Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

A magyarok fele nem telivér európai


Európa a kontinensen élõk szemében elsõsorban a közös kultúrát jelenti, amelynek legfontosabb mûvésze Leonardo, épülete az Eiffel-torony, irodalmi hõse Don Quijote, filmje Az élet szép – derül ki egy felmérésbõl. A magyarok fele is „telivér” európainak tartja magát, de pesszimistán látja a jövõt.

Több mint 22 ezer ember, köztük mintegy másfél ezer magyar vett részt a Goethe Intézet nemrég lezajlott, az európai értékeket vizsgáló, 30 európai és Európával szomszédos országot érintõ internetes szavazásban. Kiderült, hogy a felmérésben részt vevõknek – a magyarok többségének is - a kultúra jut elõször eszébe a „Mit jelent Önnek Európa?“ –kérdésre.

A válaszadók úgy vélik, Európa legjelentõsebb hozzájárulása a világkultúrához a demokrácia, majd jön alig lemaradva a klasszikus zene és a könyvnyomtatás. A franciáknak erre a kérdésre leginkább az emberi jogok nyilatkozata jutott eszükbe, az olaszoknak pedig a képzõmûvészet. A magyarok TOP-listáját a könyvnyomtatás, a gõzgép, a golyóstoll és a gyufa vezeti.
Fotó: AFP / Gabriel Bouys

Eiffel-torony, Akropolisz, Colosseum

A legjelentõsebb európai épület az Eiffel-torony, ezzel a magyarok is egyetértenek (csak az ötödik helyen van hazai épület: az Országház), viszont a görögök szerint az Akropolisz, az olaszok szerint a Colosseum. Elég nagy volt a szórás a filmek tekintetében, de végül Roberto Benigni Az élet szép, Florian Henckel von Donnersmarck Mások élete, és Jean-Pierre Jeunet Amélie csodálatos élete került a dobogóra.

Az európai irodalom legelragadóbb alakját keresõ kérdésnél Cervantes antihõse, a szélmalomharcos Don Quijote vitte el a pálmát, nálunk Faust, a Kisherceg és Anna Karenina. A legjelentõsebb európai képzõmûvésznek Leonardo da Vincit választották a résztvevõk, a második helyen Picasso végzett. Nálunk a sorrend: Leonardo, Picasso, Michelangelo.

Puskás Ferenc
Fotó: HVG archív

Merkel és Puskás Öcsi

A legfontosabb európai politikusok rangsorát Angela Merkel vezeti (nyilván nem függetlenül attól, hogy a válaszadók között a németek voltak a legtöbben), õt Winston Churchill követi. A magyaroknál Churchill az elsõ, Merkel a második. A többi európai ország is Churchillnek juttatja a pálmát, két kivétellel: a franciák de Gaulle-ra, a törökök Atatürkre a legbüszkébbek.

A legnagyobb európai sportoló a magyarok szerint természetesen Puskás Öcsi, az összeurópai vélemény szerint viszont Novak Ðokoviæ szerb teniszezõ lett, akit Michael Schumacher és Roger Federer követ.

A legjobb konyhával a válaszadók 42 százaléka szerint Olaszország dicsekedhet. Sokan ugyanakkor jobbnak találják saját fõztjüket – a portugálok, spanyolok, franciák és görögök zömének a hazai ízek jönnek be. Mi, magyarok is a magyar konyha mellett voksoltunk.

Ízig-vérig

A válaszadóknak fontos Európa. A „Mennyire érzi magát európainak?“-kérdésre a többség azt válaszolta, hogy „ízig-vérig“ (43%) vagy „meglehetõsen“ (37%). A legelszántabb, „telivér“ európaiak a franciák között találhatók (74%). De a magyar, portugál, dán, holland szavazók többsége és a német résztvevõk közel fele ugyancsak ízig-vérig európainak vallja magát.

Európa jövõjét a résztvevõk többsége „jónak“ vagy „nagyon jónak“ ítéli meg. A litvánok, bolgárok és szerbek kiváltképp derûlátóak e tekintetben. A németek nagyobb hányada ugyancsak pozitívan tekint földrészünk jövõjére (51% „jó“, 8% „nagyon jó“). A spanyolok és a magyarok többsége viszont pesszimista, az „elmegy“ vagy egyenesen „rosszak a kilátások“ minõsítéssel felelt a jövõt firtató kérdésre.

Kölcsönkért tükör

A projekt honlapján számos neves európai értelmiségi értékelte az eredményeket. Umberto Eco szerint a válaszok bizonyos fokú optimizmusra adnak okot, de egyben egy olyan generációról árulkodnak, amely szinte semmit sem tud a múltjáról. Ezen pedig csak az Európáról szóló oktatás segíthet - írja.
Fotó: hvg.hu

A magyar származású író, fordító Mora Terézia több ponton is kiemelte a magyarok különutasságát. Az Európa jövõjérõl szóló kérdés kapcsán például pesszimizmusban a „magyarok kitettek magukért – végsõ soron van mit védeniük európai hírükön –, és 25%-ban voksoltak a „jól – nagyon jól” opcióra, 75%-ban pedig a „közepesen – rosszul”-ra. (Jesszus, ez még több is, mint kétharmad!) De azért ugye valahogy majd csak kibírjuk. Valahogy majd csak lesz, muszáj neki. Nekem úgy tûnik, ez az általános hozzáállás azokban az országokban, amelyeket jelenleg (gazdasági, politikai, morális) válság sújt” - írja.

A politikusok versenyét nyert Merkel-kancelláról azt írja, hogy „Frau Merkel legalább nem hat masszívan ellene, hogy menjenek a dolgok. Igaz, mostanában neki sikerül a legtöbb jelentéktelen mondatot tartalmazó beszédet mondania, de ez még mindig jobb, mint ha hétfõn azt mondaná: „Nem leszünk Európa gyarmata”, szerdán pedig azt: „Egyébként ennyivel meg ennyivel több pénzt sikerült kicsikarnunk az EU-ból, mint az elõzõ kormánynak.”

A kommentje végén pedig így ír: „Egyébként: a Goethe Intézet magyarországi párja a Balassi Intézet. 2002-ben alapították. Lehet, hogy hamarosan õk is készítenek egy kérdõívet. Engem érdekelne. Az az érzésem, hogy mi is szeretnénk tudni, hogy nézünk ki manapság, csak az utóbbi idõben sajnos elég nagy volt nálunk a rendetlenség, és véletlenül összetört a tükrünk. Szomszédasszony, kölcsönadná a magáét? Tessék. Köszönöm.”

A felmérés nem reprezentatív, összesen 22 235-en válaszoltak. Az eredményekhez a német szavazók járultak hozzá a legnagyobb hányaddal (15,2%), utánuk a szerbek (9,0%), olaszok (8,6%), franciák (7,7%), magyarok (6,6%) és lengyelek (5,7%) bizonyultak a legszorgosabbnak. A résztvevõk többsége (51,5%) a 20 és 40 év közötti korosztály tagja.

Link

Hozzaszolasok


#11 | szabir - 2013. July 13. 07:35:48
amugy gopndolom igazi zsido buli volt ez a shavazas es
#12 | 9323 - 2013. July 13. 07:36:14
Németország Bismarckig nem is létezett, sõt most is tartományokból áll...
A római birodalom olyan jól szervezett volt, hogy bukása után még a viszonylag kicsi Itáliai fésziget is sok kis városállamra esett szét.
Franciaország sem létezett, ott is mindenféle tartományok laza szövetsége volt, amit aztán a Lajosok hódítottak össze hosszan tartó, véres harcokkal.
Tényleg, a franciáknál beszéli még valaki a frank nyelvet? Tud valaki frankul?
Hol van az európai kultúra gyökere?
#13 | gardista97 - 2013. July 13. 08:41:57
A legnagyobb hibánk az volt mindig is,hogy egyszerûen nem engedtük át a tatárokat,törököket...stb nyugati irányba anno!
És most a nyugatiak nem gyaláznának minket,nomeg más lenne egész Európa térképe,mentalitása.
#14 | Gutai Zub - 2013. July 13. 09:18:17
Gárdista,

Miközben mi harcoltunk, tatárral, törökkel, a nyugatiak minden alkalommal, azokkal galádul szövetkezve , hátba támadtak minket. Egy ellenségbõl mindig kettõ lett, és mindig nyugatról jött a rosszabb, alattomosabb. (két malomkõ között vergõdött az ország)
Árpád Fejedelem hadseregének nem a bessenyõk voltak az igazi valós ellenségei, hanem az egyesült európai hordák, akiket akkor még legyõztünk.
Mint sok más bölcsességet, ezt is elfelejtettük......
#15 | Balu - 2013. July 13. 13:50:10
Ottó,

"a viszonylag kicsi Itáliai fésziget is sok kis városállamra esett szét"
az ja, csak már nem volt annyira jól szervezett. Bizánc viszont bõven nem esett szét, hanem még 1000 évig elvegetált dicsõbb s kevésbé dicsõ idõszakokkal. Lehet, hogy annyira egyszerû a képlet, hogy közelebb került a "vonzásponthoz", Palesztinához (ami ugye akkor is volt, míg Izrael tkp. most sincs).

Gárdista,
igazad lehet, de mindenki bíbelõdjön a saját karmájával. A németek az övékével, mi meg a miénkkel. Engem már nem igazán izgat az a hazudozás-özön, amit ontanak. Igazság úgyis csak egy van. Az a lényeg, hogy egyre jobban sejtem, mi az én dolgom az egészben, aztán a sódert meg majd keverje más. Az a lényeg, amire a magyarság képes MOST IS, amit csak mi tudunk. Tótok között élek és nekik semmiféle küldetéstudatuk nincs. A magyaroknak meg van, nekem is van, onnan tudom.
#16 | mattila - 2013. July 13. 20:36:48
Nekem egyre gyanúsabb ez a tatár meg török betüremkedéses harcolós leigázós elmélet. Nekem jobban elfogadható a vendégségbe jöttek, vagy hívtuk õket, hogy inkább itt mulatozzanak, semmint a szegény nomád tudatlan törzseket mészárolgassák nyugatra. Persze lehet, hogy ez csak az én fejemben lenne így rendben. Az biztos, hogy nem voltam ott, vagy ha igen, még nem jött elõ regresszív hipnózisban :D
#17 | No Shadow Government - 2013. July 13. 22:24:25
A spanyolok is csak a 15.században gondolták úgy,hogy már ideje volna nem különcködni.Mint ahogy egyébként oroszék is.De mi nem vagyunk ma egységben,ez mindent elmond...
#18 | gladiator07 - 2013. July 14. 05:38:09
" Hol van európai kultúra gyökere"

Itt a lábunk alatt! Lent a mélyben, a többszöri jégkorszakok, rétegzettségei takarásában, s írással felfelé jelölve. A "megtalálása", amely már nyilván való, kényes kérdés, ..publikálása meg egyenesen méreg lenne a kitalált ( tálalt..) történelem táblán.

Van egy gyors változós Európa térkép, 1000 - évben mérhetõen. Aszt hiszem "kukackac" rakta fel, valamikor tavaj tavasszal. Roppant érdekes. Még' a Kárpát medence, csak az utolsó 80 - 100 - évben változott, annak elõtte 90 % - ban egy - séges képet mutatott. S szinte állandósult folt - ként van jelen a millió darabra hulló és változó többi.., mára viszonylag keretek közé "szoríttatott" többi nemzet mellett.
S jól jelzi a fudamentumot, mely a gyökérbõl táplálkozik, és nem a másik vérét szívja.

Ha megtalálom a link - ot, felteszem.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték