Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is múlt - gondolhatnánk a kínai bankrendszerben kialakult június végi feszültségrõl. A múlt hét elején még a Lehman Brothers összeomlásával vontak párhuzamot, ma viszont már egészen más piacok miatt aggódnak a befektetõk. A pánik lecsengett, Kína azonban továbbra is élénk figyelmet érdemel: olyan "nem hivatalos" bankrendszer nõtt a "hivatalos" bankok fejére az elmúlt fél évtizedben, amely tartós és akár hosszú távú rendszerszintû instabilitás forrása lehet. Az elmúlt hetek epizódja nem volt más, mint a jéghegy csúcsa egy gigantikus konfliktusban, amely a merev állami bankszabályozás és a mellette zabolátlanul növekvõ hitelpiac szereplõi között zajlik. Mégis milyen körülmények között?
Cikkünkben az alábbi kérdésekre igyekszünk választ adni:
- Kikbõl áll Kína bankrendszere?
- Hogy teljesítenek a kínai bankok?
- Mi a kapcsolatuk az árnyékbankrendszernek nevezett jelenséggel?
- Milyen kockázatokat hordoznak a kínai "árnyékbankok"?
- Mi váltotta ki a június végi piaci pánikot, és mi lehet a tanulsága?
Így fest a kínai bankrendszer
A kínai bankrendszer mûködését egyes elemzések a nyolcvanas évek amerikai bankrendszeréhez hasonlították az utóbbi idõben. Ez is jelzi: számos szempontból a nyugati mintáknak megfelelõen mûködõ szektorról van szó.
Ilyen hasonlóságok például:
- Aktívan hiteleznek és betétet gyûjtenek, pénzforgalmi tranzakciókat bonyolítanak
- A kínai bankok egy része jelen van a tõzsdén (Sanghaj, Hongkong)
- Megfelelnek a nemzetközi számviteli szabályoknak (IFRS) és a bázeli követelményeknek, pénzügyi beszámolóik formailag a megszólalásig hasonlítanak a nyugati bankokéhoz
- A nem alapvetõ banki tevékenységeket (pl. vagyonkezelés) a bankok mellett kifejlõdött, kevésbé szabályozott árnyékbankrendszer végzi, ahogy a fejlett világban is.
Részben a kommunista politikai berendezkedés, részben a feltörekvõ piaci státusz miatt azonban számos különbség is található:
- A bankrendszer döntõ hányada állami vagy helyi kormányzati tulajdonban van: a legnagyobb bank (ICBC) például 35,5%-ban az állami Central Huijin befektetési társaság, 35,3%-ban pedig a kínai pénzügyminisztérium tulajdona. A külföldi bankok aránya mindössze 2% körüli a szektorban.
- A hitel- és a betéti kamatokat államilag szabályozzák: a hitelkamatok többsége jelenleg 6% közelében, a rövid távú lekötött betéti kamatoké 3% közelében alakul (többnyire futamidõtõl függõen). A kamatok fokozatos liberalizációja gyakran terítékre kerül, de egyelõre nem ment végbe, idõzítése bizonytalan.
- Kvótákkal szabályozzák a bankok által havonta kihelyezhetõ hitel összegét, és 75%-ban korlátozzák a bankok hitel/betét arányát (Magyarországon ez ma 110% fölötti).
- A bankok hitelezési tevékenységében a tulajdonosi-szabályozói körülmények miatt elsõbbséget élveznek az állami és önkormányzati beruházások, ingatlanpiaci látványprojektek
- A banki alaptevékenységnek számító hitelezést is részben az árnyékbank-rendszer végzi, amely gyorsabban nõ a bankrendszernél.
A bankrendszer szerkezete is sajátos: a nemzetközi befektetõk fókuszában a négy, kisebb részben tõzsdei óriásbank áll, amelyek a piaci kapitalizáció alapján (piaci környezettõl függõen) ott találhatók a világ legnagyobbjai között. Õk azonban csak a kínai pénzügyi rendszer kisebbik része felett gyakorolnak ellenõrzést (részesedésük piactól függõen 30-40%-ra tehetõ).
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
"Hivatalos" bankrendszer: minden szép és jó
Ingatlanpiaci buborékról, bedõlõ hitelekrõl és kétes önkormányzati kitettségrõl lehetett olvasni az elmúlt hetek Kínáról szóló híreiben, e problémák azonban alig látszódnak a hivatalos kínai banki statisztikákon. Igaz, az elsõ negyedévben az elõzõ negyedévi 7,9%-ról 7,7%-ra lassult a kínai GDP éves növekedési üteme, és a banki hitelezés növekedése is lassult, ám nem drámaian: a hivatalos kínai pénznemben denominált, újonnan kihelyezett bankhitelek összege az egy évvel korábbihoz képest 14,9%-kal 2768 milliárd jüanra (közel 441 milliárd dollár) nõtt. Miközben a banki hitelezés növekedési üteme visszaesett, a gazdaság egyéb finanszírozási csatornáinak súlya nõtt: az egy évvel korábbi 60% fölötti szintrõl 45%-ra csökkent a banki jüanhitelek aránya, ezzel egyidejûleg megemelkedett viszont az árnyékbanki jellegû finanszírozás szerepe (ennek jellemzõit lásd alább). A banki finanszírozás jelentõsége tehát csökkent, de a banki új hitelkihelyezés még így kétszámjegyû növekedést mutatott az elsõ negyedévben. Hasonlóan erõs bankrendszerre utal a betétek növekedési üteme, ezek állománya ugyanis 6,7%-kal nõtt egy év alatt. A háztartási betétek aránya 1 százalékponttal 45,3%-ra emelkedett.
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
Jelentõsen nõtt a kínai bankok profitja az elsõ negyedévben: a tíz legnagyobb tõzsdén jegyzett hitelintézet 288,59 milliárd jüant ért el a PwC összesítése szerint, ami az egy évvel korábbinál 12,4%-kal több. E növekedési ütem ugyanakkor jelentõsen elmarad az egy évvel korábbi 18,6%-tól. A legnagyobb bankok tõkearányos megtérülése 18% és 28% között volt, ami a 10-15%-os sávnak is örülõ nyugat-európai bankok szemében irigylésre méltó teljesítmény. A bankok profitjának növekedése nagyjából szinten maradó (2,6%-os) nettó kamatmarzs mellett a pénzintézetek hitelezésen kívüli közvetítõ tevékenységében bekövetkezõ növekedésnek köszönhetõ, 20% közelébõl 22% közelébe emelkedett ugyanis a díj- és jutalékbevételek aránya. A médiában gyakran szereplõ nem teljesítõ hitelek aránya szintén irigylésre méltó európai szemmel: a tíz legnagyobb bank átlagos NPL-rátája március végén 0,93%, ami minimális növekedést jelent 2012 végéhez képest. Igaz, a nem teljesítõ hitelek állománya 19,9 milliárd jüanról 396,12 milliárd jüanra emelkedett, ez mindenképpen kezelhetõ mértékû romlásnak tûnik. Különösen annak fényében, hogy a kínai bankok a nem teljesítõ hiteleiket több mint 150%-ban fedezték céltartalékokkal. De akkor hol itt a baj?
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
Gyorsan terjeszkedõ árnyékvilág
A "hivatalos" kínai bankrendszer megtorpanásáról a hivatalos adatok alapján tehát még korai lenne beszélni, ennek ellenére rohamosan kezd felépülni mellette egy olyan árnyékbankrendszernek nevezett jelenség, amely a hivatalos bankrendszer pénzügyi közvetítõi feladatait egyre nagyobb mértékben ellátja. A bankszektorhoz hasonlóan elsõsorban a vállalati hitelezésben aktív ez a szféra is.
A Goldman Sachs számításai szerint az árnyékbankok aránya a pénzügyi szektor teljes becsült követelésállományán belül elérte a 25%-ot, a GDP közel 45%-át. Finanszírozott állománya a becslések szerint 2012 végén elérte a 22 561 milliárd jüant, ami közel 30%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A banki hitelállomány eközben kevesebb, mint 15%-kal emelkedett tavaly. A kínai árnyékbankrendszer mérete ázsiai összehasonlításban ugyanakkor nem kirívó, sõt a kisebbek közé tartozik a belföldi bankrendszer méretéhez képest.
Az árnyékbankrendszer finanszírozási tevékenysége többféle formát ölt:
- Vállalati kötvényfinanszírozás (a nyugatihoz hasonló)
- Megbízotti (entrusted) hitelezés: vállalatok közötti hitelezés bankok részvételével úgy, hogy ezek a követelések nem kerülnek be a bankok mérlegébe, a bankok viszont jutalékbevételt kapnak érte
- "Trust" hitelek: befektetési társaságok által végzett finanszírozás az általuk összegyûjtött forrásokból
- Informális (magánszemélyek és vállalatok közötti rejtett) hitelezés
- Vagyonkezelõk közremûködésével végzett értékpapírosítás
- Maguk a bankok is végeznek "árnyékbanki" finanszírozást. Ennek technikája: a szabályozói korlátozások elkerülése érdekében "A" bank garanciát nyújt "B" bank hiteleire, utóbbi pedig ezeket nem ügyfélhitelként, hanem bankközi hitelként könyveli el. A Morgan Stanley becslése szerint e hitelek összege 2012 végén elérte a 14 000 milliárd jüant, ami a kínai GDP közel 26%-a. Összességében az árnyékbanki finanszírozás és az így "elrejtett" bankhitelek az elmúlt 12 hónap kínai hitelnövekményének közel felét adhatták.
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
Elsõsorban az alábbi tényezõk okozzák az árnyékbankrendszer gyors növekedését:
- A szabályozói tiltás miatt nem nõhet az egyedi bankok hitel/betét aránya 75% fölé, így a hitelezésben nem tudnak lépést tartani a bankok a hitelkereslet növekedésével
- A hitelkiáramlást hónapról hónapra állami kvótákkal korlátozzák a bankoknál
- A korábban említett kamatszabályozás miatt a bankok hitelárazási gyakorlata és kockázatkezelése merev, a vállalkozások döntõ része nem jut normál banki hitelhez
- Tilos Kínában a vállalatok közötti hitelezés, így ez a bankok részvételével szintén "árnyékbanki" körülmények között zajlik.
- Az alacsony betéti kamatok miatt a vagyonkezelési termékek (angol rövidítése: WMP) szerepe gyorsan növekszik. Ezek olyan (akár banki, akár nem banki) forráselemek, amelyek magasabb hozamot ígérnek a (döntõen lakossági) ügyfelek részére alacsony kamatszint mellett kínált bankbetéteknél. A forrásgyûjtõ intézmények ezeket hitelekbe és a legkülönfélébb értékpapírokba fektetik, a betéteknél jövedelmezõbb megtakarítást biztosítva ügyfeleiknek. Becslések szerint ezek teljes összege 8200 milliárd jüan volt az elsõ negyedév végén, e források 70%-át pedig hitelként helyezték ki a szereplõk.
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
Mi a baj ezzel?
Az árnyékbankrendszer mûködésének vannak pozitívumai, például:
- Hitelhez juttatja azokat a vállalatokat, amelyeket a "hivatalos bankrendszer" képtelen lenne kielégíteni. Ezek száma egyes becslések szerint az ország 42 milliónyi kisvállalkozásának 97%-a.
- Rugalmas, kockázatalapú árazást tesz lehetõvé a finanszírozásban a merev állami kamatszabályozással szemben
A kockázatok azonban számosabbak:
- Gyenge hitelezési sztenderdek miatt potenciálisan növeli a vállalati (és önkormányzati, kis részben lakossági) csõdrátát.
- Ellenõrizetlenné (akár kezelhetetlenné) teszi a vállalati szektor tõkeáttételének növekedését. A vállalatok GDP-arányos eladósodottsága 2011 végén 151% volt Kínában, ami az egyik legmagasabb a világon.
- Emeli a teljes pénzügyi szektor tõkeáttételét, ami által a hivatalos tõkemegfelelési mutatók nem megfelelõen tükrözik a pénzügyi rendszer stabilitását
- Gyenge eszköz-forrás menedzsment miatt törékennyé teszi a pénzügyi szektor likviditási helyzetét
- Nem kellõen szabályozott, mi történik egy vállalat csõdje esetén, és ki viseli a kockázatokat.
- Idõrõl idõre felvetõdik a médiában annak a gyanúja is, hogy az említett vagyonkezelési termékek (WMP) egy részét piramisjátékszerûen terítik a kínai piacon, vagyis az újonnan beérkezõ ügyfélforrások jelentik a lejáratkor a kifizetések fedezetét. E gyakorlat nagyságrendjét nehéz megbecsülni. Mindesetre komoly kockázatok forrása lehet, amennyiben a gazdasági növekedéssel együtt az ügyfelek megtakarítási képessége is csökkenni fog, és elõbb-utóbb elfogy a korábbi ügyfelek kielégítéshez szükséges új forrás.
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
A júniusi pánik tanulságai
Június második felében szokatlan feszültségek jelentkeztek a kínai bankközi piacon, látszólag az árnyékbankrendszer mûködésétõl függetlenül. A repópiaci hozamok megemelkedtek, a 3 hónapos kínai bankközi kamatláb (SHIBOR) június 21-én 10% közelébe ugrott.
A kedélyeket egyszerre több tényezõ is borzolta, a legfontosabbak:
- A kínai bankoknak "normál" körülmények között is jelentõs tartalékkövetelményeknek kell megfelelniük minden negyedév végén, ami ezekben az idõszakokban rendszerint korlátozza likviditásukat. Hasonló pénzszûke munkaszüneti napokat megelõzõen (vagyis komolyabb lakossági betétfelvételi hullámok elõtt) is gyakran elõfordul náluk, esetenként pénzszûkét okozva a bankközi piacon
- A Fitch becslései szerint június utolsó tíz napjában 1500 milliárd jüannyi vagyonkezelési termék (WMP) járt le, amelyet ki kellett fizetniük a bankoknak, ezért nagy tömegben a bankközi piacon kívántak helyettesítõ forrást bevonni
- Elterjedt a pletyka, miszerint a kínai jegybanknak célzott likviditásnyújtással 50 milliárd jüan összegben ki kellett mentenie egy meg nem nevezett pénzintézetet június 20-án
- Még két héttel korábban a China Everbright Bank képtelen volt 6 milliárd jüan kötelezettségének eleget tenni az Industrial Bank Co. felé, egyes pletykák pedig - vélhetõen alaptalanul - ezt az összeget közel 100 milliárd jüanra tették.
- Elterjedt a Bank of Chináról, hogy likvideszköz-hiány lépett fel nála, és szintén nem volt képes eleget tenni egyik kötelezettségének valamelyik partnere felé. A bank ezt cáfolta.
- Mindezt egyes napokon a banki informatikai rendszerekben jelentkezõ technikai hibák is tetézték, táptalajt adva a bankok fizetésképtelenségével kapcsolatos pletykáknak.
A legfontosabb kiváltó ok azonban minden bizonnyal az volt, hogy a pénzpiaci feszültség elsõ jeleire szokásától eltérõen nem avatkozott be a piacon a kínai központi bank. Egyes kommentárok szerint ezzel egyrészt tesztelte a piacot, másrészt jelzést küldött, hogy nem tûri tovább a túlzott mértékû, esetenként likviditási problémákat okozó hitelkiáramlást. Célzott támadást azonban természetszerûleg nem sikerült ezzel indítania a gyenge hitelezési sztenderekkel operáló árnyékbankrendszerrel szemben, hiszen nem ezzel a piaccal, hanem a "hivatalos" bankrendszerrel áll közvetlen összeköttetésben.
A hétvégén végül az egyik vezetõ felügyeleti vezetõ közölte: a feszültségek enyhültek a kínai pénzügyi rendszerben. Shang Fulin hangsúlyozta: a bankrendszerben nincs likviditáshiány, a szektor közel 1500 milliárd jüannyi likvid tartalékkal rendelkezik. Elemzõk szerint ha a következõ hetekben nem is térnek vissza a pénzpiaci kamatok a korábbi szintre, egy köztes szinten normalizálódni fognak. A Morgan Stanley elemzõi úgy vélik, az eset a közeljövõben a kínai bankok tõkeáttételének csökkentéséhez vezet (deleveraging).
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
Összegzés
A kínai bankrendszer a felszínen kedvezõ eredményességi és hitelminõségi adatokkal rendelkezik, ennek azonban az az ára, hogy mellette egyre nagyobb arányban egy kevésbé prudens és még kevésbé transzparens rendszer végzi el a kínai gazdaság növekedéséhez szükséges pénzügyi közvetítést. Ezt részben a bankszektor túlszabályozottsága, részben a kínai gazdaság hiteléhsége, részben pedig az árnyékbankrendszer alulszabályozottsága táplálja.
Bár a június végén tapasztalható pénzpiaci pánik mögött részben véletlenszerû tényezõk álltak, átmenetileg felhívta a piac figyelmét a fundamentális feszültségekre is. Emellett arra is rávilágított, hogy a kínai monetáris politika (rövid távú) eszközei valószínûleg inkább a hivatalos bankszektor töretlen növekedésének korlátozására, és nem a nagyobb kockázatokat rejtõ árnyékbankrendszer megregulázásra alkalmasak.
Link
Cikkünkben az alábbi kérdésekre igyekszünk választ adni:
- Kikbõl áll Kína bankrendszere?
- Hogy teljesítenek a kínai bankok?
- Mi a kapcsolatuk az árnyékbankrendszernek nevezett jelenséggel?
- Milyen kockázatokat hordoznak a kínai "árnyékbankok"?
- Mi váltotta ki a június végi piaci pánikot, és mi lehet a tanulsága?
Így fest a kínai bankrendszer
A kínai bankrendszer mûködését egyes elemzések a nyolcvanas évek amerikai bankrendszeréhez hasonlították az utóbbi idõben. Ez is jelzi: számos szempontból a nyugati mintáknak megfelelõen mûködõ szektorról van szó.
Ilyen hasonlóságok például:
- Aktívan hiteleznek és betétet gyûjtenek, pénzforgalmi tranzakciókat bonyolítanak
- A kínai bankok egy része jelen van a tõzsdén (Sanghaj, Hongkong)
- Megfelelnek a nemzetközi számviteli szabályoknak (IFRS) és a bázeli követelményeknek, pénzügyi beszámolóik formailag a megszólalásig hasonlítanak a nyugati bankokéhoz
- A nem alapvetõ banki tevékenységeket (pl. vagyonkezelés) a bankok mellett kifejlõdött, kevésbé szabályozott árnyékbankrendszer végzi, ahogy a fejlett világban is.
Részben a kommunista politikai berendezkedés, részben a feltörekvõ piaci státusz miatt azonban számos különbség is található:
- A bankrendszer döntõ hányada állami vagy helyi kormányzati tulajdonban van: a legnagyobb bank (ICBC) például 35,5%-ban az állami Central Huijin befektetési társaság, 35,3%-ban pedig a kínai pénzügyminisztérium tulajdona. A külföldi bankok aránya mindössze 2% körüli a szektorban.
- A hitel- és a betéti kamatokat államilag szabályozzák: a hitelkamatok többsége jelenleg 6% közelében, a rövid távú lekötött betéti kamatoké 3% közelében alakul (többnyire futamidõtõl függõen). A kamatok fokozatos liberalizációja gyakran terítékre kerül, de egyelõre nem ment végbe, idõzítése bizonytalan.
- Kvótákkal szabályozzák a bankok által havonta kihelyezhetõ hitel összegét, és 75%-ban korlátozzák a bankok hitel/betét arányát (Magyarországon ez ma 110% fölötti).
- A bankok hitelezési tevékenységében a tulajdonosi-szabályozói körülmények miatt elsõbbséget élveznek az állami és önkormányzati beruházások, ingatlanpiaci látványprojektek
- A banki alaptevékenységnek számító hitelezést is részben az árnyékbank-rendszer végzi, amely gyorsabban nõ a bankrendszernél.
A bankrendszer szerkezete is sajátos: a nemzetközi befektetõk fókuszában a négy, kisebb részben tõzsdei óriásbank áll, amelyek a piaci kapitalizáció alapján (piaci környezettõl függõen) ott találhatók a világ legnagyobbjai között. Õk azonban csak a kínai pénzügyi rendszer kisebbik része felett gyakorolnak ellenõrzést (részesedésük piactól függõen 30-40%-ra tehetõ).
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
"Hivatalos" bankrendszer: minden szép és jó
Ingatlanpiaci buborékról, bedõlõ hitelekrõl és kétes önkormányzati kitettségrõl lehetett olvasni az elmúlt hetek Kínáról szóló híreiben, e problémák azonban alig látszódnak a hivatalos kínai banki statisztikákon. Igaz, az elsõ negyedévben az elõzõ negyedévi 7,9%-ról 7,7%-ra lassult a kínai GDP éves növekedési üteme, és a banki hitelezés növekedése is lassult, ám nem drámaian: a hivatalos kínai pénznemben denominált, újonnan kihelyezett bankhitelek összege az egy évvel korábbihoz képest 14,9%-kal 2768 milliárd jüanra (közel 441 milliárd dollár) nõtt. Miközben a banki hitelezés növekedési üteme visszaesett, a gazdaság egyéb finanszírozási csatornáinak súlya nõtt: az egy évvel korábbi 60% fölötti szintrõl 45%-ra csökkent a banki jüanhitelek aránya, ezzel egyidejûleg megemelkedett viszont az árnyékbanki jellegû finanszírozás szerepe (ennek jellemzõit lásd alább). A banki finanszírozás jelentõsége tehát csökkent, de a banki új hitelkihelyezés még így kétszámjegyû növekedést mutatott az elsõ negyedévben. Hasonlóan erõs bankrendszerre utal a betétek növekedési üteme, ezek állománya ugyanis 6,7%-kal nõtt egy év alatt. A háztartási betétek aránya 1 százalékponttal 45,3%-ra emelkedett.
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
Jelentõsen nõtt a kínai bankok profitja az elsõ negyedévben: a tíz legnagyobb tõzsdén jegyzett hitelintézet 288,59 milliárd jüant ért el a PwC összesítése szerint, ami az egy évvel korábbinál 12,4%-kal több. E növekedési ütem ugyanakkor jelentõsen elmarad az egy évvel korábbi 18,6%-tól. A legnagyobb bankok tõkearányos megtérülése 18% és 28% között volt, ami a 10-15%-os sávnak is örülõ nyugat-európai bankok szemében irigylésre méltó teljesítmény. A bankok profitjának növekedése nagyjából szinten maradó (2,6%-os) nettó kamatmarzs mellett a pénzintézetek hitelezésen kívüli közvetítõ tevékenységében bekövetkezõ növekedésnek köszönhetõ, 20% közelébõl 22% közelébe emelkedett ugyanis a díj- és jutalékbevételek aránya. A médiában gyakran szereplõ nem teljesítõ hitelek aránya szintén irigylésre méltó európai szemmel: a tíz legnagyobb bank átlagos NPL-rátája március végén 0,93%, ami minimális növekedést jelent 2012 végéhez képest. Igaz, a nem teljesítõ hitelek állománya 19,9 milliárd jüanról 396,12 milliárd jüanra emelkedett, ez mindenképpen kezelhetõ mértékû romlásnak tûnik. Különösen annak fényében, hogy a kínai bankok a nem teljesítõ hiteleiket több mint 150%-ban fedezték céltartalékokkal. De akkor hol itt a baj?
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
Gyorsan terjeszkedõ árnyékvilág
A "hivatalos" kínai bankrendszer megtorpanásáról a hivatalos adatok alapján tehát még korai lenne beszélni, ennek ellenére rohamosan kezd felépülni mellette egy olyan árnyékbankrendszernek nevezett jelenség, amely a hivatalos bankrendszer pénzügyi közvetítõi feladatait egyre nagyobb mértékben ellátja. A bankszektorhoz hasonlóan elsõsorban a vállalati hitelezésben aktív ez a szféra is.
A Goldman Sachs számításai szerint az árnyékbankok aránya a pénzügyi szektor teljes becsült követelésállományán belül elérte a 25%-ot, a GDP közel 45%-át. Finanszírozott állománya a becslések szerint 2012 végén elérte a 22 561 milliárd jüant, ami közel 30%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A banki hitelállomány eközben kevesebb, mint 15%-kal emelkedett tavaly. A kínai árnyékbankrendszer mérete ázsiai összehasonlításban ugyanakkor nem kirívó, sõt a kisebbek közé tartozik a belföldi bankrendszer méretéhez képest.
Az árnyékbankrendszer finanszírozási tevékenysége többféle formát ölt:
- Vállalati kötvényfinanszírozás (a nyugatihoz hasonló)
- Megbízotti (entrusted) hitelezés: vállalatok közötti hitelezés bankok részvételével úgy, hogy ezek a követelések nem kerülnek be a bankok mérlegébe, a bankok viszont jutalékbevételt kapnak érte
- "Trust" hitelek: befektetési társaságok által végzett finanszírozás az általuk összegyûjtött forrásokból
- Informális (magánszemélyek és vállalatok közötti rejtett) hitelezés
- Vagyonkezelõk közremûködésével végzett értékpapírosítás
- Maguk a bankok is végeznek "árnyékbanki" finanszírozást. Ennek technikája: a szabályozói korlátozások elkerülése érdekében "A" bank garanciát nyújt "B" bank hiteleire, utóbbi pedig ezeket nem ügyfélhitelként, hanem bankközi hitelként könyveli el. A Morgan Stanley becslése szerint e hitelek összege 2012 végén elérte a 14 000 milliárd jüant, ami a kínai GDP közel 26%-a. Összességében az árnyékbanki finanszírozás és az így "elrejtett" bankhitelek az elmúlt 12 hónap kínai hitelnövekményének közel felét adhatták.
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
Elsõsorban az alábbi tényezõk okozzák az árnyékbankrendszer gyors növekedését:
- A szabályozói tiltás miatt nem nõhet az egyedi bankok hitel/betét aránya 75% fölé, így a hitelezésben nem tudnak lépést tartani a bankok a hitelkereslet növekedésével
- A hitelkiáramlást hónapról hónapra állami kvótákkal korlátozzák a bankoknál
- A korábban említett kamatszabályozás miatt a bankok hitelárazási gyakorlata és kockázatkezelése merev, a vállalkozások döntõ része nem jut normál banki hitelhez
- Tilos Kínában a vállalatok közötti hitelezés, így ez a bankok részvételével szintén "árnyékbanki" körülmények között zajlik.
- Az alacsony betéti kamatok miatt a vagyonkezelési termékek (angol rövidítése: WMP) szerepe gyorsan növekszik. Ezek olyan (akár banki, akár nem banki) forráselemek, amelyek magasabb hozamot ígérnek a (döntõen lakossági) ügyfelek részére alacsony kamatszint mellett kínált bankbetéteknél. A forrásgyûjtõ intézmények ezeket hitelekbe és a legkülönfélébb értékpapírokba fektetik, a betéteknél jövedelmezõbb megtakarítást biztosítva ügyfeleiknek. Becslések szerint ezek teljes összege 8200 milliárd jüan volt az elsõ negyedév végén, e források 70%-át pedig hitelként helyezték ki a szereplõk.
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
Mi a baj ezzel?
Az árnyékbankrendszer mûködésének vannak pozitívumai, például:
- Hitelhez juttatja azokat a vállalatokat, amelyeket a "hivatalos bankrendszer" képtelen lenne kielégíteni. Ezek száma egyes becslések szerint az ország 42 milliónyi kisvállalkozásának 97%-a.
- Rugalmas, kockázatalapú árazást tesz lehetõvé a finanszírozásban a merev állami kamatszabályozással szemben
A kockázatok azonban számosabbak:
- Gyenge hitelezési sztenderdek miatt potenciálisan növeli a vállalati (és önkormányzati, kis részben lakossági) csõdrátát.
- Ellenõrizetlenné (akár kezelhetetlenné) teszi a vállalati szektor tõkeáttételének növekedését. A vállalatok GDP-arányos eladósodottsága 2011 végén 151% volt Kínában, ami az egyik legmagasabb a világon.
- Emeli a teljes pénzügyi szektor tõkeáttételét, ami által a hivatalos tõkemegfelelési mutatók nem megfelelõen tükrözik a pénzügyi rendszer stabilitását
- Gyenge eszköz-forrás menedzsment miatt törékennyé teszi a pénzügyi szektor likviditási helyzetét
- Nem kellõen szabályozott, mi történik egy vállalat csõdje esetén, és ki viseli a kockázatokat.
- Idõrõl idõre felvetõdik a médiában annak a gyanúja is, hogy az említett vagyonkezelési termékek (WMP) egy részét piramisjátékszerûen terítik a kínai piacon, vagyis az újonnan beérkezõ ügyfélforrások jelentik a lejáratkor a kifizetések fedezetét. E gyakorlat nagyságrendjét nehéz megbecsülni. Mindesetre komoly kockázatok forrása lehet, amennyiben a gazdasági növekedéssel együtt az ügyfelek megtakarítási képessége is csökkenni fog, és elõbb-utóbb elfogy a korábbi ügyfelek kielégítéshez szükséges új forrás.
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
A júniusi pánik tanulságai
Június második felében szokatlan feszültségek jelentkeztek a kínai bankközi piacon, látszólag az árnyékbankrendszer mûködésétõl függetlenül. A repópiaci hozamok megemelkedtek, a 3 hónapos kínai bankközi kamatláb (SHIBOR) június 21-én 10% közelébe ugrott.
A kedélyeket egyszerre több tényezõ is borzolta, a legfontosabbak:
- A kínai bankoknak "normál" körülmények között is jelentõs tartalékkövetelményeknek kell megfelelniük minden negyedév végén, ami ezekben az idõszakokban rendszerint korlátozza likviditásukat. Hasonló pénzszûke munkaszüneti napokat megelõzõen (vagyis komolyabb lakossági betétfelvételi hullámok elõtt) is gyakran elõfordul náluk, esetenként pénzszûkét okozva a bankközi piacon
- A Fitch becslései szerint június utolsó tíz napjában 1500 milliárd jüannyi vagyonkezelési termék (WMP) járt le, amelyet ki kellett fizetniük a bankoknak, ezért nagy tömegben a bankközi piacon kívántak helyettesítõ forrást bevonni
- Elterjedt a pletyka, miszerint a kínai jegybanknak célzott likviditásnyújtással 50 milliárd jüan összegben ki kellett mentenie egy meg nem nevezett pénzintézetet június 20-án
- Még két héttel korábban a China Everbright Bank képtelen volt 6 milliárd jüan kötelezettségének eleget tenni az Industrial Bank Co. felé, egyes pletykák pedig - vélhetõen alaptalanul - ezt az összeget közel 100 milliárd jüanra tették.
- Elterjedt a Bank of Chináról, hogy likvideszköz-hiány lépett fel nála, és szintén nem volt képes eleget tenni egyik kötelezettségének valamelyik partnere felé. A bank ezt cáfolta.
- Mindezt egyes napokon a banki informatikai rendszerekben jelentkezõ technikai hibák is tetézték, táptalajt adva a bankok fizetésképtelenségével kapcsolatos pletykáknak.
A legfontosabb kiváltó ok azonban minden bizonnyal az volt, hogy a pénzpiaci feszültség elsõ jeleire szokásától eltérõen nem avatkozott be a piacon a kínai központi bank. Egyes kommentárok szerint ezzel egyrészt tesztelte a piacot, másrészt jelzést küldött, hogy nem tûri tovább a túlzott mértékû, esetenként likviditási problémákat okozó hitelkiáramlást. Célzott támadást azonban természetszerûleg nem sikerült ezzel indítania a gyenge hitelezési sztenderekkel operáló árnyékbankrendszerrel szemben, hiszen nem ezzel a piaccal, hanem a "hivatalos" bankrendszerrel áll közvetlen összeköttetésben.
A hétvégén végül az egyik vezetõ felügyeleti vezetõ közölte: a feszültségek enyhültek a kínai pénzügyi rendszerben. Shang Fulin hangsúlyozta: a bankrendszerben nincs likviditáshiány, a szektor közel 1500 milliárd jüannyi likvid tartalékkal rendelkezik. Elemzõk szerint ha a következõ hetekben nem is térnek vissza a pénzpiaci kamatok a korábbi szintre, egy köztes szinten normalizálódni fognak. A Morgan Stanley elemzõi úgy vélik, az eset a közeljövõben a kínai bankok tõkeáttételének csökkentéséhez vezet (deleveraging).
A pánik háttere: baljós árnyékvilág nõtt a bankrendszer fejére
Összegzés
A kínai bankrendszer a felszínen kedvezõ eredményességi és hitelminõségi adatokkal rendelkezik, ennek azonban az az ára, hogy mellette egyre nagyobb arányban egy kevésbé prudens és még kevésbé transzparens rendszer végzi el a kínai gazdaság növekedéséhez szükséges pénzügyi közvetítést. Ezt részben a bankszektor túlszabályozottsága, részben a kínai gazdaság hiteléhsége, részben pedig az árnyékbankrendszer alulszabályozottsága táplálja.
Bár a június végén tapasztalható pénzpiaci pánik mögött részben véletlenszerû tényezõk álltak, átmenetileg felhívta a piac figyelmét a fundamentális feszültségekre is. Emellett arra is rávilágított, hogy a kínai monetáris politika (rövid távú) eszközei valószínûleg inkább a hivatalos bankszektor töretlen növekedésének korlátozására, és nem a nagyobb kockázatokat rejtõ árnyékbankrendszer megregulázásra alkalmasak.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kameleon
- 2013. July 04. 10:02:58
#2 |
postaimre
- 2013. July 04. 10:41:05
#3 |
Kameleon
- 2013. July 04. 10:44:46
#4 |
GERRY
- 2013. July 04. 16:46:18
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.