Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kémkedés vagy hazaárulás?
Megdöbbent a kémbotrány fõszereplõire kiszabott, szerinte megmagyarázhatatlanul enyhe Ãtéleten Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titokminisztere, aki Swendt Pálnak, a Magyar Nemzet munkatársának adott interjúban fejtette ki véleményét a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa által pénteken kihirdetett elsõfokú döntésrõl. A jogvégzett szakember szerint a történtekre jobban illik a hazaárulás fogalma, ami azonban már nem szerepel a törvényben.
– Hivatali ideje alatt vagy az után hallott-e bármely külföldi partnerszolgálat berkein belül a nálunk 2011-ben kirobbant kémbotrányhoz hasonló esetrõl?
– Sem a partnereknél, sem pedig egyéb szervek vonatkozásában soha életemben nem hallottam olyanról, hogy egy titkosszolgálat egy idegen állam úgynevezett szakembereit beengedje a saját hivatalába azért, hogy az apparátusa megbÃzhatóságát ellenõrizze. Ez szerintem Abszurdisztánon kÃvül sehol sem fordulhat elõ. Nagyon kÃváncsi lennék az Ãtélet indoklására. Már nagyon régen nem vagyok jogász, és büntetõjoggal egyébként sem foglalkoztam, de jól tudom, hogy a kémkedés megállapÃtásának megvannak a törvényi feltételei. Ha ezek a fennálltak, márpedig az Ãtélet szerint ez Ãgy lehet, akkor nem értem a verdiktet. Két év tÃz hónapot adni egy akkor hivatalban lévõ miniszternek, valamint kémfõnöknek, akik a saját hazájuk ellen kémkedtek, illetve ahelyett, hogy elhárÃtották volna a kémkedési kÃsérletet, hÃrszerzõket engedtek be az elhárÃtáshoz, az legalább olyan abszurd, mint maga az egész ügy. 2003–2004 tájáról emlékszem az egyetlen kémkedési ügyre, amelynek terheltje egy honvéd tiszthelyettes volt, akit az egyik szomszédos ország hÃrszerzése fizetett le. Ez a személy a saját alakulatáról szolgáltatott információkat, amiért ötéves szabadságvesztéssel büntették, most pedig a miniszter is megúszta két év tÃz hónappal. Vagy igaz, hogy kémkedtek, és akkor a büntetési tétel felsõ határát kellett volna kiszabni velük szemben, vagy nem igaz, és akkor fel kell õket menteni, de ezért a bûncselekményért nem illik ilyen csekély büntetést kiszabni.
Veled vagyunk, Gyuri
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök videóüzenetben reagált Szilvásyék Ãtéletére. Feldúltságában gazembernek, erõszakos senkiházinak nevezte Orbán Viktort és megfenyegette a független bÃróságot.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója úgy véli, érthetõ a maffiabaloldal kiállása a kémkedésért elsõ fokon elÃtélt Szilvásy György mellett, hiszen együtt tették tönkre az országot.
SúlyosÃtásáért fellebbezett az elsõfokú Ãtélet ellen a Központi Nyomozó Fõügyészség budapesti regionális osztálya – közölte Balogh Zoltán fõügyészségi szóvivõ közleményben az MTI-vel.
– Mennyire tartja valószÃnûnek azokat a sajtóhÃreket, hogy az idegeneknek a Nemzetbiztonsági Hivatalba történt beengedésével technikai támadás is érhette a polgári elhárÃtást?
– Nem tartom elképzelhetõnek, hogy ha egy idegen hatalom hÃrszerzõit beengedik az elhárÃtás épületébe, akkor azok ne használnák ki az összes adódó lehetõséget. Kérdés, hogy miként ellenõrizték azt a technikát, amit behoztak, és az eszközök valóban csak arra voltak-e alkalmasak, hogy a miniszter és a fõigazgató által megbÃzhatatlannak tartott elhárÃtótisztek szavahihetõségét megállapÃtsák. A veszélyt azonban nem csak ebben látom. A poligráfos ellenõrzéshez ugyanis a végrehajtók teljes személyiségképet kaptak azokról, akiket átvilágÃthattak, és ezeket az adatokat magukkal is vihették. Nem tudható, hogy hány olyan fiatal elhárÃtótisztrõl rendelkeznek az emlÃtett információkkal, akik évek múlva ennek a szervezetnek a vezetõi lehetnek.
– Milyen, a magyar elhárÃtást érintõ adatok érdekelhették leginkább az átvilágÃtókat?
– Lényegében minden érdekli õket, amit nyÃlt adatokból, például diplomáciai forrásokból nem lehet megtudni. A legértékesebb információk azok, amelyekbõl kiderül számukra, hogy kik folytatnak az õ berkeikben ellenérdekû, ebben az esetben Magyarország érdekeit szolgáló hÃrszerzõ tevékenységet. Ezt úgy lehet felderÃteni, ha sikerül megtudni, hogy ki küldte õket, és a legnagyobb fogásnak az minõsül, ha meg tudják szerezni azt a listát, amely az õ hazájukban dolgozó hÃrszerzõk valódi és álneveit, illetve fedõfoglalkozásait tartalmazza.
– Ennek tükrében mi a véleménye a Szilvásy Györggyel és társaival szemben megfogalmazott kémkedés vádjáról?
– Értékelésem szerint ha mindez elõfordult, akkor nem kémkedéssel, hanem a büntetõ törvénykönyvben már nem szereplõ hazaárulással állunk szemben. Aki ezt elkövette, az nem kémkedett, hanem másoknak teremtett lehetõséget arra, hogy az országuk érdekeit súlyosan sértõ kémtevékenységet folytassanak.
Szilvásyék történelmet Ãrtak
Lehet, hogy tévedünk, de vélhetõleg ilyen még a világ igazságszolgáltatásának történetében sem sokszor fordulhatott elõ. De ne prejudikáljunk, bár a helyzet komoly, már most nagy szégyent hoztak Magyarországra az elkövetõk. Tény, hogy a sztárügyvédek felsorakoztatása, a cinikus, lekezelõ vélemények közlése, az ügyészség pocskondiázása – vagyis állandó megvádolása azzal, hogy politikai megrendelésre cselekszik – sem volt elég ahhoz, hogy elsõ fokon ne Ãtélje el a független igazságszolgáltatás képviseletében a törvényszék a Gyurcsány-kormány egykori, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelõ miniszterét, a szocialista Szilvásy Györgyöt és a Nemzetbiztonsági Hivatal volt fõigazgatóit, Galambos Lajost és Laborc Sándort a kémügyben.
Olvassa el a Magyar Nemzet kémkedési perrõl szóló vezércikkét!
Link
– Hivatali ideje alatt vagy az után hallott-e bármely külföldi partnerszolgálat berkein belül a nálunk 2011-ben kirobbant kémbotrányhoz hasonló esetrõl?
– Sem a partnereknél, sem pedig egyéb szervek vonatkozásában soha életemben nem hallottam olyanról, hogy egy titkosszolgálat egy idegen állam úgynevezett szakembereit beengedje a saját hivatalába azért, hogy az apparátusa megbÃzhatóságát ellenõrizze. Ez szerintem Abszurdisztánon kÃvül sehol sem fordulhat elõ. Nagyon kÃváncsi lennék az Ãtélet indoklására. Már nagyon régen nem vagyok jogász, és büntetõjoggal egyébként sem foglalkoztam, de jól tudom, hogy a kémkedés megállapÃtásának megvannak a törvényi feltételei. Ha ezek a fennálltak, márpedig az Ãtélet szerint ez Ãgy lehet, akkor nem értem a verdiktet. Két év tÃz hónapot adni egy akkor hivatalban lévõ miniszternek, valamint kémfõnöknek, akik a saját hazájuk ellen kémkedtek, illetve ahelyett, hogy elhárÃtották volna a kémkedési kÃsérletet, hÃrszerzõket engedtek be az elhárÃtáshoz, az legalább olyan abszurd, mint maga az egész ügy. 2003–2004 tájáról emlékszem az egyetlen kémkedési ügyre, amelynek terheltje egy honvéd tiszthelyettes volt, akit az egyik szomszédos ország hÃrszerzése fizetett le. Ez a személy a saját alakulatáról szolgáltatott információkat, amiért ötéves szabadságvesztéssel büntették, most pedig a miniszter is megúszta két év tÃz hónappal. Vagy igaz, hogy kémkedtek, és akkor a büntetési tétel felsõ határát kellett volna kiszabni velük szemben, vagy nem igaz, és akkor fel kell õket menteni, de ezért a bûncselekményért nem illik ilyen csekély büntetést kiszabni.
Veled vagyunk, Gyuri
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök videóüzenetben reagált Szilvásyék Ãtéletére. Feldúltságában gazembernek, erõszakos senkiházinak nevezte Orbán Viktort és megfenyegette a független bÃróságot.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója úgy véli, érthetõ a maffiabaloldal kiállása a kémkedésért elsõ fokon elÃtélt Szilvásy György mellett, hiszen együtt tették tönkre az országot.
SúlyosÃtásáért fellebbezett az elsõfokú Ãtélet ellen a Központi Nyomozó Fõügyészség budapesti regionális osztálya – közölte Balogh Zoltán fõügyészségi szóvivõ közleményben az MTI-vel.
– Mennyire tartja valószÃnûnek azokat a sajtóhÃreket, hogy az idegeneknek a Nemzetbiztonsági Hivatalba történt beengedésével technikai támadás is érhette a polgári elhárÃtást?
– Nem tartom elképzelhetõnek, hogy ha egy idegen hatalom hÃrszerzõit beengedik az elhárÃtás épületébe, akkor azok ne használnák ki az összes adódó lehetõséget. Kérdés, hogy miként ellenõrizték azt a technikát, amit behoztak, és az eszközök valóban csak arra voltak-e alkalmasak, hogy a miniszter és a fõigazgató által megbÃzhatatlannak tartott elhárÃtótisztek szavahihetõségét megállapÃtsák. A veszélyt azonban nem csak ebben látom. A poligráfos ellenõrzéshez ugyanis a végrehajtók teljes személyiségképet kaptak azokról, akiket átvilágÃthattak, és ezeket az adatokat magukkal is vihették. Nem tudható, hogy hány olyan fiatal elhárÃtótisztrõl rendelkeznek az emlÃtett információkkal, akik évek múlva ennek a szervezetnek a vezetõi lehetnek.
– Milyen, a magyar elhárÃtást érintõ adatok érdekelhették leginkább az átvilágÃtókat?
– Lényegében minden érdekli õket, amit nyÃlt adatokból, például diplomáciai forrásokból nem lehet megtudni. A legértékesebb információk azok, amelyekbõl kiderül számukra, hogy kik folytatnak az õ berkeikben ellenérdekû, ebben az esetben Magyarország érdekeit szolgáló hÃrszerzõ tevékenységet. Ezt úgy lehet felderÃteni, ha sikerül megtudni, hogy ki küldte õket, és a legnagyobb fogásnak az minõsül, ha meg tudják szerezni azt a listát, amely az õ hazájukban dolgozó hÃrszerzõk valódi és álneveit, illetve fedõfoglalkozásait tartalmazza.
– Ennek tükrében mi a véleménye a Szilvásy Györggyel és társaival szemben megfogalmazott kémkedés vádjáról?
– Értékelésem szerint ha mindez elõfordult, akkor nem kémkedéssel, hanem a büntetõ törvénykönyvben már nem szereplõ hazaárulással állunk szemben. Aki ezt elkövette, az nem kémkedett, hanem másoknak teremtett lehetõséget arra, hogy az országuk érdekeit súlyosan sértõ kémtevékenységet folytassanak.
Szilvásyék történelmet Ãrtak
Lehet, hogy tévedünk, de vélhetõleg ilyen még a világ igazságszolgáltatásának történetében sem sokszor fordulhatott elõ. De ne prejudikáljunk, bár a helyzet komoly, már most nagy szégyent hoztak Magyarországra az elkövetõk. Tény, hogy a sztárügyvédek felsorakoztatása, a cinikus, lekezelõ vélemények közlése, az ügyészség pocskondiázása – vagyis állandó megvádolása azzal, hogy politikai megrendelésre cselekszik – sem volt elég ahhoz, hogy elsõ fokon ne Ãtélje el a független igazságszolgáltatás képviseletében a törvényszék a Gyurcsány-kormány egykori, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelõ miniszterét, a szocialista Szilvásy Györgyöt és a Nemzetbiztonsági Hivatal volt fõigazgatóit, Galambos Lajost és Laborc Sándort a kémügyben.
Olvassa el a Magyar Nemzet kémkedési perrõl szóló vezércikkét!
Link
Hozzaszolasok
#1 |
spartakusz
- 2013. July 09. 08:20:59
#2 |
kelta248
- 2013. July 09. 10:09:17
#3 |
keepfargo
- 2013. July 09. 11:17:02
#4 |
fsavanyu
- 2013. July 09. 16:26:39
#5 |
apacuka11
- 2013. July 09. 16:50:34
#6 |
9323
- 2013. July 09. 18:18:15
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték