Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A menekültek országa lettünk
Nagyon súlyos a hazai helyzet: Július 1-jétõl szigorítás jön
Július 1-jétõl alkalmazható a menekültügyi õrizet. Korábban is volt hasonló lehetõség, ám azt év elején eltörölték, emiatt megháromszorozódott a Magyarországra érkezõ menedékkérõk száma. A részleteket szabályozó kormányrendelet egy héttel a kérdéses idõpont elõtt jelent meg a Magyar Közlönyben.
Menekültek Debrecenben A Hajdú Online e képpel illusztrálta „Egyre riasztóbb a menekülttábor környéke" c. írását
Sötétedés után nem mer az utcára menni egy a debreceni menekülttábor közelében élõ helyi lakos, annyit randalíroznak és hangoskodnak ott a menedékkérõk – értesült a Heti Válasz Online.
A helyzet egy év elején életbe lépõ törvénymódosítás miatt fordult drámaira. Az Európai Unió menekültügyi biztosa, az ENSZ menekültügyi fõbiztossága, valamint különbözõ emberi jogi szervezetek kifogásolt fogalmaztak meg a korábbi magyar szabályozással szemben. Január 1-jéig ugyanis minden Magyarországra érkezõ, és itt menekültkérelmet beadó személyt idegenrendészeti õrizetbe vettek addig, amíg kérelmét el nem bírálták. A nemzetközi szervezetek szerint ez sértette az alapvetõ emberi jogokat, mondván, nem lehet vélelmezni, hogy minden menedékkérõ bûnözõ.
Január 1-je óta kérelme elbírálásáig minden menedékkérõ szabadon mozoghat. És mozog is, fõként Nyugat-Európa irányába. Merthogy hazánk továbbra sem számít a menedékkérõk célországának, ám a törvénymódosítás óta még az afrikai menekültek is hanyagolják a spanyolországi irányt, inkább a szerb-magyar határon próbálkoznak az Európai Unió területére jutni. A Heti Válasz Online információi szerint akadt olyan kérelmezõ, akit háromszor egymás után szedtek le a vonatról Hegyeshalomnál.
A január 1-ji törvénymódosítás híre világszerte villámgyorsan elterjedt, és ez ugrásszerû növekedés azonnal megmutatkozott a statisztikákban is. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megkeresésünkre közölte: míg 2012-ben egész évben összesen 2157 ember kért menekültstátust, addig 2013. június 17-ig 9807-en. (Érzékeltetésként: május végén ez a szám 7500 volt.) Fõként koszovói, pakisztáni, algériai, afgán és szír állampolgárok érkeznek Magyarországra – tették hozzá.
A bicskei menekülttáborban
Az adatok helyi viszonyok között még drasztikusabbak. Csongrád megyében idén már 6000 határsértõt fogtak el, majdnem kétszer annyit, mint tavaly egész évben. Közülük egyre többen kérnek menedékjogot: már idén év elején 170 százalékkal nõtt a számuk a tavalyi év hasonló idõszakához képest – írta június elején a Délmagyar.
Drasztikus férõhelyhiány
E hét végén a hírek a vámosszabadiak tiltakozásától, félpályás útlezárásoktól voltak hangosak. Június 14-én a BÁH nyugat-dunántúli regionális igazgatója bejelentette, hogy hamarosan 216 menekült elhelyezésére alkalmas befogadóállomás nyílik a magyar-szlovák határ közelében fekvõ településen. A város vezetése felháborodva közölte, hogy õk csak a sajtóból értesültek a menekülttábor nyitásának szándékáról, és mindent megtesznek azért, hogy ezt megakadályozzák. A Kisalföld címû lap honlapján a bejelentés óta számolják, hány beruházás, ezáltal új munkahely teremtése hiúsult meg a hír hallatán (jelenleg 140-nél tartanak).
Pintér Sándor belügyminiszter a múlt heti fertõdi kihelyezett kormányülésen leszögezte, hogy az elmúlt hónapokban Magyarországra érkezett nagyszámú menedékkérõ elhelyezését már nem tudják megoldani a meglévõ létesítményekben, ezért Vámosszabadin lesz a kilencedik magyarországi menekülttábor. „Vámosszabadira szükség van, márpedig itt nagyobb anyagi ráfordítás nélkül meg lehet nyitni a tábort" – nyomatékosította.
Sokkal kisebb vihart kavart az, hogy ugyancsak helyhiány miatt év elején a csongrádi Nagyfán 300 személyes sátortábort építettek menekülteknek a „Csillag" börtönhöz tartozó nagyfai büntetés-végrehajtási intézet területén. Június 7-én már meg is érkezett ide az elsõ csoport migráns férfi.
Új szabályozás – a régihez hasonló helyzet
A magyar törvényhozás a helyzet tarthatatlanságát látva július 1-ji hatállyal megszavazta a menekültügyi õrizet életbe léptetését. Ha tehát fennáll a veszély, hogy a menedékkérõ elhagyja az országot, õrizetbe lehet venni. A menekültügyi õrizet rövidebb az idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizetnél, és azt a jelenlegi õrzött szállásoktól eltérõ, speciális körülményeket biztosító intézményekben kell végrehajtani, rendõrségi fogda vagy büntetésvégrehajtási intézet nem jöhet szóba – derül ki a hétfõn megjelent kormányrendeletbõl. Az ún. menekültügyi õrzött befogadó központok (július 1-jétõl a békéscsabai és a nyírbátori ennek minõsül) kívülrõl zárt, belülrõl nyitott intézmények. A menedékkérõk – ahogyan korábban az idegenrendészeti õrizet estén se – nem hagyhatják el a befogadó központot, ám napközben a telep határain belül szabadon mozoghatnak, élhetnek a szabadidõs, sportolási és mûvelõdési lehetõségekkel. A nap 24 órájában szociális munkások jelenléte biztosított – válaszolta megkeresésünkre a BÁH.
Menekültnapon Fotó: BÁH
A Bevándorlási Hivatal magyarázata szerint a menekültügyi õrizet célja az, hogy biztosítsa a menedékkérõk rendelkezésre állását a menekültügyi eljárás idõtartama alatt; míg az idegenrendészeti õrizet célja a kiutasítás végrehajthatóságának biztosítása volt. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az õrizet csak végsõ eszköz, abban az esetben ha, a rendelkezésre állás egyéb intézkedéssel (rendszeres jelentkezési kötelezettség elõírása, kötelezõ tartózkodási hely kijelölése, menekültügyi óvadék letétbe helyezése) nem biztosítható.
Menekültügyi õrizet legfeljebb három napra rendelhetõ el, idõtartamát órákban kell számolni. Meghosszabbítását a menekültügyi hatóság kezdeményezheti az illetékes járásbíróságnál, amely három alkalommal, két-két hónappal hosszabbíthatja meg azt. Így az õrizet legfeljebb fél évig, kiskorú gyermeket nevelõ családoknál viszont csak egy hónapig tarthat – derül ki a nemrég elfogadott törvénymódosítás szövegébõl.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor kell elrendelni a menekültügyi õrizetet, azaz mikor áll fenn a menedékkérõ szökésének veszélye, egy hete a BÁH illetékesei még nem tudtak válaszolni. Az azt szabályozó kormányrendelet csak tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben. Eszerint ha a harmadik országbeli állampolgár nem mûködik együtt a hatósággal, megtagadja a nyilatkozattételt vagy az aláírást, nem adja meg valós adatait, valamint szavai alapján számolni kell „ismeretlen helyre történõ távozásával", menekültügyi õrizetbe vehetõ.
A részletes szabályok megismerésére kevés idõ áll rendelkezésre. Ám információink szerint azt biztosra veszik az illetékesek, hogy július 1-jétõl drasztikusan visszaesik a menedékkérõk száma. Májusban ugyanis elterjedt az akkor még fals hír, hogy ismét bevezetik az õrizetet. Néhány napig egyetlen menekült sem érkezett az országba.
Link
Július 1-jétõl alkalmazható a menekültügyi õrizet. Korábban is volt hasonló lehetõség, ám azt év elején eltörölték, emiatt megháromszorozódott a Magyarországra érkezõ menedékkérõk száma. A részleteket szabályozó kormányrendelet egy héttel a kérdéses idõpont elõtt jelent meg a Magyar Közlönyben.
Menekültek Debrecenben A Hajdú Online e képpel illusztrálta „Egyre riasztóbb a menekülttábor környéke" c. írását
Sötétedés után nem mer az utcára menni egy a debreceni menekülttábor közelében élõ helyi lakos, annyit randalíroznak és hangoskodnak ott a menedékkérõk – értesült a Heti Válasz Online.
A helyzet egy év elején életbe lépõ törvénymódosítás miatt fordult drámaira. Az Európai Unió menekültügyi biztosa, az ENSZ menekültügyi fõbiztossága, valamint különbözõ emberi jogi szervezetek kifogásolt fogalmaztak meg a korábbi magyar szabályozással szemben. Január 1-jéig ugyanis minden Magyarországra érkezõ, és itt menekültkérelmet beadó személyt idegenrendészeti õrizetbe vettek addig, amíg kérelmét el nem bírálták. A nemzetközi szervezetek szerint ez sértette az alapvetõ emberi jogokat, mondván, nem lehet vélelmezni, hogy minden menedékkérõ bûnözõ.
Január 1-je óta kérelme elbírálásáig minden menedékkérõ szabadon mozoghat. És mozog is, fõként Nyugat-Európa irányába. Merthogy hazánk továbbra sem számít a menedékkérõk célországának, ám a törvénymódosítás óta még az afrikai menekültek is hanyagolják a spanyolországi irányt, inkább a szerb-magyar határon próbálkoznak az Európai Unió területére jutni. A Heti Válasz Online információi szerint akadt olyan kérelmezõ, akit háromszor egymás után szedtek le a vonatról Hegyeshalomnál.
A január 1-ji törvénymódosítás híre világszerte villámgyorsan elterjedt, és ez ugrásszerû növekedés azonnal megmutatkozott a statisztikákban is. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megkeresésünkre közölte: míg 2012-ben egész évben összesen 2157 ember kért menekültstátust, addig 2013. június 17-ig 9807-en. (Érzékeltetésként: május végén ez a szám 7500 volt.) Fõként koszovói, pakisztáni, algériai, afgán és szír állampolgárok érkeznek Magyarországra – tették hozzá.
A bicskei menekülttáborban
Az adatok helyi viszonyok között még drasztikusabbak. Csongrád megyében idén már 6000 határsértõt fogtak el, majdnem kétszer annyit, mint tavaly egész évben. Közülük egyre többen kérnek menedékjogot: már idén év elején 170 százalékkal nõtt a számuk a tavalyi év hasonló idõszakához képest – írta június elején a Délmagyar.
Drasztikus férõhelyhiány
E hét végén a hírek a vámosszabadiak tiltakozásától, félpályás útlezárásoktól voltak hangosak. Június 14-én a BÁH nyugat-dunántúli regionális igazgatója bejelentette, hogy hamarosan 216 menekült elhelyezésére alkalmas befogadóállomás nyílik a magyar-szlovák határ közelében fekvõ településen. A város vezetése felháborodva közölte, hogy õk csak a sajtóból értesültek a menekülttábor nyitásának szándékáról, és mindent megtesznek azért, hogy ezt megakadályozzák. A Kisalföld címû lap honlapján a bejelentés óta számolják, hány beruházás, ezáltal új munkahely teremtése hiúsult meg a hír hallatán (jelenleg 140-nél tartanak).
Pintér Sándor belügyminiszter a múlt heti fertõdi kihelyezett kormányülésen leszögezte, hogy az elmúlt hónapokban Magyarországra érkezett nagyszámú menedékkérõ elhelyezését már nem tudják megoldani a meglévõ létesítményekben, ezért Vámosszabadin lesz a kilencedik magyarországi menekülttábor. „Vámosszabadira szükség van, márpedig itt nagyobb anyagi ráfordítás nélkül meg lehet nyitni a tábort" – nyomatékosította.
Sokkal kisebb vihart kavart az, hogy ugyancsak helyhiány miatt év elején a csongrádi Nagyfán 300 személyes sátortábort építettek menekülteknek a „Csillag" börtönhöz tartozó nagyfai büntetés-végrehajtási intézet területén. Június 7-én már meg is érkezett ide az elsõ csoport migráns férfi.
Új szabályozás – a régihez hasonló helyzet
A magyar törvényhozás a helyzet tarthatatlanságát látva július 1-ji hatállyal megszavazta a menekültügyi õrizet életbe léptetését. Ha tehát fennáll a veszély, hogy a menedékkérõ elhagyja az országot, õrizetbe lehet venni. A menekültügyi õrizet rövidebb az idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizetnél, és azt a jelenlegi õrzött szállásoktól eltérõ, speciális körülményeket biztosító intézményekben kell végrehajtani, rendõrségi fogda vagy büntetésvégrehajtási intézet nem jöhet szóba – derül ki a hétfõn megjelent kormányrendeletbõl. Az ún. menekültügyi õrzött befogadó központok (július 1-jétõl a békéscsabai és a nyírbátori ennek minõsül) kívülrõl zárt, belülrõl nyitott intézmények. A menedékkérõk – ahogyan korábban az idegenrendészeti õrizet estén se – nem hagyhatják el a befogadó központot, ám napközben a telep határain belül szabadon mozoghatnak, élhetnek a szabadidõs, sportolási és mûvelõdési lehetõségekkel. A nap 24 órájában szociális munkások jelenléte biztosított – válaszolta megkeresésünkre a BÁH.
Menekültnapon Fotó: BÁH
A Bevándorlási Hivatal magyarázata szerint a menekültügyi õrizet célja az, hogy biztosítsa a menedékkérõk rendelkezésre állását a menekültügyi eljárás idõtartama alatt; míg az idegenrendészeti õrizet célja a kiutasítás végrehajthatóságának biztosítása volt. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az õrizet csak végsõ eszköz, abban az esetben ha, a rendelkezésre állás egyéb intézkedéssel (rendszeres jelentkezési kötelezettség elõírása, kötelezõ tartózkodási hely kijelölése, menekültügyi óvadék letétbe helyezése) nem biztosítható.
Menekültügyi õrizet legfeljebb három napra rendelhetõ el, idõtartamát órákban kell számolni. Meghosszabbítását a menekültügyi hatóság kezdeményezheti az illetékes járásbíróságnál, amely három alkalommal, két-két hónappal hosszabbíthatja meg azt. Így az õrizet legfeljebb fél évig, kiskorú gyermeket nevelõ családoknál viszont csak egy hónapig tarthat – derül ki a nemrég elfogadott törvénymódosítás szövegébõl.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor kell elrendelni a menekültügyi õrizetet, azaz mikor áll fenn a menedékkérõ szökésének veszélye, egy hete a BÁH illetékesei még nem tudtak válaszolni. Az azt szabályozó kormányrendelet csak tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben. Eszerint ha a harmadik országbeli állampolgár nem mûködik együtt a hatósággal, megtagadja a nyilatkozattételt vagy az aláírást, nem adja meg valós adatait, valamint szavai alapján számolni kell „ismeretlen helyre történõ távozásával", menekültügyi õrizetbe vehetõ.
A részletes szabályok megismerésére kevés idõ áll rendelkezésre. Ám információink szerint azt biztosra veszik az illetékesek, hogy július 1-jétõl drasztikusan visszaesik a menedékkérõk száma. Májusban ugyanis elterjedt az akkor még fals hír, hogy ismét bevezetik az õrizetet. Néhány napig egyetlen menekült sem érkezett az országba.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
soveg
- 2013. June 26. 16:32:25
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.