Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Na itt van nektek a patika-államosÃtás!
Tárt karokkal várják az államot a patikusok
A kormány azt szeretné, ha minden patika az ott dolgozó gyógyszerész tulajdonába kerülne, ahol pedig ez nem sikerül, ott az állam veszi meg a patikát. Az állam akár a gyógyszertárak harmadában is tulajdonrészt szerezhet, és több patikus szerint Ãgy könnyen befolyásolni tudja majd az egész piacot. A saját patikával nem rendelkezõ gyógyszerészek közel sokan kifejezetten örülnének, ha ismét állami alkalmazottak lennének, mert szerintük Ãgy kevesebb a felelõsség, de nem lennének rövid pórázon.
"Visszatér a kommunizmus a patikákba, de ez nem is baj nekünk" - fakadt ki egy veszprémi gyógyszerész, mégis örül a kormány legújabb javaslatának. A parlament jövõ héten szavaz arról az indÃtványról, amely lehetõvé teszi, hogy az állam több száz patikába bevásárolja magát a következõ években.
A kormány eddig sem titkolta, hogy teljesen vissza akarja fordÃtani a Gyurcsány-kormány alatt elindult patikaliberalizációt. A 2006-os törvény tette lehetõvé, hogy gyakorlatilag bármilyen üzleti befektetõ gyógyszertárat nyisson Magyarországon. Orbán Viktor tavaly nyáron egy zuglói patikában viszont kijelentette, hogy "Magyarország érdeke, hogy a gyógyszertárak a patikusok tulajdonában legyenek".
Ezek után nem volt meglepõ, hogy a parlament törvénybe foglalta: egy patika gyógyszerészének 2014. január 1-tõl 25 százalékos, 2017. január 1-tõl pedig 50 százalékos tulajdonrészt kell szereznie a patikáját üzemeltetõ vállalkozásban. A Magyarországon mûködõ 2330 közforgalmú gyógyszertár közül jelenleg 352-ben nincs meg az 50 százalékos gyógyszerészi tulajdon, és 487 patikában nincs meg a 25 százalékos arány. Vagyis a patikák harmadát kapásból érinti a változtatás.
hirdetés
A gyógyszerhez ért, az üzlethez nem
A patikusok döntõ többségének viszont nincs pénze arra, hogy megvegyen egy nagyobb üzletrészt. "Volt egy patikám, a gatyám ráment, tönkre is mentem, nem tudnám kifizetni még egyszer" - mondta egy patikaláncnál dolgozó budapesti üzletvezetõ, aki hozzátette, hogy kedve sincsen újra vállalkozni. Egyszer ugyanis már bebizonyosodott, hogy a gyógyszerhez ért, az üzlethez nem.
A kormány ugyan kidolgozott egy állami hitelprogramot, illetve egy másik, állami tõkebefektetési konstrukciót, de a visszajelzések és a felmérések szerint ez nem annyira sikeres. A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet tavaszi felmérése szerint az érintettek közül megkérdezett gyógyszerészek 63 százaléka azt mondta, hogy nem rendelkezik saját tõkével, és csupán 4 százalék mondta, hogy hajlandó lenne hitelt felvenni.
Orbán Viktor tavalyi látogatása a zuglói Róna Patikában
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Ezért következett az újabb lépés. Az Emberi Erõforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön egy olyan módosÃtó javaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely kimondja: ha a gyógyszerész nem jelentkezik a tulajdonrészért, az államnak elõvásárlási joga van. Vagyis az állam könnyen bevásárolhatja magát érintett több száz patikába. A miniszter késõbb rendeletben állapÃtja majd meg, mit kezd a kormány az Ãgy megvásárolt tulajdonrésszel. A mostani módosÃtásból annyi derül ki, hogy három éven belül az állam megpályáztatja a tulajdonrészt, de nem tudni, milyen körben.
Az állam nem tart rövid pórázon
Több patikaláncban dolgozó gyógyszerész is elismerte, könnyebbséget jelentene neki, ha a jövõben ismét állami alkalmazott lenne, és nem a mostani profitorientált tulajdonos diktálna neki. "A tulajdonos képviselõje állandóan a nyakunkra jár, magyarázkodnom kell, miért nem fogy egy bizonyos gyógyszerbõl, meghatározza, mibõl rendelhetek, és mibõl nem" - panaszkodott egy budapesti patikus. Amikor a rendszerváltás elõtt állami alkalmazott volt, akkor nem volt "rövid pórázon", nem ellenõrizték annyira, és visszasÃrja ezt az idõszakot, Ãgy õ biztosan nem vásárolja be magát a gyógyszertárába.
Egy veszprémi patikus szintén kellemesebb tulajdonosnak tartotta az államot, de tart attól, hogy a késõbbiekben mit kezd a kormány a patikáival. "Nem lenne jó, ha a trafikokhoz hasonlóan késõbb a háttérben újraosztanák a piacot" - mondta.
Egy debreceni patikus viszont a mostani helyzet elõnyeit sorolta: "nem kell foglalkozonom az üzleti döntésekkel, nem kell agyalnom az arculaton, nem kell vizslatnom a havonta megjelenõ gyógyszer-akciók után". A patikus elégedett a mostani helyzettel, és kizárta, hogy a patika többségi tulajdonosa legyen. Szerinte önmagában egy patikát irányÃtani veszteséges, Ãgy csak a nagyon frekventált helyen lévõ gyógyszertárakban lehet keresni ezen.
Az állam könnyebben beavatkozhat
A patikusok szerint a patikaláncok elõnyei, hogy sok készÃtményt rendelnek, Ãgy alacsonyabb árakat tudnak kialkudni és nagyobb árréssel tudják eladni a gyógyszereket. Ezt ugyanakkor több gyógyszerész szerint az állam is meg tudja tenni, ha összehangolja a patikái mûködését. A patikusok szerint a betegek a tulajdonosváltásból ideális esetben nem vesznek észre semmit. Egyikük szerint viszont ha az állam több száz gyógyszertárhoz jut, akkor "könnyebben beavatkozhat a piac mûködésébe, és akár a gyógyszerárakba is, gyógyszereket futtathat, más készÃtményt pedig eltüntethet a patikáiból".
Megkérdeztük az egészségügyi államtitkárságot is, hogy mi a kormány terve az állami tulajdonrészekkel, mibõl finanszÃrozza a vásárlást, és a becslésük szerint hány patika kerülhet az államhoz, de a törvény elfogadásáig nem kÃvántak nyilatkozni. Az államtitkárság szûkszavúan csak annyit Ãrt: "a módosÃtás célja a gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdon növelésének elõsegÃtése, ezáltal a gyógyszertárak mûködésében a szakmai szempontok érvényesülésének és a magas szÃnvonalú gyógyszerellátásnak a további elõmozdÃtása".
Link
A kormány azt szeretné, ha minden patika az ott dolgozó gyógyszerész tulajdonába kerülne, ahol pedig ez nem sikerül, ott az állam veszi meg a patikát. Az állam akár a gyógyszertárak harmadában is tulajdonrészt szerezhet, és több patikus szerint Ãgy könnyen befolyásolni tudja majd az egész piacot. A saját patikával nem rendelkezõ gyógyszerészek közel sokan kifejezetten örülnének, ha ismét állami alkalmazottak lennének, mert szerintük Ãgy kevesebb a felelõsség, de nem lennének rövid pórázon.
"Visszatér a kommunizmus a patikákba, de ez nem is baj nekünk" - fakadt ki egy veszprémi gyógyszerész, mégis örül a kormány legújabb javaslatának. A parlament jövõ héten szavaz arról az indÃtványról, amely lehetõvé teszi, hogy az állam több száz patikába bevásárolja magát a következõ években.
A kormány eddig sem titkolta, hogy teljesen vissza akarja fordÃtani a Gyurcsány-kormány alatt elindult patikaliberalizációt. A 2006-os törvény tette lehetõvé, hogy gyakorlatilag bármilyen üzleti befektetõ gyógyszertárat nyisson Magyarországon. Orbán Viktor tavaly nyáron egy zuglói patikában viszont kijelentette, hogy "Magyarország érdeke, hogy a gyógyszertárak a patikusok tulajdonában legyenek".
Ezek után nem volt meglepõ, hogy a parlament törvénybe foglalta: egy patika gyógyszerészének 2014. január 1-tõl 25 százalékos, 2017. január 1-tõl pedig 50 százalékos tulajdonrészt kell szereznie a patikáját üzemeltetõ vállalkozásban. A Magyarországon mûködõ 2330 közforgalmú gyógyszertár közül jelenleg 352-ben nincs meg az 50 százalékos gyógyszerészi tulajdon, és 487 patikában nincs meg a 25 százalékos arány. Vagyis a patikák harmadát kapásból érinti a változtatás.
hirdetés
A gyógyszerhez ért, az üzlethez nem
A patikusok döntõ többségének viszont nincs pénze arra, hogy megvegyen egy nagyobb üzletrészt. "Volt egy patikám, a gatyám ráment, tönkre is mentem, nem tudnám kifizetni még egyszer" - mondta egy patikaláncnál dolgozó budapesti üzletvezetõ, aki hozzátette, hogy kedve sincsen újra vállalkozni. Egyszer ugyanis már bebizonyosodott, hogy a gyógyszerhez ért, az üzlethez nem.
A kormány ugyan kidolgozott egy állami hitelprogramot, illetve egy másik, állami tõkebefektetési konstrukciót, de a visszajelzések és a felmérések szerint ez nem annyira sikeres. A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet tavaszi felmérése szerint az érintettek közül megkérdezett gyógyszerészek 63 százaléka azt mondta, hogy nem rendelkezik saját tõkével, és csupán 4 százalék mondta, hogy hajlandó lenne hitelt felvenni.
Orbán Viktor tavalyi látogatása a zuglói Róna Patikában
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Ezért következett az újabb lépés. Az Emberi Erõforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön egy olyan módosÃtó javaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely kimondja: ha a gyógyszerész nem jelentkezik a tulajdonrészért, az államnak elõvásárlási joga van. Vagyis az állam könnyen bevásárolhatja magát érintett több száz patikába. A miniszter késõbb rendeletben állapÃtja majd meg, mit kezd a kormány az Ãgy megvásárolt tulajdonrésszel. A mostani módosÃtásból annyi derül ki, hogy három éven belül az állam megpályáztatja a tulajdonrészt, de nem tudni, milyen körben.
Az állam nem tart rövid pórázon
Több patikaláncban dolgozó gyógyszerész is elismerte, könnyebbséget jelentene neki, ha a jövõben ismét állami alkalmazott lenne, és nem a mostani profitorientált tulajdonos diktálna neki. "A tulajdonos képviselõje állandóan a nyakunkra jár, magyarázkodnom kell, miért nem fogy egy bizonyos gyógyszerbõl, meghatározza, mibõl rendelhetek, és mibõl nem" - panaszkodott egy budapesti patikus. Amikor a rendszerváltás elõtt állami alkalmazott volt, akkor nem volt "rövid pórázon", nem ellenõrizték annyira, és visszasÃrja ezt az idõszakot, Ãgy õ biztosan nem vásárolja be magát a gyógyszertárába.
Egy veszprémi patikus szintén kellemesebb tulajdonosnak tartotta az államot, de tart attól, hogy a késõbbiekben mit kezd a kormány a patikáival. "Nem lenne jó, ha a trafikokhoz hasonlóan késõbb a háttérben újraosztanák a piacot" - mondta.
Egy debreceni patikus viszont a mostani helyzet elõnyeit sorolta: "nem kell foglalkozonom az üzleti döntésekkel, nem kell agyalnom az arculaton, nem kell vizslatnom a havonta megjelenõ gyógyszer-akciók után". A patikus elégedett a mostani helyzettel, és kizárta, hogy a patika többségi tulajdonosa legyen. Szerinte önmagában egy patikát irányÃtani veszteséges, Ãgy csak a nagyon frekventált helyen lévõ gyógyszertárakban lehet keresni ezen.
Az állam könnyebben beavatkozhat
A patikusok szerint a patikaláncok elõnyei, hogy sok készÃtményt rendelnek, Ãgy alacsonyabb árakat tudnak kialkudni és nagyobb árréssel tudják eladni a gyógyszereket. Ezt ugyanakkor több gyógyszerész szerint az állam is meg tudja tenni, ha összehangolja a patikái mûködését. A patikusok szerint a betegek a tulajdonosváltásból ideális esetben nem vesznek észre semmit. Egyikük szerint viszont ha az állam több száz gyógyszertárhoz jut, akkor "könnyebben beavatkozhat a piac mûködésébe, és akár a gyógyszerárakba is, gyógyszereket futtathat, más készÃtményt pedig eltüntethet a patikáiból".
Megkérdeztük az egészségügyi államtitkárságot is, hogy mi a kormány terve az állami tulajdonrészekkel, mibõl finanszÃrozza a vásárlást, és a becslésük szerint hány patika kerülhet az államhoz, de a törvény elfogadásáig nem kÃvántak nyilatkozni. Az államtitkárság szûkszavúan csak annyit Ãrt: "a módosÃtás célja a gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdon növelésének elõsegÃtése, ezáltal a gyógyszertárak mûködésében a szakmai szempontok érvényesülésének és a magas szÃnvonalú gyógyszerellátásnak a további elõmozdÃtása".
Link
Hozzaszolasok
#1 |
monguzking
- 2013. June 22. 18:34:21
#2 |
kincses
- 2013. June 22. 18:55:46
#3 |
postaimre
- 2013. June 22. 19:22:14
#4 |
kincses
- 2013. June 22. 19:55:49
#5 |
Perje
- 2013. June 22. 20:28:40
#6 |
monguzking
- 2013. June 23. 05:31:02
#7 |
csillagosvenyen
- 2013. June 23. 09:38:42
#8 |
lalapapa
- 2013. June 24. 02:57:52
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték