Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Õk kimondhatják, csak mi nem, hogy Magyarország zsidó hódoltsági terület



2013. július 10. 12:03
Ifj. Tompó László - Hunhír.info
Gyöngyösi Márton korábbi közismert kijelentése nyomán ismét felmerül a kérdés, miként lehetséges, hogy õk kimondhatják, mi nem, hogy Magyarország (ráadásul jó ideje) zsidó hódoltsági terület. Mellesleg ezt, amint Balczó András Kocsis L. Mihállyal való beszélgetésébõl (Szenvedésbe ágyazott gyönyörûség, 2005) kiderül, múlt századunk nyolcvanas éveinek végén maguk a hazai zsidó vezetõk is elismerték: „Valamikor még nyolcvankilencben kaptam egy félórányi idõt a tévétõl élõ egyenes adásban, és akkor többek között azt mondtam: Magyarország zsidó hódoltsági terület. Ezután az egyik jó barátom mesélte el, hogy ismert zsidó vezetõk úgy reagáltak erre a mûsorra (bejáratos volt ezekbe a körökbe), hogy minek kellett ezt Balczónak kimondania. Tehát nem azt mondták, hogy Balczó hazudik, vagy hogy túloz, hanem azt, hogy „igaz, igaz, amit mond, de minek kell azt kimondani”. Itt van a kutya elásva. „Magyarország zsidó hódoltsági terült.” Ebben nincs semmi vád. Ez tény.”
Tény bizony, tesszük hozzá mi is Balczó szavaihoz, hiába háborognak a saját felelõsségeiket mindig másokra hárítók, ugyanis, amint hozzáfûzte, mindeddig egyetlen más megszálló sem tartotta „gondolatbûn”-nek az általa való hódoltság tényének megállapítását:

„A százötven éves török megszállás idején odamegy egy magyar ember a budai pasához, és azt mondja neki: kérem, Magyarország török hódoltsági terület. Vajon mit tesz erre a pasa? „Igen, és mit akar ezzel mondani?” Legfeljebb visszakérdez. Hiszen nyilván õk is észrevették már, hogy itt vannak Magyarországon. Ez tény, mit lehet errõl beszélni. Akar-e valami lényegeset mondani, jóember? A törökök tudták, hogy a keresztény magyar nép nem igazán szereti õket, de ez nem izgatott közülük különösképpen senkit, önmagában nem volt „gondolatbûn” nem szeretni a törököt.”

Nem volt, bár úgy tûnik, hogy a Ferenc József-i idõkben már kellett némi civil kurázsi azért ahhoz, hogy valaki ezt leírja, ugyanis a fentebbi hódítás tényét többnyire névtelenül vagy álnéven merték megállapítani, így például egy „A zsidókérdés Magyarországon” címmel a fõvárosi Szent Gellért Könyvnyomdában 1898-ban kinyomtatott negyvennyolc oldalas kiadvány „Sextus” álnevû szerzõje arról panaszkodott, hogy „eladott ország” lettünk, amelyre ráadásul egy németnek kellett rádöbbentenie:

„A német gazdák magyarországi körútja alkalmával egy derék porosz junkerrel volt szerencsém megismerkedni. A német agrárius nehezen vált közlékennyé, de mikor a jó bor végre megoldotta a nyelvét és mikor meggyõzõdött arról, hogy valóságos, azaz nem ötven krajcáros magyar emberrel van dolga, megeredt a szó ajkain és tartózkodás nélkül nyilatkozott magyarországi élményei és tapasztalatai alapján keletkezett impresszióiról.

– Nagyon szép ország ez a Magyarország – mondá többek közt –, beh kár, hogy Önök a véren szerzett földet olyan olcsón eladták.
– Eladtuk?!... Már kinek adtuk volna el?
– Hát a zsidóknak, hiszen köztudomású, hogy ma a világon Magyarország a zsidók legjobb herbegje, itt érzik magukat leginkább otthon, mert itt élvezik a jogegyenlõségnek nevezett ama szabadalmakat és kiváltságokat, melyeket sehol, semmiféle náció nem merne vindikálni magának. Utunkban mindenütt, de leginkább Budapesten a tolakodó zsidó hírlapírók raja özönlött körül: legelõkelõbb lapjaik közgazdasági rovatvezetõi és tudósítói mind zsidók. De zsidó kézben van az ipar, kereskedés és a hitelügy, mezõgazdaságuk is. Így adták el Önök, uraim, õseik által bámulatos vitézséggel megszerzett hazájukat azon kétes értékû dicsõségért, hogy a világ Magyarországot tartsa Európa legliberálisabb államának.”

Akadt persze, aki mégis nevét adta az általa igazaknak tartottakhoz, így ugyanezen munkában Mócsy Antal (1842-1900) tanítóképzõ intézeti igazgató, országgyûlési képviselõ a többségi társadalom velük szembeni egységesen elutasító magatartásának okát így összegezte:

„Sohasem tagadtam, sõt minden alkalommal szívesen elismertem, hogy magam is ösmerek dicséretes kivételeket: ösmerek gondolkodásban, érzésben, nyelvben megmagyarosodott izraelitákat – azonban fájdalom! A zömhöz képest igen-igen csekély számban, csak kiváltképpen úgy, hogy ha valahol, hát itt áll az, hogy a kivételek erõsítik a szabályt.”

Aztán tíz évvel késõbb egy „Zsidó hódoltság Magyarországon” címmel a székesfehérvári Egyházmegyei Könyvnyomdában kinyomtatott negyvenhat oldalas névtelen kiadvány sem keserûbb szavakkal nyújtott diagnózist társadalmunk akkori közállapotairól:

„A magyar társadalom életfája már-már kiveszõben van s helyére lépett egy zsidó társadalom, amely a még megmaradt magyar társadalmat is átalakította a maga képére úgy, hogy az országra, a közfelfogásra ráismerni alig lehet többé. No és ezt a zsidó társadalmat, vagyonos osztályt védi a magyar állam, a törvényhozás, a hadsereg, a honvédség, a csendõr, rendõr, finánc, ezt szolgálja a vasutas, postás, tûzoltó az utolsó utcaseprõig mindenki.”

A mindezek miatt elkeseredett magyar keresztény értelmiség képviselõi azonban nem elégedtek meg a diagnózissal, terápiát is adtak, így az elõbbi munkában egy „Gedeon” álnevû szerzõ arra való tekintettel, hogy „nem a zsidóságot kell gyûlölnünk, hanem a rendszert, mert ámbár elkeseredésünkben arcunkba szökik a vér s kezeink ökölbe szorulnak, nem szabad felednünk,hogy keresztények vagyunk, kiknek sohasem szabad jogtalanságot elkövetniök”, viszont ugyanakkor amiért „keresztények vagyunk, a természetes önérzet s a jogosult önérdek követeli tõlünk, hogy a zsidóságot a nemzetgazdaság terén s a politikában ellensúlyozzuk”, az alábbi nyolc pontban határozta meg ezt:

1. Teremtsünk keresztény bérlõosztályt. Csak keresztényeknek adjuk ki az egyházi birtokokat bérbe.
2. Lépjünk versenyre a zsidókkal a kereskedelem és az ipar terén.
3. A népet szövetkezetekkel és uzsoratörvényekkel védelmezzük.
4. Korlátozzuk a vállalatok szertelen számát.
5. Hozzuk be a tõzsdeadót.
6. Minden direkt és indirekt eszközzel hassunk oda, hogy a zsidóság elszokjék a könnyû életpályák és szédelgések hajhászásától, vegyen részt a nehéz és hasznos munkában.
7. Zsidó-liberális lapért és könyvért egy krajcárt se adjunk. Csak a keresztény sajtót, csak a keresztény irodalmat pártoljuk.
8. Olyan képviselõkert küldjünk az ország törvényhozásába, kiknek programja a keresztény nemzet akciója a zsidó-liberális hegemónia ellen s akik a keresztény Magyarországnak zászlaját lobogtatják. Programja ne legyen: „Üsd a zsidót”, hanem „Keresztények egyesüljetek!”, mely elv megóv a túlzásoktól és szertelenségektõl.”

Természetesen ezúttal is olvasóinkra bízzuk az idézettek megítélését, végül, de nem utolsósorban annak eldöntését, miféle etikai kódex teszi lehetõvé a hódítás ténye nem általuk való megállapításának elítélését, netán büntethetõsége követelését?

Hozzaszolasok


#1 | GP - 2013. July 15. 18:50:58
[youtube]http://youtu.be/fecDwYI0s-Q[/youtube]
#2 | Kedvesi - 2013. July 15. 21:58:06
„A német gazdák magyarországi körútja alkalmával egy derék porosz junkerrel volt szerencsém megismerkedni. A német agrárius nehezen vált közlékennyé, de mikor a jó bor végre megoldotta a nyelvét és mikor meggyõzõdött arról, hogy valóságos, azaz nem ötven krajcáros magyar emberrel van dolga, megeredt a szó ajkain és tartózkodás nélkül nyilatkozott magyarországi élményei és tapasztalatai alapján keletkezett impresszióiról.

– Nagyon szép ország ez a Magyarország – mondá többek közt –, beh kár, hogy Önök a véren szerzett földet olyan olcsón eladták.
– Eladtuk?!... Már kinek adtuk volna el?
– Hát a zsidóknak, hiszen köztudomású, hogy ma a világon Magyarország a zsidók legjobb herbegje, itt érzik magukat leginkább otthon, mert itt élvezik a jogegyenlõségnek nevezett ama szabadalmakat és kiváltságokat, melyeket sehol, semmiféle náció nem merne vindikálni magának. Utunkban mindenütt, de leginkább Budapesten a tolakodó zsidó hírlapírók raja özönlött körül: legelõkelõbb lapjaik közgazdasági rovatvezetõi és tudósítói mind zsidók. De zsidó kézben van az ipar, kereskedés és a hitelügy, mezõgazdaságuk is. Így adták el Önök, uraim, õseik által bámulatos vitézséggel megszerzett hazájukat azon kétes értékû dicsõségért, hogy a világ Magyarországot tartsa Európa legliberálisabb államának.”

Ebbõl is látszik hogy a még (ritka) normális német nem fog a szemedbe hazudni, mert az is köpköd a zsidó hallatán.
Az hogy a magyarok adták el a saját hazájukat, ebben is van valami valahol, mert az aljas pénzhajhász nemesek mondjuk, zsidókkal paktáltak le. Vagy Pl a második honalapítónak kikiáltott IV. Béla is zsidóktól vette fel a kölcsönöket(aztán ment a csodálkozás hogy a magyar pénzeken miért voltak héber kriksz-krakszok:II. András az 1215-ös lateráni zsinat határozatai alapján elõírta a zsidó megkülönböztetõ jel viselését, és eltiltotta ugyan a zsidókat az állami és közhivatalok viselésétõl, ám ennek ellenére továbbra is igénybe vette a zsidók gazdasági szolgálatait. Ez idõ tájt, a nyugati határszélen egy jelentõs zsidó kamaragróf, Teka mûködött, aki 1225 és 1244 között a királyi kincstár vezetõje volt. Az egyik pénzen a héber פ = tet betû õrá utal. IV. Béla (1235-1270) és fia, V. István (1270-1272) alatt is találkozhatunk számos héber betûs magyar pénzzel. Az ezeken szereplõ héber betûk a zsidó pénzverõ vagy bányabérlõ nevének, illetve a pénzverés helyének rövidítését jelzi) , aztán még voltak efféle emberek, mint pl az agyon ajnározott csúszó-mászó szabadkõmûves Horti, aki radikális körökben tisztelve van. Manapság meg már annyira elhülyítették a társadalmat hogy önmaga ellensége, anélkül hogy észrevenné hogy a vesztébe rohan, persze a kiárusítók többségében mindig nemzeti szín mögé bújt zsidók, vagy pedig nem-zsidó elaljasult zsidó szolgák, akik a saját fészkükbe szärnak.

Bár a német kolléga egy kicsit tévesztett. Mezõgazdasági vagy Ipar termelés az nulla, de csak azért mert egyik sincs.
#3 | spartakusz - 2013. July 16. 10:22:11
Gyerekek - de most tényleg komolyan kérdezem: "...ellehet azt adni , amit nem lehet eladni..." na ugye - nem lehet eladni - amikor erre rájöttek a ZSIDÓ - leforrázva érezte magát - például az ötletet tõlünk ellopva parcellázta ki a Holdat, és veszik is rendesen... tehát ami nem az övé azzal kereskedik - a magyar ész megint fölényesen gyõzött - felettük - SZER---INT---EM!

ID. kISS lÁSZLÓ
ui: idõ kérdése és újból minden a magyaré lesz EGÉSZBEN!
#4 | Gutai Zub - 2013. July 16. 11:20:38
Spari,
A "véren" szerzett földet nem lehet eladni.
Amelyik náció csürhévé silányul, azt a jobb esetben elkergetik. Ez a természet és a történelem parancsa, megszokott eseménye.

A "magyar ész" cselekedet hiányában elvész......
#5 | kukackac - 2013. July 16. 11:23:17
Értem én, de akkor mi van Alaszkával?! s_*_kukk
#6 | Gutai Zub - 2013. July 16. 11:37:46
Kukac,
Alaszka?
Aki adta, aki vette, nem az övék volt.
Az eszkimókusokat nem kérdezték meg. Túl barátságosak voltak, még a feleségüket is oda adták az idegeneknek.
(sajnos az enyémet, az anyósom miatt, már senki nem viszi el)
#7 | rozsola - 2013. July 16. 14:53:12
És ha kimondják mi van ? Megváltozik a világegyetem ?
Tudom , tudom , a sok szeretetrezgõnek fontosak a szavak. Bár szegény világegyetemet senki sem kérdezi meg , hogy örül e neki. Gondoljatok csak bele : A világegyetemnek hányszor kell átalakulnia egy-egy igazságkeresõ csodabogár miatt. Ez is akkora baromság mint a " Isten mindent lát , mindet tud " ökörség. A " minden6tó " cimû film nagyon tanulságos.
#8 | Perje - 2013. July 18. 13:35:54
Teva szandált a tanyákra! Nagy szarban lennénk nélküle.
www.mallory.hu/WEBSET_PICTURES/544/Teva-szand%C3%A1lok-2013.jpg

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték