Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Politikai fegyver lett a népszámlás
"Minket megnépszámlálgattak" - mondta dr. Magyari Nándor László szociológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára miután a napokban Romániában közzétették a 2011 õszi népszámlálás hivatalos eredményeit. Az elõzetes és végleges adatok között ugyanis egy milliós különbség van. A román politikai élet szereplõit, de a lakosságot is sokkolta, amikor kiderült, hogy 20 millió alá csökkent a rendszerváltáskor még 23 milliós ország.
A végleges eredmények kapcsán azonban a szakma kapott a szívéhez. A kolozsvári szociológust az elveszett, megtalált egy millió ember rejtélyérõl kérdeztük.
- Újra 20 milliós ország lett Románia. Ön a népszámlálás pillanatától kezdve folyamatosan megkérdõjelezte, bírálta ezt a cenzust. Miért?
HIRDETÉS
- Már tavaly februárban felhívtam a figyelmet arra, hogy a 2011. októberi romániai népszámlálás elõkészítése, alkalmazott módszertana és lebonyolítása számtalan problémát vetett fel, ezért annak eredményei minden bizonnyal hiteltelenek és megbízhatatlanok lesznek. Akkor az elnagyolt, végig nem gondolt koncepciót, a rosszul szerkesztett kérdõívet, a lebonyolítás hibáit - bizonytalankodás volt a személyi számok regisztrációját illetõen, és végül önbevalláson alapuló megszámlálást is elfogadtak, ami nem volt az eredeti módszertani terv része, - valamint a hatóságok és a lakosság együttmûködésében mutatkozó hiányosságokat, a bizalmatlanság légkörét emeltem ki.
- Mi állhat az elõzetes és a végleges eredmények közötti nagy eltérés mögött?
- A végeredmények láttán egy elõre nem látott módszertani, de elvi jelentéssel bíró eljárással bõvült a kritikai lista, mégpedig a közvetlenül megszámláltak számának utólagos kiegészítésével, más célra készült adatbázisokból átemelt statisztikai adatokkal való megindokolatlan összevonásával. Ezért érdemes leszögeznünk: a román népszámlálás - Európában egyedülálló módon - torzóban maradt, ha úgy tetszik megbukott. A számlálóbiztosok összesen 18 384 094 fõt kerestek fel, (legalábbis elvben, mert köztük is akadtak olyanok, akiknek adatait mások diktálták be), ezt a számot duzzasztották utóbb két lépcsõben 20 121 641-re. Az utólagos kiegészítés módszertanának pontos leírása sem került nyilvánosságra ezért nem tudni, hogy miért éppen annyi "statisztikai személlyel" egészítették ki a közvetlen számlálási adatokat, amennyivel tették, mi volt az eljárás logikai hátterében? Ha ugyan volt bármiféle racionális elgondolás az eljárás mögött.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem épülete FORRÁS: KOLOZSVÁR HONLAPJA
- Azt állította, hogy Romániában a népszámlálás sokkal inkább átpolitizált, mint bárhol máshol Európában. Miért lenne így?
- Tudatában vagyok annak, hogy a népszámlálások mindenhol és mindenkor a politikai folyamatok részei, elsõdlegesen egy államérdekhez kapcsolódnak, mindenekelõtt azt szolgálják. Eredményeik pedig "politikai statisztikát" képeznek, a közigazgatás és a közpolitikák alapjánál állnak és csak másodlagosan, vagy harmadlagosan szolgálnak tudományos adatbázisként, amivel társadalomstatisztikai és szociológiai méréseket lehet hitelesíteni. De tudni kell, hogy csak tudományosan megalapozott, hiteles és korrekt cenzus állhat korrekt közpolitikák, politikai és közigazgatási tervek mögött. A 2011. végi romániai népszámlálás adatait tekintve állítom, hogy azok nem képezhetik racionális tervezés és tudományosan fenntartható statisztikai tudás alapját, azért nem, mert az államérdek helyett, pártpolitikai céloknak lettek alárendelve. Ez nem más, mint "harci statisztika".
- Mi lehet ebben a ráció, kinek az érdeke?
- Nem sok, kivéve, ha az állami érdek részének tekintjük azt, hogy torz, de nagy lakosságszámot mutassunk fel az EU-nak és más nemzetközi szervezeteknek, ami alapján "járandóságainkat", legalábbis elvben, kiszámítják. Viszont egy másik dolgot is nagyon egyértelmûen sugallnak a népszámlálási eredmények, mégpedig azt, hogy az összes hivatalos társadalomstatisztikai adat is súlyosan torzít, megbízhatatlan, és nincs is szándék azok korrigálására!
- Érdekes, hisz a Traian Basescu államfõ menesztésére kiírt tavalyi referendum óta az egyik legélesebb politikai, sõt jogalkotási vitát az képezi ma Romániában, hogy hány állandó lakhellyel és szavazói joggal bíró állampolgára van az országnak?
- Így igaz. Azért fontos az állandó lakhellyel rendelkezõ választópolgárok számának ismerete, mert a szabályozás szerint õk kerülhetnek fel az állandó szavazói listákra, aminek felügyeletére egy politikai kinevezettekbõl álló állandó grémium is van, és az õk számához mérik szavazáskor, népszámláláskor regisztrált részvételi arányt. Most, még a felduzzasztott népszámlálási eredmények szerint is, mintegy 16,3 millió állandó lakosú szavazó él az országban, ehhez képest viszont az állandó szavazói jegyzék 18,3 millió személy nevét tartalmazza. Az aktualizálás hiányának épp az említett népszavazáskor volt igazi tétje. Akkor egy belügyminiszter és egy államtitkár székébe került az, hogy a lakosság nyilvántartásért felelõs polgármesteri hivatalok képtelenek voltak, illetve megtagadták a listák aktualizálását. Ebben az esetben kis huzavonát követõen, az Alkotmánybíróság a nem aktualizált, "hosszú" állandó választói névjegyzék alapján meszelte el, nyilvánította érvénytelennek a népszavazást, holott 8,4 millió szavazó voksolt és közülük 7, 5 millióan az elnök menesztésére. Basescut egyébként mintegy 5 millió szavazattal választották meg 2010-ben.
- Hozhat utólagos változást e téren a népszámlálás?
- A végleges eredmények nyilvánosságra hozatalát követõen kiújult a vita a tavalyi részvételi arányról, de az ellentmondást, a kétmillió "fiktív-, vagy papírszavazó" eredetét és a népszámlálás eredményei, valamint a szavazói jegyzékek közötti különbség dilemmáját, senki sem óhajtja feloldani. A helyi adminisztráció azért ragaszkodik a nagy számokhoz, mert a normatív támogatásokat a települések és adminisztratív egységek állandó lakóihoz mérik, a népszámlálók meg csak azt bizonygatják, hogy õk helyesen jártak el és a népszámlálási adatok és állandó választói névjegyzékek között nincs összefüggés (sic!).
- Mi mondható el a népszámlálás eredményeinek kisebbségi, és magyar vonatkozásairól?
- Nem újdonság, hogy a romániai magyarság összlétszámát tekintve mintegy kétszázezer fõvel csökkent, miközben (és itt az elõzetesen közölt eredmények a mérvadóak) arányát tekintve maradt a 6,5 százalékon. A roma lakosság száma és aránya viszont enyhén növekedett, ám a valóságban ezt soha nem mérték pontosan. Csakhogy, amikor a statisztikai hivatal úgy döntött, hogy mintegy 1,2 millió "statisztikai polgárt" is hozzácsap a népszámláláskor megkérdezettekhez, akkor bizonytalanná, ha úgy tetszik értelmezhetõvé tette a kisebbségek, és mindenekelõtt a romániai magyarság arányát az összlakosságon belül. A létezõ nyilvántartásokból átvett személyek esetében ugyanis nem ismerõs az etnikai hovatartozás, az anyanyelv és a felekezeti hovatartozás sem. A hivatal ugyan "ígéretet tett", arra, hogy a kisebbségek számarányát csak a kisebbségi hovatartozást bevalló, azaz szemtõl-szemben megkérdezettek számához fogja viszonyítani, de ez csak halovány ígéret. A romániai magyarság aránya a hivatalos adatok különféle interpretációjának függvényében 6,1 és 6,5 százalék között mozog. Ez nemcsak pszichológiai komfortérzetünk szempontjából jelent problémát az arányvesztés miatt, hanem azért is, mert a kisebbségi nyelvek nyilvános használatának szabályozása település, illetve adminisztratív egységek szintjén a kisebbségiek 20 százalékának jelenlétéhez kapcsolja a nyelvhasználati jogot. Így meglehet, hogy lesznek olyan közigazgatási egységek, melyekben megszûnik a kettõs, illetve többes nyilvános nyelvhasználat. Attól tartok, a népszámlálási adatok hibrid volta és hiteltelensége, joginterpretációs bizonytalanságot szül. A listák kiegészítésének "ismeretlen logikája" máris oda vezetett, hogy a megyék lakosság száma szerinti toplistája módosult: Tulcea megyében annyi személyt vettek be a nyilvántartásból a népszámlálási végeredményekbe, hogy az az elõzetes adatoktól eltérõen, megelõzte Kovászna megyét, amely ezáltal az utolsó a listán! (Kovászna az egyik székely megye.)
Link
A végleges eredmények kapcsán azonban a szakma kapott a szívéhez. A kolozsvári szociológust az elveszett, megtalált egy millió ember rejtélyérõl kérdeztük.
- Újra 20 milliós ország lett Románia. Ön a népszámlálás pillanatától kezdve folyamatosan megkérdõjelezte, bírálta ezt a cenzust. Miért?
HIRDETÉS
- Már tavaly februárban felhívtam a figyelmet arra, hogy a 2011. októberi romániai népszámlálás elõkészítése, alkalmazott módszertana és lebonyolítása számtalan problémát vetett fel, ezért annak eredményei minden bizonnyal hiteltelenek és megbízhatatlanok lesznek. Akkor az elnagyolt, végig nem gondolt koncepciót, a rosszul szerkesztett kérdõívet, a lebonyolítás hibáit - bizonytalankodás volt a személyi számok regisztrációját illetõen, és végül önbevalláson alapuló megszámlálást is elfogadtak, ami nem volt az eredeti módszertani terv része, - valamint a hatóságok és a lakosság együttmûködésében mutatkozó hiányosságokat, a bizalmatlanság légkörét emeltem ki.
- Mi állhat az elõzetes és a végleges eredmények közötti nagy eltérés mögött?
- A végeredmények láttán egy elõre nem látott módszertani, de elvi jelentéssel bíró eljárással bõvült a kritikai lista, mégpedig a közvetlenül megszámláltak számának utólagos kiegészítésével, más célra készült adatbázisokból átemelt statisztikai adatokkal való megindokolatlan összevonásával. Ezért érdemes leszögeznünk: a román népszámlálás - Európában egyedülálló módon - torzóban maradt, ha úgy tetszik megbukott. A számlálóbiztosok összesen 18 384 094 fõt kerestek fel, (legalábbis elvben, mert köztük is akadtak olyanok, akiknek adatait mások diktálták be), ezt a számot duzzasztották utóbb két lépcsõben 20 121 641-re. Az utólagos kiegészítés módszertanának pontos leírása sem került nyilvánosságra ezért nem tudni, hogy miért éppen annyi "statisztikai személlyel" egészítették ki a közvetlen számlálási adatokat, amennyivel tették, mi volt az eljárás logikai hátterében? Ha ugyan volt bármiféle racionális elgondolás az eljárás mögött.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem épülete FORRÁS: KOLOZSVÁR HONLAPJA
- Azt állította, hogy Romániában a népszámlálás sokkal inkább átpolitizált, mint bárhol máshol Európában. Miért lenne így?
- Tudatában vagyok annak, hogy a népszámlálások mindenhol és mindenkor a politikai folyamatok részei, elsõdlegesen egy államérdekhez kapcsolódnak, mindenekelõtt azt szolgálják. Eredményeik pedig "politikai statisztikát" képeznek, a közigazgatás és a közpolitikák alapjánál állnak és csak másodlagosan, vagy harmadlagosan szolgálnak tudományos adatbázisként, amivel társadalomstatisztikai és szociológiai méréseket lehet hitelesíteni. De tudni kell, hogy csak tudományosan megalapozott, hiteles és korrekt cenzus állhat korrekt közpolitikák, politikai és közigazgatási tervek mögött. A 2011. végi romániai népszámlálás adatait tekintve állítom, hogy azok nem képezhetik racionális tervezés és tudományosan fenntartható statisztikai tudás alapját, azért nem, mert az államérdek helyett, pártpolitikai céloknak lettek alárendelve. Ez nem más, mint "harci statisztika".
- Mi lehet ebben a ráció, kinek az érdeke?
- Nem sok, kivéve, ha az állami érdek részének tekintjük azt, hogy torz, de nagy lakosságszámot mutassunk fel az EU-nak és más nemzetközi szervezeteknek, ami alapján "járandóságainkat", legalábbis elvben, kiszámítják. Viszont egy másik dolgot is nagyon egyértelmûen sugallnak a népszámlálási eredmények, mégpedig azt, hogy az összes hivatalos társadalomstatisztikai adat is súlyosan torzít, megbízhatatlan, és nincs is szándék azok korrigálására!
- Érdekes, hisz a Traian Basescu államfõ menesztésére kiírt tavalyi referendum óta az egyik legélesebb politikai, sõt jogalkotási vitát az képezi ma Romániában, hogy hány állandó lakhellyel és szavazói joggal bíró állampolgára van az országnak?
- Így igaz. Azért fontos az állandó lakhellyel rendelkezõ választópolgárok számának ismerete, mert a szabályozás szerint õk kerülhetnek fel az állandó szavazói listákra, aminek felügyeletére egy politikai kinevezettekbõl álló állandó grémium is van, és az õk számához mérik szavazáskor, népszámláláskor regisztrált részvételi arányt. Most, még a felduzzasztott népszámlálási eredmények szerint is, mintegy 16,3 millió állandó lakosú szavazó él az országban, ehhez képest viszont az állandó szavazói jegyzék 18,3 millió személy nevét tartalmazza. Az aktualizálás hiányának épp az említett népszavazáskor volt igazi tétje. Akkor egy belügyminiszter és egy államtitkár székébe került az, hogy a lakosság nyilvántartásért felelõs polgármesteri hivatalok képtelenek voltak, illetve megtagadták a listák aktualizálását. Ebben az esetben kis huzavonát követõen, az Alkotmánybíróság a nem aktualizált, "hosszú" állandó választói névjegyzék alapján meszelte el, nyilvánította érvénytelennek a népszavazást, holott 8,4 millió szavazó voksolt és közülük 7, 5 millióan az elnök menesztésére. Basescut egyébként mintegy 5 millió szavazattal választották meg 2010-ben.
- Hozhat utólagos változást e téren a népszámlálás?
- A végleges eredmények nyilvánosságra hozatalát követõen kiújult a vita a tavalyi részvételi arányról, de az ellentmondást, a kétmillió "fiktív-, vagy papírszavazó" eredetét és a népszámlálás eredményei, valamint a szavazói jegyzékek közötti különbség dilemmáját, senki sem óhajtja feloldani. A helyi adminisztráció azért ragaszkodik a nagy számokhoz, mert a normatív támogatásokat a települések és adminisztratív egységek állandó lakóihoz mérik, a népszámlálók meg csak azt bizonygatják, hogy õk helyesen jártak el és a népszámlálási adatok és állandó választói névjegyzékek között nincs összefüggés (sic!).
- Mi mondható el a népszámlálás eredményeinek kisebbségi, és magyar vonatkozásairól?
- Nem újdonság, hogy a romániai magyarság összlétszámát tekintve mintegy kétszázezer fõvel csökkent, miközben (és itt az elõzetesen közölt eredmények a mérvadóak) arányát tekintve maradt a 6,5 százalékon. A roma lakosság száma és aránya viszont enyhén növekedett, ám a valóságban ezt soha nem mérték pontosan. Csakhogy, amikor a statisztikai hivatal úgy döntött, hogy mintegy 1,2 millió "statisztikai polgárt" is hozzácsap a népszámláláskor megkérdezettekhez, akkor bizonytalanná, ha úgy tetszik értelmezhetõvé tette a kisebbségek, és mindenekelõtt a romániai magyarság arányát az összlakosságon belül. A létezõ nyilvántartásokból átvett személyek esetében ugyanis nem ismerõs az etnikai hovatartozás, az anyanyelv és a felekezeti hovatartozás sem. A hivatal ugyan "ígéretet tett", arra, hogy a kisebbségek számarányát csak a kisebbségi hovatartozást bevalló, azaz szemtõl-szemben megkérdezettek számához fogja viszonyítani, de ez csak halovány ígéret. A romániai magyarság aránya a hivatalos adatok különféle interpretációjának függvényében 6,1 és 6,5 százalék között mozog. Ez nemcsak pszichológiai komfortérzetünk szempontjából jelent problémát az arányvesztés miatt, hanem azért is, mert a kisebbségi nyelvek nyilvános használatának szabályozása település, illetve adminisztratív egységek szintjén a kisebbségiek 20 százalékának jelenlétéhez kapcsolja a nyelvhasználati jogot. Így meglehet, hogy lesznek olyan közigazgatási egységek, melyekben megszûnik a kettõs, illetve többes nyilvános nyelvhasználat. Attól tartok, a népszámlálási adatok hibrid volta és hiteltelensége, joginterpretációs bizonytalanságot szül. A listák kiegészítésének "ismeretlen logikája" máris oda vezetett, hogy a megyék lakosság száma szerinti toplistája módosult: Tulcea megyében annyi személyt vettek be a nyilvántartásból a népszámlálási végeredményekbe, hogy az az elõzetes adatoktól eltérõen, megelõzte Kovászna megyét, amely ezáltal az utolsó a listán! (Kovászna az egyik székely megye.)
Link
Hozzaszolasok
#1 |
9323
- 2013. July 12. 17:38:28
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.