Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Cserkészet: A láthatatlan légió
Sok kis zsidó takony...., vagy taknyos zsidó, az új degeneráció...
A cserkészetnek nincsen alternatÃvája, ennél jobbat nem lehet kitalálni a gyerekek számára – állÃtja Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség Országos elnöke. 8000 fõs tagságával már most is Magyarország legnagyobb tagságú ifjúsági szervezetének számÃtanak, azonban a vezetõség 10 éven belül meg szeretné sokszorozni a létszámot.
– Az 1912. december 28-án szövetséggé szervezõdõ cserkészet annyira népszerûvé vált Magyarországon, hogy 1933-ban Gödöllõ adhatott otthont a 26 000 fõ részvételével tartott 4. cserkész világdzsemborinak. Ma is trendi cserkésznek lenni?
– Ahhoz, hogy helyén kezeljük a szervezet jelenlegi állapotát, ismerni kell a folyamatokat: a cserkészet a negyvenes évekig virágzott Magyarországon, 1948-ban azonban felülrõl irányÃtott összeolvadásunk az úttörõkkel évtizedekre meghatározta a mozgalom helyzetét. Jelzésértékû, hogy 1989-ben a cserkészet volt az elsõ bejegyzett társadalmi szervezet, és az akkori eufória komoly állami támogatást élvezett. A kilencvenes évek elején tartott március 15–i ünnepségünket az Operaházban rendeztük, az esemény fõvédnöke a köztársasági elnök volt, de tiszteletét tette a rendezvényen a házelnök és a miniszterelnök is. A kezdeti lelkesedés mögött azonban kevés volt a tartalom, Ãgy már az évtized közepétõl egyre inkább a kiábrándultság volt a jellemzõ. Az évezredváltás sem hozta meg a fordulatot, a mozgalom számára igazi mélyrepülést hoztak az elsõ évek. A legnagyobb problémát az utánpótlás jelentette: a vezetés nem tudta, pontosabban nem akarta kinevelni utódait.
A 2006-os tisztújÃtó közgyûlés azonban végre megtörte az akkori elnökség hegemóniáját, akik mintegy kétszáz fõre számÃtottak, csakhogy egy kis háttérszervezésnek köszönhetõen hatszázan jelentek meg a helyszÃnen. Noha különbözõ jogi kifogásokkal még vagy fél évig sikerült megakadályoznia a váltást, végül 2007 tavaszán felállt az új elnökség, ami egyben generációváltást is eredményezett: 32 évesen én voltam a legidõsebb tag az elnökségben.
– A felmérések szerint a gyerekek többsége elhÃzott, nem sportol és legszÃvesebben a számÃtógép és a tévé elõtt tölti szabadidejét. Mivel lehet megszólÃtani a jelenlegi fiatalokat?
– Sokan mondják még ma is, nem vagyunk sehol. Az egyenruha viselésének hiánya miatt valóban nem látszódunk, miközben mi vagyunk Magyarország legnagyobb ifjúsági szervezete. Véleményem szerint a cserkészetnek nincsen alternatÃvája, ennél jobbat nem lehet kitalálni a gyerekek számára: közösségbe kerülnek, a természetben töltik a szabadidejüket, és a cserkésztörvények is nagyszerû életelvek alapján rendezõdnek. Aki közénk tartozik, nehezebben veszÃti el a hitét, az a háló, amit nyújtunk számukra óvó erõként védelmezi a tinédzser korban felmerülõ problémákkal szemben.
РT̩ged mi vonzott a mozgalomhoz?
– 12 évesen került a kezembe egy könyv a cserkészetrõl. Ahogy belelapoztam, már akkor éreztem: nekem erre van szükségem. Az általános iskolában cserkészcsapatot szerveztem, és ez a lelkesedés a Fasori Evangélikus Gimnáziumban is kitartott. Itt találkoztam Endrõdi Frigyessel, aki a cserkészek részérõl 1948-ban letette a zászlót. Számára katartikus élmény lehetett átélni az újjászervezõdést. Elõször õrsvezetõ lettem, majd elvégeztem a segédtiszti tábort és 1993 környékén már parancsnok voltam. Egyetem alatt sem szakadtam el a szervezettõl, ifjúsági referensként segÃtettem a fiatalokat, 2002-tõl arnóti lelkészként néhány évre kikerültem a vérkeringésbõl, mÃgnem a 2006-os tisztújÃtás merõben új feladatokat rótt rám a mozgalomban.
– Van életkori korlát? Hány éves kortól lehet valaki cserkész? És harminc felett is lehet nyitni felétek?
– Hét éves kortól várunk mindenkit, felsõ korhatár pedig nem létezik. A csatlakozás feltétele egy alapképzés elvégzése, majd fogadalmat is kell tenni. A legtöbben 10-12 éves korban találkoznak a cserkészettel az iskolákban rendezett toborzások alkalmával. Nálunk elsõdleges irány a természet: a gyerekek hamar megismerkednek a sziklamászással, az evezéssel vagy a barlangászással. Idõvel egyre nagyobb teret adunk a cserkészeknek, és ezzel párhuzamosan növekedik a felelõsségük is. A 15-17 éves közötti tagjainkat kószának, a 17 felettieket pedig vándornak hÃvjuk.
– A cserkészet elsõsorban a fiataloknak nyújt programokat. De mi lesz azokkal a diákokkal, akik leérettségiznek? Nagy a lemorzsolódás?
– Nem törvényszerû ez a folyamat, ugyanakkor valóban létezik. Egyetem vagy fõiskola elvégzése után vezetõ leszel, vagy egyre nehezebben találod meg a helyed. Hiteles programokkal és vezetõkkel azonban megállÃtható a lemorzsolódás. A jelenlegi elnökség egyik különlegessége, hogy a 30-as éveinket is a cserkészet égisze alatt éljük: munka, család és házépÃtés mellett. Nem könnyû, de talán a fiatalok számára is bizonyÃték lehet, hogy meg lehet csinálni.
– A kis cserkész is ott segÃt, ahol tud? Önkéntes munkákban részt vesztek?
– Miskolcon és környékén például aktÃvan részt vettünk a felsõzsolcai árvÃz elleni küzdelemben, homokot lapátoltunk, és segÃtettünk a segélycsomagok szétosztásában, Devecserben pedig egy 15-20 fõs cserkészcsapat küzdött az iszapmentesÃtésben. Azon dolgozunk, hogy egyre szervezettebb formában legyünk képesek segÃteni, mikor baj van.
– Napjainkban egyre pejoratÃvabb jelentése van az egyenruháknak. Ti ebbõl mit érzékeltek?
– Mindig hangsúlyozom a cserkészeknek: látszódjatok! Azért van egyenruhánk, hogy hordjuk! De nemcsak a külsõségek miatt szeretem hordani, hanem a praktikussági okokból is. A mai fiatalok már nem emlékeznek az úttörõk piros nyakkendõjére. Szép szÃnes volt, de mûszálból készült, Ãgy még arra sem volt alkalmas, hogy egy forró edényt megfogjunk vele. Ugyanakkor el kell ismerni, nem feltétlenül a XXI. századi divatot követi. Több nõi vezetõnk is jelezte, nem elég csinos. A nyitottság megvan bennünk, ezen tényleg ne múljon a viselete.
– A szocializmusban annullálták a szervezet vagyonát, ingatlanjait. Van esély ennek visszaszerzésére?
– Az állam is elismerte, iszonyatos mennyiségû vagyon veszett el az államosÃtásnak köszönhetõen. Ez mai számokban nagyságrendileg elérheti a 80 milliárd forintot. Elvesztek az irodaházak, a vÃzitelepek és más közösségi irodák. A cserkészközpont például közadakozásból épült fel az Arany János utcánál, ehhez képest a rendszerváltás után az elsõ kormány utolsó napjaiban mindössze a jemeni követség egyik szállását kaptuk meg. Sovány vigasz, de ennél többet azóta sem kaptunk.
– A kormányzattal kötött megállapodás sem lendÃthet a szervezet helyzetén?
– A támogatás mindenképpen jelzi, nem mondtak le rólunk, ugyanakkor tény az is, cserébe feladatot is kaptunk: tÃz év alatt meg kell dupláznunk taglétszámunk. Tavaly az Erzsébet-program keretében pedig például ezer hátrányos helyzetû gyereket táboroztattunk, de részt vettünk más iskolai szabadidõs programok szervezésében is. A mozgalom bõvÃtését és a kapcsolatok kiépÃtését az egész Kárpát-medencére szeretnénk kiterjeszteni. A határon túli magyarság körében ugyanis kifejezetten nagy hagyománya van a mai napig a cserkészetnek. Csak egy érdekesség, állÃtólag Romániában több a magyar származású cserkész, mint a román.
– Meglehet a 16 ezres létszám?
– Ennél jóval nagyobbat gondoltunk. A Kárpát-medencében élõket is bevonva a programba a reményeink szerint akár az 50 ezres létszámos is elérhetjük. Ehhez természetesen komoly változásokra volt szükség: egy éve mûködtetjük a csapatalapÃtással foglalkozó mentorok hálózatát, akiknek a feladata, hogy segÃtse az új õrsöket. A nyár elején indul a reklámkampányunk is, óriásplakátokon és tévés spotokban próbáljuk bemutatni a mozgalom alapjait. A folyamat egyik legnagyobb erõpróbája az ócsai Ludovika kiképzõbázison tartott nemzeti táborunk augusztus 11-19. között. Ez nem klasszikus dzsembori lesz: a kétszáz hektáros területen mintegy 100-150 darab 30-35 fõs csapatot várunk Munkácsról, Szabadkáról és Los Angelesen keresztül egészen Buenos Airesig. Az elõkészületek másfél éve kezdõdtek és legalább kétszázan próbálják a nomád tábor minden egyes elemét tökéletesen megszervezni.
Link
A cserkészetnek nincsen alternatÃvája, ennél jobbat nem lehet kitalálni a gyerekek számára – állÃtja Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség Országos elnöke. 8000 fõs tagságával már most is Magyarország legnagyobb tagságú ifjúsági szervezetének számÃtanak, azonban a vezetõség 10 éven belül meg szeretné sokszorozni a létszámot.
– Az 1912. december 28-án szövetséggé szervezõdõ cserkészet annyira népszerûvé vált Magyarországon, hogy 1933-ban Gödöllõ adhatott otthont a 26 000 fõ részvételével tartott 4. cserkész világdzsemborinak. Ma is trendi cserkésznek lenni?
– Ahhoz, hogy helyén kezeljük a szervezet jelenlegi állapotát, ismerni kell a folyamatokat: a cserkészet a negyvenes évekig virágzott Magyarországon, 1948-ban azonban felülrõl irányÃtott összeolvadásunk az úttörõkkel évtizedekre meghatározta a mozgalom helyzetét. Jelzésértékû, hogy 1989-ben a cserkészet volt az elsõ bejegyzett társadalmi szervezet, és az akkori eufória komoly állami támogatást élvezett. A kilencvenes évek elején tartott március 15–i ünnepségünket az Operaházban rendeztük, az esemény fõvédnöke a köztársasági elnök volt, de tiszteletét tette a rendezvényen a házelnök és a miniszterelnök is. A kezdeti lelkesedés mögött azonban kevés volt a tartalom, Ãgy már az évtized közepétõl egyre inkább a kiábrándultság volt a jellemzõ. Az évezredváltás sem hozta meg a fordulatot, a mozgalom számára igazi mélyrepülést hoztak az elsõ évek. A legnagyobb problémát az utánpótlás jelentette: a vezetés nem tudta, pontosabban nem akarta kinevelni utódait.
A 2006-os tisztújÃtó közgyûlés azonban végre megtörte az akkori elnökség hegemóniáját, akik mintegy kétszáz fõre számÃtottak, csakhogy egy kis háttérszervezésnek köszönhetõen hatszázan jelentek meg a helyszÃnen. Noha különbözõ jogi kifogásokkal még vagy fél évig sikerült megakadályoznia a váltást, végül 2007 tavaszán felállt az új elnökség, ami egyben generációváltást is eredményezett: 32 évesen én voltam a legidõsebb tag az elnökségben.
– A felmérések szerint a gyerekek többsége elhÃzott, nem sportol és legszÃvesebben a számÃtógép és a tévé elõtt tölti szabadidejét. Mivel lehet megszólÃtani a jelenlegi fiatalokat?
– Sokan mondják még ma is, nem vagyunk sehol. Az egyenruha viselésének hiánya miatt valóban nem látszódunk, miközben mi vagyunk Magyarország legnagyobb ifjúsági szervezete. Véleményem szerint a cserkészetnek nincsen alternatÃvája, ennél jobbat nem lehet kitalálni a gyerekek számára: közösségbe kerülnek, a természetben töltik a szabadidejüket, és a cserkésztörvények is nagyszerû életelvek alapján rendezõdnek. Aki közénk tartozik, nehezebben veszÃti el a hitét, az a háló, amit nyújtunk számukra óvó erõként védelmezi a tinédzser korban felmerülõ problémákkal szemben.
РT̩ged mi vonzott a mozgalomhoz?
– 12 évesen került a kezembe egy könyv a cserkészetrõl. Ahogy belelapoztam, már akkor éreztem: nekem erre van szükségem. Az általános iskolában cserkészcsapatot szerveztem, és ez a lelkesedés a Fasori Evangélikus Gimnáziumban is kitartott. Itt találkoztam Endrõdi Frigyessel, aki a cserkészek részérõl 1948-ban letette a zászlót. Számára katartikus élmény lehetett átélni az újjászervezõdést. Elõször õrsvezetõ lettem, majd elvégeztem a segédtiszti tábort és 1993 környékén már parancsnok voltam. Egyetem alatt sem szakadtam el a szervezettõl, ifjúsági referensként segÃtettem a fiatalokat, 2002-tõl arnóti lelkészként néhány évre kikerültem a vérkeringésbõl, mÃgnem a 2006-os tisztújÃtás merõben új feladatokat rótt rám a mozgalomban.
– Van életkori korlát? Hány éves kortól lehet valaki cserkész? És harminc felett is lehet nyitni felétek?
– Hét éves kortól várunk mindenkit, felsõ korhatár pedig nem létezik. A csatlakozás feltétele egy alapképzés elvégzése, majd fogadalmat is kell tenni. A legtöbben 10-12 éves korban találkoznak a cserkészettel az iskolákban rendezett toborzások alkalmával. Nálunk elsõdleges irány a természet: a gyerekek hamar megismerkednek a sziklamászással, az evezéssel vagy a barlangászással. Idõvel egyre nagyobb teret adunk a cserkészeknek, és ezzel párhuzamosan növekedik a felelõsségük is. A 15-17 éves közötti tagjainkat kószának, a 17 felettieket pedig vándornak hÃvjuk.
– A cserkészet elsõsorban a fiataloknak nyújt programokat. De mi lesz azokkal a diákokkal, akik leérettségiznek? Nagy a lemorzsolódás?
– Nem törvényszerû ez a folyamat, ugyanakkor valóban létezik. Egyetem vagy fõiskola elvégzése után vezetõ leszel, vagy egyre nehezebben találod meg a helyed. Hiteles programokkal és vezetõkkel azonban megállÃtható a lemorzsolódás. A jelenlegi elnökség egyik különlegessége, hogy a 30-as éveinket is a cserkészet égisze alatt éljük: munka, család és házépÃtés mellett. Nem könnyû, de talán a fiatalok számára is bizonyÃték lehet, hogy meg lehet csinálni.
– A kis cserkész is ott segÃt, ahol tud? Önkéntes munkákban részt vesztek?
– Miskolcon és környékén például aktÃvan részt vettünk a felsõzsolcai árvÃz elleni küzdelemben, homokot lapátoltunk, és segÃtettünk a segélycsomagok szétosztásában, Devecserben pedig egy 15-20 fõs cserkészcsapat küzdött az iszapmentesÃtésben. Azon dolgozunk, hogy egyre szervezettebb formában legyünk képesek segÃteni, mikor baj van.
– Napjainkban egyre pejoratÃvabb jelentése van az egyenruháknak. Ti ebbõl mit érzékeltek?
– Mindig hangsúlyozom a cserkészeknek: látszódjatok! Azért van egyenruhánk, hogy hordjuk! De nemcsak a külsõségek miatt szeretem hordani, hanem a praktikussági okokból is. A mai fiatalok már nem emlékeznek az úttörõk piros nyakkendõjére. Szép szÃnes volt, de mûszálból készült, Ãgy még arra sem volt alkalmas, hogy egy forró edényt megfogjunk vele. Ugyanakkor el kell ismerni, nem feltétlenül a XXI. századi divatot követi. Több nõi vezetõnk is jelezte, nem elég csinos. A nyitottság megvan bennünk, ezen tényleg ne múljon a viselete.
– A szocializmusban annullálták a szervezet vagyonát, ingatlanjait. Van esély ennek visszaszerzésére?
– Az állam is elismerte, iszonyatos mennyiségû vagyon veszett el az államosÃtásnak köszönhetõen. Ez mai számokban nagyságrendileg elérheti a 80 milliárd forintot. Elvesztek az irodaházak, a vÃzitelepek és más közösségi irodák. A cserkészközpont például közadakozásból épült fel az Arany János utcánál, ehhez képest a rendszerváltás után az elsõ kormány utolsó napjaiban mindössze a jemeni követség egyik szállását kaptuk meg. Sovány vigasz, de ennél többet azóta sem kaptunk.
– A kormányzattal kötött megállapodás sem lendÃthet a szervezet helyzetén?
– A támogatás mindenképpen jelzi, nem mondtak le rólunk, ugyanakkor tény az is, cserébe feladatot is kaptunk: tÃz év alatt meg kell dupláznunk taglétszámunk. Tavaly az Erzsébet-program keretében pedig például ezer hátrányos helyzetû gyereket táboroztattunk, de részt vettünk más iskolai szabadidõs programok szervezésében is. A mozgalom bõvÃtését és a kapcsolatok kiépÃtését az egész Kárpát-medencére szeretnénk kiterjeszteni. A határon túli magyarság körében ugyanis kifejezetten nagy hagyománya van a mai napig a cserkészetnek. Csak egy érdekesség, állÃtólag Romániában több a magyar származású cserkész, mint a román.
– Meglehet a 16 ezres létszám?
– Ennél jóval nagyobbat gondoltunk. A Kárpát-medencében élõket is bevonva a programba a reményeink szerint akár az 50 ezres létszámos is elérhetjük. Ehhez természetesen komoly változásokra volt szükség: egy éve mûködtetjük a csapatalapÃtással foglalkozó mentorok hálózatát, akiknek a feladata, hogy segÃtse az új õrsöket. A nyár elején indul a reklámkampányunk is, óriásplakátokon és tévés spotokban próbáljuk bemutatni a mozgalom alapjait. A folyamat egyik legnagyobb erõpróbája az ócsai Ludovika kiképzõbázison tartott nemzeti táborunk augusztus 11-19. között. Ez nem klasszikus dzsembori lesz: a kétszáz hektáros területen mintegy 100-150 darab 30-35 fõs csapatot várunk Munkácsról, Szabadkáról és Los Angelesen keresztül egészen Buenos Airesig. Az elõkészületek másfél éve kezdõdtek és legalább kétszázan próbálják a nomád tábor minden egyes elemét tökéletesen megszervezni.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Holdas
- 2013. July 06. 08:51:14
#2 |
No Shadow Government
- 2013. July 07. 09:32:45
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték