adatgyûjtésrõl, emailek, csetek megfigyelésérõl van szó, hanem azon honlapok netrõl való eltûntetésérõl, amelyeket a kormányzat szélsõségesnek vél. Az ellenzék úgy vélte, ezzel még korlátlanabbá válik a Kreml hatalma, s még könnyebben léphet fel az ellenzéki politikusokkal szemben. Eric King, a Privacy International emberi jogi szervezet egyik vezetõje akkor elmondta, az úgynevezett Deep Packet Inspection technológia révén "az állam minden felhasználó adatforgalmát felügyelheti, ellenõrizheti azt, milyen honlapokat látogatott, bele tud olvasni elektronikus levelezésébe, másolatokat készíthet ezekrõl, sõt, esetenként akár módosíthatja is azt".

A kínai sajtó ugyan ünnepelte Snowdent, de az állami vezetés már jóval óvatosabb volt az ügy kapcsán. Nem is csoda, hiszen az országban a közösségi hálózatokat is önálló iroda felügyeli. A kínai nagy tûzfal minden a kormányzatnak nem tetszõ tartalmat is kiszûr. A kínai hackerprogram is világhíressé vált, s ez volt az egyik fõ témája Barack Obama amerikai elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-ping kaliforniai informális találkozójának. Bár adatok arról nincsenek, hogy a kínai titkoszolgálat hogyan felügyeli a felhasználók internetes kommunikációját, aligha tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, külön olyan részleg is létezik, amely csak az adatgyûjtéssel foglalkozik.

Kanada: az amerikai mintát követik

Snowden leleplezései nyomán kiderült, a kanadai elektronikus hírszerzés nagymértékben az amerikai NSA mintáját követi. A Globe and Mail címû lap tette közzé, hogy Peter Mackay kanadai védelmi miniszter még 2011-ben hasonló elektronikus megfigyelési programot hagyott jóvá. A kanadaiak titkos központja a Kanadai Kommunikációs Biztonsági Szervezet (CSEC) az NSA-hoz hasonlóan ellenõrzi az elektronikus kommunikáció metaadatait. Az amerikai Prism-hez hasonló megfigyelési programot eredetileg 2005-ben hozták létre, az akkori védelmi miniszter, Bill Graham utasítására, a CSEC a mindenkori védelmi miniszternek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A CBC News beszámolója szerint a kanadai központ ellenõriz minden külföldrõl érkezõ elektronikus kommunikációt, s próbálja védeni a belsõ információáramlást.

A CSEC elõdje még a hidegháborús idõkben jött létre, az 1941-ben létrehozott "kutatási egységet 1946-ban "kommunikációs egységgé nevezték át, majd 1975-ben kapta a Kommunikációs Biztonsági Szervezet nevet. A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követõen Kanada is megerõsítette az elektronikus megfigyelést, a CSEC ügynökeinek létszámát megduplázták, s szélesebb körû felhatalmazást kaptak a 2001-es antiterrorista törvény értelmében. A törvény engedélyezte, hogy minden olyan kommunikációt megfigyeljenek, amely külföldrõl indul, vagy külföldre irányul. A CSEC-nél jelenleg mintegy kétezer alkalmazott dolgozik, s a szervezet szóvivõje a CNC Newsnak elmondta: éves költségvetése mintegy 422 millió kanadai dollárt tesz ki.

A CSEC által gyûjtött metaadatok között gyûjtik a tárcsázott és beérkezett hívások esetében a telefonszámokat, a hívások idõtartamát, az e-mail címeket és az IP-címeket, ahonnan a levelek érkeztek. A hívások és a levelek konkrét tartalmával nem foglalkoznak. Kanada az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Ausztráliával és Új-Zélanddal osztja meg információit. A kanadai kormányzat a nemzetvédelmi törvénybe építette bele a biztosítékot: a törvény szerint kanadai állampolgárokat vagy Kanadában tartózkodókat nem érint a megfigyelés. Az együttmûködõ öt állam - Five Eyes, azaz Öt Szem - nem kéz kezet mos alapon mûködik, azaz, az amerikaiak nem kérik a kanadaiaktól, hogy õk figyeljék az amerikai állampolgárokat és fordítva.

Közbelépett az alkotmánybíróság

Franciaországban a terrorizmus elleni harc jegyében 2006. január 23-án vezették be az internetes adatgyûjtést. Ezeket az adatokat a 2006/24/CE nevû törvény szerint egy évig tárolhatják. A szabályozás alapján nemcsak a kommunikációt figyelhetik meg, azonosíthatják a kommunikáció szereplõit, annak helyét, és így tovább. Csak bírói jóváhagyással indítható eljárás az internetes adatgyûjtés alapján. Hollandiában másfél éves adattárolást javasolt a kormány, a parlament azonban szakértõkkel való konzultációkat követõen csak egy évet hagyott jóvá.

Bulgáriában már kis bûncselekményeknél is felhasználhatóak az internetes megfigyelés során szerzett adatok, amelyekhez közvetlenül hozzájuthat a szófiai belügyminisztérium. Romániában az alkotmánybíróság 2009-ben alkotmányellenesnek minõsítette az adatgyûjtést, Csehországban szintén. A taláros testület szerint ugyanis ezzel megsértenék az emberek magánszféráját. Szerbiában most dolgozzák ki a digitális adatforgalom ellenõrzésére vonatkozó javaslatot - számolt be errõl a minap a Danas címû lap. Az adatokhoz a titkosszolgálat juthat hozzá.

Ötven terrorakciót lepleztek le

Több példát is felhozott az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója, Keith B. Alexander tábornok a washingtoni képviselõház hírszerzési bizottságának keddi ülésén, amelyek alátámasztják a széleskörû adatgyûjtés indokoltságát. Alexander tábornok már korábban, egy szenátusi meghallgatáson is hangsúlyozta, nagymértékben a Prism programnak köszönhetõ, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta több mint ötven nagy terrorakciót sikerült a tervezés fázisában meghiúsítani, ezek közül legalább tizet az Egyesült Államok területén.

Leleplezték például egy San Diego-i csoport pénzátutalásait szomáliai szélsõségeseknek, az elkövetõket már el is ítélték. Az amerikai hírszerzés tudomást szerzett arról, hogy egy csoport a New York-i tõzsde felrobbantását tervezi, de a résztvevõket végül nem vádolták meg. Az NSA igazgatója ugyanakkor azt is elmondta, hogy felülvizsgálják a leginkább bírált tevékenységüket, a telefonos adatgyûjtési programot, s elképzelhetõ, hogy a jövõben csak akkor kérik el a telefontársaságoktól, ha valamilyen konkrét gyanú ezt szükségessé teszi.

Twitter-felhasználók célkeresztben

Törökországban a kormányzat szemében is egyre inkább szálkát jelentenek a közösségi hálózatok. A nagyvárosokban megrendezett tüntetéseket ugyanis ezeken keresztül szervezték - csakúgy, mint az arab tavasz idején Egyiptomban, vagy Tunéziában. Különösen a Twittert használják gyakran a megmozdulások résztvevõi. Recep Tayyip Erdogan múlt hét elején meg is nevezte, mit tart a török társadalomra leselkedõ legnagyobb veszélynek: a Twittert. Ezt követõen a mikroblog több tucatnyi felhasználóját vették õrizetbe "tudatos álhírterjesztés" vádjával, ami azért arra utal, hogy Törökországban sem nevezhetõ teljességgel szabadnak a világháló használata.

A napokban a kormányzat bejelentette, olyan törvényt kíván elfogadni, amellyel jobban ellenõrizhetik a közösségi oldalak felhasználóit. Muammar Güler belügyminiszter azt közölte, hogy a szolgáltatókkal próbálnak e téren együttmûködni. Abdullah Gül államfõ ugyanakkor azt közölte, nem engedi meg azt, hogy "boszorkányüldözést" folytassanak a Twitter felhasználóival szemben. Erdogannal szemben az elnök rendszeresen használja a mikroblogot, sok követõre tett szert.
http://www.nepszava.hu/articles/artic...?id=655619
#2 | No Shadow Government - 2013. June 22. 08:11:18
I support Edward Snowden!
Eszembe jutott róla a Rammstein-Amerika címû száma "We're all living in Amerika,
Amerika,ist wunderbar."
Ist wunderbar,gyererkek...... s_*_ezt
#3 | kukackac - 2013. June 23. 11:15:19
fbcdn-sphotos-h-a.akamaihd.net/hphotos-ak-ash4/1002231_506933249375393_708632327_n.jpg

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték