Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A magyarok fele nem telivér európai
Európa a kontinensen élõk szemében elsõsorban a közös kultúrát jelenti, amelynek legfontosabb mûvésze Leonardo, épülete az Eiffel-torony, irodalmi hõse Don Quijote, filmje Az élet szép – derül ki egy felmérésbõl. A magyarok fele is „telivér” európainak tartja magát, de pesszimistán látja a jövõt.
Több mint 22 ezer ember, köztük mintegy másfél ezer magyar vett részt a Goethe Intézet nemrég lezajlott, az európai értékeket vizsgáló, 30 európai és Európával szomszédos országot érintõ internetes szavazásban. Kiderült, hogy a felmérésben részt vevõknek – a magyarok többségének is - a kultúra jut elõször eszébe a „Mit jelent Önnek Európa?“ –kérdésre.
A válaszadók úgy vélik, Európa legjelentõsebb hozzájárulása a világkultúrához a demokrácia, majd jön alig lemaradva a klasszikus zene és a könyvnyomtatás. A franciáknak erre a kérdésre leginkább az emberi jogok nyilatkozata jutott eszükbe, az olaszoknak pedig a képzõmûvészet. A magyarok TOP-listáját a könyvnyomtatás, a gõzgép, a golyóstoll és a gyufa vezeti.
Fotó: AFP / Gabriel Bouys
Eiffel-torony, Akropolisz, Colosseum
A legjelentõsebb európai épület az Eiffel-torony, ezzel a magyarok is egyetértenek (csak az ötödik helyen van hazai épület: az Országház), viszont a görögök szerint az Akropolisz, az olaszok szerint a Colosseum. Elég nagy volt a szórás a filmek tekintetében, de végül Roberto Benigni Az élet szép, Florian Henckel von Donnersmarck Mások élete, és Jean-Pierre Jeunet Amélie csodálatos élete került a dobogóra.
Az európai irodalom legelragadóbb alakját keresõ kérdésnél Cervantes antihõse, a szélmalomharcos Don Quijote vitte el a pálmát, nálunk Faust, a Kisherceg és Anna Karenina. A legjelentõsebb európai képzõmûvésznek Leonardo da Vincit választották a résztvevõk, a második helyen Picasso végzett. Nálunk a sorrend: Leonardo, Picasso, Michelangelo.
Puskás Ferenc
Fotó: HVG archív
Merkel és Puskás Öcsi
A legfontosabb európai politikusok rangsorát Angela Merkel vezeti (nyilván nem függetlenül attól, hogy a válaszadók között a németek voltak a legtöbben), õt Winston Churchill követi. A magyaroknál Churchill az elsõ, Merkel a második. A többi európai ország is Churchillnek juttatja a pálmát, két kivétellel: a franciák de Gaulle-ra, a törökök Atatürkre a legbüszkébbek.
A legnagyobb európai sportoló a magyarok szerint természetesen Puskás Öcsi, az összeurópai vélemény szerint viszont Novak Ðokoviæ szerb teniszezõ lett, akit Michael Schumacher és Roger Federer követ.
A legjobb konyhával a válaszadók 42 százaléka szerint Olaszország dicsekedhet. Sokan ugyanakkor jobbnak találják saját fõztjüket – a portugálok, spanyolok, franciák és görögök zömének a hazai ízek jönnek be. Mi, magyarok is a magyar konyha mellett voksoltunk.
Ízig-vérig
A válaszadóknak fontos Európa. A „Mennyire érzi magát európainak?“-kérdésre a többség azt válaszolta, hogy „ízig-vérig“ (43%) vagy „meglehetõsen“ (37%). A legelszántabb, „telivér“ európaiak a franciák között találhatók (74%). De a magyar, portugál, dán, holland szavazók többsége és a német résztvevõk közel fele ugyancsak ízig-vérig európainak vallja magát.
Európa jövõjét a résztvevõk többsége „jónak“ vagy „nagyon jónak“ ítéli meg. A litvánok, bolgárok és szerbek kiváltképp derûlátóak e tekintetben. A németek nagyobb hányada ugyancsak pozitívan tekint földrészünk jövõjére (51% „jó“, 8% „nagyon jó“). A spanyolok és a magyarok többsége viszont pesszimista, az „elmegy“ vagy egyenesen „rosszak a kilátások“ minõsítéssel felelt a jövõt firtató kérdésre.
Kölcsönkért tükör
A projekt honlapján számos neves európai értelmiségi értékelte az eredményeket. Umberto Eco szerint a válaszok bizonyos fokú optimizmusra adnak okot, de egyben egy olyan generációról árulkodnak, amely szinte semmit sem tud a múltjáról. Ezen pedig csak az Európáról szóló oktatás segíthet - írja.
Fotó: hvg.hu
A magyar származású író, fordító Mora Terézia több ponton is kiemelte a magyarok különutasságát. Az Európa jövõjérõl szóló kérdés kapcsán például pesszimizmusban a „magyarok kitettek magukért – végsõ soron van mit védeniük európai hírükön –, és 25%-ban voksoltak a „jól – nagyon jól” opcióra, 75%-ban pedig a „közepesen – rosszul”-ra. (Jesszus, ez még több is, mint kétharmad!) De azért ugye valahogy majd csak kibírjuk. Valahogy majd csak lesz, muszáj neki. Nekem úgy tûnik, ez az általános hozzáállás azokban az országokban, amelyeket jelenleg (gazdasági, politikai, morális) válság sújt” - írja.
A politikusok versenyét nyert Merkel-kancelláról azt írja, hogy „Frau Merkel legalább nem hat masszívan ellene, hogy menjenek a dolgok. Igaz, mostanában neki sikerül a legtöbb jelentéktelen mondatot tartalmazó beszédet mondania, de ez még mindig jobb, mint ha hétfõn azt mondaná: „Nem leszünk Európa gyarmata”, szerdán pedig azt: „Egyébként ennyivel meg ennyivel több pénzt sikerült kicsikarnunk az EU-ból, mint az elõzõ kormánynak.”
A kommentje végén pedig így ír: „Egyébként: a Goethe Intézet magyarországi párja a Balassi Intézet. 2002-ben alapították. Lehet, hogy hamarosan õk is készítenek egy kérdõívet. Engem érdekelne. Az az érzésem, hogy mi is szeretnénk tudni, hogy nézünk ki manapság, csak az utóbbi idõben sajnos elég nagy volt nálunk a rendetlenség, és véletlenül összetört a tükrünk. Szomszédasszony, kölcsönadná a magáét? Tessék. Köszönöm.”
A felmérés nem reprezentatív, összesen 22 235-en válaszoltak. Az eredményekhez a német szavazók járultak hozzá a legnagyobb hányaddal (15,2%), utánuk a szerbek (9,0%), olaszok (8,6%), franciák (7,7%), magyarok (6,6%) és lengyelek (5,7%) bizonyultak a legszorgosabbnak. A résztvevõk többsége (51,5%) a 20 és 40 év közötti korosztály tagja.
Link
Több mint 22 ezer ember, köztük mintegy másfél ezer magyar vett részt a Goethe Intézet nemrég lezajlott, az európai értékeket vizsgáló, 30 európai és Európával szomszédos országot érintõ internetes szavazásban. Kiderült, hogy a felmérésben részt vevõknek – a magyarok többségének is - a kultúra jut elõször eszébe a „Mit jelent Önnek Európa?“ –kérdésre.
A válaszadók úgy vélik, Európa legjelentõsebb hozzájárulása a világkultúrához a demokrácia, majd jön alig lemaradva a klasszikus zene és a könyvnyomtatás. A franciáknak erre a kérdésre leginkább az emberi jogok nyilatkozata jutott eszükbe, az olaszoknak pedig a képzõmûvészet. A magyarok TOP-listáját a könyvnyomtatás, a gõzgép, a golyóstoll és a gyufa vezeti.
Fotó: AFP / Gabriel Bouys
Eiffel-torony, Akropolisz, Colosseum
A legjelentõsebb európai épület az Eiffel-torony, ezzel a magyarok is egyetértenek (csak az ötödik helyen van hazai épület: az Országház), viszont a görögök szerint az Akropolisz, az olaszok szerint a Colosseum. Elég nagy volt a szórás a filmek tekintetében, de végül Roberto Benigni Az élet szép, Florian Henckel von Donnersmarck Mások élete, és Jean-Pierre Jeunet Amélie csodálatos élete került a dobogóra.
Az európai irodalom legelragadóbb alakját keresõ kérdésnél Cervantes antihõse, a szélmalomharcos Don Quijote vitte el a pálmát, nálunk Faust, a Kisherceg és Anna Karenina. A legjelentõsebb európai képzõmûvésznek Leonardo da Vincit választották a résztvevõk, a második helyen Picasso végzett. Nálunk a sorrend: Leonardo, Picasso, Michelangelo.
Puskás Ferenc
Fotó: HVG archív
Merkel és Puskás Öcsi
A legfontosabb európai politikusok rangsorát Angela Merkel vezeti (nyilván nem függetlenül attól, hogy a válaszadók között a németek voltak a legtöbben), õt Winston Churchill követi. A magyaroknál Churchill az elsõ, Merkel a második. A többi európai ország is Churchillnek juttatja a pálmát, két kivétellel: a franciák de Gaulle-ra, a törökök Atatürkre a legbüszkébbek.
A legnagyobb európai sportoló a magyarok szerint természetesen Puskás Öcsi, az összeurópai vélemény szerint viszont Novak Ðokoviæ szerb teniszezõ lett, akit Michael Schumacher és Roger Federer követ.
A legjobb konyhával a válaszadók 42 százaléka szerint Olaszország dicsekedhet. Sokan ugyanakkor jobbnak találják saját fõztjüket – a portugálok, spanyolok, franciák és görögök zömének a hazai ízek jönnek be. Mi, magyarok is a magyar konyha mellett voksoltunk.
Ízig-vérig
A válaszadóknak fontos Európa. A „Mennyire érzi magát európainak?“-kérdésre a többség azt válaszolta, hogy „ízig-vérig“ (43%) vagy „meglehetõsen“ (37%). A legelszántabb, „telivér“ európaiak a franciák között találhatók (74%). De a magyar, portugál, dán, holland szavazók többsége és a német résztvevõk közel fele ugyancsak ízig-vérig európainak vallja magát.
Európa jövõjét a résztvevõk többsége „jónak“ vagy „nagyon jónak“ ítéli meg. A litvánok, bolgárok és szerbek kiváltképp derûlátóak e tekintetben. A németek nagyobb hányada ugyancsak pozitívan tekint földrészünk jövõjére (51% „jó“, 8% „nagyon jó“). A spanyolok és a magyarok többsége viszont pesszimista, az „elmegy“ vagy egyenesen „rosszak a kilátások“ minõsítéssel felelt a jövõt firtató kérdésre.
Kölcsönkért tükör
A projekt honlapján számos neves európai értelmiségi értékelte az eredményeket. Umberto Eco szerint a válaszok bizonyos fokú optimizmusra adnak okot, de egyben egy olyan generációról árulkodnak, amely szinte semmit sem tud a múltjáról. Ezen pedig csak az Európáról szóló oktatás segíthet - írja.
Fotó: hvg.hu
A magyar származású író, fordító Mora Terézia több ponton is kiemelte a magyarok különutasságát. Az Európa jövõjérõl szóló kérdés kapcsán például pesszimizmusban a „magyarok kitettek magukért – végsõ soron van mit védeniük európai hírükön –, és 25%-ban voksoltak a „jól – nagyon jól” opcióra, 75%-ban pedig a „közepesen – rosszul”-ra. (Jesszus, ez még több is, mint kétharmad!) De azért ugye valahogy majd csak kibírjuk. Valahogy majd csak lesz, muszáj neki. Nekem úgy tûnik, ez az általános hozzáállás azokban az országokban, amelyeket jelenleg (gazdasági, politikai, morális) válság sújt” - írja.
A politikusok versenyét nyert Merkel-kancelláról azt írja, hogy „Frau Merkel legalább nem hat masszívan ellene, hogy menjenek a dolgok. Igaz, mostanában neki sikerül a legtöbb jelentéktelen mondatot tartalmazó beszédet mondania, de ez még mindig jobb, mint ha hétfõn azt mondaná: „Nem leszünk Európa gyarmata”, szerdán pedig azt: „Egyébként ennyivel meg ennyivel több pénzt sikerült kicsikarnunk az EU-ból, mint az elõzõ kormánynak.”
A kommentje végén pedig így ír: „Egyébként: a Goethe Intézet magyarországi párja a Balassi Intézet. 2002-ben alapították. Lehet, hogy hamarosan õk is készítenek egy kérdõívet. Engem érdekelne. Az az érzésem, hogy mi is szeretnénk tudni, hogy nézünk ki manapság, csak az utóbbi idõben sajnos elég nagy volt nálunk a rendetlenség, és véletlenül összetört a tükrünk. Szomszédasszony, kölcsönadná a magáét? Tessék. Köszönöm.”
A felmérés nem reprezentatív, összesen 22 235-en válaszoltak. Az eredményekhez a német szavazók járultak hozzá a legnagyobb hányaddal (15,2%), utánuk a szerbek (9,0%), olaszok (8,6%), franciák (7,7%), magyarok (6,6%) és lengyelek (5,7%) bizonyultak a legszorgosabbnak. A résztvevõk többsége (51,5%) a 20 és 40 év közötti korosztály tagja.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
szabir
- 2013. July 13. 07:35:48
#12 |
9323
- 2013. July 13. 07:36:14
#13 |
gardista97
- 2013. July 13. 08:41:57
#14 |
Gutai Zub
- 2013. July 13. 09:18:17
#15 |
Balu
- 2013. July 13. 13:50:10
#16 |
mattila
- 2013. July 13. 20:36:48
#17 |
No Shadow Government
- 2013. July 13. 22:24:25
#18 |
gladiator07
- 2013. July 14. 05:38:09
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.