Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Óriási államosítások és fúziók gyermeke a MÁV
Újabb "stratégiai" bejelentés készül! A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!
145 éve megalakították a Magyar Királyi Államvasutakat, avagy a MÁV elõdjét úgy, hogy felvásárolták a magánkézben vasúti lévõ társaságokat. Mesél a múlt.
A magyar vasút kõkorszaka
Magyarországon az elsõ vasútkezdemények a 16. században épültek, ekkor az országban élõ német bányászok fából készült nyompályákat építettek. Az igazi vasból készült pályákig az 1820-as évekig kellett várni, amikor is József Nádor ötlete nyomán megépítették a kõbányai lebegõ vasutat.
Majd a vonalépítést rögzítõ 1836-ban elfogadott törvény után 1844-ben Pestrõl induló vonatutat építettek, ami Vácig közlekedett.
Az áttörést azonban a 1848-as szabadságharc utáni kiegyezés hozta meg. Az ekkor dúló ipari forradalom, a bécsi partnerség és a béke megfelelõ táptalaja volt a fémparipák járta hálózatok építésére, amit osztrák és magyar magántársaságok egyaránt végeztek. Az akkori állam az építõket különleges engedélyekkel segítette, hiszen ez az akkoriban igen innovatív rendszer forradalmasította az adott ország piacát, gazdaságát és hadviselését is.
Megszületett a Magyar Királyi Államvasutak
A dualista monarchia idején a magyar kormány infrastrukturális kölcsönhöz jutott, amivel a vasúti hálózatot fejleszthették. 1868-ban az állam felvásárolta az akkorra csõdbe ment Magyar Északi Vasutat. 1869-ben a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendelte, hogy a felvásárolt magyar vasúti cégek kerüljenek az államkincstár kezelésébe, és egy óriás fúzióval megalakult a Magyar Királyi Államvasutak, ami a MÁV elõdje, és amelyben megnõtt az állami szabályozás mértéke.
BérletjegyBérletjegy
Az államosítás 1868-tól 1932-ig tartott, és külön törvénnyel támogatták a helyi érdekû vasutak csatlakozását a hálózathoz.
Baross GáborBaross Gábor
A dualizmus alatt Baross Gábor vasminiszter megreformálta a kötöttpályás személy- és áruszállítás tarifarendszerét, ami a gazdaság egyéb szegmenseinek az árait is figyelembe vette, mint péládul a mezõgazdaságét.
A dualizmus idejében fellendült a hazai vasútgyártás is. A növekvõ magyar igényeket igyekezett kielégíteni a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, ami Európa többi részére, Afrikába, és a Dél-Amerikába is exportált.
Trianon után jöttek a buszok
Az elsõ világháború utáni trianoni békeszerzõdésben foganatosított új magyar határok teljesen elvágták a vasúti útvonalakat. Emellett másik probléma volt az, hogy a kötöttpályás közlekedés és az áruszállítás mellett rohamosan fejlõdött a közúti közlekedés is. Ugyanakkor az is a korszakhoz tartózik, hogy a magyar mozdonygyártás világhírû volt.
Ezért 1927 februárjában a MÁV, a Déli Vasút, a GYSEV, a Budapest-Tiszai Helyiérdekû Vasút és az Autótaxi Budapest Automobilközlekedési Rt. megalapították a MÁVAUT távolsági busztársaságot, egy évvel azután, hogy a Déli Vasút Budapest és Székesfehérvár között már megpróbálkozott a közúti csomagszállítással. A cél az volt, hogy a vasúttársaságok lefedjék az új lehetõség által teremtett piacot.
1932-ben befejezõdött a magyar vasúti hálózat államosítása, és ezzel majdnem nyolc évtizedre véget ért a magyarországi magánvasutak korszaka.
A második vesztes háború után
1949-ben az amúgy is állami kézben lévõ MÁV még jobban integrálódott a rendszerbe. A társaság felépítése megváltozott, hiszen az új politikai rendszer szerint a kommunista államban nincs érdektagoltság, tehát összemosódott az irányítás és a végrehajtás a vállalaton belül. A vasút akkor a munkaverseny szellemében élt. A két legjelentõsebb, legnagyobb hírnévre szert tett mozgalom a 2000 tonnás mozgalom és az 500 kilométeres mozgalom volt, melyet egy magasabb rendû munkamódszernek állítottak be.
Nagyvállalatnál szeretne elhelyezkedni? Nézze meg a lehetõségeket!
Vasúttörténeti Park, 2006.
Vasúttörténeti Park, 2006.Tekintse meg galériánkat!
A kommunista rendszer több vasútvonal építésébe kezdett bele, elsõsorban nehézipari fejlesztésekhez kapcsolódóan. Tervezték egy belsõ vasúti körgyûrû megépítését a dunaföldvári híd bekapcsolásával. Sok terv csak terv maradt, és a megkezdett építkezések is rendszerint pénzhiány miatt nem fejezödtek be. 1959-tõl indultak meg az elsõ vonalbezárások, amely a nyugati és déli határ mentén található, Trianon által kettévágott kisforgalmú vasútvonalak felszámolásával járt.
A fejlõdés (vas)útja
A vontatás korszerûsítése az 1960-as években kezdõdött el. Ennek középpontjában eleinte a dízelprogram, majd az elsõ olajválság miatti energiatakarékosság jegyében 1974 elejétõl a vasút-villamosítást került elõtérbe. 1990-ben a MÁV teljes hálózatának 28 százaléka vált villamosítottá.
Széchenyi-hegyi Gyermekvasút II.
Széchenyi-hegyi Gyermekvasút II.Tekintse meg galériánkat!
1968-ban egy koncepció készült a magyar vonalak ésszerûsítésére, amely keretében körülbelül 1500 kilométer vasutat számoltak fel. Mivel a bezárások mellett a fejlesztések a közutakat részesítették elõnyben, a MÁV helyzete tovább romlott. Ebben az évben integrálták a HÉV-et a BKV-ba.
1980-ban a MÁV még 5700 millió forint állami támogatásban részesült, a szolgáltatásai azonban nem fejlõdtek. A ki nem elégített beruházási igények felhalmozódtak, és ezek volumene 1980-ban már több mint 30 milliárd forintot tett ki.
Államosítással indultunk és privatizációval fejezzük be
A Magyar Királyi Államvasutak célja még az volt, hogy állami kézben tudja az ország vasúthálózatát, de amióta Magyarország az Európai Unió tagja, azóta a magántulajdonú vasúttársaságok elõtt megnyílt az út az állami pályák használatára.
Magasabb fizetést szeretne?
A MÁV 2012-ben
A MÁV-START 72,7 milliárd forintos árbevételt realizált, mely mindössze félmilliárddal több, mint tavaly. Ezen belül csökkent a közszolgáltatási személyszállításból fakadó árbevétel: egyrészt 17,6 milliárdot kapott támogatásként, másfelõl szûkült a belföldi személyszállítási kínálat.
A MÁV újra részvénytársaság lett 1993-ban, majd több ág kivált belõle, mint például a 2000-es évek végén eladott MÁV Cargo Zrt. és a MÁV-START Zrt.
Az 1800-as években az állami kézbe centralizált magyar vasutak még jövedelmezõek voltak, és most a 2000-es években a MÁV évtizedek óta óriási pénznyelõnek számít. A magyar vasutat jelenleg nagy erõkkel modernizálják, az állam az építõipart leginkább a vasúti beruházásokkal tarja életben. Ráadásul a kormány mindent elkövet, hogy újra nyereségessé tegye a vállalatot.
(Forrásanyagok: Wikipedia)
mfor.hu
Link
145 éve megalakították a Magyar Királyi Államvasutakat, avagy a MÁV elõdjét úgy, hogy felvásárolták a magánkézben vasúti lévõ társaságokat. Mesél a múlt.
A magyar vasút kõkorszaka
Magyarországon az elsõ vasútkezdemények a 16. században épültek, ekkor az országban élõ német bányászok fából készült nyompályákat építettek. Az igazi vasból készült pályákig az 1820-as évekig kellett várni, amikor is József Nádor ötlete nyomán megépítették a kõbányai lebegõ vasutat.
Majd a vonalépítést rögzítõ 1836-ban elfogadott törvény után 1844-ben Pestrõl induló vonatutat építettek, ami Vácig közlekedett.
Az áttörést azonban a 1848-as szabadságharc utáni kiegyezés hozta meg. Az ekkor dúló ipari forradalom, a bécsi partnerség és a béke megfelelõ táptalaja volt a fémparipák járta hálózatok építésére, amit osztrák és magyar magántársaságok egyaránt végeztek. Az akkori állam az építõket különleges engedélyekkel segítette, hiszen ez az akkoriban igen innovatív rendszer forradalmasította az adott ország piacát, gazdaságát és hadviselését is.
Megszületett a Magyar Királyi Államvasutak
A dualista monarchia idején a magyar kormány infrastrukturális kölcsönhöz jutott, amivel a vasúti hálózatot fejleszthették. 1868-ban az állam felvásárolta az akkorra csõdbe ment Magyar Északi Vasutat. 1869-ben a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendelte, hogy a felvásárolt magyar vasúti cégek kerüljenek az államkincstár kezelésébe, és egy óriás fúzióval megalakult a Magyar Királyi Államvasutak, ami a MÁV elõdje, és amelyben megnõtt az állami szabályozás mértéke.
BérletjegyBérletjegy
Az államosítás 1868-tól 1932-ig tartott, és külön törvénnyel támogatták a helyi érdekû vasutak csatlakozását a hálózathoz.
Baross GáborBaross Gábor
A dualizmus alatt Baross Gábor vasminiszter megreformálta a kötöttpályás személy- és áruszállítás tarifarendszerét, ami a gazdaság egyéb szegmenseinek az árait is figyelembe vette, mint péládul a mezõgazdaságét.
A dualizmus idejében fellendült a hazai vasútgyártás is. A növekvõ magyar igényeket igyekezett kielégíteni a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, ami Európa többi részére, Afrikába, és a Dél-Amerikába is exportált.
Trianon után jöttek a buszok
Az elsõ világháború utáni trianoni békeszerzõdésben foganatosított új magyar határok teljesen elvágták a vasúti útvonalakat. Emellett másik probléma volt az, hogy a kötöttpályás közlekedés és az áruszállítás mellett rohamosan fejlõdött a közúti közlekedés is. Ugyanakkor az is a korszakhoz tartózik, hogy a magyar mozdonygyártás világhírû volt.
Ezért 1927 februárjában a MÁV, a Déli Vasút, a GYSEV, a Budapest-Tiszai Helyiérdekû Vasút és az Autótaxi Budapest Automobilközlekedési Rt. megalapították a MÁVAUT távolsági busztársaságot, egy évvel azután, hogy a Déli Vasút Budapest és Székesfehérvár között már megpróbálkozott a közúti csomagszállítással. A cél az volt, hogy a vasúttársaságok lefedjék az új lehetõség által teremtett piacot.
1932-ben befejezõdött a magyar vasúti hálózat államosítása, és ezzel majdnem nyolc évtizedre véget ért a magyarországi magánvasutak korszaka.
A második vesztes háború után
1949-ben az amúgy is állami kézben lévõ MÁV még jobban integrálódott a rendszerbe. A társaság felépítése megváltozott, hiszen az új politikai rendszer szerint a kommunista államban nincs érdektagoltság, tehát összemosódott az irányítás és a végrehajtás a vállalaton belül. A vasút akkor a munkaverseny szellemében élt. A két legjelentõsebb, legnagyobb hírnévre szert tett mozgalom a 2000 tonnás mozgalom és az 500 kilométeres mozgalom volt, melyet egy magasabb rendû munkamódszernek állítottak be.
Nagyvállalatnál szeretne elhelyezkedni? Nézze meg a lehetõségeket!
Vasúttörténeti Park, 2006.
Vasúttörténeti Park, 2006.Tekintse meg galériánkat!
A kommunista rendszer több vasútvonal építésébe kezdett bele, elsõsorban nehézipari fejlesztésekhez kapcsolódóan. Tervezték egy belsõ vasúti körgyûrû megépítését a dunaföldvári híd bekapcsolásával. Sok terv csak terv maradt, és a megkezdett építkezések is rendszerint pénzhiány miatt nem fejezödtek be. 1959-tõl indultak meg az elsõ vonalbezárások, amely a nyugati és déli határ mentén található, Trianon által kettévágott kisforgalmú vasútvonalak felszámolásával járt.
A fejlõdés (vas)útja
A vontatás korszerûsítése az 1960-as években kezdõdött el. Ennek középpontjában eleinte a dízelprogram, majd az elsõ olajválság miatti energiatakarékosság jegyében 1974 elejétõl a vasút-villamosítást került elõtérbe. 1990-ben a MÁV teljes hálózatának 28 százaléka vált villamosítottá.
Széchenyi-hegyi Gyermekvasút II.
Széchenyi-hegyi Gyermekvasút II.Tekintse meg galériánkat!
1968-ban egy koncepció készült a magyar vonalak ésszerûsítésére, amely keretében körülbelül 1500 kilométer vasutat számoltak fel. Mivel a bezárások mellett a fejlesztések a közutakat részesítették elõnyben, a MÁV helyzete tovább romlott. Ebben az évben integrálták a HÉV-et a BKV-ba.
1980-ban a MÁV még 5700 millió forint állami támogatásban részesült, a szolgáltatásai azonban nem fejlõdtek. A ki nem elégített beruházási igények felhalmozódtak, és ezek volumene 1980-ban már több mint 30 milliárd forintot tett ki.
Államosítással indultunk és privatizációval fejezzük be
A Magyar Királyi Államvasutak célja még az volt, hogy állami kézben tudja az ország vasúthálózatát, de amióta Magyarország az Európai Unió tagja, azóta a magántulajdonú vasúttársaságok elõtt megnyílt az út az állami pályák használatára.
Magasabb fizetést szeretne?
A MÁV 2012-ben
A MÁV-START 72,7 milliárd forintos árbevételt realizált, mely mindössze félmilliárddal több, mint tavaly. Ezen belül csökkent a közszolgáltatási személyszállításból fakadó árbevétel: egyrészt 17,6 milliárdot kapott támogatásként, másfelõl szûkült a belföldi személyszállítási kínálat.
A MÁV újra részvénytársaság lett 1993-ban, majd több ág kivált belõle, mint például a 2000-es évek végén eladott MÁV Cargo Zrt. és a MÁV-START Zrt.
Az 1800-as években az állami kézbe centralizált magyar vasutak még jövedelmezõek voltak, és most a 2000-es években a MÁV évtizedek óta óriási pénznyelõnek számít. A magyar vasutat jelenleg nagy erõkkel modernizálják, az állam az építõipart leginkább a vasúti beruházásokkal tarja életben. Ráadásul a kormány mindent elkövet, hogy újra nyereségessé tegye a vállalatot.
(Forrásanyagok: Wikipedia)
mfor.hu
Link
Hozzaszolasok
#1 |
rozsola
- 2013. July 06. 22:44:24
#2 |
postaimre
- 2013. July 07. 06:05:23
#3 |
atya
- 2013. July 07. 06:13:07
#4 |
9323
- 2013. July 07. 06:36:36
#5 |
Kedvesi
- 2013. July 07. 08:28:47
#6 |
Perje
- 2013. July 07. 16:04:05
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.