Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Na itt van nektek a zsidómaffia ügyészsegg!
Tóth Mihály a kimondatlan kívánságokról
Az ügyészség fogadókészsége
Hibás gyanúsítás, az utolsó pillanatban „elõráncigált”, tanúskodó zárkatársak, pszichés kényszerrel kicsikart vallomások. Bevett ügyészségi eszközök lennének? Elszámoltatás címszó alatt 2010 óta 1442 ügyben indítottak eljárást a kormánybiztosok, ám mindössze hét esetben jutottak el a vádemelésig. A többi legfeljebb azt a célt szolgálhatta, hogy lejárasson filozófusokat, meghurcoljon pórázon elvezetett minisztériumi tisztviselõket, privatizációs szakembereket, erkölcsileg megsemmisítsen, karaktergyilkosság áldozataivá tegyen politikai ellenfeleket. Tóth Mihály büntetõjogászt, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetõ egyetemi tanárát, aki húsz évig volt ügyész, KARDOS ERNÕ kérdezte arról, hogy a mindenkori kormány képes-e az ügyészséget politikai célokra felhasználni.
- Döbbenetes, mégis biztató hír, hogy korrupció miatt a fél cseh kormányt õrizetbe vette a hatóság Prágában, végül lemondott a miniszterelnök is. A magyar igazságszolgáltatásnak van-e jogosítványa ilyen akcióra?
– Elvileg igen, hisz a vádhatóság keretein belül mûködik a Központi Nyomozó Ügyészség. Indokolt esetben ez a szervezet hatékonyan fel tud lépni, de ahhoz képest, hogy a korrupció milyen jelentõs probléma nálunk is, ilyesmirõl nemigen hallunk. Ráadásul sûrûsödnek a panaszok e hatósággal szemben.
– A szekszárdi trafikmutyi ügyében is a hatalommal való visszaélés volt a gyanú, miután a fideszes polgármester a konkrét nyertesekrõl is tárgyalt a képviselõ-testület tagjaival. Mégis az ellen indulhat eljárás, aki a botrányt kirobbantotta. Normális dolog ez?
– Talán az nem volt egyértelmû, hogy a hangfelvétel szereplõi hivatali minõségben folytatták-e azt a beszélgetést, vagy sem. Ha igen, akkor szerintem a hivatali visszaélés gyanúja felvethetõ, hisz arról állapodtak meg, hogy csak bizonyos személyek kaphatnak trafikot, mások nem. Ez a pályázat tisztaságába való nyílt beavatkozás. Ha viszont csak baráti beszélgetést tartottak, ahogy az ügyészség látja, akkor valóban nem történt bûncselekmény.
Bazánth Ivola felvételei
– Na, de ez egy testületi ülés volt, nem baráti csevej.
– Ezt azért be kéne bizonyítani. Ha valóban az elõbbi volt, akkor megállapítható legalább a bûnsegédi bûnrészesség, ugyanis azok is felelõsek egy részrehajló döntésért, akik csak befolyásolták a döntéshozókat.
– Ha így van, akkor végképp nem értem: miért nem nyomozták ki, hogy képviselõ-testületi ülés volt-e, vagy sem. Ön érti?
– Ha ügyész lennék, én megtettem volna, ugyanis a nyomozás megindításához szükséges gyanút a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után elegendõnek tartottam. Akinek viszont ez a dolga, másképp látta.
– Miután nincs vádemelés, soha nem derül ki, hogy a városvezetõk elkövették-e a bûncselekményt, vagy sem?
– A vádmonopólium miatt az ügyészségnek joga van eldönteni, hogy mi szükséges a büntetõeljárás megindításához.
– Szóval a hatalmon lévõk megúszhatják, ha az ügyészség nem kíváncsi egy ügy minden részletére. De a bûnüldözõ hatóságot felhasználhatják arra is, hogy jogi eszközökkel a politikai ellenzék megfékezésén fáradozzon?
– Persze, erre mindig vannak kísérletek. Kérdés, mekkora rá az ügyészség fogadókészsége.
– Kis János filozófus úgy értékelte: ezek a borzasztó hibák azért fordulhatnak elõ, mert a Fidesz által kinevezett Polt Péter kiszolgálja a kinevezõit. Elõfordulhat, hogy direkt utasítják az ügyészséget, vagy csak elvárásokat teljesítenek?
– Az ügyészek egy részénél nem zárható ki, hogy bár soha nem kapnak direkt utasítást, úgy érzik, a kimondatlan kívánságoknak is eleget kell tenniük.
– Biztosan emlékszik, hogy az ügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a sukorói telekcsere ügyében...
– Errõl ma már tudható, hogy teljesen hibás gyanúsítás volt.
– Végül a nyomozást bizonyíték hiányában szüntették meg. De ennek nem kellett volna már a nyomozás megkezdése elõtt kiderülnie?
– Szerintem már az eljárás elindítása is hiba volt. Az ügyészség hivatkozása a bizonyíték hiányára csak arra volt jó, hogy valamiképp kifaroljanak az ügybõl. Valójában be kellett volna látni: már a szükséges megalapozott gyanú is hiányzott. Kétségtelen, hogy a nyomozással foltot hagytak Gyurcsány Ferenc becsületén.
– Ha egy politikus ügyében sokáig úgy nyomoznak, hogy közben semmi bizonyíték nincs, kérdés, hogy szándékosan járatják-e le, vagy csak ügyetlenségbõl?
– Az ügyészségen sok a tisztességes, felkészült szakember, akik jól döntenek. De elõfordul – én is látom –, hogy nem kellõen mérlegelnek, és a vádhatóság demonstratív jelleggel, valamilyen érdek alapján indít eljárást.
– Ezzel politikai küldetést teljesíthet?
– Talán akaratlanul, de belesodródhat a politikába, hisz nem lehet azt mondani, hogy függetlenek a politikától, ha eljárás indítanak Gyurcsány Ferenc, Molnár Gyula és más politikusok ellen, majd kiderül, hogy tévedtek.
– Vesztegetés miatt eljárást folytatnak a Budapest Airport Zrt. két vezetõje ellen is. A tárgyaláson az egyik vádlott azt állította, hogy bemutattak neki egy névsort, s azon Bajnai Gordon is szerepelt, és azt mondták, ha terhelõ vallomást tesz a listán lévõkre, elengedik. Az ilyen típusú alku felkínálása szabályos?
– A kényszervallatást nemcsak erõszakkal és fenyegetéssel, hanem morális és pszichés kényszerrel is el lehet követni. Ha valakinek elhúzzák a mézesmadzagot az orra elõtt, hogy gyanúsítotti kihallgatását nem veszik figyelembe, az bizony minõsülhet kényszervallatásnak. Ha ez be is igazolódik, törvénysértõen járt el a hivatal.
– A hamis tanúzást nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetik. És a kényszervallatást?
– Súlyosabban, mint a hamis tanúzást.
– És ha az ügyészség követi el?
– Ugyanúgy büntetendõ, mint más nyomozó esetében.
– Felelõsségre vonják az ügyészt, aki hibázott?
– Nem tudom. Az ilyen döntések nem kerülnek nyilvánosságra.
– Nem kéne?
– Nem ártana. De annak az esetnek sem szabadna titokban maradnia, amelyet nemrég egy bírósági tárgyalás jegyzõkönyvében láttam. A korrupciós történetben az ügyészség, miután látta, hogy nehezen tudja majd az általa megfogalmazott vádat bizonyítani, az utolsó pillanatban „elõráncigált” egy állítólagos zárkatársat, aki vallomása szerint hallotta a vádlottat, amint egy becsempészett mobiltelefonon a korrupciót bizonyító beszélgetéseket folytat. A tanú az ügyészség indítványára ezt el is mondta. A védõk azonban bebizonyították, hogy a kérdéses idõben ez az ember nem is volt a gyanúsított zárkatársa. Amikor mindez kiderült, az ügyész felállt, megvonta a vállát, és kérte a bírót, hogy „rekesszék ki a tanú vallomását a bizonyítékok körébõl”.
– Mondana nevet?
– Legyen elég, hogy az „évszázad maffiaperének” titulált, majd pár évi szabadságvesztéssel végzõdött ügy ismert gyanúsított ellen indult.
– Hatalmas sajtóvisszhangja volt Hagyó Miklós ügyének is, amelyben a koronatanú, Balogh Zsolt korábban azt vallotta: nokiásdobozban szállította a milliókat a fõpolgármester-helyettesnek. Ám a bíróságon visszavonta terhelõ vallomását, amelyet állítólag azért tett, hogy ne kerüljön elõzetesbe. A hamis tanúzásra kényszerítés napi gyakorlat lenne?
Az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor kezdõdõ elszámoltatás során 1442 ügyben indítottak eljárást a kormánybiztosok. Ebbõl száztíz esetben készült jogi összegzés, de csak hatvanegyben tudtak feljelentést is tenni, harminc ügyben pedig még három év után is csak nyomoznak. Mindössze hét esetben jutottak el vádemelésig.
– Ha az ilyen beigazolódik, tehát a bíróság ítéletben erõsíti meg, akkor komoly büntetésnek kell következni. Hiszen következmények nélkül elõnyöket kilátásba helyezni, terhelõ vallomásokat kicsikarni biztosan törvénysértõ. Sajnos miközben az ilyen panaszok mind gyakoribbak, e módszereknek nincs semmiféle ismert következménye.
– A bíróság elsõfokú, felmentõ ítéletében kimondta, hogy az UD Zrt.-ügyben az ügyészség egyoldalú és pontatlan volt Dávid Ibolya terhére. Biztosan véletlen, hogy az eddig felsorolt politikusokkal együtt az elnök asszony is a Fidesz politikai ellenfele volt.
– Itt talán indokolt az óvatosság, mert az ítéletet hatályon kívül helyezték, és új eljárást rendeltek el. Várjuk meg a jogerõs döntést.
– Véglegesnek tûnõ, felmentõ döntés született viszont az úgynevezett tábornokperben, amelyben tizenhét honvédségi vezetõt hûtlen kezelés gyanújával ültettek a vádlottak padjára, köztük Fapál László volt szocialista államtitkárt is, akit lakáspanamával vádoltak. Végül az eljárásban a vád teljesen felmorzsolódott, miközben a vádlottak az ötvenes évek szellemét vélték felismerni. Nem sok ez az ügyészségi tévedésekbõl?
– Aki egy ügyben érintett, az szükségképpen keményebben fogalmaz. De ismétlem, az ügyészségen – ahol egyébként alapvetõen rendben mennek a dolgok – ezeket a kirívó tévedéseket ki kell vizsgálni és nyilvánosságra hozni. Évtizedek óta zajlik a vita, hogy az ügyészség önmagát ellenõrzõ szervezet, tevékenységének nincs érdemi kontrollja. Pedig az eljárásoknak hatalmas tétjük van, hisz tönkretehet embereket akkor is, ha utóbb büntetlenül kerülnek ki belõle.
Link
Az ügyészség fogadókészsége
Hibás gyanúsítás, az utolsó pillanatban „elõráncigált”, tanúskodó zárkatársak, pszichés kényszerrel kicsikart vallomások. Bevett ügyészségi eszközök lennének? Elszámoltatás címszó alatt 2010 óta 1442 ügyben indítottak eljárást a kormánybiztosok, ám mindössze hét esetben jutottak el a vádemelésig. A többi legfeljebb azt a célt szolgálhatta, hogy lejárasson filozófusokat, meghurcoljon pórázon elvezetett minisztériumi tisztviselõket, privatizációs szakembereket, erkölcsileg megsemmisítsen, karaktergyilkosság áldozataivá tegyen politikai ellenfeleket. Tóth Mihály büntetõjogászt, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetõ egyetemi tanárát, aki húsz évig volt ügyész, KARDOS ERNÕ kérdezte arról, hogy a mindenkori kormány képes-e az ügyészséget politikai célokra felhasználni.
- Döbbenetes, mégis biztató hír, hogy korrupció miatt a fél cseh kormányt õrizetbe vette a hatóság Prágában, végül lemondott a miniszterelnök is. A magyar igazságszolgáltatásnak van-e jogosítványa ilyen akcióra?
– Elvileg igen, hisz a vádhatóság keretein belül mûködik a Központi Nyomozó Ügyészség. Indokolt esetben ez a szervezet hatékonyan fel tud lépni, de ahhoz képest, hogy a korrupció milyen jelentõs probléma nálunk is, ilyesmirõl nemigen hallunk. Ráadásul sûrûsödnek a panaszok e hatósággal szemben.
– A szekszárdi trafikmutyi ügyében is a hatalommal való visszaélés volt a gyanú, miután a fideszes polgármester a konkrét nyertesekrõl is tárgyalt a képviselõ-testület tagjaival. Mégis az ellen indulhat eljárás, aki a botrányt kirobbantotta. Normális dolog ez?
– Talán az nem volt egyértelmû, hogy a hangfelvétel szereplõi hivatali minõségben folytatták-e azt a beszélgetést, vagy sem. Ha igen, akkor szerintem a hivatali visszaélés gyanúja felvethetõ, hisz arról állapodtak meg, hogy csak bizonyos személyek kaphatnak trafikot, mások nem. Ez a pályázat tisztaságába való nyílt beavatkozás. Ha viszont csak baráti beszélgetést tartottak, ahogy az ügyészség látja, akkor valóban nem történt bûncselekmény.
Bazánth Ivola felvételei
– Na, de ez egy testületi ülés volt, nem baráti csevej.
– Ezt azért be kéne bizonyítani. Ha valóban az elõbbi volt, akkor megállapítható legalább a bûnsegédi bûnrészesség, ugyanis azok is felelõsek egy részrehajló döntésért, akik csak befolyásolták a döntéshozókat.
– Ha így van, akkor végképp nem értem: miért nem nyomozták ki, hogy képviselõ-testületi ülés volt-e, vagy sem. Ön érti?
– Ha ügyész lennék, én megtettem volna, ugyanis a nyomozás megindításához szükséges gyanút a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után elegendõnek tartottam. Akinek viszont ez a dolga, másképp látta.
– Miután nincs vádemelés, soha nem derül ki, hogy a városvezetõk elkövették-e a bûncselekményt, vagy sem?
– A vádmonopólium miatt az ügyészségnek joga van eldönteni, hogy mi szükséges a büntetõeljárás megindításához.
– Szóval a hatalmon lévõk megúszhatják, ha az ügyészség nem kíváncsi egy ügy minden részletére. De a bûnüldözõ hatóságot felhasználhatják arra is, hogy jogi eszközökkel a politikai ellenzék megfékezésén fáradozzon?
– Persze, erre mindig vannak kísérletek. Kérdés, mekkora rá az ügyészség fogadókészsége.
– Kis János filozófus úgy értékelte: ezek a borzasztó hibák azért fordulhatnak elõ, mert a Fidesz által kinevezett Polt Péter kiszolgálja a kinevezõit. Elõfordulhat, hogy direkt utasítják az ügyészséget, vagy csak elvárásokat teljesítenek?
– Az ügyészek egy részénél nem zárható ki, hogy bár soha nem kapnak direkt utasítást, úgy érzik, a kimondatlan kívánságoknak is eleget kell tenniük.
– Biztosan emlékszik, hogy az ügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a sukorói telekcsere ügyében...
– Errõl ma már tudható, hogy teljesen hibás gyanúsítás volt.
– Végül a nyomozást bizonyíték hiányában szüntették meg. De ennek nem kellett volna már a nyomozás megkezdése elõtt kiderülnie?
– Szerintem már az eljárás elindítása is hiba volt. Az ügyészség hivatkozása a bizonyíték hiányára csak arra volt jó, hogy valamiképp kifaroljanak az ügybõl. Valójában be kellett volna látni: már a szükséges megalapozott gyanú is hiányzott. Kétségtelen, hogy a nyomozással foltot hagytak Gyurcsány Ferenc becsületén.
– Ha egy politikus ügyében sokáig úgy nyomoznak, hogy közben semmi bizonyíték nincs, kérdés, hogy szándékosan járatják-e le, vagy csak ügyetlenségbõl?
– Az ügyészségen sok a tisztességes, felkészült szakember, akik jól döntenek. De elõfordul – én is látom –, hogy nem kellõen mérlegelnek, és a vádhatóság demonstratív jelleggel, valamilyen érdek alapján indít eljárást.
– Ezzel politikai küldetést teljesíthet?
– Talán akaratlanul, de belesodródhat a politikába, hisz nem lehet azt mondani, hogy függetlenek a politikától, ha eljárás indítanak Gyurcsány Ferenc, Molnár Gyula és más politikusok ellen, majd kiderül, hogy tévedtek.
– Vesztegetés miatt eljárást folytatnak a Budapest Airport Zrt. két vezetõje ellen is. A tárgyaláson az egyik vádlott azt állította, hogy bemutattak neki egy névsort, s azon Bajnai Gordon is szerepelt, és azt mondták, ha terhelõ vallomást tesz a listán lévõkre, elengedik. Az ilyen típusú alku felkínálása szabályos?
– A kényszervallatást nemcsak erõszakkal és fenyegetéssel, hanem morális és pszichés kényszerrel is el lehet követni. Ha valakinek elhúzzák a mézesmadzagot az orra elõtt, hogy gyanúsítotti kihallgatását nem veszik figyelembe, az bizony minõsülhet kényszervallatásnak. Ha ez be is igazolódik, törvénysértõen járt el a hivatal.
– A hamis tanúzást nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetik. És a kényszervallatást?
– Súlyosabban, mint a hamis tanúzást.
– És ha az ügyészség követi el?
– Ugyanúgy büntetendõ, mint más nyomozó esetében.
– Felelõsségre vonják az ügyészt, aki hibázott?
– Nem tudom. Az ilyen döntések nem kerülnek nyilvánosságra.
– Nem kéne?
– Nem ártana. De annak az esetnek sem szabadna titokban maradnia, amelyet nemrég egy bírósági tárgyalás jegyzõkönyvében láttam. A korrupciós történetben az ügyészség, miután látta, hogy nehezen tudja majd az általa megfogalmazott vádat bizonyítani, az utolsó pillanatban „elõráncigált” egy állítólagos zárkatársat, aki vallomása szerint hallotta a vádlottat, amint egy becsempészett mobiltelefonon a korrupciót bizonyító beszélgetéseket folytat. A tanú az ügyészség indítványára ezt el is mondta. A védõk azonban bebizonyították, hogy a kérdéses idõben ez az ember nem is volt a gyanúsított zárkatársa. Amikor mindez kiderült, az ügyész felállt, megvonta a vállát, és kérte a bírót, hogy „rekesszék ki a tanú vallomását a bizonyítékok körébõl”.
– Mondana nevet?
– Legyen elég, hogy az „évszázad maffiaperének” titulált, majd pár évi szabadságvesztéssel végzõdött ügy ismert gyanúsított ellen indult.
– Hatalmas sajtóvisszhangja volt Hagyó Miklós ügyének is, amelyben a koronatanú, Balogh Zsolt korábban azt vallotta: nokiásdobozban szállította a milliókat a fõpolgármester-helyettesnek. Ám a bíróságon visszavonta terhelõ vallomását, amelyet állítólag azért tett, hogy ne kerüljön elõzetesbe. A hamis tanúzásra kényszerítés napi gyakorlat lenne?
Az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor kezdõdõ elszámoltatás során 1442 ügyben indítottak eljárást a kormánybiztosok. Ebbõl száztíz esetben készült jogi összegzés, de csak hatvanegyben tudtak feljelentést is tenni, harminc ügyben pedig még három év után is csak nyomoznak. Mindössze hét esetben jutottak el vádemelésig.
– Ha az ilyen beigazolódik, tehát a bíróság ítéletben erõsíti meg, akkor komoly büntetésnek kell következni. Hiszen következmények nélkül elõnyöket kilátásba helyezni, terhelõ vallomásokat kicsikarni biztosan törvénysértõ. Sajnos miközben az ilyen panaszok mind gyakoribbak, e módszereknek nincs semmiféle ismert következménye.
– A bíróság elsõfokú, felmentõ ítéletében kimondta, hogy az UD Zrt.-ügyben az ügyészség egyoldalú és pontatlan volt Dávid Ibolya terhére. Biztosan véletlen, hogy az eddig felsorolt politikusokkal együtt az elnök asszony is a Fidesz politikai ellenfele volt.
– Itt talán indokolt az óvatosság, mert az ítéletet hatályon kívül helyezték, és új eljárást rendeltek el. Várjuk meg a jogerõs döntést.
– Véglegesnek tûnõ, felmentõ döntés született viszont az úgynevezett tábornokperben, amelyben tizenhét honvédségi vezetõt hûtlen kezelés gyanújával ültettek a vádlottak padjára, köztük Fapál László volt szocialista államtitkárt is, akit lakáspanamával vádoltak. Végül az eljárásban a vád teljesen felmorzsolódott, miközben a vádlottak az ötvenes évek szellemét vélték felismerni. Nem sok ez az ügyészségi tévedésekbõl?
– Aki egy ügyben érintett, az szükségképpen keményebben fogalmaz. De ismétlem, az ügyészségen – ahol egyébként alapvetõen rendben mennek a dolgok – ezeket a kirívó tévedéseket ki kell vizsgálni és nyilvánosságra hozni. Évtizedek óta zajlik a vita, hogy az ügyészség önmagát ellenõrzõ szervezet, tevékenységének nincs érdemi kontrollja. Pedig az eljárásoknak hatalmas tétjük van, hisz tönkretehet embereket akkor is, ha utóbb büntetlenül kerülnek ki belõle.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
9323
- 2013. July 04. 13:27:47
#2 |
talpi
- 2013. July 04. 20:15:01
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.