Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Tanulságos pillanat ( Világ Magyarsága)
A volt miniszterelnök temetésén mindenki ott volt, aki számÃt, mármint a szabadkõmûves bankár-vezérkarnál.


Nézzék csak ezeket a tekinteteket.
Bokros Lajos például eléggé fürkészõen tekinget az ülõsorra, azon gondolkodva, hogy vajon kinek a székébe is volna érdemes beülnie. Bizonyára Erdõ Péterére nem pályázik. Kuncze meg csak mereven bámul elõre, õ rendÃthetetlen, hiszen a „kis demizsonként” „becézett” egykori pufajkás fõnöke nyilvánosan is leteremtette, hogy ami van, minden, csak nem közbiztonság, aminek hallatán igen csak lilult-pirult az egykori belügyér feje. Mégsem tehette meg, hogy távol maradjon a végtisztességtõl. Mint ahogy a katolikus magyarországi helytartója sem, holott ma már a titkosÃtott aktákból kiszivárgott adatokból is egyértelmû, hogy az elhunyt izraelita vallásúként jött a világra, de mindvégig ateistának tartotta magát. Ha csak az lett volna. De tevõleges részt vállalt a kegyetlen vérontásban, gyilkosságokban, amely elnyomó hatalmat egész életében kiszolgálta, amelynek sarkalatos része volt az egyház, a papság és a keresztény értékek üldözése. A mai napig nem volt fontos sem Erdõnek, sem elõdeinek, hogy az elmúlt században a papság elleni tragédiákat nyilvánosságra hozzák, az ötvenes években börtönbe zárt, agyonvert vagy kegyetlenül megkÃnzott kispapok, a békepapság nemzetgyalázó ténykedése miatt akár csak egy rossz szót is szóljon.
De itt van a sorban a fõpincér is, aki ugyan már botra támaszkodik, de még mindig fõtanácsadóként áll a mindenkori hatalom jelképes vezérei mögött, egykori Carloszos és vendéglátós kapcsolatai alapján bizonyára van mit a fülükbe súgni. A volt államfõk madara sem zavartatta magát, hogy egy kivégzett névrokona, dr. Sólyom László otthonában élt és "uralkodott" mint ahogy arra sem fûlt a foga, hogy legalább több mint fél évszázad után tisztázzák a magyar honvédség vezérkarának bitófára juttatása okát, pedig állÃtólag már elérkezett a demokrácia ideje, de úgy tûnik, ebbe az igazság felfedése még nem fér bele. A többiekrõl meg tán szót sem érdemes ejteni, hiszen az egész dÃszes kompánia gyurcsányostól, meggyessyestõl ott feszÃt.
Hogy az elhunyt egész életében a demokrácia, a Magyar Haza és a Magyar Nép ellen volt, hogy a mai adósságcsapda egyik fõ kiagyalója és végrehajtója volt, mit számÃt az már. Hogy az 1956-ban e honért vérüket hullatók még mindig nem kapták meg az õket megilletõ erkölcsi és anyagi kártalanÃtást, a bûnösök sem lakoltak meg, hiszen láthatjuk, a fõpufajkásoknak dÃszsÃrhely és pompa, állami koszorúzás jár, a névtelen hõsök tÃz és tÃzezreinek pedig jeltelen sÃr és agyonhallgatás. Hogy a Maléter Pálról elnevezett katonazenekar húzta a "talpalávalót", ezen sincs mit csodálkozni, mivel õ is az õ kutyájuk kölke volt. Mesterlövész, aki az ötvenes években a nyugati határnál céltáblának használta és használtatta a szerencsétlen külföldre menekülni akaró honfitársainkat. Hogy késõbb õ is bitófára került? Nem a hõsiessége volt az oka, hiszen még 1956 október végén a Kilián laktanyában harcoló magyar szabadságharcosokra tankkal lövetett, csak késõbb - gondolom felsõbb utasÃtásra - békélt meg velük, aztán nagyravágyása vitte a szovjetek oroszlánbarlangjába is, ahonnan már ki sem eresztették. Sorsa akkor pecsételõdött meg, amikor az egymással is rivalizáló kommunista gengszterek hatalmi harca eldõlt.
Ahogy Illyés Gyula örök érvényû sorai figyelmeztetnek; ne feledjük, hogy õk azok, a képen is látható nagy csapat, akik mindenkor eldöntik, hogy ki lesz a hõs, ki az áldozat vagy mártÃr és kibõl „csinálnak” gazembert. A szerencse kereke pedig, ahogy szabadkõmûveséknél is látható, igen csak forgandó, s ami még ennél is fontosabb: lehet ágyútalp és dÃszsÃrhely, a végén mindegyik üres zsebbel távozik, még ha milliárdokat rejtegettek is titkos számlái és páncélszekrényei.
R.M.
Még a Himnuszt is elénekelték, bár a néhány tátogó száj láttán az ember azt gondolja, az internacionálé talán könnyebben menne


Nézzék csak ezeket a tekinteteket.
Bokros Lajos például eléggé fürkészõen tekinget az ülõsorra, azon gondolkodva, hogy vajon kinek a székébe is volna érdemes beülnie. Bizonyára Erdõ Péterére nem pályázik. Kuncze meg csak mereven bámul elõre, õ rendÃthetetlen, hiszen a „kis demizsonként” „becézett” egykori pufajkás fõnöke nyilvánosan is leteremtette, hogy ami van, minden, csak nem közbiztonság, aminek hallatán igen csak lilult-pirult az egykori belügyér feje. Mégsem tehette meg, hogy távol maradjon a végtisztességtõl. Mint ahogy a katolikus magyarországi helytartója sem, holott ma már a titkosÃtott aktákból kiszivárgott adatokból is egyértelmû, hogy az elhunyt izraelita vallásúként jött a világra, de mindvégig ateistának tartotta magát. Ha csak az lett volna. De tevõleges részt vállalt a kegyetlen vérontásban, gyilkosságokban, amely elnyomó hatalmat egész életében kiszolgálta, amelynek sarkalatos része volt az egyház, a papság és a keresztény értékek üldözése. A mai napig nem volt fontos sem Erdõnek, sem elõdeinek, hogy az elmúlt században a papság elleni tragédiákat nyilvánosságra hozzák, az ötvenes években börtönbe zárt, agyonvert vagy kegyetlenül megkÃnzott kispapok, a békepapság nemzetgyalázó ténykedése miatt akár csak egy rossz szót is szóljon.
De itt van a sorban a fõpincér is, aki ugyan már botra támaszkodik, de még mindig fõtanácsadóként áll a mindenkori hatalom jelképes vezérei mögött, egykori Carloszos és vendéglátós kapcsolatai alapján bizonyára van mit a fülükbe súgni. A volt államfõk madara sem zavartatta magát, hogy egy kivégzett névrokona, dr. Sólyom László otthonában élt és "uralkodott" mint ahogy arra sem fûlt a foga, hogy legalább több mint fél évszázad után tisztázzák a magyar honvédség vezérkarának bitófára juttatása okát, pedig állÃtólag már elérkezett a demokrácia ideje, de úgy tûnik, ebbe az igazság felfedése még nem fér bele. A többiekrõl meg tán szót sem érdemes ejteni, hiszen az egész dÃszes kompánia gyurcsányostól, meggyessyestõl ott feszÃt.
Hogy az elhunyt egész életében a demokrácia, a Magyar Haza és a Magyar Nép ellen volt, hogy a mai adósságcsapda egyik fõ kiagyalója és végrehajtója volt, mit számÃt az már. Hogy az 1956-ban e honért vérüket hullatók még mindig nem kapták meg az õket megilletõ erkölcsi és anyagi kártalanÃtást, a bûnösök sem lakoltak meg, hiszen láthatjuk, a fõpufajkásoknak dÃszsÃrhely és pompa, állami koszorúzás jár, a névtelen hõsök tÃz és tÃzezreinek pedig jeltelen sÃr és agyonhallgatás. Hogy a Maléter Pálról elnevezett katonazenekar húzta a "talpalávalót", ezen sincs mit csodálkozni, mivel õ is az õ kutyájuk kölke volt. Mesterlövész, aki az ötvenes években a nyugati határnál céltáblának használta és használtatta a szerencsétlen külföldre menekülni akaró honfitársainkat. Hogy késõbb õ is bitófára került? Nem a hõsiessége volt az oka, hiszen még 1956 október végén a Kilián laktanyában harcoló magyar szabadságharcosokra tankkal lövetett, csak késõbb - gondolom felsõbb utasÃtásra - békélt meg velük, aztán nagyravágyása vitte a szovjetek oroszlánbarlangjába is, ahonnan már ki sem eresztették. Sorsa akkor pecsételõdött meg, amikor az egymással is rivalizáló kommunista gengszterek hatalmi harca eldõlt.
Ahogy Illyés Gyula örök érvényû sorai figyelmeztetnek; ne feledjük, hogy õk azok, a képen is látható nagy csapat, akik mindenkor eldöntik, hogy ki lesz a hõs, ki az áldozat vagy mártÃr és kibõl „csinálnak” gazembert. A szerencse kereke pedig, ahogy szabadkõmûveséknél is látható, igen csak forgandó, s ami még ennél is fontosabb: lehet ágyútalp és dÃszsÃrhely, a végén mindegyik üres zsebbel távozik, még ha milliárdokat rejtegettek is titkos számlái és páncélszekrényei.
R.M.
Még a Himnuszt is elénekelték, bár a néhány tátogó száj láttán az ember azt gondolja, az internacionálé talán könnyebben menne
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
apacuka11
- 2013. July 16. 05:06:56
#12 |
bugajakab
- 2013. July 16. 06:30:39
#13 |
ARMOGUR
- 2013. July 16. 11:35:09
#14 |
rozsola
- 2013. July 16. 17:00:11
#15 |
keepfargo
- 2013. July 16. 20:27:26
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték