Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Minek jelenteni a korrupciót? Úgy se történik semmi
Dehonynem történik! A feljelentõt kicsinálja a "hivatal", vagyis a mocskos zsidó banda, amely ezt a maffia-üzletágat képviseli.
A legtöbb magyart zavarja a mindent átható mutyi, de mégsem tesz ellene semmit. A politika, az üzleti élet és az egészségügy a legfertõzöttebb terület.
Privátbankár.hu - a mobilodon is! Friss hírek, információk, árfolyamok, elemzések a mobilodon is - kövesd a Privátbankár.hu-t akkor is, ha nem ülsz a gép elõtt!
Magyarországon 100-ból 61 magyar gondolja azt, hogy nõtt a korrupció az elmúlt két évben. A magyarok a politikai pártokat tartják a legkorruptabbaknak, a politikusok megítélése semmit sem javult az évek során. A pártok után a második legkorruptabb terület az üzleti szektor - áll a Transparency International (TI) ma kiadott, Magyarországról szóló kutatásában.
Az állam, a pártok és néhány magáncég jár csak jól
A két, korrupció által legfertõzöttebb területnek európai és világszinten is a demokrácia letéteményeseként számon tartott politikai pártok számítanak, valamint az üzleti szféra. Nálunk 10-bõl 8-an hiszik azt, hogy az állami mûködés részben vagy teljesen összefonódik egyes üzleti csoportok érdekeivel. A magyarok nem szeretik azt, ha az állam olyan döntéseket hoz, amelyek nem elsõsorban Magyarországnak, hanem néhány üzleti csoportnak kedveznek. Egy 1-tõl 5-ig terjedõ skálán a hazai lakosság 3,8-as erõsségûnek tartja az állami korrupció mértékét, amely csak 1 százalék szerint „egyáltalán nem problémás”. Tehát 99 százalék szerint probléma ma Magyarországon a közszférában tapasztalható korrupció. Érdekes, hogy az európai átlaggal összehasonlítva a magyarok kevésbé tartják korruptnak a politikai pártokat (bár mindkét érték nagyon magas), az üzleti szférát viszont korruptabbnak tartjuk, mint az európai átlag (lásd a lenti táblázatot).
ti_index_02_2013
Nem fest jó képet az üzleti szektor mellett az államról az sem, hogy a megkérdezett magyarok csupán 18 százaléka gondolja, hogy a magáncégek nem, vagy csak kis mértékben tudják befolyásolni a döntéshozókat a saját javukra a közjó ellenében.
ti_01_kutatas_2013
"Nem ismersz valakit?"
A felmérés szerint ezt a kérdést gyakran teszi fel valaki, ha ügyes-bajos dolga van egy-egy állami vagy önkormányzati hivatalban. A magyarországi válaszadók 85 százaléka szerint egy-egy ügyintézés során fontos szerepük van a személyes kapcsolatoknak, ellenkezõ esetben az állampolgár nem, vagy nem kielégítõen – például nem elég gyorsan – kap meg egy szolgáltatást. Itthon is, és az Európai Unióban is az egészségügyben fizetnek a legtöbben kenõpénzt (hálapénzt). Magyarországon a megkérdezettek 18, míg az EU-ban 12 százaléka vallotta be, hogy fizet kenõpénzt, amikor egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe.
"Csendes" mutyi
Mégis 10-bõl 7 magyar nem jelentené a mutyit. Ez a legrosszabb arány Európában. Sok megkérdezett aktívan is hajlandó lenne tenni a korrupció ellen, például petíció aláírásával, vagy tüntetésen való részvétellel, de jelenteni a korrupciót – például a fõnöknek, a rendõrségnek vagy egy jogvédõ szervezetnek – csak nagyon kevesen merik. Többségük (58 százalék) azért, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyében. Egyre többen vannak azok is, akik nem mernek lépni, ha korrupciót tapasztalnak. A tétlenek 30 százaléka mondta ugyanis azt, hogy fél a bejelentés következményeitõl, ezért nem tesz semmit.
Így védik õsztõl a bejelentõket
A kormány is felismerte, hogy a bejelentési hajlandóság nem valami magas. Június végén ezért új törvényjavaslatot dolgozott ki a korrupcióellenes küzdelemért is felelõs Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Ennek folyományaként õszre elkészülhet az az informatikai rendszer, amely teljes anonimitást biztosít a bejelentõknek, legyen szó a köz- vagy a magánszféráról. A bejelentõket oly módon teszik majd érdekeltté a korrupciógyanús ügyletek feltárásában, hogy bejelentés esetén õk mentesülnek a számukra hátrányos jogkövetkezményektõl, azok semmisnek számítanak majd.
A bejelentések a kormánytól teljesen független alapjogi biztoshoz futnak majd be, õ vizsgálja azokat meg elsõ körben - számolt be róla a múlt hónap végén Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára.
Az elektronikus rendszerben rögzítik majd a panaszt, számjegyes azonosítót kap minden ügy. A bejelentõ ennek alapján tudja azonosítani, hogy ügye hogyan halad, és így tudják majd a teljes anonimitást biztosítani.
A törvénytervezet szerint a közszférában létrejönnek majd az ún. "integritás-felelõsök", akik - ahogy Rétvári fogalmazott - azon "õrködnek majd, hogy a korrupciónak való kitettség minél kisebb legyen" az állami szerveknél. Ilyen felelõsök már ma is mûködnek, például az NFÜ-ben is, ha a munkájuk beválik, egyre több helyen nevezhetnek majd ki ilyen felelõsöket.
Az államtitkár azt is bejelentette: a magánszférában bevezetik a bizalmi ügyvéd státuszát, ennek érdekében módosítják az ügyvédekrõl szóló törvényt is. Egy-egy cég megállapodást köthet ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal, akiket köt a titoktartás. Ezek a bizalmi ügyvédek léphetnek fel a cégen belüli visszaélésekkel, korrupcióval szemben. A bizalmi ügyvédrõl elmondta még, ha valaki más ügyvédhez akar fordulni, ezt megteheti a jövõben is, ez egy lehetõség, amit felkínálnak. Ha a bizalmi ügyvédhez fordulnak a bejelentõk, az további garanciákat jelent az eljárás során - fejtette ki.
Ajánlások Magyarországnak
A Transparency International azt ajánlja Magyarországnak, hogy haladéktalanul álljon helyre a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiája, ne érvényesülhessenek az államhoz közel álló és azzal összefonódó üzleti csoportok érdekei az állami döntéshozatalban, és legyen hatékonyabb a közérdekû bejelentések szabályozása. Az õsz folyamán a Parlament valószínûleg fogad el újabb jogszabályokat a bejelentõk védelmével kapcsoltban.
A kormány amúgy 2012 márciusában fogadta el átfogó, korrupcióellenes programját, mely a Magyary-program része. A programot kidolgozó KIM szerint a rendszerváltás óta nem indult ilyen nagy szabású program a korrupció kiszûrésére és megelõzésére.
ti_03
Jól teljesítünk vagy sem?
A TI mostani felmérésébõl ugyanakkor az derül ki, hogy a korrupció elleni védelem Magyarországon a 2011-es felméréshez képest gyengült, az állam és a közhivatalok, valamint a politikusok megítélése ebbõl a szempontból pedig tovább romlott (például a megkérdezettek 61 százaléka szerint a korrupció mértéke nõtt az elmúlt két évben, vagyis a legutóbbi kutatás óta).
Mindenképpen érdekes, hogy miközben a korrupcióval kapcsolatos vélemények azt mutatják, hogy Magyarországon a helyzet egyre rosszabb, a nemzetközi összesítésben a jobban teljesítõ országok között vagyunk. Miközben ugyanis a magyarok 80 százaléka szerint szinte mindent átszõ a korrupció, mikor attól kérdezik õket, hogy adtak-e kenõpénzt, már csak 12 százalék mondja, hogy igen, részese volt ilyen szinten a korrupciónak. Az ellentmondás abból is fakadhat, hogy miközben nem is jelentjük, ha korrupciót észlelünk, nem is valljuk be azt, ha errõl kérdeznek minket.
Link
A legtöbb magyart zavarja a mindent átható mutyi, de mégsem tesz ellene semmit. A politika, az üzleti élet és az egészségügy a legfertõzöttebb terület.
Privátbankár.hu - a mobilodon is! Friss hírek, információk, árfolyamok, elemzések a mobilodon is - kövesd a Privátbankár.hu-t akkor is, ha nem ülsz a gép elõtt!
Magyarországon 100-ból 61 magyar gondolja azt, hogy nõtt a korrupció az elmúlt két évben. A magyarok a politikai pártokat tartják a legkorruptabbaknak, a politikusok megítélése semmit sem javult az évek során. A pártok után a második legkorruptabb terület az üzleti szektor - áll a Transparency International (TI) ma kiadott, Magyarországról szóló kutatásában.
Az állam, a pártok és néhány magáncég jár csak jól
A két, korrupció által legfertõzöttebb területnek európai és világszinten is a demokrácia letéteményeseként számon tartott politikai pártok számítanak, valamint az üzleti szféra. Nálunk 10-bõl 8-an hiszik azt, hogy az állami mûködés részben vagy teljesen összefonódik egyes üzleti csoportok érdekeivel. A magyarok nem szeretik azt, ha az állam olyan döntéseket hoz, amelyek nem elsõsorban Magyarországnak, hanem néhány üzleti csoportnak kedveznek. Egy 1-tõl 5-ig terjedõ skálán a hazai lakosság 3,8-as erõsségûnek tartja az állami korrupció mértékét, amely csak 1 százalék szerint „egyáltalán nem problémás”. Tehát 99 százalék szerint probléma ma Magyarországon a közszférában tapasztalható korrupció. Érdekes, hogy az európai átlaggal összehasonlítva a magyarok kevésbé tartják korruptnak a politikai pártokat (bár mindkét érték nagyon magas), az üzleti szférát viszont korruptabbnak tartjuk, mint az európai átlag (lásd a lenti táblázatot).
ti_index_02_2013
Nem fest jó képet az üzleti szektor mellett az államról az sem, hogy a megkérdezett magyarok csupán 18 százaléka gondolja, hogy a magáncégek nem, vagy csak kis mértékben tudják befolyásolni a döntéshozókat a saját javukra a közjó ellenében.
ti_01_kutatas_2013
"Nem ismersz valakit?"
A felmérés szerint ezt a kérdést gyakran teszi fel valaki, ha ügyes-bajos dolga van egy-egy állami vagy önkormányzati hivatalban. A magyarországi válaszadók 85 százaléka szerint egy-egy ügyintézés során fontos szerepük van a személyes kapcsolatoknak, ellenkezõ esetben az állampolgár nem, vagy nem kielégítõen – például nem elég gyorsan – kap meg egy szolgáltatást. Itthon is, és az Európai Unióban is az egészségügyben fizetnek a legtöbben kenõpénzt (hálapénzt). Magyarországon a megkérdezettek 18, míg az EU-ban 12 százaléka vallotta be, hogy fizet kenõpénzt, amikor egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe.
"Csendes" mutyi
Mégis 10-bõl 7 magyar nem jelentené a mutyit. Ez a legrosszabb arány Európában. Sok megkérdezett aktívan is hajlandó lenne tenni a korrupció ellen, például petíció aláírásával, vagy tüntetésen való részvétellel, de jelenteni a korrupciót – például a fõnöknek, a rendõrségnek vagy egy jogvédõ szervezetnek – csak nagyon kevesen merik. Többségük (58 százalék) azért, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyében. Egyre többen vannak azok is, akik nem mernek lépni, ha korrupciót tapasztalnak. A tétlenek 30 százaléka mondta ugyanis azt, hogy fél a bejelentés következményeitõl, ezért nem tesz semmit.
Így védik õsztõl a bejelentõket
A kormány is felismerte, hogy a bejelentési hajlandóság nem valami magas. Június végén ezért új törvényjavaslatot dolgozott ki a korrupcióellenes küzdelemért is felelõs Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Ennek folyományaként õszre elkészülhet az az informatikai rendszer, amely teljes anonimitást biztosít a bejelentõknek, legyen szó a köz- vagy a magánszféráról. A bejelentõket oly módon teszik majd érdekeltté a korrupciógyanús ügyletek feltárásában, hogy bejelentés esetén õk mentesülnek a számukra hátrányos jogkövetkezményektõl, azok semmisnek számítanak majd.
A bejelentések a kormánytól teljesen független alapjogi biztoshoz futnak majd be, õ vizsgálja azokat meg elsõ körben - számolt be róla a múlt hónap végén Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára.
Az elektronikus rendszerben rögzítik majd a panaszt, számjegyes azonosítót kap minden ügy. A bejelentõ ennek alapján tudja azonosítani, hogy ügye hogyan halad, és így tudják majd a teljes anonimitást biztosítani.
A törvénytervezet szerint a közszférában létrejönnek majd az ún. "integritás-felelõsök", akik - ahogy Rétvári fogalmazott - azon "õrködnek majd, hogy a korrupciónak való kitettség minél kisebb legyen" az állami szerveknél. Ilyen felelõsök már ma is mûködnek, például az NFÜ-ben is, ha a munkájuk beválik, egyre több helyen nevezhetnek majd ki ilyen felelõsöket.
Az államtitkár azt is bejelentette: a magánszférában bevezetik a bizalmi ügyvéd státuszát, ennek érdekében módosítják az ügyvédekrõl szóló törvényt is. Egy-egy cég megállapodást köthet ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal, akiket köt a titoktartás. Ezek a bizalmi ügyvédek léphetnek fel a cégen belüli visszaélésekkel, korrupcióval szemben. A bizalmi ügyvédrõl elmondta még, ha valaki más ügyvédhez akar fordulni, ezt megteheti a jövõben is, ez egy lehetõség, amit felkínálnak. Ha a bizalmi ügyvédhez fordulnak a bejelentõk, az további garanciákat jelent az eljárás során - fejtette ki.
Ajánlások Magyarországnak
A Transparency International azt ajánlja Magyarországnak, hogy haladéktalanul álljon helyre a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiája, ne érvényesülhessenek az államhoz közel álló és azzal összefonódó üzleti csoportok érdekei az állami döntéshozatalban, és legyen hatékonyabb a közérdekû bejelentések szabályozása. Az õsz folyamán a Parlament valószínûleg fogad el újabb jogszabályokat a bejelentõk védelmével kapcsoltban.
A kormány amúgy 2012 márciusában fogadta el átfogó, korrupcióellenes programját, mely a Magyary-program része. A programot kidolgozó KIM szerint a rendszerváltás óta nem indult ilyen nagy szabású program a korrupció kiszûrésére és megelõzésére.
ti_03
Jól teljesítünk vagy sem?
A TI mostani felmérésébõl ugyanakkor az derül ki, hogy a korrupció elleni védelem Magyarországon a 2011-es felméréshez képest gyengült, az állam és a közhivatalok, valamint a politikusok megítélése ebbõl a szempontból pedig tovább romlott (például a megkérdezettek 61 százaléka szerint a korrupció mértéke nõtt az elmúlt két évben, vagyis a legutóbbi kutatás óta).
Mindenképpen érdekes, hogy miközben a korrupcióval kapcsolatos vélemények azt mutatják, hogy Magyarországon a helyzet egyre rosszabb, a nemzetközi összesítésben a jobban teljesítõ országok között vagyunk. Miközben ugyanis a magyarok 80 százaléka szerint szinte mindent átszõ a korrupció, mikor attól kérdezik õket, hogy adtak-e kenõpénzt, már csak 12 százalék mondja, hogy igen, részese volt ilyen szinten a korrupciónak. Az ellentmondás abból is fakadhat, hogy miközben nem is jelentjük, ha korrupciót észlelünk, nem is valljuk be azt, ha errõl kérdeznek minket.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kincses
- 2013. July 09. 12:30:41
#2 |
mezesmozes
- 2013. July 09. 13:19:08
#3 |
soveg
- 2013. July 09. 14:53:28
#4 |
pixi10
- 2013. July 09. 21:18:47
#5 |
pixi10
- 2013. July 09. 21:26:01
#6 |
lovagina
- 2013. July 10. 04:49:37
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.