Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Minek a letelepedési államkötvény, ha lehet kft-t is alapÃtani?
A miénkhez hasonló letelepedési vÃzumban a lettek a legolcsóbbak, a bolgároknak azonban aláÃgértünk. Annyi ház, annyi szokás Európában, van, ahol elég perkálni, mûködõtõke-befektetéssel vagy állampapÃrral sem vacakolnak sokat. De minek is a letelepedési államkötvény, ha a kft-alapÃtás olcsóbb, tizedébõl meg lehet úszni?
Károk árvÃz után: zökkenõmentes volt az ügyintézés a biztosÃtóval vagy harcolnod kell a pénzedért? Küldd el nekünk tapasztalataidat e-mailben az ugyelet(kukac)privatbankar.hu cÃmre, megosztjuk mindenkivel!
Magyarországon most vezetik be a letelepedési célú államkötvényt, amelynek az a lényege, hogy 250 ezer euró parkoltatásával öt éven keresztül letelepedési engedélyt kaphat valaki, aki az EU-n kÃvülrõl érkezett. (Az EU polgárainak ez alanyi joga.)Költségekkel együtt ez mintegy 290 ezer euróra megy fel. A fejlett Nyugaton elsõsorban mûködõtõke-beruházásokhoz kötötték a hosszabb idõtávú üzleti célú letelepedést, amint cikkünk elsõ részében láttuk.
A románok sok munkahelyet akarnak
A második körben további európai országokban néztünk körül, köztünk térségünkben, Magyarországgal összehasonlÃtható országokban is. Ha van pénzed, van mibõl megélned, jöhetsz – sok helyütt ez a mottó. Másutt elég egy egyszeri nagyobb összeget kicsengetni.
Romániában vállalkozás-központú a szabályozás, legalább 150 ezer eurót kell befektetni egy ottani részvénytársaságba, vagy 100 ezer eurót egy korlátolt felelõsségû társaságba. A másik megoldás, hogy rt-nél 15, kft-nél 10 munkahelyet hozzon létre az illetõ. Arra azonban vigyáznak, hogy ugyanazt a munkavállalót nehogy két külföldi is beleszámÃttassa.
Irány a hómezõk
Svédországban legalább egy vállalkozás 50 százalékának birtoklása esetén lehet üzleti vÃzumot kapni, és elõÃrás az is, hogy a vállalkozás megfelelõen jövedelmezõ legyen. Ezt nem részletezik pontosan, de elõÃrják, hogy az elsõ két év megélhetési költségeire legyen a vállalkozónak legalább 200 ezer, házastársának 100, gyermekeinek 50-50 ezer svéd koronája. (Nagyjából 22 700, 11 700 és 5700 euró.) Elvárás még a svéd vagy angol nyelv ismerete is, és megfelelõ szakmai elõélet az adott üzletágban.
Nagyon csábÃtják egyébként a munkaerõt a messze északon fekvõ Svéd Lappföldre, ahol egy közel 20 000 négyzetkilométeres területen kevesebb, mint 6000 lakos él, a népsûrûség 0,3 fõ alatt van négyzetkilométerenként, és az országrész leginkább nemzeti parkokból áll. (Magyarország népsûrûsége 127 fõ négyzetkilométerenként.)
Svájcban elég, ha sok adót fizetsz
Kicsit pénzmosás-szagú a svájci szabályozás, ahol elég, ha – kantontól függõen – évente megfelelõ összegû, 150-200 ezer franknyi adót befizet a külföldi, és vehet ingatlant, valamint nem kérdezik, más országokban mennyit adóztál. Legalábbis az egyik, erre szakosodott ügyvédi iroda honlapja szerint. A másik verzió, hogy félmillió frankot fektet valaki mûködõtõke-beruházásba, ilyenkor azonban nem lehet szó ingatlanról vagy állampapÃrról.
Ezerféle igazolás kell
A csehországi üzleti vÃzum kiadásának bürokratikus szabályai inkább emlékeztetnek egyes magyar hivatalok elõÃrásaira: be kell mutatni az illetõ cégének cégbÃrósági kivonatát, igazolni kell, hogy sem neki, sem a cégének nincsen adótartozása, társadalombiztosÃtási hátraléka és van lakása. Ezen kÃvül igazolni kell, hogy az üzletember és családja megélhetése biztosÃtott. Számszerû adatot errõl csak nem hivatalos forrásokban találtunk, ott évi 101 ezer koronára (mintegy 1,15 millió forintra) tették a minimális megélhetési költségeket. Hasonlóan sokféle igazolást egyébként másutt is megkövetelnek, nem csak a csehek sajátja.
Egyes országokban a jelek szerint eddig még nem vezettek be üzleti-letelepedési célú vÃzumtÃpust, ami olyan szempontból érthetõ is, hogy sok ország inkább a kivándorlás, mint a bevándorlás alanya. Eleddig ilyen volt Magyarország is, de ezt vettük észre Lengyelországnál is. Itt rövidebb idõtartamú, bár hosszabbÃtható üzleti célú vÃzumot az EU-n kÃvülrõl olyan általános feltételekkel lehet kapni, mint a meghÃvó cég vagy magánszemély meghÃvólevele, a létfenntartás költségeinek igazolása, szállásfoglalás, egészségbiztosÃtás. Ezek nem sokban különböznek attól, mint amikor egy dél-amerikai állampolgár jön Magyarországra rokonlátogatóba.
Bulgária: Fizessél, oszt jól van
Az EU-n belül a kiadott vÃzumok java része schengeni vÃzum, azaz az illetõ szabadon utazhat a schengeni régión belül (hiszen határellenõrzés sincs). Ezért elvileg senki sem akadályozza meg a magyar letelepedési vÃzumot szerzõket abban sem, hogy Magyarország helyett inkább fejlettebb, vonzóbb országokban nyissanak jövedelmezõ üzletet.
Link
Károk árvÃz után: zökkenõmentes volt az ügyintézés a biztosÃtóval vagy harcolnod kell a pénzedért? Küldd el nekünk tapasztalataidat e-mailben az ugyelet(kukac)privatbankar.hu cÃmre, megosztjuk mindenkivel!
Magyarországon most vezetik be a letelepedési célú államkötvényt, amelynek az a lényege, hogy 250 ezer euró parkoltatásával öt éven keresztül letelepedési engedélyt kaphat valaki, aki az EU-n kÃvülrõl érkezett. (Az EU polgárainak ez alanyi joga.)Költségekkel együtt ez mintegy 290 ezer euróra megy fel. A fejlett Nyugaton elsõsorban mûködõtõke-beruházásokhoz kötötték a hosszabb idõtávú üzleti célú letelepedést, amint cikkünk elsõ részében láttuk.
A románok sok munkahelyet akarnak
A második körben további európai országokban néztünk körül, köztünk térségünkben, Magyarországgal összehasonlÃtható országokban is. Ha van pénzed, van mibõl megélned, jöhetsz – sok helyütt ez a mottó. Másutt elég egy egyszeri nagyobb összeget kicsengetni.
Romániában vállalkozás-központú a szabályozás, legalább 150 ezer eurót kell befektetni egy ottani részvénytársaságba, vagy 100 ezer eurót egy korlátolt felelõsségû társaságba. A másik megoldás, hogy rt-nél 15, kft-nél 10 munkahelyet hozzon létre az illetõ. Arra azonban vigyáznak, hogy ugyanazt a munkavállalót nehogy két külföldi is beleszámÃttassa.
Irány a hómezõk
Svédországban legalább egy vállalkozás 50 százalékának birtoklása esetén lehet üzleti vÃzumot kapni, és elõÃrás az is, hogy a vállalkozás megfelelõen jövedelmezõ legyen. Ezt nem részletezik pontosan, de elõÃrják, hogy az elsõ két év megélhetési költségeire legyen a vállalkozónak legalább 200 ezer, házastársának 100, gyermekeinek 50-50 ezer svéd koronája. (Nagyjából 22 700, 11 700 és 5700 euró.) Elvárás még a svéd vagy angol nyelv ismerete is, és megfelelõ szakmai elõélet az adott üzletágban.
Nagyon csábÃtják egyébként a munkaerõt a messze északon fekvõ Svéd Lappföldre, ahol egy közel 20 000 négyzetkilométeres területen kevesebb, mint 6000 lakos él, a népsûrûség 0,3 fõ alatt van négyzetkilométerenként, és az országrész leginkább nemzeti parkokból áll. (Magyarország népsûrûsége 127 fõ négyzetkilométerenként.)
Svájcban elég, ha sok adót fizetsz
Kicsit pénzmosás-szagú a svájci szabályozás, ahol elég, ha – kantontól függõen – évente megfelelõ összegû, 150-200 ezer franknyi adót befizet a külföldi, és vehet ingatlant, valamint nem kérdezik, más országokban mennyit adóztál. Legalábbis az egyik, erre szakosodott ügyvédi iroda honlapja szerint. A másik verzió, hogy félmillió frankot fektet valaki mûködõtõke-beruházásba, ilyenkor azonban nem lehet szó ingatlanról vagy állampapÃrról.
Ezerféle igazolás kell
A csehországi üzleti vÃzum kiadásának bürokratikus szabályai inkább emlékeztetnek egyes magyar hivatalok elõÃrásaira: be kell mutatni az illetõ cégének cégbÃrósági kivonatát, igazolni kell, hogy sem neki, sem a cégének nincsen adótartozása, társadalombiztosÃtási hátraléka és van lakása. Ezen kÃvül igazolni kell, hogy az üzletember és családja megélhetése biztosÃtott. Számszerû adatot errõl csak nem hivatalos forrásokban találtunk, ott évi 101 ezer koronára (mintegy 1,15 millió forintra) tették a minimális megélhetési költségeket. Hasonlóan sokféle igazolást egyébként másutt is megkövetelnek, nem csak a csehek sajátja.
Egyes országokban a jelek szerint eddig még nem vezettek be üzleti-letelepedési célú vÃzumtÃpust, ami olyan szempontból érthetõ is, hogy sok ország inkább a kivándorlás, mint a bevándorlás alanya. Eleddig ilyen volt Magyarország is, de ezt vettük észre Lengyelországnál is. Itt rövidebb idõtartamú, bár hosszabbÃtható üzleti célú vÃzumot az EU-n kÃvülrõl olyan általános feltételekkel lehet kapni, mint a meghÃvó cég vagy magánszemély meghÃvólevele, a létfenntartás költségeinek igazolása, szállásfoglalás, egészségbiztosÃtás. Ezek nem sokban különböznek attól, mint amikor egy dél-amerikai állampolgár jön Magyarországra rokonlátogatóba.
Bulgária: Fizessél, oszt jól van
Az EU-n belül a kiadott vÃzumok java része schengeni vÃzum, azaz az illetõ szabadon utazhat a schengeni régión belül (hiszen határellenõrzés sincs). Ezért elvileg senki sem akadályozza meg a magyar letelepedési vÃzumot szerzõket abban sem, hogy Magyarország helyett inkább fejlettebb, vonzóbb országokban nyissanak jövedelmezõ üzletet.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Tim
- 2013. July 01. 11:42:07
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték