Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Tanulságos pillanat ( Világ Magyarsága)


A volt miniszterelnök temetésén mindenki ott volt, aki számít, mármint a szabadkõmûves bankár-vezérkarnál.


Nézzék csak ezeket a tekinteteket.
Bokros Lajos például eléggé fürkészõen tekinget az ülõsorra, azon gondolkodva, hogy vajon kinek a székébe is volna érdemes beülnie. Bizonyára Erdõ Péterére nem pályázik. Kuncze meg csak mereven bámul elõre, õ rendíthetetlen, hiszen a „kis demizsonként” „becézett” egykori pufajkás fõnöke nyilvánosan is leteremtette, hogy ami van, minden, csak nem közbiztonság, aminek hallatán igen csak lilult-pirult az egykori belügyér feje. Mégsem tehette meg, hogy távol maradjon a végtisztességtõl. Mint ahogy a katolikus magyarországi helytartója sem, holott ma már a titkosított aktákból kiszivárgott adatokból is egyértelmû, hogy az elhunyt izraelita vallásúként jött a világra, de mindvégig ateistának tartotta magát. Ha csak az lett volna. De tevõleges részt vállalt a kegyetlen vérontásban, gyilkosságokban, amely elnyomó hatalmat egész életében kiszolgálta, amelynek sarkalatos része volt az egyház, a papság és a keresztény értékek üldözése. A mai napig nem volt fontos sem Erdõnek, sem elõdeinek, hogy az elmúlt században a papság elleni tragédiákat nyilvánosságra hozzák, az ötvenes években börtönbe zárt, agyonvert vagy kegyetlenül megkínzott kispapok, a békepapság nemzetgyalázó ténykedése miatt akár csak egy rossz szót is szóljon.
De itt van a sorban a fõpincér is, aki ugyan már botra támaszkodik, de még mindig fõtanácsadóként áll a mindenkori hatalom jelképes vezérei mögött, egykori Carloszos és vendéglátós kapcsolatai alapján bizonyára van mit a fülükbe súgni. A volt államfõk madara sem zavartatta magát, hogy egy kivégzett névrokona, dr. Sólyom László otthonában élt és "uralkodott" mint ahogy arra sem fûlt a foga, hogy legalább több mint fél évszázad után tisztázzák a magyar honvédség vezérkarának bitófára juttatása okát, pedig állítólag már elérkezett a demokrácia ideje, de úgy tûnik, ebbe az igazság felfedése még nem fér bele. A többiekrõl meg tán szót sem érdemes ejteni, hiszen az egész díszes kompánia gyurcsányostól, meggyessyestõl ott feszít.
Hogy az elhunyt egész életében a demokrácia, a Magyar Haza és a Magyar Nép ellen volt, hogy a mai adósságcsapda egyik fõ kiagyalója és végrehajtója volt, mit számít az már. Hogy az 1956-ban e honért vérüket hullatók még mindig nem kapták meg az õket megilletõ erkölcsi és anyagi kártalanítást, a bûnösök sem lakoltak meg, hiszen láthatjuk, a fõpufajkásoknak díszsírhely és pompa, állami koszorúzás jár, a névtelen hõsök tíz és tízezreinek pedig jeltelen sír és agyonhallgatás. Hogy a Maléter Pálról elnevezett katonazenekar húzta a "talpalávalót", ezen sincs mit csodálkozni, mivel õ is az õ kutyájuk kölke volt. Mesterlövész, aki az ötvenes években a nyugati határnál céltáblának használta és használtatta a szerencsétlen külföldre menekülni akaró honfitársainkat. Hogy késõbb õ is bitófára került? Nem a hõsiessége volt az oka, hiszen még 1956 október végén a Kilián laktanyában harcoló magyar szabadságharcosokra tankkal lövetett, csak késõbb - gondolom felsõbb utasításra - békélt meg velük, aztán nagyravágyása vitte a szovjetek oroszlánbarlangjába is, ahonnan már ki sem eresztették. Sorsa akkor pecsételõdött meg, amikor az egymással is rivalizáló kommunista gengszterek hatalmi harca eldõlt.
Ahogy Illyés Gyula örök érvényû sorai figyelmeztetnek; ne feledjük, hogy õk azok, a képen is látható nagy csapat, akik mindenkor eldöntik, hogy ki lesz a hõs, ki az áldozat vagy mártír és kibõl „csinálnak” gazembert. A szerencse kereke pedig, ahogy szabadkõmûveséknél is látható, igen csak forgandó, s ami még ennél is fontosabb: lehet ágyútalp és díszsírhely, a végén mindegyik üres zsebbel távozik, még ha milliárdokat rejtegettek is titkos számlái és páncélszekrényei.

R.M.

Még a Himnuszt is elénekelték, bár a néhány tátogó száj láttán az ember azt gondolja, az internacionálé talán könnyebben menne



Hozzaszolasok


#11 | apacuka11 - 2013. July 16. 05:06:56
A rablánc a lábon nehéz volt
De széttörte büszkén a nép
Hát éljen a hõs, aki értünk
Feláldozta hû életét,...

... Csak jól fogd a fegyvert a kézbe
Te harcos, te hõs nemzedék
Hisz példád "Gyula" aki érted
Feláldozta hû életét...

s_*_kac
#12 | bugajakab - 2013. July 16. 06:30:39
Most kaptam egy jó ötletet,hogy a jól õrzött "házon" kivül hol és hogyan lehet egybeterelni a sok vérszivót úgy,hogy maguktól jöjjenek és rájuk lehessen ereszteni egyben a "vegyszert"!
#13 | ARMOGUR - 2013. July 16. 11:35:09
Nekem is a sortûz jutott az eszembe, meg a lángszóró, meg a napalm, meg az ég, hogy nem szakadt rájuk!
#14 | rozsola - 2013. July 16. 17:00:11
Hagyjuk már Mariskát !
Milyen lángszóró ? Pontosan ez a cél. Fokozni az indulatokat.
Amíg Don Boros a botot kézben tartja , a többi stróman lényegtelen. Ha jól láttam nem voltak igazán boldogok. Persze téved aki azt hiszti , hogy a pufajkás miatt voltak szomorúak. Meglehet az is , hogy sokan irigykedtek a Gyuszira mert õ már " megúszta ".
#15 | keepfargo - 2013. July 16. 20:27:26
Mit vigyorogjanak egy temetésen? Még hülyének nézhetné öket valaki. Pedig nekik megvan a magukhoz való eszük (amiböl eddig elég jól megéltek, egy kis hazaárulás árán..)

Novemberben, halottak napján, már elég hideg van; menjetek, feleim, ha nem laktok messze, s pisiljétek már le magyarverö "pufajkás-gyula" sírját, hogy ne fázzon! Ennyit igazán megérdemel a tetteiért.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték