Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kína hozhatja el az Armageddont
Cini-cini muzsika, táncol a kis Zsuzska, jbbra dõl meg barra dõl, tücsök koma hegedöl!
Hatalmas pánikhullám vonul végig a világ tõzsdéin az utóbbi napokban, mivel sokan attól tartanak, hogy a Lehman Brothers 2008-as bedõléséhez hasonló folyamatok játszódnak le – csak most épp Kínában. Komoly méretûre duzzadt árnyékbankrendszer, lassuló növekedés, elszabadult ingatlanárak, felfújt hitellufi, teszetosza jegybanki és állami vezetés. Kiskáténk a kínai hitelválságról, és hogy ez Magyarországot hogyan érintheti.
Álljunk meg egy szóra: nem Kína volt az utóbbi évek bezzegországa, ahol hatalmas a gazdasági növekedés és dübörög a fogyasztás?
Dehogynem, Kína volt a világgazdaság növekedési motorja az utóbbi években, még a 2007–2008-ban kitört amerikai hitelválságot követõ években is 10 százalék körül mértékben tudott növekedni. A kétezres évek elsõ évtizedének páratlan gazdasági növekedése – folyamatosan 10 százalék felett bõvült a gazdaság – azt is lehetõvé tette, hogy Kína már ne csak exportpiacaira – melyek közül Európa az évtized végére recesszióba zuhant –, hanem a belsõ fogyasztás élénkítésére is fókuszálni tudjon. Az emberek elkölthetõ jövedelme, ezzel együtt pedig a fogyasztás is dinamikusan növekedett, az urbánus háztartásoké 2012-ben például 9 százalékkal ugrott meg.
Nem értem, hogy akkor miért van mégis gond Kínával.
A kínai gazdaság rendkívüli növekedését mindeddig a beruházások hajtották, a beruházásokat pedig a hitelek. A beruházások növekedésével a hitelkihelyezés ugyanakkor nem tudott lépést tartani, a szükséges kölcsönök jelentõs részét a nagyrészt szabályozatlan "árnyékbankrendszer" szereplõi biztosították, értelemszerûen magasabb kamatokért, mint a rendszeren belüli bankok. E bankrendszer tagjai – vagyonkezelõk, biztosítók, zálogkölcsönzõk, lízingcégek és más informális társaságok – egyrészt a kereskedelmi (Kínában állami) bankoktól, másrészt pedig olyan vagyonos személyektõl szerzik be forrásaikat, akik nagyobb nyereséghez tudnak jutni így, mintsem egy bankban forgassák a pénzüket.
Az árnyékbankrendszer szereplõi olyan vállalatoknak is biztosítottak hiteleket, melyek a normális csatornákon keresztül nem tudtak volna forráshoz jutni, mivel a kínai bankok fõként nagy állami vállalatoknak hiteleznek, nincs esélyük máshonnan forráshoz jutni.
Az árnyékbankrendszer problémái nem csak Kínában fordítják mínuszba az indexeket
Fotó: AFP / Kazuhiro Nogi
Ebbe a szisztémába így viszont rengeteg olyan hitel kerülhetett be, melynek megtérülése igen kétséges. A komoly probléma most az, hogy az alig egy hónapja felállt új kínai vezetés "leradírozná" ezeket a praktikákat, a kínai nép bankja (PBOC) pedig visszafogta a bankok forrásokkal történõ ellátását. A bankok a kevesebb forrás miatt kétszer meggondolják, hogy kinek adják a pénzt (a bankok egymás közötti hitelezése is megugrott, 2 százalékról 25-re). Így az árnyékbankrendszerbe is kevesebb pénz jut, kevesebb cég tud hitelhez jutni, kevesebb beruházás jöhet létre, a gazdasági növekedés – mely amúgy is lassul, idénre 7,5 százalék körüli bõvülést várnak az elemzõk – pedig tovább erodálódik. A rendszer tisztába rakásának gyakorlatilag növekedési ára lesz.
Mekkora itt a gond, mennyi pénzrõl van szó?
A J.P. Morgan Chase befektetési bank becslése szerint a kínai árnyékbankrendszer által eddig kibocsátott hitelek mennyisége 5800 milliárd dolllárnyi jüan körül van (a lufi példa nélküli a történelemben), ez a kínai GDP több mint fele, melynek jelentõs része épp 2010 és 2012 között kezdett felépülni – háromszorosára nõtt ez a hitelmennyiség –, amikor az állami bankok elkezdték visszafogni hitelezésüket, melyet a kínai kormány és jegybank a gazdasági világválság ideje alatt pörgetett fel extra pénzbõség biztosításával. Azt nem lehet tudni, hogy ebbõl a hitelmennyiségbõl mennyi a problémás, nem fizetõ hitel, eddig a bajba került hitelfelvevõ cégeket az állam mindig megsegítette. Ráadásul az árnyékbankrendszer szereplõi elemzõk szerint még mindig életben tartanak olyan vállalkozásokat, beruházásokat, melyek amúgy már bedõltek volna, mert azzal kalkulálnak, hogy az állam kárpótolja õket, ha rosszul végzõdik hitelkihelyezésük.
Ajjaj, ez elég sok pénznek tûnik. Mit tesz a kormány vagy a jegybank a helyzet kezelése érdekében?
A kormány és az attól egyáltalán nem független jegybank nem kapcsolt elég gyorsan, egyesek szerint nem véletlenül. A kínai jegybank hosszas hallgatás után bejelentette, hogy finomhangolhatják a monetáris politikát a bõvebb forrásbiztosítás jegyében, ugyanakkor a prudens monetáris politika fenntartását ígérték. Emellett azonban vannak olyan vélemények, mely szerint az új kínai vezetés hagyni akarja bedõlni, "meg akarja büntetni" a rendszer egyes szereplõit, hogy így tisztuljon a piac – és az erkölcsi megújulás is eljöhessen szerintük –, ám ennek komoly mellékhatásai lesznek. A kínai kormány és jegybanki vezetés lépéseirõl azonban biztosat nem lehet tudni.
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök is irányt váltana
Fotó: AFP / Adam Berry
Itt Magyarországon nekem van félnivalóm?
Bárhol a világon lenne félnivalónk, ugyanis a kínai gazdasági növekedés visszaesése az oda exportáló országok és vállalatok teljesítményére is hatással van. A kínai felvevõpiac egyre több európai ország cége számára jelent megoldást a hazai piac gyenge teljesítményének ellensúlyozására. Ha Kínában lassul a fogyasztás bõvülése, akkor kevesebb európai, amerikai termékre van szükség. Magyarország, elsõsorban a német exporton keresztül, is érdekelt abban, hogy a kínai gazdaság növekedése ne lassuljon drasztikusan. Emellett az amerikai jegybank pénznyomdája következtében a feltörekvõ piacokra, köztük Magyarországra áramló pénzek eredményeképpen eddig csökkent a magyar állampapírok hozama, ám ez a tendencia az utóbbi hetekben megfordult – már látni a Fed monetáris lazításának a végét –, újra emelkednek a hozamok, megindult a pénzek visszaáramlása a biztosnak vélt országokba, eszközökbe. Ha mindez a kínai gazdaság lassulásával párosul, akkor a borúsabb kilátások miatt a feltörekvõ államok hozamszintjei, így a magyaré is, tovább emelkedhetnek. Így pedig drágábban finanszírozhatnánk államadósságunkat, ami értelemszerûen az állam kiadásaiból csippentene le nagyobb szeletet.
Link
Hatalmas pánikhullám vonul végig a világ tõzsdéin az utóbbi napokban, mivel sokan attól tartanak, hogy a Lehman Brothers 2008-as bedõléséhez hasonló folyamatok játszódnak le – csak most épp Kínában. Komoly méretûre duzzadt árnyékbankrendszer, lassuló növekedés, elszabadult ingatlanárak, felfújt hitellufi, teszetosza jegybanki és állami vezetés. Kiskáténk a kínai hitelválságról, és hogy ez Magyarországot hogyan érintheti.
Álljunk meg egy szóra: nem Kína volt az utóbbi évek bezzegországa, ahol hatalmas a gazdasági növekedés és dübörög a fogyasztás?
Dehogynem, Kína volt a világgazdaság növekedési motorja az utóbbi években, még a 2007–2008-ban kitört amerikai hitelválságot követõ években is 10 százalék körül mértékben tudott növekedni. A kétezres évek elsõ évtizedének páratlan gazdasági növekedése – folyamatosan 10 százalék felett bõvült a gazdaság – azt is lehetõvé tette, hogy Kína már ne csak exportpiacaira – melyek közül Európa az évtized végére recesszióba zuhant –, hanem a belsõ fogyasztás élénkítésére is fókuszálni tudjon. Az emberek elkölthetõ jövedelme, ezzel együtt pedig a fogyasztás is dinamikusan növekedett, az urbánus háztartásoké 2012-ben például 9 százalékkal ugrott meg.
Nem értem, hogy akkor miért van mégis gond Kínával.
A kínai gazdaság rendkívüli növekedését mindeddig a beruházások hajtották, a beruházásokat pedig a hitelek. A beruházások növekedésével a hitelkihelyezés ugyanakkor nem tudott lépést tartani, a szükséges kölcsönök jelentõs részét a nagyrészt szabályozatlan "árnyékbankrendszer" szereplõi biztosították, értelemszerûen magasabb kamatokért, mint a rendszeren belüli bankok. E bankrendszer tagjai – vagyonkezelõk, biztosítók, zálogkölcsönzõk, lízingcégek és más informális társaságok – egyrészt a kereskedelmi (Kínában állami) bankoktól, másrészt pedig olyan vagyonos személyektõl szerzik be forrásaikat, akik nagyobb nyereséghez tudnak jutni így, mintsem egy bankban forgassák a pénzüket.
Az árnyékbankrendszer szereplõi olyan vállalatoknak is biztosítottak hiteleket, melyek a normális csatornákon keresztül nem tudtak volna forráshoz jutni, mivel a kínai bankok fõként nagy állami vállalatoknak hiteleznek, nincs esélyük máshonnan forráshoz jutni.
Az árnyékbankrendszer problémái nem csak Kínában fordítják mínuszba az indexeket
Fotó: AFP / Kazuhiro Nogi
Ebbe a szisztémába így viszont rengeteg olyan hitel kerülhetett be, melynek megtérülése igen kétséges. A komoly probléma most az, hogy az alig egy hónapja felállt új kínai vezetés "leradírozná" ezeket a praktikákat, a kínai nép bankja (PBOC) pedig visszafogta a bankok forrásokkal történõ ellátását. A bankok a kevesebb forrás miatt kétszer meggondolják, hogy kinek adják a pénzt (a bankok egymás közötti hitelezése is megugrott, 2 százalékról 25-re). Így az árnyékbankrendszerbe is kevesebb pénz jut, kevesebb cég tud hitelhez jutni, kevesebb beruházás jöhet létre, a gazdasági növekedés – mely amúgy is lassul, idénre 7,5 százalék körüli bõvülést várnak az elemzõk – pedig tovább erodálódik. A rendszer tisztába rakásának gyakorlatilag növekedési ára lesz.
Mekkora itt a gond, mennyi pénzrõl van szó?
A J.P. Morgan Chase befektetési bank becslése szerint a kínai árnyékbankrendszer által eddig kibocsátott hitelek mennyisége 5800 milliárd dolllárnyi jüan körül van (a lufi példa nélküli a történelemben), ez a kínai GDP több mint fele, melynek jelentõs része épp 2010 és 2012 között kezdett felépülni – háromszorosára nõtt ez a hitelmennyiség –, amikor az állami bankok elkezdték visszafogni hitelezésüket, melyet a kínai kormány és jegybank a gazdasági világválság ideje alatt pörgetett fel extra pénzbõség biztosításával. Azt nem lehet tudni, hogy ebbõl a hitelmennyiségbõl mennyi a problémás, nem fizetõ hitel, eddig a bajba került hitelfelvevõ cégeket az állam mindig megsegítette. Ráadásul az árnyékbankrendszer szereplõi elemzõk szerint még mindig életben tartanak olyan vállalkozásokat, beruházásokat, melyek amúgy már bedõltek volna, mert azzal kalkulálnak, hogy az állam kárpótolja õket, ha rosszul végzõdik hitelkihelyezésük.
Ajjaj, ez elég sok pénznek tûnik. Mit tesz a kormány vagy a jegybank a helyzet kezelése érdekében?
A kormány és az attól egyáltalán nem független jegybank nem kapcsolt elég gyorsan, egyesek szerint nem véletlenül. A kínai jegybank hosszas hallgatás után bejelentette, hogy finomhangolhatják a monetáris politikát a bõvebb forrásbiztosítás jegyében, ugyanakkor a prudens monetáris politika fenntartását ígérték. Emellett azonban vannak olyan vélemények, mely szerint az új kínai vezetés hagyni akarja bedõlni, "meg akarja büntetni" a rendszer egyes szereplõit, hogy így tisztuljon a piac – és az erkölcsi megújulás is eljöhessen szerintük –, ám ennek komoly mellékhatásai lesznek. A kínai kormány és jegybanki vezetés lépéseirõl azonban biztosat nem lehet tudni.
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök is irányt váltana
Fotó: AFP / Adam Berry
Itt Magyarországon nekem van félnivalóm?
Bárhol a világon lenne félnivalónk, ugyanis a kínai gazdasági növekedés visszaesése az oda exportáló országok és vállalatok teljesítményére is hatással van. A kínai felvevõpiac egyre több európai ország cége számára jelent megoldást a hazai piac gyenge teljesítményének ellensúlyozására. Ha Kínában lassul a fogyasztás bõvülése, akkor kevesebb európai, amerikai termékre van szükség. Magyarország, elsõsorban a német exporton keresztül, is érdekelt abban, hogy a kínai gazdaság növekedése ne lassuljon drasztikusan. Emellett az amerikai jegybank pénznyomdája következtében a feltörekvõ piacokra, köztük Magyarországra áramló pénzek eredményeképpen eddig csökkent a magyar állampapírok hozama, ám ez a tendencia az utóbbi hetekben megfordult – már látni a Fed monetáris lazításának a végét –, újra emelkednek a hozamok, megindult a pénzek visszaáramlása a biztosnak vélt országokba, eszközökbe. Ha mindez a kínai gazdaság lassulásával párosul, akkor a borúsabb kilátások miatt a feltörekvõ államok hozamszintjei, így a magyaré is, tovább emelkedhetnek. Így pedig drágábban finanszírozhatnánk államadósságunkat, ami értelemszerûen az állam kiadásaiból csippentene le nagyobb szeletet.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
amido
- 2013. June 26. 23:30:26
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.