Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mi történhetett? Sorra szivárognak a kÃnos iratok - felvétel
We steal secrets Рdokumentumfilm a WikiLeaksr̵l
Amikor az amerikai mozikban bemutatták a Lopjuk a titkokat: a WikiLeaks története (We Steal Secrets: The Story of WikiLeaks) cÃmû dokumentumfilmet, még senki sem gondolta, hogy különös aktualitása lesz a produkciónak. De az utóbbi idõk legnagyobb nemzetközi botránya – Edward Snowden kiszivárogtatása az amerikai hÃrszerzés digitális megfigyelésérõl – igazolja, hogy a WikiLeaks iskolát teremtett, követõi mindenütt akadnak. Az alapÃtó Julian Assange pedig ismét a figyelem középpontjába került.
Az Oscar-dÃjas Alex Gibney rendezõ olyan produkciókkal vÃvott ki korábban elismerést, mint az iraki, afganisztáni kÃnzásokat leleplezõ Taxi to the Dark Side vagy az Enron vállalat csalásait bemutató The Smartest Guy in the Room. Új filmjének elõkészÃtése nem indult simán; már a forgatás elõtt összetûzésbe került a rendezõ a központi figurával. Julian Assange „piaci értékének megfelelõen” egymillió dollárt akart a filmbeli interjúért. A kérés teljesÃthetetlen volt, Ãgy csak munkatársai, segÃtõi, hackerek, katonák, hÃrszerzõk szólalnak meg. Assange késõbb azzal védekezett, hogy amerikai propagandafilmben nem hajlandó megszólalni.
A WikiLeaks történetén keresztül a rendezõ egy idealista férfi felemelkedését és bukását állÃtja középpontba. A végeredmény egy negatÃv portré Julian Assange-ról, a nárcisztikus, pénzéhes, manipulatÃv kultikus vezérrõl, a kiszivárogtatás celebjérõl. Az, aki a hatalom titkainak leleplezését, az átláthatóságot tûzte ki célul, maga is tele van titokkal, ellentmondással, üldözési mániával – mondja a film.
Assange: olcsó motelszobától a reflektorfényig
A háborúellenes, a hatalom visszásságait feltárni akaró idealista csoport, az ausztrál internetes aktivista, Julian Assange vezetésével 2006-ban hozta létre a WikiLeakset. A hagyományos sajtóval ellentétben nem megszûrt tudósÃtásokkal, hanem eredeti dokumentumokkal akartak dolgozni. A névtelen források által „ellopott titkokat" azután feltettek honlapjukra, ahol mindenki hozzáférhetett. Elsõ nagy sikerüket az izlandi bankrendszer az államcsõdhöz vezetõ visszásságainak feltárásával érték el 2009-ben. Azután jött 2010-ben az afgán, majd a 400 ezer dokumentummal alátámasztott iraki háború leleplezése.
Bár akkor már nevük ismert volt, a csoport néhány számÃtógéppel dolgozott, nehéz körülmények között élt. Julian Assange elsõ nagy interjúi után összepakolta hátizsákját az olcsó motelban, aztán tovább utazott. Késõbb azonban felismerte, hogy a szabad információáramlás elvébõl nagyobb üzletet is lehet csinálni. Ezért a következõ akciót, a diplomata-táviratok kiadását már öt nagy újsággal - Guardian, New York Times, Le Monde, El Pais, Spiegel - együtt szenzációs beharangozás után hozta nyilvánosságra.
Julian Assange nemzetközi sztár, konferenciák, televÃzió-mûsorok visszatérõ vendége lett. Rajongók milliói követték, nõk rohantak utána. Ez lett a veszte Svédországban, amikor két hódolójával szexuális kapcsolatba került. A filmben megszólaló fiatal svéd nõk az óvszer nélküli szex miatt tettek ellene feljelentést. Nevetségesnek tartották a vádat, hogy CIA-ügynökök lennének, csupán jogaikat akarták érvényesÃteni.
A WikiLeaks-ranjongók dühödten Ãtélik el a karaktergyilkosságnak tartott filmet, mely – mondják – a hÃrnököt támadja, ahelyett, hogy magáról a mozgalom jelentõségérõl beszélne. Noha a film tényleg nem hõsként festi meg a nagy szivárogtatót, a negatÃv szenzáció is jól jön: Julian Assange ismét a középpontba került.
Link
Amikor az amerikai mozikban bemutatták a Lopjuk a titkokat: a WikiLeaks története (We Steal Secrets: The Story of WikiLeaks) cÃmû dokumentumfilmet, még senki sem gondolta, hogy különös aktualitása lesz a produkciónak. De az utóbbi idõk legnagyobb nemzetközi botránya – Edward Snowden kiszivárogtatása az amerikai hÃrszerzés digitális megfigyelésérõl – igazolja, hogy a WikiLeaks iskolát teremtett, követõi mindenütt akadnak. Az alapÃtó Julian Assange pedig ismét a figyelem középpontjába került.
Az Oscar-dÃjas Alex Gibney rendezõ olyan produkciókkal vÃvott ki korábban elismerést, mint az iraki, afganisztáni kÃnzásokat leleplezõ Taxi to the Dark Side vagy az Enron vállalat csalásait bemutató The Smartest Guy in the Room. Új filmjének elõkészÃtése nem indult simán; már a forgatás elõtt összetûzésbe került a rendezõ a központi figurával. Julian Assange „piaci értékének megfelelõen” egymillió dollárt akart a filmbeli interjúért. A kérés teljesÃthetetlen volt, Ãgy csak munkatársai, segÃtõi, hackerek, katonák, hÃrszerzõk szólalnak meg. Assange késõbb azzal védekezett, hogy amerikai propagandafilmben nem hajlandó megszólalni.
A WikiLeaks történetén keresztül a rendezõ egy idealista férfi felemelkedését és bukását állÃtja középpontba. A végeredmény egy negatÃv portré Julian Assange-ról, a nárcisztikus, pénzéhes, manipulatÃv kultikus vezérrõl, a kiszivárogtatás celebjérõl. Az, aki a hatalom titkainak leleplezését, az átláthatóságot tûzte ki célul, maga is tele van titokkal, ellentmondással, üldözési mániával – mondja a film.
Assange: olcsó motelszobától a reflektorfényig
A háborúellenes, a hatalom visszásságait feltárni akaró idealista csoport, az ausztrál internetes aktivista, Julian Assange vezetésével 2006-ban hozta létre a WikiLeakset. A hagyományos sajtóval ellentétben nem megszûrt tudósÃtásokkal, hanem eredeti dokumentumokkal akartak dolgozni. A névtelen források által „ellopott titkokat" azután feltettek honlapjukra, ahol mindenki hozzáférhetett. Elsõ nagy sikerüket az izlandi bankrendszer az államcsõdhöz vezetõ visszásságainak feltárásával érték el 2009-ben. Azután jött 2010-ben az afgán, majd a 400 ezer dokumentummal alátámasztott iraki háború leleplezése.
Bár akkor már nevük ismert volt, a csoport néhány számÃtógéppel dolgozott, nehéz körülmények között élt. Julian Assange elsõ nagy interjúi után összepakolta hátizsákját az olcsó motelban, aztán tovább utazott. Késõbb azonban felismerte, hogy a szabad információáramlás elvébõl nagyobb üzletet is lehet csinálni. Ezért a következõ akciót, a diplomata-táviratok kiadását már öt nagy újsággal - Guardian, New York Times, Le Monde, El Pais, Spiegel - együtt szenzációs beharangozás után hozta nyilvánosságra.
Julian Assange nemzetközi sztár, konferenciák, televÃzió-mûsorok visszatérõ vendége lett. Rajongók milliói követték, nõk rohantak utána. Ez lett a veszte Svédországban, amikor két hódolójával szexuális kapcsolatba került. A filmben megszólaló fiatal svéd nõk az óvszer nélküli szex miatt tettek ellene feljelentést. Nevetségesnek tartották a vádat, hogy CIA-ügynökök lennének, csupán jogaikat akarták érvényesÃteni.
A WikiLeaks-ranjongók dühödten Ãtélik el a karaktergyilkosságnak tartott filmet, mely – mondják – a hÃrnököt támadja, ahelyett, hogy magáról a mozgalom jelentõségérõl beszélne. Noha a film tényleg nem hõsként festi meg a nagy szivárogtatót, a negatÃv szenzáció is jól jön: Julian Assange ismét a középpontba került.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Klotild
- 2013. June 23. 13:19:15
#2 |
Perje
- 2013. June 23. 13:37:37
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték