Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Ész nélkül szórták a milliárdokat a vidéki wellnessekbe


De nem csak erre! A gigaprojektek..., útépítés (stratégiai felvonulás), önkormányzi ilyen-olyan terek kikövezése, parkosíás, eladósítás...sportcentrumok... A magyar hotelek és panziók felétõl szabadulna a tulajdonosa, pedig épp most adtunk tízmilliárdokat arra, hogy épüljenek újak. A legrosszabb helyzetben lévõket már el is vitte a bank. De mi van, ha a tulajdonos beköltözik a bedõlt szállodájába?


Eladó az elegáns Saliris Resort Hotel. Az egerszalóki szálloda a piacon feleannyit ér, mint az a több mint 10 milliárd forint, amennyiért megépítették. Még úgy is igaz ez, hogy egy éve sikerült nyereségessé tenni, ennek ellenére a tulajdonosa, az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) mégis szabadulna tõle. "Hiába nyereséges, az óriási hitel törlesztését sohasem lesz képes kitermelni, ezért a cég felszámolás alá került" - mondta kérdésünkre Kovács György, az MFB Ingatlanfejlesztõ vezérigazgatója. Az egyszerre tulajdonos és hitelezõ MFB maga is akar ajánlatot tenni a felszámolás során, hogy késõbb, kedvezõbb piaci helyzetben jobb áron értékesíthesse, így csökkentve a veszteségét.

Ugyancsak az MFB hitelezte a ceglédi, nem kevésbé elegáns Best Western Aquarell Hotelt, amely szintén az eladósorban levõ szállodák közé tartozik. A tulajdonos nem törlesztette a kölcsönt, és amikor a bank érvényesíteni akarta a jogait, akkor arra hivatkozva maradhatott a tulajdonában, hogy õ ott lakik. Bejelentkezett ugyanis állandó lakosként a 92 szobás szállodába - árulta el Nyíri János, az MFB szóvivõje.
Hotelt tessék! Három hotel egy százas!

Aki hotelt akarna most venni, és van is rá pénze, kedvére csemegézhet a bõséges kínálatból. A legnagyobb hazai ingatlanportál 1068 találatot ad, ha rákeresünk arra, hogy "eladó hotel, panzió". Nem régi, idejétmúlt hirdetésekrõl van szó, mindet az utóbbi két hónapban módosították. Persze ezek nem dõltek be mind, de - még ha valószínû is, hogy van a hirdetések között átfedés -, ez a szám azért megdöbbentõ. Különös tekintettel arra, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint április végén alig több mint 1800 ilyen szálláshely mûködött az országban.
hirdetés

A mélyrepülés azért is feltûnõ, mert a KSH adatai alapján a magyarországi vendégforgalom összességében nem esett vissza az utóbbi hat-nyolc évben, csak egyes szálláshely-kategóriákban. A szállodaszövetség honlapján megtalálható, a tavalyi évet értékelõ beszámolóból azonban kiderül, hogy az árak elég rosszul alakultak az utóbbi években, ami valószínûleg a túlkínálatra vezethetõ vissza. A KSH szerint 2006 júliusában 2032 szálloda és panzió mûködött, öt évvel késõbb már 2155. A férõhelyek száma ugyanakkor 158 762-rõl 170 485-re nõtt.

Távolról sem csak isten háta mögötti, lompos családi panziókat árulnak, puccos wellnesshotelek is felbukkannak a listában, milliárdos vagy ahhoz közeli áron. És ez még nem minden: vannak olyan, négy- vagy ötcsillagos vidéki szállodák, amelyek az efféle mezei adatbázisokba be sem kerülnek, de tudható, hogy a tulajdonosok szívesen megszabadulnának tõlük.

Az országszerte piacra dobott rengeteg hotel közül - a Saliris Resort Hotelhez és a Best Western Aquarell Hotelhez hasonlóan - sok más esetében is valamelyik bank az eladó, pontosabban az a cége, amely a bedõlt hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanokkal foglalkozik. Ezek a helyek általában nem bírták a keresletcsökkenés és a forintgyengülés együttes hatásait, a tulajdonos a bevételekbõl nem tudta tovább fizetni az építéshez vagy fejlesztéshez felvett kölcsön részleteit.
Hotelek nõttek ki a földbõl - mert pénzt lehetett rájuk szerezni

Az ilyen esetekrõl összesítése senkinek sincs, hiszen a szálloda gyakran zavartalanul üzemel, a hitel bedõlése ellenére - éppen azért, hogy könnyebb legyen eladni, most vagy akár évekkel késõbb. Az utóbbi hónapokban nyilvánosságot kapott néhány eset mellett a CIB, az MKB és a Raiffeisen ingatlanos cégének honlapját böngészve azonban viszonylag gyorsan össze tudtunk állítani egy több mint kéttucat banki tulajdonban lévõ szállodából és panzióból álló gyûjteményt (lásd a térképet).

Az Európa Hotel bejárata Budapesten. Ez már zárva van
Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ezek többségét most is árulják. Csakhogy piac gyakorlatilag nincs, illetve borzasztóan szûk - mondta az Origónak Balla Ákos, a Colliers nemzetközi ingatlan-tanácsadó igazgatója. "Elõfordul, hogy akkor sincs valós adásvétel, amikor bejelentik, hogy sikerült eladni valamelyik szállodát, mert sok esetben valójában csak a hitelt restrukturálják, vagy a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant veszi el a bank" - magyarázta Balla Ákos. Szerinte a problémák fõ oka, hogy éveken át nem a megalapozott és felmért piaci igény alapján indították el a hotelfejlesztések nagy részét, hanem a támogatási lehetõsek és kedvezõ hitelek kihasználása volt a cél, így túlkínálat alakult ki, és sok esetben olyan helyszínen épült kis szobaszámú vidéki wellness-szálló, ahol semmilyen turisztikai attrakció nincs.

Egyrészt azért hullanak tehát a szállodák, mert a svájci frank árfolyama nem kímélte a válság elõtt épülteket. De legalább ilyen nagy gond, hogy az idén véget érõ hétéves EU-költségvetési ciklusban ömlött az uniós pénz az ilyen beruházásokba. Sokan jó üzletet láttak olcsó telkeken, hatalmas támogatással felépíthetõ szállodákban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján fellelhetõ pályázati eredmények összesítése alapján csak kimondottan szálláshelyfejlesztésre 34 milliárd forint vissza nem térítendõ támogatást fizettek ki 2007 óta. Ebben nincs benne az a pénz, amit más, komplex pályázatokon, például turisztikai attrakciók vagy egészségipari projektek fejlesztéséhez kapcsolódva lehetett elnyerni ugyanilyen célra.

"Túlkínálat alakult ki, és sok esetben turisztikailag értékelhetetlen helyszínekre épültek szállodák" - összegezte a történteket az Origo kérdésére Kovács István, a szállodaszövetség fõtitkára. Hozzátette, hogy elsõsorban a vidéki wellness típusú hotelek szenvednek, mert az ilyenek iránt a külföldi kereslet minimális, magyar vendég pedig nincs elég. "Ezek olyan sokan vannak, hogy önmaguknak csinálnak konkurenciát, egymás elõl szívják el a levegõt" - mondta a szakember.
Filléreket érnek a bedõlt szállodák

"Amelyik szálloda olyan rossz helyzetbe került, hogy be is kellett zárni, annak az eladására értelmezhetõ áron szinte semmi esély. De jellemzõen a mûködõk is túl vannak árazva, csak madarat akarnak fogni velük, nem szakmai befektetõt" - állította a hirdetések ismerete alapján Hegedûs Attila, a BDO Magyarország hotelüzletágának partnere. Megjegyezte, mindezzel együtt a turizmusban azért van fejlõdési potenciál, csak kell egy türelmes tulajdonos és egy hatékony menedzsment.

A bankok közül a CIB-nél van az egyik legnagyobb portfólió hotelekbõl és panziókból. A CIB kommunikációs osztálya érdeklõdésünkre azt írta, hogy a bankok többféle stratégiával kezelik a helyzetet, így van, amelyik az alacsony árak dacára azonnal értékesíteni próbálja a szállodákat és egyéb ingatlanokat. A CIB-csoport hosszú távú megoldást keres, és amíg megfelelõ ajánlatot nem kap, gyakran szerzõdést köt egy üzemeltetõvel, vagy bérbe adja az adott szállodát. "Konkrét esetekrõl és részletekrõl nyilatkozni a banktitok sérelmét jelentené" - tették hozzá.
Link

Hozzaszolasok


#1 | postaimre - 2013. July 03. 08:51:23
Izraeli-magyar ingatlanszövetség Budapesten

ingatlanmagazin | [bcolor=#990000]2005. július[/bcolor] 4. 21:02 | Módosítva: 2005. július 4.

Hétfõn és kedden Budapesten tartotta alakuló ülését a Magyar-Izraeli Ingatlan Együttmûködési Fórum. Céljuk a magyar építõipari cégek és az izraeli befektetõk, továbbá a vállalkozók és a kormányzati szervek közötti információáramlás élénkítése.
http://ingatlanmagazin.com/ingatlanpi.../cikk_662/

Izraeli pénzek a magyar ingatlanpiacon

[bcolor=#990000]2007. december 11[/bcolor]., kedd 09:21 |

Az idegenvezetõk jól tudták már az ezredforduló környékén: az izraeli csoportoknak érdemes hagyni egy kis szabadidõt, hogy tájékozódhassanak a megvásárolható pesti lakásokról. Tavaly már izraeli tulajdonban volt a legnagyobb budapesti lakóingatlan-beruházó cégek fele. A magyarországi üzletben egy szupergazdag família tûnt fel, sokan a magyar ingatlanbizniszbõl szedték meg magukat. Az antiszemita összeesküvés-elméleteket szívesen gyártó szélsõjobb orgánumokon kívül más nem nagyon foglalkozott a témával. Kényes ügy.
http://index.hu/gazdasag/magyar/izrbf...rbf071206/
#2 | postaimre - 2013. July 03. 08:55:26
Tovább ritkulnak az építõipari cégek
|Utolsó módosítás: 2013. 6. 28. 05:00|Vállalatok » Vállalati Hírek
A cégstatisztikák még nem jelzik az építõipari válság végét: az ágazatban 1520 cég szûnt meg a május végéig tartó három hónapban, így az ágazat történetének második legsúlyosabb negyedévét tudhatja maga mögött – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Ennél rosszabb eredményt korábban csak 2012 utolsó negyedévében regisztráltak, akkor 1578 építõipari vállalkozást zártak be.
http://www.vg.hu/vallalatok/vallalati...gek-406675
#3 | postaimre - 2013. July 03. 09:00:54
Izraeli térhatás az ingatlanpiacon

Magazin / 2008. nyár / Izraeli térhatás

A budapesti ingatlanfejlesztések több mint 70 százalékát izraeli tõkehátterû vállalkozások valósítják meg. Szakemberek szerint a piacon megszerzett profit minden második forintja vándorol izraeli zsebekbe.

Nemcsak lakóparkok, hanem bevásárlóközpontok, szállodák és irodaházak tucatjai köszönhetik létrejöttüket az izraeli tõkének, amely Budapest után felfedezte a magyar vidéket is. Az izraeli beruházók a 1990-tõl több százmilliárd forintot fektettek be a magyarországi ingatlanbizniszbe, ennek ellenére a rendszerváltás óta egyetlen elemzõ sem vállalkozott az izraeli ingatlanbefektetõk magyarországi tevékenységének, a budapesti piacon elért részesedésének pontos elemzésére. Pedig nehéz elképzelni, hogy a magyar gazdaság bármely más szektorában bármely más nemzet hasonló mértékû befolyásszerzésérõl a szakma vagy a nyilvánosság csak bizonytalan információk alapján értesüljön. A magyar ingatlanpiacon ugyanakkor az izraeli offenzíva régóta közismert. Idõnként készülnek is piaci jelentések, amelyek viszont csak szõrmentén tesznek említést a jelenségrõl, s többnyire ezek a tanulmányok is megrekednek az általánosságok szintjén: más külföldiekkel összemosva utalnak az izraeli tõke hazai jelenlétére. Az index.hu internetes hírportál szerint nem véletlenül: a tanácsadó cégek, de a maguk az elemzõk is tudatosan hallgatják el a dolgot. Kerülik ugyanis a politikailag kényesnek tartott témát.

Természetesen a helyzetet az is nehezíti, hogy egész egyszerûen nincsenek megbízható adatok. Már csak azért sem, mert az izraeli vállalkozások gyakran offshore cégeken keresztül jelennek meg a piacon. Cikkünkben ezért mi is csak azokat a társaságokat, befektetõket vesszük górcsõ alá, amelyek nyíltan vallják magukról, hogy izraeli tõkeháttérrel mûködnek. A rendelkezésre álló cégadatokból és az Ecorys Magyarország nemzetközi tanácsadó tanulmányából azonban kiderül: a legalább száz lakást értékesítõ vállalkozások top tízes listáján hét helyet izraeli cégek foglalnak el. Azt viszont nem lehet tudni, mi a helyzet az irodaházak vagy az ipari ingatlanok építése terén. Így csak a becslésekre lehet hagyatkozni akkor is, ha arról szeretnénk képet kapni, mekkora értékû ingatlanberuházást valósítottak, valósítanak meg nálunk az izraeli cégek. Erre vonatkozóan Szilvan Salom kijelentése szolgálhat némi támpontul. Izrael külügyminisztere múlt év októberében budapesti látogatásán úgy fogalmazott, hogy Magyarországra több mint kétmilliárd dollárnyi tõke érkezett hazájából, melynek nagy része a magyar ingatlanpiacon talált magának befektetési lehetõséget. Elvileg az információáramlást szolgálta volna a 2005-ben, mintegy húsz vállalkozás részvételével létrehozott Magyar-izraeli Ingatlan Együttmûködési Fórum, a kezdeményezés azonban meglepõ gyorsasággal elhalt.

A magyar piac húsz, legmeghatározóbb izraeli cége

Irodaházak, bevásárlóközpontok, szállodák

1. Ablon Group: Business Center 22; BC 91; BC 99 Office Park; BC 140; M3 Business Center; Budafoki BC; Erzsébet Business Center; Europeum; Fogarasi BC; Gateway Office Park; Lomb BC; New Age Center; Platán BC;
2. Brack Capital Real Estate: Ikarus park; Metropol irodaházak;
3. BSR Europe: Hermina torony; M3 Shopping City (10); Váci úti BSR Center; Váci úti Duna Office irodaház;
4. CEE: Terasz-park; Nádor tér Palace (38);
5. Ofer Brothers Group: Duna Plaza; Le Meridien Hotel; Budapest Bank Központ (Váci út); Bellevue Residence; MSZOSZ székház; Váci utcai értéktõzsde; Central park; a soproni és a nyíregyházi bevásárlóközpont; Páva Hotel; Starlight Hotel;
6. Plaza Centers: plázák: Aréna (63); Duna, Csepel, Veszprém, Pécs, Szombathely, Sopron Pláza, Óbuda hajógyári Álomsziget-projekt (375);
7. Pro-Mot Hungária: Club Aliga (30,5);
8. Shiraz: Siófoki Galerius Spa (13);
9. Sybil Holdings: Új Buda Center (7,8);

Lakóingatlanok

10. Arlon/Neocity Group: Reviczky liget (2,5); ForestHill (10); Seven Arts Resort; Natura villapark;
11. Autóker Holding Zrt.: Cézár ház; Kleopátra ház; Római kert; Gozsdu udvar; Szinyei Merse ház; Marina part; Léda ház; Gran’Dio (3); Helena ház; Király udvar;
12. Coral Holding: Andrássy Rose; City Center Park; Dob udvar; Orchidea liget; Royal Residence; Tavaszmezõ; Topáz ház;
13. Cordia Magyarország: Cordia City Garden; Cordia Termal Zugló; Cordia Terrace Residence;
14. Elephant Holding: Barcelona ház; Ibiza lakópark; Malomdomb lakókert; Palota liget; Vigo ház; Zaragoza kert;
15. Engel Group: Sun Palace; Városrét (Gyõr); Pünkösdfürdõi lakópark;
16. GB Európa Ingatlan: Ciprusház; Lõrincliget lakópark; Madárhegy; Silverside apartmanház; Zen Garden Óbuda;
17. Home Center: 360°
18. Minrav (Yozma): Centrál park (10); Napfürdõ otthonpark (3);
19. Olimpia Group: Egressy udvar; Gizella ház; Karolina udvar; Magnólia lakópark; Mandarin kert; Palóc ház; Tüzér kert; Városliget apartmanház; Zöldliget apartmanház;
20. SL Group: István park (4); Laborc-projekt; Narancsliget (13); Récsei bevásárlóközpont (6); SL Center;

*zárójelben a beruházás értéke, milliárd forintban

Az izraeli cégek magyarországi aktivitására vonatkozóan több találgatás és magyarázat is napvilágot látott a sajtóban és a szûkebb szakmai berkekben is. A népszerû összeesküvés-elméletek közül egy bizonyosra vehetõ: az Izraelben és környékén állandósult háborús helyzet miatt az izraeli tõke menekül a térségbõl, s biztonságos helyet keres magának. Nem véletlenül fogalmazott úgy Simon Peresz államfõ az izraeli kereskedelmi kamara ülésén, hogy az izraeli vállalkozások szépen terjeszkednek, és lassan fölvásárolják Manhattant, Magyarországot, valamint Lengyelországot. Mondatai nagy botrányt kavartak a magyar politikai életben.

No persze nemcsak beruházók, hanem lakásvásárlók is érkeztek, s érkeznek szép számmal hozzánk a mediterrán országból. Az izraeli állampolgárok számára ugyanis a magyar fõváros még mindig megfizethetõ és élhetõ. Izrael egyik legnagyobb példányszámú napilapjában 2003-ban megjelent cikk szerint 1998 és 2003 között az izraeliek 3,2 milliárd dollárt fektettek lakásokban külföldön, ami több tízezer ingatlan megvásárlását jelenti. A Jediot Ahronot napilap nem kevesebbet állított, minthogy a befektetõk körében – Torontó után – Budapest volt a második legnépszerûbb város.

Bár az izraeli befektetõk magyarországi jelenléte mostanában kerül egyre inkább a figyelem középpontjába, tévedés volna azt hinni, hogy csak néhány éve fedezték fel hazánkat. Az izraeli kisbefektetõk már a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején megjelentek nálunk. Õket követték a nagyok, majd a nyomukban megjelent a pénzügyi finanszírozási igényeiket kielégíteni hívatott Leumi Bank is. (A pénzintézet ugyanakkor nem dicsekedhet fényes eredménnyel. Botrányok közepette be kellett zárnia budapesti székhelyét, s csak néhány éve vetette meg újra a lábát nálunk.)
De hogy nincs mindig rendben az izraeli társaságok magyarországi tõkebefektetéseit illetõen, arra már a két állam hatóságai is felfigyeltek. Tavaly az izraeli adóhivatal elnöke, Joni Kaplan, valamint a nemzetközi adóztatási részleg vezetõje, Joram Sidlo látogatott a magyar fõvárosba azért, hogy tárgyalásokat folytasson az APEH szakembereivel. Izraelben az adóhatóság külön csoportot hozott létre a pénzmosók kelet-európai tranzakcióinak ellenõrzésére. Az ügyeskedõk ugyanis – kihasználva a földrajzi távolságot – sikeresen tûntették el adózatlanul az ingatlanfejlesztésekbõl és bérbeadásból származó jövedelmüket. Magyarországon pedig állítólag a versenyhivatal ellenõrei fogtak gyanút. A szûkebb szakmában ugyanis az a hír járja, hogy a kiterjedt kapcsolatrendszert fenntartó izraeli cégek vezetõi – akik nem ritkán bukkannak fel közös vállalkozásokban, beruházásokban – gyakran egyeztetnek egymással az ingatlanok ellenértékérõl és értékesítésérõl is.

Egy biztos: a budapesti ingatlanfejlesztések több mint 70 százalékban izraeliek beruházásában valósulnak meg. Szakértõk szerint a megszerzett profit minden második forintja izraeli zsebekbe vándorol. Az ingatlanpiacon a kereslet azonban némileg csökkent, a nagyobb hozamelvárással, agilitással, gyors döntésekkel és nagyobb fokú kockázatvállalással jellemezhetõ izraeli vállalkozások pedig az ipar, a kereskedelem és a logisztika felé fordulhatnak, a lakásspecialisták pedig a környezõ országok feltörekvõ piacaira vándorolhatnak.

Forrás:2008 Ingatlanbroker
http://nemzetiegyletek.hu/node/883

Izraeli és spanyol pénzbõl szárnyal tovább a magyar kaszinóváros
2013. január 4. 14:59


Jelentõs léptekkel halad az ország észak-nyugati régiójában megvalósuló Eurovegas beruházás. Az osztrák tulajdonos pedig két új beruházót is megnevezett, akik beszálltak a magyarországi kaszinóváros megvalósításába.
http://www.portfolio.hu/ingatlan/reta...77791.html
#4 | postaimre - 2013. July 03. 09:03:34
A jó ingatlanos megérzi, mit akar a vevõ

[bcolor=#990000]A Duna House lett 2007 legjobb ingatlanközvetítõ irodája[/bcolor]


[bcolor=#990000]A tulajdonos testvérpár Izraelbõl érkezett, nyelvtudás és "ingatlanos" tapasztalat nélkül kezdte felépíteni a néhány év alatt franchise hálózattá bõvült céget[/bcolor]. Guy Dymschiz ügyvezetõ igazgató az mfor.hu-nak adott interjújában a múlt és a jelen mellett arról is beszélt, hogy az euróbevezetés Budapesten is felviszi majd az ingatlanárakat.
Guy"A vevõ sokszor nem azt veszi meg, amit keresett"

- Információim szerint Ön Németországban született, majd Izraelben nevelkedett. Ön és testvére 1998-ban kezdett el ismerkedni a magyar ingatlanpiaccal. Elõtte mivel foglalkoztak, és hogy került a képbe Magyarország?

- Guy Dymschiz: Én ügyvédként dolgoztam, a testvérem közgazdász, de számítástechnikával foglalkozott. Az ingatlanpiacra volt némi rálátásom ügyvédként, akadtak ilyen ügyeim, de alapvetõen a nulláról kellett kezdeni itt. Miért pont itt? Ismerõsöktõl hallottam, mekkora lehetõségek vannak Magyarországon. 1998-1999-ben az izraeliek körében divat volt itt lakást venni; ezt hallva gondoltunk egyet, és idejöttünk.

- Volt valami oka annak, hogy el akartak onnan jönni, vagy csak "szembejött" ez a lehetõség?

G.D.: Csak próbálkoztunk; Izraelben is jó volt, de egyrészt gondoltuk, itt több a lehetõség, másrészt beleszerettem Budapestbe. Elõször egy mellékes businessnek indult, aztán fõ business lett belõle, és ide is költöztünk.

- Mi tetszett meg Budapestben?

- G.D.: A város gyönyörû, és az emberek is szimpatikusak voltak. Tetszett, hogy Európa, hogy egy kulturált ország, de mégsem olyan hidegek az emberek, mint például Németországban.

- Hogyan kezdték el?

- G.D.: Elõször a külföldi befektetõknek adtunk el lakóingatlanokat, majd amikor láttuk, hogy gyengül a külföldi befektetési hullám, és már itt voltunk elég ideje ahhoz, hogy átlássuk a piacot, észrevettük, mekkora vákuum van a hálózatok terén. Csak kis irodák mûködtek, míg külföldön már beindult a hálózatrendszer. Mi meg lecsaptunk a lehetõségre.

- Nem volt gond a nyelvismeret hiánya? Gondolom, akkor még nem beszélt ilyen jól magyarul.

- G.D.: Elõször csak tolmácsokon keresztül vagy angolul üzleteltünk, de hamar rájöttem, hogy hatékonyabb lenne elsajátítani a nyelvet és ezáltal a magyar gondolkodásmódot, mert enélkül sokkal nehezebb. Nekiálltunk magyarul tanulni, és addig nem is vágtunk bele a Duna House franchise átalakításába, amíg nem beszéltem magyarul.

Ráadásul a magyar nem az a nyelv, ami csak úgy ragad az emberre, mint sok nyugat-európai nyelv. A magyart akarni kell megtanulni, mert már a nyelv logikája is más, mint a legtöbb nyelvé.

- Végül mikor kezdték el a bõvítést?

- G.D.: 2003-ban. Elõször három saját irodával teszteltük a rendszert, majd abból született meg a mostani rendszer, melyben 90 irodában, 700 ember dolgozik a Duna House neve alatt.

- 2007-ben pedig már megnyerték a Magyar Ingatlanszövetség az "Év franchise ingatlanközvetítõje" díjat. Számítottak erre?

- G.D.: Igen. 2006-ban csatlakoztunk a szövetséghez, és azt gondoltuk, hogy már abban az évben elvihetjük a díjat. De mivel akkor még nem voltunk tagok egy egész éve, ezért várnunk kellett. Gondoltuk, hogy megnyerjük, mert rövid idõ alatt sokat fejlõdtünk, jók lettek az eredményeink.

- Miért volt ilyen biztos ebben?

- G.D.: Mert a magyar piacon az ingatlanpiaci hálózatok jogviszonya szürke területen mozog; sok a tisztázatlan pont benne, például a közvetítõk kapcsolódásának meghatározásában. Sok a kiskapu, nem egyértelmû, hogy mit lehet, és mit rizikós csinálni. Így mi tiszta vizet öntöttünk a pohárba, és egy új rendszert hoztunk létre, aminek a lényege, hogy közvetítõink önállóan dolgoznak, maguknak termelve a profitot, felénk pedig egy franchise díjat fizetnek.

- Az elején nehéz volt partnereket találni?

- G.D.: Az elején saját embereink voltak a franchise partnereink, akik már ismerték a rendszert, és látták, hogyan mûködik. Nem igazán kerestünk kívülrõl partnereket. Késõbb viszont már hirdetésre is jöttek újak, és lehetõségünk volt arra is, hogy megválogassuk, kivel kötünk üzletet.

- Mennyire kockázatos vállalkozás az Önök partnerének lenni?

- G.D.: Kisebb a kockázata, mintha valaki önálló vállalkozást nyitna, nyilván a profitot is megosztjuk valamennyire. A nemzetközi statisztikák szerint a franchise vállalkozások hét százaléka megy tönkre, míg ez az arány a saját vállalkozások esetében kilencven százalék. Mi tartjuk a nemzetközi átlagot.

- Van még hely a magyar piacon több ingatlanirodának?

- G.D.: Magyarország még messze van a telítettségtõl, mármint az ingatlanközvetítést tekintve. Nyugaton az ingatlan-tranzakciók 70-90 százalékában mûködnek közre ingatlanközvetítõk. Itthon ez az arány még csak 30 százalék. Tehát még lehet duplázni, triplázni.

- Mi ennek az alacsony arányszámnak az oka?

- G.D.: Az, hogy régebben nem a szakmaiság jellemezte a piacot. Ha egy ingatlanos nem profi, nem sokáig marad a piacon, hiszen senki nem szeret sokszor feleslegesen lakást nézni. Az ingatlanos, ha profi, idõt spórol, és több lehetõséget teremt.

Az emberek többsége az elején nem akar közvetítõt, mert azt gondolja, hogy egyedül is meg tudja oldani, újságból. Aztán rájön, hogy mégis jól jön a segítség. Sok rossz tapasztalat vezet az ingatlanközvetítõi szerep megerõsödéséhez.

- Sokszor említi a profi ingatlanközvetítõt, és amikor jöttem, láttam, hogy ingatlanközvetítõi tanfolyamra gyülekeztek a fiatalok. Mit tanítanak nekik, ami hozzátartozik a profizmushoz, és esetleg egy kívülálló nem gondolna rá?

- G.D.: Elõször is csak fele arányban tanítható a szakma, a másik fele érzék kérdése. Elsõsorban azt a szemléletmódot tanítjuk meg itt, ami sokak számára újdonság: az igazán jó ingatlanos nem abban jó, hogy lyukat beszél a vevõ hasába, hanem attól, hogy megérzi, mit akar a vevõ. Ha ez megvan, akkor az ingatlan már eladja magát.

- Mennyire tudatosak a magyar lakásvásárlók?

- G.D.: Azt tapasztaljuk, hogy az esetek nagy részében nem azt veszi meg a vevõ, amit eredetileg keresett. Ugyebár nem gyakran vesz lakást az ember, és olyankor nagyon meggondolja, mit akar. De amikor kitalálja, mit szeretne, sok szempontot nem vesz figyelembe, amirõl az ingatlanközvetítõtõl értesül, és esetleg befolyásolhatja a végleges választást. Tehát ez a fajta együttmûködés folyamatosan alakul, és ezért is kell ráérezni a vevõ szándékaira, mert õk sokszor nem is tudják megfogalmazni azokat.

- Globálisan hogyan látja a magyar ingatlanpiac jövõjét?

- G.D.: A közvetítéseket illetõen optimista vagyok, de az eladások nagyon csökkentek. Rejtélyes számomra, és más ingatlanszakemberek számára is, miért kerülnek Magyarországon feleannyiba az ingatlanok, mint a környezõ térségben, amikor ez a város sokkal fejlõdõképesebb, mint például Bukarest. Azt gondolom, hogy nagy változást fog okozni az euró bevezetése, ami majd felviszi az ingatlanárakat. Az értékesítésben pedig egyértelmûen a nagy hálózatoké a jövõ. Kérdés, hogy melyik lesz az a 2-3 hálózat, amelyik megmarad a piacon.

Gábor Fanni

Forrás: http://www.mfor.hu/cikkek/Uj_orszag__uj_elet__uj_szakma__uj_sikerek.html

http://www.ingatlanmax.hu/index.php?o...amp;id=246
#5 | talpi - 2013. July 03. 12:05:43
Ugyan már Imrém, itt mindenki "rémeket" lát, dehogy zsidósodik el a "piac" dehogy van itt elnyomás, ugyan, "tisztes üzlet emberek gyülekezete" az egész bagázs és a K-ormány pedig betölti a "statisztára" szabott szerepét, nem csak ez, mind, aki eddig ott gubbasztott, nyalva fényesre az idegen alfeleket.:(
#6 | postaimre - 2013. July 03. 12:08:56
Talpi itt minden "véletlen", aztán kiderül mindig, hogy mégsem, de azt már sokan nem érik meg és fel sem ép ésszel.
#7 | Perje - 2013. July 03. 15:50:07
Lesz azoknak a bedöltt wellness és egyéb szállodáknak hamarosan új magyar gazdája. Csak úgy, mint a devizahitelesek lakásainak.
#8 | nyaki - 2013. July 03. 18:19:08
Hogy miért lehetnek itt(?):
"...Mert a magyar piacon az ingatlanpiaci hálózatok jogviszonya szürke területen mozog; sok a tisztázatlan pont benne, például a közvetítõk kapcsolódásának meghatározásában. Sok a kiskapu, nem egyértelmû, hogy mit lehet, és mit rizikós csinálni. ..."
És hogy mit kezdenek ezzel:
"...Így mi tiszta vizet öntöttünk a pohárba, és egy új rendszert hoztunk létre, aminek a lényege, hogy közvetítõink önállóan dolgoznak, maguknak termelve a profitot, felénk pedig egy franchise díjat fizetnek. ...", azaz sarcot szednek jogosan, mert a rendszerünk sehol sincs, csak a rablógazdálkodás a megtûrt fogalom.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték