Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az amerikai hÃrszerzés árnyékbirodalma
Ajaj, most mentem volna oda állásinterjúra! Ne csinákjátok már! 10-szer néztem meg a Bourn szériát! Mindent tudok, még felejteni is! Miközben a reflektorfény a kacskaringós úton éppen Ecuador felé tartó Edward Snowdenre, az amerikai megfigyelési botrány kiszivárogtatójára irányul, a férfi volt munkaadója, a világ legnagyobb magánkézben lévõ kémszervezete, a Booz Allen szépen csendben kikerült a hÃrekbõl. A vállalat hallgatásba burkolózott, ami akár jó stratégia is lehet. A pletykák szerint a Booz Allen az amerikai hÃrszerzés világában egyfajta nyugdÃjbiztosÃtással egybekötött forgóajtó, ahol jó pénzért dolgozhatnak a korábbi befolyásos
Bár az összes érintett cég tagad és az egész ügyben egyre nehezebb tisztán látni, az biztos, hogy a Prism nevû kémprojekt, valamint az amerikai hÃrszerzés, az NSA állÃtólagos telefonos és online lehallgatási botránya az év, ha nem az évtized legsúlyosabb nyilvánosságra került kémkedési és adatbiztonsági ügye. A súlyos vádak és ellenérvek közepette elsikkadni látszik az a tény, hogy a szivárogtató Edward Snowden nem valamelyik amerikai kormányszervnek dolgozott, hanem egy rejtélyes kormányzati tanácsadó cégnek, a Booz Allen Hamiltonnak, és itt jutott hozzá a titkosügynökök kiképzéséi anyagához, amit aztán átadott a sajtónak.
153199472
A Booz Allen Hamilton egyik kutatólaborjaFotó: The Washington Post / Europress / Getty
Ugyan a Prism-botrány elõtt a Booz Allen nevét aligha hallhatta az ember a hÃrekben, a cég elképesztõen gazdag és befolyásos, és mint a Bloomberg Businessweek cikkébõl kiderül, leginkább olyan, mintha egy James Bond-film forgatókönyvÃrója találta volna ki.
Hallgatásba burkolóztak
Snowden kalandjai
Az amerikai megfigyelési botrány legnagyobb kérdése most az, eljut-e a vasárnap Hongkongból Moszkvába érkezett Edward Snowden Ecuadorba, ahol menekültstátuszt kérvényezett. Ecuador azért is merülhetett fel úticélként, mert Julian Assange, a Wikileaks alapÃtója Londonban az ecuadori nagykövetségen talált menedéket. A Wikileaks állÃtása szerint õk segÃtettek kijutni Snowdennek Hongkongból, és „politikai menedékjogot kapni egy demokratikus országban″. Õk szereztek neki jogi védelmet és megfelelõ papÃrokat is.
A moszkvai repülõtéren felsereglett újságÃrók és riporterek hada mellett a a CIA és a Nemzetbiztonsági Ãœgynökség (NSA) volt alkalmazottjának kiadatási eljárását intézõ amerikai igazságügyi minisztérium is aktivizálta magát a hajszában, és jelezte, hogy együtt akar mûködni a férfi lehetséges célországaival. Emellett azt kérik, hogy azok az országok, amelyeken Snowden átutazna, csak hazatérni engedjék a kiszivárogtatót.
A Booz Allen a botrány kirobbanása után csak egy rövid közleményt adott ki, amelyben megerõsÃtette, hogy Snowden náluk dolgozott, de június 11-én elbocsátották, amiért megsértette a cég etikai szabályzatát. „Szorosan együttmûködünk ügyfeleinkkel és a hatóságokkal az ügyben folyó vizsgálatban" – Ãrták. A szóvivõjük nem volt hajlandó elárulni, hogy vajon felmondtak-e velük kötött szerzõdéseket.
Ezen kÃvül ugyanakkor a cég lényegében hallgatásba burkolózott. A Washington Postnak Gene Grabowski válságkommunikációs szakértõ azt mondta, szerinte a cégnek nyilvánosan be kellene jelentenie új biztonsági intézkedéseket, amikkel megakadályozzák, hogy hasonló információk kiszivároghassanak.
Scott Sobel, egy másik válságkezelõ cég munkatársa szerint viszont különbséget kell tenni egy olyan eset között, mint a BP olajkatasztrófája a Mexikói-öbölben, vagy a mostani botrány, amit valójában nehezen tudnak kézzel foghatóvá tenni az emberek. „ValószÃnûleg azért is óvatosak, hogy ne öntsenek olajat a tûzre″ – mondta, szerinte ugyanis nemzetbiztonsági kérdésekben minden szónak súlya lehet.
A cég ugyan csendben maradt, de a neve elõzõ héten is bekerült a hÃrekbe. Bill Nelson floridai demokrata szenátor csütörtökön nekikment, amiért korábban titkosÃtott dokumentumokhoz is hozzáférõ elemzõként alkalmaztak 2011-ben egy olyan férfit, akit három év felfüggesztett börtönre Ãtéltek 2008-ban. Nelson a szenátus hÃrszerzési bizottságához fordult.
Százéves múlt
A Booz Allent Edwin G. Booz alapÃtotta 1914-ben. Gyakorlatilag õ találta ki a tanácsadó cég fogalmát, miután az egyetemen közgazdaságtant és pszichológiát tanult, és elõállt azzal az elmélettel, hogy a nagy szervezetek, cégek sikeresebbek lehetnek, ha kÃvülálló, objektÃv szakértõre és elemzõkre bÃzzák a fontos döntések elõkészÃtését. A cég évtizedeken át szolid sikerrel mûködött és bizonyÃtotta a teória igazát (legnagyobb ügyfele a Goodyear gumigyár volt), miközben Amerika legjobb egyetemi végzõseit szerzõdtette le. A szerencse 1940-ben mosolygott rá a cégre, amikor – egy évvel Pearl Harbor elõtt – az amerikai kormány a második világháborúba való belépést fontolgatta.
000 Was225307
Az NSA fõhadiszállásaFotó: Ho / AFP
A haditengerészet különösen aggasztotta a német tengeralattjáró-flotta rémuralma az Atlanti-óceánon, és végül megbÃzta a Booz Allent, hogy találjon ki valamit. A cég elemzõi a haditengerészet specialistáival közösen kifejlesztettek egy speciális szonárt, ami a német U-boatok rádiós kommunikációja alapján bemérte azok helyzetét, és erre épÃtettek fel egy hadi stratégiát. A többi már történelem, a szövetségesek a háború végére elsüllyesztették a német tengeralattjárók nagy részét.
A Booz Allen innentõl egyre inkább a kormányzati megrendelésekre állt rá, és a hidegháború, majd a terrorizmus jelentette fenyegetés óriási megrendeléseket hozott a cégnek, mely egyre befolyásosabb és gazdagabb lett. Az egyetlen nagyobb visszhangot kapott nem kormányzati munkájuk az volt, amikor a hatvanas években a profi amerikaifoci-bajnokság, az NFL mai formájának megszervezésében vettek részt.
Mára a cég ott tart, hogy az éves bevétele 5,76 milliárd dollár, ennek 99 százaléka kormánymegrendelésekbõl származik, nagyjából a negyede pedig hÃrszerzési ügynökségek szigorúan titkos megbÃzásaiból. 25 ezer alkalmazottjuk 76 százalékának van engedélye titkosÃtott állami adatokhoz való hozzáféréshez, majdnem a felüknek a szigorúan titkosakhoz is.
Befolyásos vezetõség
A cég látható lobbitevékenységet nem folytat, nem is kell neki, hiszen a vezetõi és a mindenkori amerikai kormány magas rangú tisztségviselõi köre között meglehetõsen nagy az átfedés, illetve átjárás. Csak két példa: James Clapper, Obama elnök legfõbb biztonsági tanácsadója ex-Booze Allen-vezetõ, a cég alelnöke, Mike McConnell az ifjabb Bush idejében töltötte be ugyanezt a posztot, Clinton alatt pedig az NSA igazgatója volt. Egy 2003-as interjúban Joan Dempsey, volt CIA-igazgatóhelyettes az amerikai hÃrszerzés árnyékbirodalmának nevezte a céget. Joan Dempsey egyébként jelenleg a Booz Allen alkalmazottja, ahogyan a leköszönt, magas rangú, és ebbõl fakadóan nagyon értékes bizalmas kapcsolatok és információk birtokában levõ kém- és hÃrszerzési tisztviselõk közül nem kevesen.
143335874
A Booz Allen Hamilton képviselõi egy katonai állásbörzénFotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty
A pletykák szerint a Booz Allen az amerikai hÃrszerzés világában egyfajta nyugdÃjbiztosÃtással egybekötött forgóajtó: ha valaki elég jó, és elég befolyást szerez, visszavonulhat jó pénzért a magáncégnek dolgozni, ahonnan aztán még magasabb pozÃcióban kerül vissza valamelyik kormányhivatalba, ahonnan még több pénzért vissza a céghez, és Ãgy tovább.
Az álláshirdetés felesleges
Ennek a cégnek dolgozott a szivárogtató Snowden mint IT-technikus. Hogy ez pontosan mit jelent, kissé homályos, de valószÃnûleg többet, mint egyszerû rendszergazda, ami Snowden elõéletébõl is sejthetõ: a 29 éves hekker soha nem fejezte be a középiskolát, viszont volt biztonsági õr az NSA alkalmazásában és hálózati biztonsági szakértõ a CIA-nél, mielõtt a Booz Allenhez került.
A Booz Allen soha nem adott fel álláshirdetést, fejvadászcégeken keresztül vette fel az alkalmazottait, és hÃres volt arról, hogy valósággal vadászott a kormányügynökségektõl kikerülõ exkémekre, specialistákra. A szerzõdéses alkalmazottait nagyon jól megfizeti, a Bloombergnek nyilatkozó fejvadászcég specialistája szerint egy egyszerû tolmácsnak évi 180-200 ezer dollárt ajánlanak (ez havi négymillió forintnak felel meg), és úgy általában az állami ügynökségeknél kapott pénz dupláját kÃnálják azonos munkáért.
Zátonyra futott projektek
A rengeteg zsÃros és titkos állami megrendelés és a befolyásos vezetõség ellenére a Booz Allen néha belefutott balul elsült, hatalmas pénzeket felemésztõ projektekbe is. Ilyen volt például a Trailblazer fedõnevû program, mely tulajdonképpen a Prism elõdjének tekinthetõ. A 2002-ben indÃtott projekt célja egy olyan rendszer felépÃtése volt, ami az NSA által az online és telefonos lehallgatásokból begyûjtött adatokat elemzi. Az eredeti tervek szerint két év és 280 millió dollár lett volna a projektre, de azt végül 2006-ban, több mint egymilliárd dollár elfüstölése után zárták le, teljes kudarccal.
Az NSA jelentése név nélkül megemlÃtette, hogy a projektben egyes alvállalkozók extrém módon túlszámlázták a munkadÃjukat. A Trailblazer projekt után sok érintett NSA-alkalmazottat és magas rangú tisztségviselõt kirúgtak, egyiküket, aki az egész sztorit kiadta a sajtónak, hazaárulás vádjával állÃtották bÃróság elé (késõbb a vádat elejtették). Hasonló eset volt, amikor az amerikai belbiztonsági hivatal, a Homeland Security új számÃtógépes rendszerének felépÃtésére szerzõdött le a Booz Allen. Az eredetileg 2 millió dolláros projekt végül 124 millióba került, és azután, hogy a Washington Post megÃrta az egészet, a hivatal a Booz Allent bÃzta meg a hálózat karbantartásával is.
Link
Bár az összes érintett cég tagad és az egész ügyben egyre nehezebb tisztán látni, az biztos, hogy a Prism nevû kémprojekt, valamint az amerikai hÃrszerzés, az NSA állÃtólagos telefonos és online lehallgatási botránya az év, ha nem az évtized legsúlyosabb nyilvánosságra került kémkedési és adatbiztonsági ügye. A súlyos vádak és ellenérvek közepette elsikkadni látszik az a tény, hogy a szivárogtató Edward Snowden nem valamelyik amerikai kormányszervnek dolgozott, hanem egy rejtélyes kormányzati tanácsadó cégnek, a Booz Allen Hamiltonnak, és itt jutott hozzá a titkosügynökök kiképzéséi anyagához, amit aztán átadott a sajtónak.
153199472
A Booz Allen Hamilton egyik kutatólaborjaFotó: The Washington Post / Europress / Getty
Ugyan a Prism-botrány elõtt a Booz Allen nevét aligha hallhatta az ember a hÃrekben, a cég elképesztõen gazdag és befolyásos, és mint a Bloomberg Businessweek cikkébõl kiderül, leginkább olyan, mintha egy James Bond-film forgatókönyvÃrója találta volna ki.
Hallgatásba burkolóztak
Snowden kalandjai
Az amerikai megfigyelési botrány legnagyobb kérdése most az, eljut-e a vasárnap Hongkongból Moszkvába érkezett Edward Snowden Ecuadorba, ahol menekültstátuszt kérvényezett. Ecuador azért is merülhetett fel úticélként, mert Julian Assange, a Wikileaks alapÃtója Londonban az ecuadori nagykövetségen talált menedéket. A Wikileaks állÃtása szerint õk segÃtettek kijutni Snowdennek Hongkongból, és „politikai menedékjogot kapni egy demokratikus országban″. Õk szereztek neki jogi védelmet és megfelelõ papÃrokat is.
A moszkvai repülõtéren felsereglett újságÃrók és riporterek hada mellett a a CIA és a Nemzetbiztonsági Ãœgynökség (NSA) volt alkalmazottjának kiadatási eljárását intézõ amerikai igazságügyi minisztérium is aktivizálta magát a hajszában, és jelezte, hogy együtt akar mûködni a férfi lehetséges célországaival. Emellett azt kérik, hogy azok az országok, amelyeken Snowden átutazna, csak hazatérni engedjék a kiszivárogtatót.
A Booz Allen a botrány kirobbanása után csak egy rövid közleményt adott ki, amelyben megerõsÃtette, hogy Snowden náluk dolgozott, de június 11-én elbocsátották, amiért megsértette a cég etikai szabályzatát. „Szorosan együttmûködünk ügyfeleinkkel és a hatóságokkal az ügyben folyó vizsgálatban" – Ãrták. A szóvivõjük nem volt hajlandó elárulni, hogy vajon felmondtak-e velük kötött szerzõdéseket.
Ezen kÃvül ugyanakkor a cég lényegében hallgatásba burkolózott. A Washington Postnak Gene Grabowski válságkommunikációs szakértõ azt mondta, szerinte a cégnek nyilvánosan be kellene jelentenie új biztonsági intézkedéseket, amikkel megakadályozzák, hogy hasonló információk kiszivároghassanak.
Scott Sobel, egy másik válságkezelõ cég munkatársa szerint viszont különbséget kell tenni egy olyan eset között, mint a BP olajkatasztrófája a Mexikói-öbölben, vagy a mostani botrány, amit valójában nehezen tudnak kézzel foghatóvá tenni az emberek. „ValószÃnûleg azért is óvatosak, hogy ne öntsenek olajat a tûzre″ – mondta, szerinte ugyanis nemzetbiztonsági kérdésekben minden szónak súlya lehet.
A cég ugyan csendben maradt, de a neve elõzõ héten is bekerült a hÃrekbe. Bill Nelson floridai demokrata szenátor csütörtökön nekikment, amiért korábban titkosÃtott dokumentumokhoz is hozzáférõ elemzõként alkalmaztak 2011-ben egy olyan férfit, akit három év felfüggesztett börtönre Ãtéltek 2008-ban. Nelson a szenátus hÃrszerzési bizottságához fordult.
Százéves múlt
A Booz Allent Edwin G. Booz alapÃtotta 1914-ben. Gyakorlatilag õ találta ki a tanácsadó cég fogalmát, miután az egyetemen közgazdaságtant és pszichológiát tanult, és elõállt azzal az elmélettel, hogy a nagy szervezetek, cégek sikeresebbek lehetnek, ha kÃvülálló, objektÃv szakértõre és elemzõkre bÃzzák a fontos döntések elõkészÃtését. A cég évtizedeken át szolid sikerrel mûködött és bizonyÃtotta a teória igazát (legnagyobb ügyfele a Goodyear gumigyár volt), miközben Amerika legjobb egyetemi végzõseit szerzõdtette le. A szerencse 1940-ben mosolygott rá a cégre, amikor – egy évvel Pearl Harbor elõtt – az amerikai kormány a második világháborúba való belépést fontolgatta.
000 Was225307
Az NSA fõhadiszállásaFotó: Ho / AFP
A haditengerészet különösen aggasztotta a német tengeralattjáró-flotta rémuralma az Atlanti-óceánon, és végül megbÃzta a Booz Allent, hogy találjon ki valamit. A cég elemzõi a haditengerészet specialistáival közösen kifejlesztettek egy speciális szonárt, ami a német U-boatok rádiós kommunikációja alapján bemérte azok helyzetét, és erre épÃtettek fel egy hadi stratégiát. A többi már történelem, a szövetségesek a háború végére elsüllyesztették a német tengeralattjárók nagy részét.
A Booz Allen innentõl egyre inkább a kormányzati megrendelésekre állt rá, és a hidegháború, majd a terrorizmus jelentette fenyegetés óriási megrendeléseket hozott a cégnek, mely egyre befolyásosabb és gazdagabb lett. Az egyetlen nagyobb visszhangot kapott nem kormányzati munkájuk az volt, amikor a hatvanas években a profi amerikaifoci-bajnokság, az NFL mai formájának megszervezésében vettek részt.
Mára a cég ott tart, hogy az éves bevétele 5,76 milliárd dollár, ennek 99 százaléka kormánymegrendelésekbõl származik, nagyjából a negyede pedig hÃrszerzési ügynökségek szigorúan titkos megbÃzásaiból. 25 ezer alkalmazottjuk 76 százalékának van engedélye titkosÃtott állami adatokhoz való hozzáféréshez, majdnem a felüknek a szigorúan titkosakhoz is.
Befolyásos vezetõség
A cég látható lobbitevékenységet nem folytat, nem is kell neki, hiszen a vezetõi és a mindenkori amerikai kormány magas rangú tisztségviselõi köre között meglehetõsen nagy az átfedés, illetve átjárás. Csak két példa: James Clapper, Obama elnök legfõbb biztonsági tanácsadója ex-Booze Allen-vezetõ, a cég alelnöke, Mike McConnell az ifjabb Bush idejében töltötte be ugyanezt a posztot, Clinton alatt pedig az NSA igazgatója volt. Egy 2003-as interjúban Joan Dempsey, volt CIA-igazgatóhelyettes az amerikai hÃrszerzés árnyékbirodalmának nevezte a céget. Joan Dempsey egyébként jelenleg a Booz Allen alkalmazottja, ahogyan a leköszönt, magas rangú, és ebbõl fakadóan nagyon értékes bizalmas kapcsolatok és információk birtokában levõ kém- és hÃrszerzési tisztviselõk közül nem kevesen.
143335874
A Booz Allen Hamilton képviselõi egy katonai állásbörzénFotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty
A pletykák szerint a Booz Allen az amerikai hÃrszerzés világában egyfajta nyugdÃjbiztosÃtással egybekötött forgóajtó: ha valaki elég jó, és elég befolyást szerez, visszavonulhat jó pénzért a magáncégnek dolgozni, ahonnan aztán még magasabb pozÃcióban kerül vissza valamelyik kormányhivatalba, ahonnan még több pénzért vissza a céghez, és Ãgy tovább.
Az álláshirdetés felesleges
Ennek a cégnek dolgozott a szivárogtató Snowden mint IT-technikus. Hogy ez pontosan mit jelent, kissé homályos, de valószÃnûleg többet, mint egyszerû rendszergazda, ami Snowden elõéletébõl is sejthetõ: a 29 éves hekker soha nem fejezte be a középiskolát, viszont volt biztonsági õr az NSA alkalmazásában és hálózati biztonsági szakértõ a CIA-nél, mielõtt a Booz Allenhez került.
A Booz Allen soha nem adott fel álláshirdetést, fejvadászcégeken keresztül vette fel az alkalmazottait, és hÃres volt arról, hogy valósággal vadászott a kormányügynökségektõl kikerülõ exkémekre, specialistákra. A szerzõdéses alkalmazottait nagyon jól megfizeti, a Bloombergnek nyilatkozó fejvadászcég specialistája szerint egy egyszerû tolmácsnak évi 180-200 ezer dollárt ajánlanak (ez havi négymillió forintnak felel meg), és úgy általában az állami ügynökségeknél kapott pénz dupláját kÃnálják azonos munkáért.
Zátonyra futott projektek
A rengeteg zsÃros és titkos állami megrendelés és a befolyásos vezetõség ellenére a Booz Allen néha belefutott balul elsült, hatalmas pénzeket felemésztõ projektekbe is. Ilyen volt például a Trailblazer fedõnevû program, mely tulajdonképpen a Prism elõdjének tekinthetõ. A 2002-ben indÃtott projekt célja egy olyan rendszer felépÃtése volt, ami az NSA által az online és telefonos lehallgatásokból begyûjtött adatokat elemzi. Az eredeti tervek szerint két év és 280 millió dollár lett volna a projektre, de azt végül 2006-ban, több mint egymilliárd dollár elfüstölése után zárták le, teljes kudarccal.
Az NSA jelentése név nélkül megemlÃtette, hogy a projektben egyes alvállalkozók extrém módon túlszámlázták a munkadÃjukat. A Trailblazer projekt után sok érintett NSA-alkalmazottat és magas rangú tisztségviselõt kirúgtak, egyiküket, aki az egész sztorit kiadta a sajtónak, hazaárulás vádjával állÃtották bÃróság elé (késõbb a vádat elejtették). Hasonló eset volt, amikor az amerikai belbiztonsági hivatal, a Homeland Security új számÃtógépes rendszerének felépÃtésére szerzõdött le a Booz Allen. Az eredetileg 2 millió dolláros projekt végül 124 millióba került, és azután, hogy a Washington Post megÃrta az egészet, a hivatal a Booz Allent bÃzta meg a hálózat karbantartásával is.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2013. June 26. 09:55:19
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték