Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kulcsszó: békés konfliktuskezelés, veszteségminimalizálás
Hûha, itt a gumicsont, pedig egyszerû! Ismerd fel a zsidót! TudatosÃtsd, hogy ellenség! SemmisÃtsd meg, majd lépj tovább és keresd a következõt! No ez a hadi-kultúrantropológia a gyakorlatban! Dávidnénak (aki Koppányi is- brrrr, micsoda borzalom!) javaslom, hogy képezze magát, amÃg teheti!
A kultúrantropológia lehetõségei a hadtudományban
A legfontosabb követelmény: megismerni, megérteni és elfogadni a mûveleti környezetet, hogy maradéktalanul megoldhassuk a ránk bÃzott feladatokat – szögezte le dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképzõ Karának (NKE HHK) dékánja, miután megnyitotta május 31-én, csütörtökön az egyetem dÃsztermében „A kultúrantropológia lehetõségei a nemzetközi mûveletek támogatásában” cÃmmel rendezett tudományos tanácskozást.
A Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) civil-katonai kapcsolatok szakosztálya, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképzõ Kara által közösen szervezett nagyszabású eszmecserén dr. Boldizsár Gábor ezredes bevezetõjében visszaemlékezett arra, hogy a katonaszakma és a civil szféra közti párbeszéd kezdeményezésnek jegyében immár egy évtizede tartottak tanácskozást e témakörben, kiemelt figyelmet szentelve a társadalomtudományokat (történelem, hadtörténet, mûvelõdéstörténet, néprajz, pszichológia, magatartástan, katonaföldrajz, antropológia, közgazdaságtan, vallás, hagyományok, szokások stb.) speciálisan egyesÃtõ kultúrantropológiának a hadtudományban betöltött szerepkörére.
A dékán azt is hangsúlyozta, hogy e két szakterület „házasÃtása” alapvetõen fontos katonai képességet hoz létre, amely nagyban elõsegÃtheti – egymás megismerése, elfogadása révén – a legkülönbözõbb belsõ és külsõ konfliktusok kezelésének sikerességét, s ezáltal mérhetetlenül sok atrocitás, veszteség kerülhetõ el.
„Fontos, hogy ezt vezetõink is felismerték – mondta Boldizsár Gábor – és tudatosan megkezdõdött a szakág felépÃtése civil résztvevõkkel. Lehetõségeink megismerése közben gondosan ügyeltünk arra, hogy tisztába jöjjünk azok korlátaival is, hogy e tevékenység ne sértse a haderõ érdekeit, de ne távolodjon el a civil szférától sem.”
A nemzetközi missziókban is gazdag tapasztalatokat szerzett Boldizsár Gábor rávilágÃtott arra, hogy a mûveleti környezet és szereplõi nem légüres térben mozognak, tehát a kultúrantropológiai ismeretek módfelett hasznosak − nem pusztán az úgynevezett ellenfelek, hanem a szövetségesek körében is, hiszen ez utóbbiak szintén eltérõ kultúrkörbõl valók. A hely- és önismeret, a „mi” és „õk” pontos feltérképezése, a kapcsolatteremtési és tárgyalókészség, a nyitottság mind-mind rendkÃvül lényeges elemek a béketeremtõ, illetve -támogató katonai szerepvállalás során a kapcsolat, az együttmûködés létrehozásához, mûködtetéséhez. Ez teremt ugyanis esélyt a katonai küldetés sikerére s katonáink épségben történõ hazatérésére.
A dékán kiemelte: a missziót teljesÃtõk eljutottak a legkomplexebb tevékenység ellátására alkalmas MH Tartományi ÚjjáépÃtési Csoport megszervezõdéséig, amelyet nemzetközi elismerés övez.
Egy külön elõadásban a kulturális antropológiának a tisztképzésben betöltendõ szerepére hÃvta fel a figyelmet, amelyhez nagy szükség van a kultúrantropológiai ismeretekre, felkészÃtésre, nemkülönben tapasztalatgyûjtésre és -elemzésre. Ezek birtokában könnyebben jelezhetõk elõre a várható konfliktusok s azok eredményes kezelési módjai. Ez pedig szó szerint életbe vágóan fontos, hiszen egy tévedés, egy hiba a katona életébe kerülhet. A fõ feladat tehát a fizikai és a lelki falak lebontása! Ezáltal teljesÃthetõ a legfõbb cél: a globális béke megteremtése.
Boldizsár Gábor dékán bevezetõjét követõen dr. A. Gergely András, az ELTE professzora a katonai környezetben is alkalmazható kultúrantropológiai alapfogalmakat, kutatási módszereket járta körül, de kitért a gyermekkatonák kérdésére is. Dr. Kotics József, a Miskolci Egyetem BTK Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetének igazgatója pedig az alkalmazott antropológia és az etnopolitikai konfliktusok kezelésének problematikáját világÃtotta meg, különös tekintettel arra, hogy a konfliktusok helyenként s emberenként mások, csak egy állandó tényezõjük van: az emberi élet védelme, az összetûzés elkerülése!
Dávidné Koppányi Zsuzsa, az MH Civil-katonai Együttmûködési és Lélektani Mûveleti Központjának (MH CKELMK) fõmunkatársa szintén az alkalmazás kérdéseit boncolgatta, kiemelve, hogy a kultúrantropológia hatékonyabb haderõbeli „bevetése” érdekében a missziós területeken is szükséges volna kutatómunkát végezniük.
Rózsa Tibor ezredes (MH ÖHP) a válságkezelõ mûveletekben nem csekély szerepet játszó kulturális tudatosság szerepét taglalta. A kultúrantropológia lehetõségeinek kiteljesÃtése érdekében Szilágyi Csaba ezredes, az MH CKELMK parancsnoka, illetve dr. Nagy László nyugállományú ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke a szakterületek szervezeteinek, intézményeinek és szakkutatóinak még szorosabb együttmûködését szorgalmazta. Lévén interdiszciplináris szervezet, a hadtudományi társaság nagy hangsúlyt helyez integráló szerepére, ezért is szervez évente csaknem 30-40 rendezvényt, vállal védnökséget. S miután válságok, összetûzések, súrlódások a jövõben is várhatóak, kezelésük, végsõ soron békés rendezésük létkérdés – ez a konferencia ehhez nyújtott gyakorlatias alapot, keretrendszert.
Az MH CKELMK, a Miskolci Egyetem és a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság közremûködésével lezajlott tudományos tanácskozás elõadásai pedig hamarosan egy tanulmánykötetben is hozzáférhetõek lesznek.
Link
A kultúrantropológia lehetõségei a hadtudományban
A legfontosabb követelmény: megismerni, megérteni és elfogadni a mûveleti környezetet, hogy maradéktalanul megoldhassuk a ránk bÃzott feladatokat – szögezte le dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképzõ Karának (NKE HHK) dékánja, miután megnyitotta május 31-én, csütörtökön az egyetem dÃsztermében „A kultúrantropológia lehetõségei a nemzetközi mûveletek támogatásában” cÃmmel rendezett tudományos tanácskozást.
A Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) civil-katonai kapcsolatok szakosztálya, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképzõ Kara által közösen szervezett nagyszabású eszmecserén dr. Boldizsár Gábor ezredes bevezetõjében visszaemlékezett arra, hogy a katonaszakma és a civil szféra közti párbeszéd kezdeményezésnek jegyében immár egy évtizede tartottak tanácskozást e témakörben, kiemelt figyelmet szentelve a társadalomtudományokat (történelem, hadtörténet, mûvelõdéstörténet, néprajz, pszichológia, magatartástan, katonaföldrajz, antropológia, közgazdaságtan, vallás, hagyományok, szokások stb.) speciálisan egyesÃtõ kultúrantropológiának a hadtudományban betöltött szerepkörére.
A dékán azt is hangsúlyozta, hogy e két szakterület „házasÃtása” alapvetõen fontos katonai képességet hoz létre, amely nagyban elõsegÃtheti – egymás megismerése, elfogadása révén – a legkülönbözõbb belsõ és külsõ konfliktusok kezelésének sikerességét, s ezáltal mérhetetlenül sok atrocitás, veszteség kerülhetõ el.
„Fontos, hogy ezt vezetõink is felismerték – mondta Boldizsár Gábor – és tudatosan megkezdõdött a szakág felépÃtése civil résztvevõkkel. Lehetõségeink megismerése közben gondosan ügyeltünk arra, hogy tisztába jöjjünk azok korlátaival is, hogy e tevékenység ne sértse a haderõ érdekeit, de ne távolodjon el a civil szférától sem.”
A nemzetközi missziókban is gazdag tapasztalatokat szerzett Boldizsár Gábor rávilágÃtott arra, hogy a mûveleti környezet és szereplõi nem légüres térben mozognak, tehát a kultúrantropológiai ismeretek módfelett hasznosak − nem pusztán az úgynevezett ellenfelek, hanem a szövetségesek körében is, hiszen ez utóbbiak szintén eltérõ kultúrkörbõl valók. A hely- és önismeret, a „mi” és „õk” pontos feltérképezése, a kapcsolatteremtési és tárgyalókészség, a nyitottság mind-mind rendkÃvül lényeges elemek a béketeremtõ, illetve -támogató katonai szerepvállalás során a kapcsolat, az együttmûködés létrehozásához, mûködtetéséhez. Ez teremt ugyanis esélyt a katonai küldetés sikerére s katonáink épségben történõ hazatérésére.
A dékán kiemelte: a missziót teljesÃtõk eljutottak a legkomplexebb tevékenység ellátására alkalmas MH Tartományi ÚjjáépÃtési Csoport megszervezõdéséig, amelyet nemzetközi elismerés övez.
Egy külön elõadásban a kulturális antropológiának a tisztképzésben betöltendõ szerepére hÃvta fel a figyelmet, amelyhez nagy szükség van a kultúrantropológiai ismeretekre, felkészÃtésre, nemkülönben tapasztalatgyûjtésre és -elemzésre. Ezek birtokában könnyebben jelezhetõk elõre a várható konfliktusok s azok eredményes kezelési módjai. Ez pedig szó szerint életbe vágóan fontos, hiszen egy tévedés, egy hiba a katona életébe kerülhet. A fõ feladat tehát a fizikai és a lelki falak lebontása! Ezáltal teljesÃthetõ a legfõbb cél: a globális béke megteremtése.
Boldizsár Gábor dékán bevezetõjét követõen dr. A. Gergely András, az ELTE professzora a katonai környezetben is alkalmazható kultúrantropológiai alapfogalmakat, kutatási módszereket járta körül, de kitért a gyermekkatonák kérdésére is. Dr. Kotics József, a Miskolci Egyetem BTK Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetének igazgatója pedig az alkalmazott antropológia és az etnopolitikai konfliktusok kezelésének problematikáját világÃtotta meg, különös tekintettel arra, hogy a konfliktusok helyenként s emberenként mások, csak egy állandó tényezõjük van: az emberi élet védelme, az összetûzés elkerülése!
Dávidné Koppányi Zsuzsa, az MH Civil-katonai Együttmûködési és Lélektani Mûveleti Központjának (MH CKELMK) fõmunkatársa szintén az alkalmazás kérdéseit boncolgatta, kiemelve, hogy a kultúrantropológia hatékonyabb haderõbeli „bevetése” érdekében a missziós területeken is szükséges volna kutatómunkát végezniük.
Rózsa Tibor ezredes (MH ÖHP) a válságkezelõ mûveletekben nem csekély szerepet játszó kulturális tudatosság szerepét taglalta. A kultúrantropológia lehetõségeinek kiteljesÃtése érdekében Szilágyi Csaba ezredes, az MH CKELMK parancsnoka, illetve dr. Nagy László nyugállományú ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke a szakterületek szervezeteinek, intézményeinek és szakkutatóinak még szorosabb együttmûködését szorgalmazta. Lévén interdiszciplináris szervezet, a hadtudományi társaság nagy hangsúlyt helyez integráló szerepére, ezért is szervez évente csaknem 30-40 rendezvényt, vállal védnökséget. S miután válságok, összetûzések, súrlódások a jövõben is várhatóak, kezelésük, végsõ soron békés rendezésük létkérdés – ez a konferencia ehhez nyújtott gyakorlatias alapot, keretrendszert.
Az MH CKELMK, a Miskolci Egyetem és a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság közremûködésével lezajlott tudományos tanácskozás elõadásai pedig hamarosan egy tanulmánykötetben is hozzáférhetõek lesznek.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2012. June 03. 19:11:44
#2 |
kincses
- 2012. June 03. 20:08:22
#3 |
dengizin
- 2012. June 03. 20:23:49
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték