Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az asszírok találták fel a nyugati kultúrát?
Sok nép ismeri az élet fáját, de hol és mikor született ez az õsi szent szimbólum? Különbözõ kultúrákban egymástól függetlenül is létrejöhetett, de van, aki szerint átvételrõl van szó... Mi köze a zsidóságnak az asszír istenekhez, és hogyan kapcsolódik mindehhez a magyar néphit?
Azt szokás képzelni, hogy szinte mindent az ókori görögök találtak ki – egy finn assziriológus ellenben azt állítja, hogy a nyugati gondolkodásmód gyökerei az asszírokig nyúlnak vissza. Újraírjuk-e a történelmet? A Nyest utánajárt...
Az asszírok is ismerték a lovasíjászatot
Titkos tanok
Az asszírokkal kapcsolatos vita érdekes módon egy zsidó témával indult. A kabbala, a zsidó misztika eredete homályba vész. A klasszikus szövegeket sokáig nem írták le, pusztán szájhagyomány útján és igen szûk körben terjedtek. Mint arról korábban lapunkban is szó esett, már a Szóbeli Tan legkorábbi fennmaradt elõírásai szabályozták, hogyan és egyszerre hány embernek lehet tanítani a misztikus tudást. Volt olyan információ, amit a mester egyszerre szigorúan csak egy tanítványnak adhatott át. Így nem különösebben meglepõ, hogy számos egymástól gyökeresen eltérõ nézet létezik a kabbalisztikus tanok eredetérõl, kialakulásuk idõpontjáról.
A cikk az ajánló után folytatódik
Simo Parpola testvére, Asko Parpola is felbukkant már a Nyesten – a másik Parpola az Indus-völgyi kultúra rejtélyeit kutatja.
Simo Parpola finn assziriológus, a Helsinki Egyetem professzora a kilencvenes évek elején meglehetõsen formabontó nézetekkel állt elõ, és azóta is lelkesen népszerûsíti azokat. Parpola a ma élõ asszírok körében igencsak népszerû, a tudományos világ viszont fenntartásokkal fogadta elképzeléseit.
Parpola nem kevesebbet állít, mint hogy a zsidó misztikát, sõt a görög filozófiát és ezáltal a nyugati gondolkodásmód alapjait tulajdonképpen az asszírok találták ki! Hogyan lehetne ezt alátámasztani? Parpola egy konkrét vallási jelkép vizsgálata során tette újszerû megállapításait... Szerzõnk mára már klasszikusnak nevezhetõ cikke az élet fájáról 1993-ban jelent meg a Journal of Near Eastern Studies címû szakfolyóiratban.
Asszír szent fa-ábrázolás. Titkokat rejt
Asszír szent fa-ábrázolás. Titkokat rejt
(Forrás: Wikimedia Commons)
Õsmagyar zsidók?
A zsidó kabbala egyik központi szimbóluma az élet fája. A kabbalisztikus írások részletesen taglalják az élet fájának a felépítését, szerkezetét. A fának különbözõ csomópontjai vannak, ezek az úgynevezett szefirák isteni erõket szimbolizálnak. Ilyen például a chochmá, ’bölcsesség’ vagy a biná, ’értelem, megértés’. A szefirákat különbözõ ösvények kötik össze.
Az élet fája a Bahirból, egy zsidó misztikus szövegbõl
Az élet fája a Bahirból, egy zsidó misztikus szövegbõl
(Forrás: Wikimedia Commons)
Életfák azonban számos más, földrajzilag meglehetõsen távoli kultúrában is léteznek. A magyar néphitnek szintén része az életfa – világfa, égig érõ fa néven is ismert. Ez alapján tehát akár azt is mondhatnánk, hogy a magyarok találták ki a zsidó misztikát, ami nyilvánvalóan abszurd. Parpola ennél több konkrétummal állt elõ, habár az elmélete még így is rendkívül spekulatív.
Továbbélõ mezopotámiai istenek
Az ókori Asszíriában igen gyakoriak voltak a fa-ábrázolások. A fa gyakran szerepelt együtt az uralkodóval, a kettõ olykor felcserélhetõ is volt. Mivel az uralkodó hatalmát az istenektõl eredeztették, ezek után valószínûsíthetõ, hogy a fa a szentség valamiféle szimbóluma lehetett. A probléma csak az, hogy errõl semmiféle írásos forrás nem maradt fenn; ezt maga Parpola is elismeri. Maga az „élet fája” megnevezés is utólagos visszavetítés, ezt a kifejezést az asszírok – amennyire tudjuk – nem használták.
Parpola legfõbb érve, hogy a kabbalisztikus szefirák megfeleltethetõek különbözõ asszír isteneknek. Például a héber gevurá (’szigor, bátorság, erõ’) nevet viselõ szefira Sámás istennek felel meg, mert mindkettõnek fontos tulajdonsága az igazságosság, ítélkezés. Mint képünk is mutatja, Sámást nem csak Asszíriában, hanem Babilóniában is tisztelték – egész Mezopotámia-szerte népszerû isten volt.
Hammurábi törvényoszlopa. Sámás isten átadja az uralkodónak a törvényeket
Hammurábi törvényoszlopa. Sámás isten átadja az uralkodónak a törvényeket
(Forrás: Wikimedia Commons)
Parpola részletes párhuzamot állít a szefirák és az asszír istenek között. Az elképzelésen azonban igen nagy lyukat üt, hogy a nyugat-európai keresztény kabbalisták elõszeretettel feleltették – sõt feleltetik! – meg a szefirákat kulturálisan gyökeresen eltérõ panteonok isteneinek. A gevurának például megfelelhet a viking Thor, a római Mars vagy az egyiptomi Hórusz! A mai nyugati okkultizmusban Aleister Crowley (1875–1947) angol misztikus hasonló életfa-párhuzamai a legelterjedtebbek, az elõbbi példákat is tõle vettük.
Nem túl meglepõ, hogy egymástól igen különbözõ ókori népek fogalomrendszere is hasonlít egymásra – a fa valószínûleg azért lehet a szentség kézenfekvõ szimbóluma, mert összeköti az eget és a földet, fák pedig a Földön szinte mindenhol vannak. Az sem váratlan, hogy a szigor, az erõ, a hatalom, az igazság fogalomrendszerét konkrét istenhez vagy egy monoteista kultúrában Isten egyfajta konkrét megnyilvánulásához kötik. Ebbõl még nem következik, hogy ezek között a kultúrák között tényleges átvételrõl lenne szó... Annál is inkább, hogy a kabbalisztikus életfa elsõ egyértelmûen datálható ábrázolásai a középkori Európából származnak, az Európában élõ zsidók pedig ekkor már régen nem álltak közvetlen kapcsolatban az asszírokkal. Természetesen mint láthattuk, valószínûleg ezek az elgondolások jóval régebb óta léteztek, de kérdés, mennyivel régebb óta. A Teremtés könyvében szereplõ élet fájának mindenesetre a bibliai szöveg nem részletezi a felépítését.
Mars római isten 17. századi francia ábrázolása. Asszír lett volna?
Mars római isten 17. századi francia ábrázolása. Asszír lett volna?
(Forrás: Wikimedia Commons)
Érdekesebb a különbözõ istenek egymáshoz való viszonyainak párhuzama a szefirák viszonyrendszerével. Parpola adatai azonban sajnos meglehetõsen kevéssé meggyõzõek; az olvasónak könnyen az a benyomása támad, hogy a szerzõ csak az elméletbe illeszkedõ információkról ejt szót. Mind az istenek családfáit, mind a kabbalisztikus életfát igen sokféleképpen lehet felrajzolni, így aztán nem nehéz párhuzamokat találni. De mit mondanak a terület más kutatói?
Túl az assziriológián
Jerrold Cooper assziriológus és nyelvész éles kritikája sok kollégája véleményével egyezik. Cooper válaszcikkében rámutat, hogy fennmaradtak asszír misztikus szövegek, de ezekben nincsen szó a fáról. Ráadásul a mezopotámiai misztikus szövegek, hasonlóan a zsidó iratokhoz, valóban tartalmaznak mindenféle ábrát és diagramot, de ezek a diagramok egészen más jellegûek. A következõ kép egy titkos mágikus rituálé leírásából származik:
Illusztrációnk Cooper lejjebb idézett cikkében szerepel. (Cooper Thureau-Dangintól vette át a képet)
Illusztrációnk Cooper lejjebb idézett cikkében szerepel. (Cooper Thureau-Dangintól vette át a képet)
(Forrás: Takács Boglárka)
A vita elég nagy részben arról folyik, mikortól lehet azt mondani, hogy két szimbólum „hasonlít”. Parpola szerint az asszír faábrázolások hasonlítanak a zsidó misztikusok életfájára, Cooper szerint viszont nem. Sajnos a vizuális hasonlóságot igen nehéz számszerûsíteni, a fogalmi hasonlóságot pedig talán még nem nehezebb.
Mi egyelõre szkeptikusak vagyunk; annál is inkább, mivel Parpola hajlamos mindent asszír hatásnak betudni. Azt még el lehet képzelni, hogy a zsidók vettek át hagyományokat az asszíroktól (és fordítva!), hiszen tényleg kapcsolatban álltak egymással, habár épp ezek a konkrét példák nem igazán meggyõzõek. De Parpola teljes komolysággal állítja például azt is, hogy Krisztus ábrázolása a keresztfán az asszír életfára utal, a pápa öltözete pedig az asszír királyok viseletére emlékeztet...
Asszír király. Önnek mi a véleménye?
Asszír király. Önnek mi a véleménye?
(Forrás: Wikimedia Commons)
Felhasznált irodalom
Parpola, S. (1993): The Assyrian Tree of Life: Tracing the Origins of Jewish Mysticism and Greek Philosophy. In: Journal of Near Eastern Studies, 52(3): 161–208.
Parpola, S. (2000): The Mesopotamian Soul of Western Culture. A Harvard Egyetemen elhangzott elõadás írott változata.
Cooper, J. (2000): Assyrian Prophecies, the Assyrian Tree, and the Mesopotamian Origins of Jewish Monotheism, Greek Philosophy, Christian Theology, Gnosticism, and Much More. In: Journal of the American Oriental Society, 120(3): 430–444.
Link
Azt szokás képzelni, hogy szinte mindent az ókori görögök találtak ki – egy finn assziriológus ellenben azt állítja, hogy a nyugati gondolkodásmód gyökerei az asszírokig nyúlnak vissza. Újraírjuk-e a történelmet? A Nyest utánajárt...
Az asszírok is ismerték a lovasíjászatot
Titkos tanok
Az asszírokkal kapcsolatos vita érdekes módon egy zsidó témával indult. A kabbala, a zsidó misztika eredete homályba vész. A klasszikus szövegeket sokáig nem írták le, pusztán szájhagyomány útján és igen szûk körben terjedtek. Mint arról korábban lapunkban is szó esett, már a Szóbeli Tan legkorábbi fennmaradt elõírásai szabályozták, hogyan és egyszerre hány embernek lehet tanítani a misztikus tudást. Volt olyan információ, amit a mester egyszerre szigorúan csak egy tanítványnak adhatott át. Így nem különösebben meglepõ, hogy számos egymástól gyökeresen eltérõ nézet létezik a kabbalisztikus tanok eredetérõl, kialakulásuk idõpontjáról.
A cikk az ajánló után folytatódik
Simo Parpola testvére, Asko Parpola is felbukkant már a Nyesten – a másik Parpola az Indus-völgyi kultúra rejtélyeit kutatja.
Simo Parpola finn assziriológus, a Helsinki Egyetem professzora a kilencvenes évek elején meglehetõsen formabontó nézetekkel állt elõ, és azóta is lelkesen népszerûsíti azokat. Parpola a ma élõ asszírok körében igencsak népszerû, a tudományos világ viszont fenntartásokkal fogadta elképzeléseit.
Parpola nem kevesebbet állít, mint hogy a zsidó misztikát, sõt a görög filozófiát és ezáltal a nyugati gondolkodásmód alapjait tulajdonképpen az asszírok találták ki! Hogyan lehetne ezt alátámasztani? Parpola egy konkrét vallási jelkép vizsgálata során tette újszerû megállapításait... Szerzõnk mára már klasszikusnak nevezhetõ cikke az élet fájáról 1993-ban jelent meg a Journal of Near Eastern Studies címû szakfolyóiratban.
Asszír szent fa-ábrázolás. Titkokat rejt
Asszír szent fa-ábrázolás. Titkokat rejt
(Forrás: Wikimedia Commons)
Õsmagyar zsidók?
A zsidó kabbala egyik központi szimbóluma az élet fája. A kabbalisztikus írások részletesen taglalják az élet fájának a felépítését, szerkezetét. A fának különbözõ csomópontjai vannak, ezek az úgynevezett szefirák isteni erõket szimbolizálnak. Ilyen például a chochmá, ’bölcsesség’ vagy a biná, ’értelem, megértés’. A szefirákat különbözõ ösvények kötik össze.
Az élet fája a Bahirból, egy zsidó misztikus szövegbõl
Az élet fája a Bahirból, egy zsidó misztikus szövegbõl
(Forrás: Wikimedia Commons)
Életfák azonban számos más, földrajzilag meglehetõsen távoli kultúrában is léteznek. A magyar néphitnek szintén része az életfa – világfa, égig érõ fa néven is ismert. Ez alapján tehát akár azt is mondhatnánk, hogy a magyarok találták ki a zsidó misztikát, ami nyilvánvalóan abszurd. Parpola ennél több konkrétummal állt elõ, habár az elmélete még így is rendkívül spekulatív.
Továbbélõ mezopotámiai istenek
Az ókori Asszíriában igen gyakoriak voltak a fa-ábrázolások. A fa gyakran szerepelt együtt az uralkodóval, a kettõ olykor felcserélhetõ is volt. Mivel az uralkodó hatalmát az istenektõl eredeztették, ezek után valószínûsíthetõ, hogy a fa a szentség valamiféle szimbóluma lehetett. A probléma csak az, hogy errõl semmiféle írásos forrás nem maradt fenn; ezt maga Parpola is elismeri. Maga az „élet fája” megnevezés is utólagos visszavetítés, ezt a kifejezést az asszírok – amennyire tudjuk – nem használták.
Parpola legfõbb érve, hogy a kabbalisztikus szefirák megfeleltethetõek különbözõ asszír isteneknek. Például a héber gevurá (’szigor, bátorság, erõ’) nevet viselõ szefira Sámás istennek felel meg, mert mindkettõnek fontos tulajdonsága az igazságosság, ítélkezés. Mint képünk is mutatja, Sámást nem csak Asszíriában, hanem Babilóniában is tisztelték – egész Mezopotámia-szerte népszerû isten volt.
Hammurábi törvényoszlopa. Sámás isten átadja az uralkodónak a törvényeket
Hammurábi törvényoszlopa. Sámás isten átadja az uralkodónak a törvényeket
(Forrás: Wikimedia Commons)
Parpola részletes párhuzamot állít a szefirák és az asszír istenek között. Az elképzelésen azonban igen nagy lyukat üt, hogy a nyugat-európai keresztény kabbalisták elõszeretettel feleltették – sõt feleltetik! – meg a szefirákat kulturálisan gyökeresen eltérõ panteonok isteneinek. A gevurának például megfelelhet a viking Thor, a római Mars vagy az egyiptomi Hórusz! A mai nyugati okkultizmusban Aleister Crowley (1875–1947) angol misztikus hasonló életfa-párhuzamai a legelterjedtebbek, az elõbbi példákat is tõle vettük.
Nem túl meglepõ, hogy egymástól igen különbözõ ókori népek fogalomrendszere is hasonlít egymásra – a fa valószínûleg azért lehet a szentség kézenfekvõ szimbóluma, mert összeköti az eget és a földet, fák pedig a Földön szinte mindenhol vannak. Az sem váratlan, hogy a szigor, az erõ, a hatalom, az igazság fogalomrendszerét konkrét istenhez vagy egy monoteista kultúrában Isten egyfajta konkrét megnyilvánulásához kötik. Ebbõl még nem következik, hogy ezek között a kultúrák között tényleges átvételrõl lenne szó... Annál is inkább, hogy a kabbalisztikus életfa elsõ egyértelmûen datálható ábrázolásai a középkori Európából származnak, az Európában élõ zsidók pedig ekkor már régen nem álltak közvetlen kapcsolatban az asszírokkal. Természetesen mint láthattuk, valószínûleg ezek az elgondolások jóval régebb óta léteztek, de kérdés, mennyivel régebb óta. A Teremtés könyvében szereplõ élet fájának mindenesetre a bibliai szöveg nem részletezi a felépítését.
Mars római isten 17. századi francia ábrázolása. Asszír lett volna?
Mars római isten 17. századi francia ábrázolása. Asszír lett volna?
(Forrás: Wikimedia Commons)
Érdekesebb a különbözõ istenek egymáshoz való viszonyainak párhuzama a szefirák viszonyrendszerével. Parpola adatai azonban sajnos meglehetõsen kevéssé meggyõzõek; az olvasónak könnyen az a benyomása támad, hogy a szerzõ csak az elméletbe illeszkedõ információkról ejt szót. Mind az istenek családfáit, mind a kabbalisztikus életfát igen sokféleképpen lehet felrajzolni, így aztán nem nehéz párhuzamokat találni. De mit mondanak a terület más kutatói?
Túl az assziriológián
Jerrold Cooper assziriológus és nyelvész éles kritikája sok kollégája véleményével egyezik. Cooper válaszcikkében rámutat, hogy fennmaradtak asszír misztikus szövegek, de ezekben nincsen szó a fáról. Ráadásul a mezopotámiai misztikus szövegek, hasonlóan a zsidó iratokhoz, valóban tartalmaznak mindenféle ábrát és diagramot, de ezek a diagramok egészen más jellegûek. A következõ kép egy titkos mágikus rituálé leírásából származik:
Illusztrációnk Cooper lejjebb idézett cikkében szerepel. (Cooper Thureau-Dangintól vette át a képet)
Illusztrációnk Cooper lejjebb idézett cikkében szerepel. (Cooper Thureau-Dangintól vette át a képet)
(Forrás: Takács Boglárka)
A vita elég nagy részben arról folyik, mikortól lehet azt mondani, hogy két szimbólum „hasonlít”. Parpola szerint az asszír faábrázolások hasonlítanak a zsidó misztikusok életfájára, Cooper szerint viszont nem. Sajnos a vizuális hasonlóságot igen nehéz számszerûsíteni, a fogalmi hasonlóságot pedig talán még nem nehezebb.
Mi egyelõre szkeptikusak vagyunk; annál is inkább, mivel Parpola hajlamos mindent asszír hatásnak betudni. Azt még el lehet képzelni, hogy a zsidók vettek át hagyományokat az asszíroktól (és fordítva!), hiszen tényleg kapcsolatban álltak egymással, habár épp ezek a konkrét példák nem igazán meggyõzõek. De Parpola teljes komolysággal állítja például azt is, hogy Krisztus ábrázolása a keresztfán az asszír életfára utal, a pápa öltözete pedig az asszír királyok viseletére emlékeztet...
Asszír király. Önnek mi a véleménye?
Asszír király. Önnek mi a véleménye?
(Forrás: Wikimedia Commons)
Felhasznált irodalom
Parpola, S. (1993): The Assyrian Tree of Life: Tracing the Origins of Jewish Mysticism and Greek Philosophy. In: Journal of Near Eastern Studies, 52(3): 161–208.
Parpola, S. (2000): The Mesopotamian Soul of Western Culture. A Harvard Egyetemen elhangzott elõadás írott változata.
Cooper, J. (2000): Assyrian Prophecies, the Assyrian Tree, and the Mesopotamian Origins of Jewish Monotheism, Greek Philosophy, Christian Theology, Gnosticism, and Much More. In: Journal of the American Oriental Society, 120(3): 430–444.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
gladiator07
- 2013. July 04. 15:36:40
#2 |
Perje
- 2013. July 04. 15:59:29
#3 |
kukackac
- 2013. July 04. 18:54:00
#4 |
Kore
- 2013. July 05. 10:25:34
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.