Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Újraírhatóak az uniós szerzõdések?
?????????????! Az Európai Unió 28 tagállamában 40 millió kisebbségi polgár él, a kisebbségvédelem mégis kizárólag tagállami hatáskörbe tartozik, nincsenek egységes, kötelezõ normák ezen a téren. Ezen a helyzeten kívánnak változtatni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés tetõ alá hozó kisebbségi szervezetek. Egymillió aláírásra lesz szükség és nem kis mértékben a tagállami kormányok és többségi lakosság "empátiájára"
A magyarság különleges helyzetben van, hiszen talán az egyetlen nemzet Európában, amely az anyaországon kívül még hat európai államban él õshonos kisebbségként.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Ifjúsági Szervezete, szakértõk bevonásával Minority SafePack néven dolgozott ki egy kisebbségvédelmi intézkedéscsomagot az Európai Unió számára az európai õshonos nemzeti és etnikai kisebbségek védelmében. Az európai polgári kezdeményezést fel is vette napirendjére az Európai Bizottság, az út azonban még hosszú addig, míg bármiféle változás történhet a nemzeti kisebbségek helyzetének európai uniós szabályozásában.
Vincze Lóránt FUEN-alelnök, az RMDSZ külügyi titkára a Népszavának elmondta, hogy tavaly április óta, amióta a Lisszaboni Szerzõdés lehetõvé tette az európai polgári kezdeményezést "érzékeny" kisebbségi, kulturális, politikai témakörben eddig még senki sem élt a lehetõséggel. Egyetlen polgári kezdeményezés ért el az aláírásgyûjtésig, sõt annak sikeres befejezéséig, ez az ivóvízhez való európai jogról szólt. Akik útnak indították, azt szeretnék elérni, hogy az ivóvíz ne legyen magánosítható, minden európai polgárnak legyen joga és hozzáférése az egészséges ivóvízhez.
A Minority SafePack kezdeményezõi is bizakodók, annak ellenére, hogy nemrég épp Tõkés László nemzeti tanácsa ugyancsak kisebbségi, igaz, eléggé leszûkített, az erdélyi magyarság autonómia törekvéseire koncentráló kezdeményezést nyújtott be elõzetes normakontrollra, s az EB polgárokkal folytatott kommunikációért felelõs részlege úgy ítélte meg, nincs törvényes alap az elfogadására, mert a kisebbségügy nem uniós hatáskör.
Az RMDSZ és partnerei azonban egy közös európai javaslattal álltak elõ. Vincze szerint az övék olyan kezdeményezés, amely az uniós kompetenciák kapcsán megtalálta a kapcsolódási pontokat, és mint ilyen teljesen illeszkedik az EU-s szabályrendszerbe. Ezért, talán joggal remélik, hogy indítványuk pozitív fogadtatásra talál. Arra próbálják ösztökélni az uniós intézményeket, hogy a közös jogrendszerben több szerepeljen az európai kisebbségekrõl, mint az a fél sor a Lisszaboni Szerzõdés szövegében, illetve egyes helyeken utalások például a nyelvhasználatra.
Nem gondolják, hogy ezzel automatikusan kivehetõ nemzeti hatáskörbõl a kisebbségi kérdés, de remélik, hogy kialakítható egy keretszabályozás. Vannak biztató jelek, uniós szakértõk véleményezték az intézkedéscsomagot és állították, hogy elfogadható. "Viszont ha az uniós intézmények viszonyulását vesszük a kisebbségi kérdéshez, amit én úgy szoktam fogalmazni, hogy a nullához a nullához közelít, akár pesszimisták is lehetnénk. De most ki kell várni a végét"- fogalmazott a FUEN alelnök.
A szerzõdések módosítása nélkül nyilvánvalóan nem kerülhet közösségi jogkörbe a kisebbségi kérdés szabályozása. Nem is ez az elsõdleges cél, "azt látnunk kellett más politikai területeken, hogy bár nincsen kompetenciája az Uniónak e téren, de megfogalmazhat politikákat, javaslatokat, elõsegíthet intézkedéseket. Ezt szeretnénk a kisebbségi témában is, hogy a különbözõ részterületeken fellelhetõ eddigi szabályozásokat egységes rendszerbe foglalják a romániai kisebbségi törvényhez hasonlóan, illetve új intézkedésekkel erõsítsék meg. Mindez persze az EU szintjén is politikai és intézmények közti alkuk függvénye" - hangsúlyozta Vincze.
Az RMDSZ politikus elmondta, a gazdasági válság is azt bizonyítja, hogy az Unió folyamatos fejlõdésben van intézményi szintek és szabályozások terén is. A gazdasági kormányzás kapcsán az elmúlt években olyan intézkedések születtek, amelyekrõl korábban azt lehetett volna mondani, hogy sértik a tagállami kompetenciákat. Ezért merült fel egyre hangsúlyosabban, hogyha még további lépések történnek a közös uniós kormányzás felé, azt már a szerzõdések módosítása nélkül nem lehet megtenni.
És ebben újabb esélyt látnak a kisebbségvédelmi csomag kezdeményezõi. "Ha lehetõvé válhatna az uniós szerzõdések módosítása, akkor egyértelmû, hogy nem lehet leszûkíteni csak a gazdasági kormányzásra, hanem új javaslatokat lehet megfogalmazni más problémás területeken is. Például a kisebbségvédelemben. Mi készen állunk ezzel a javaslatcsomaggal, bármi legyen is a sorsa. Nyugodtan elmondhatjuk, ez olyan ajánlat, ami nem elvenni akar bármit az európai többségi nemzetektõl, hanem hozzáadni az európai sokszínûséghez" fogalmazott a kisebbségi politikus.
Vincze Lóránt nem rejtette véka alá azt sem, hogy számolni kell a tagállamok érzékenységével. Ezzel komolyan számolnak fõképp Franciaországban és Görögországban, de a régiónkban is. Ám mindezek ellenére reménykednek abban, hogy nem egyes tagállamok ellenvetése miatt hiúsul meg a regisztráció. Amennyiben ez megvan, a támogató aláírások összegyûjtésében már a többségi lakosságra is számítanak. Az igazi kihívás a többségi társadalmak megszólítása lesz, vélekedik a FUEN-alelnök.
A lehetõség, amellyel élni kell
Az Európai Unió 2012 áprilisa óta teszi lehetõvé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ez leginkább a tagállami népszavazáshoz hasonlítható, azt jelenti, hogy olyan javaslattal, amelyet az EU legkevesebb hét államának egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell. Az EB jogszabályt alkothat az adott kérdéskörben, amennyiben az összhangban áll az európai uniós alapszerzõdéssel és irányelvekkel. Az aláírásgyûjtés akkor kezdõdhet el, ha a Bizottság megállapítja, hogy az uniónak jogosultsága van a javasolt szabályozásra, az egymillió aláírásnak egy év alatt kell összegyûlnie.
A Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést a dél-tiroli Brixenben, június 21-13 között megrendezett FUEN kongresszuson indították hivatalosan útjára. Brüsszelben a polgári kezdeményezõ bizottság tagjai jegyezték be hétfõn az Európai Bizottság online platformján: Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Anke Spoorendonk, Schleswig-Holstein tartomány kormányának minisztere, Jannewietske de Vries, frízföldi miniszter, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német ajkú közösség miniszterelnöke, Valentine Inzko, az ENSZ Bosznia Hercegovinai fõképviselõje és Luis Durnwalder, Dél Tirol autonóm tartomány kormányzója.
Több száz etnikum a kontinensen
Európa 47 államában minden hetedik ember valamely õshonos nemzeti kisebbség vagy etnikai csoporthoz tartozik. Összességében 340 õshonos nemzeti kisebbség él az öreg kontinensen, 100 millió polgár ezen kisebbségi csoportok valamelyikének tagja. Az Európai Unióban sem elhanyagolható ez az arány. Az Uniónak 23 hivatalos nyelve van és további, mintegy 60 kisebbségi és regionális nyelvet beszél összesen 40 millió, kisebbségben élõ uniós polgár.
Ezen társadalmi csoportok legnagyobb részének nincsen politikai képviselete sem országában, sem az uniós intézményeknél. Így van ez Magyarországon is, ahol máig nincs parlamenti képviselete a nemzeti és etnikai kisebbségeknek. Az új választási törvény is csak részben orvosolja ezt a helyzetet a szószóló intézményével. Az RMDSZ és partnerei által útnak indított Európai Polgári Kezdeményezés ezen is változtatni szeretne.
A határon túli magyarság ilyen tekintetben jobb helyzetben van, hiszen mindkét uniós szomszédunkban, Romániában és Szlovákiában, a helyi magyarság parlamenti, idõnként kormánytényezõ is, és mindkét közösség az Európai Parlamentben is jelen van.
Link
A magyarság különleges helyzetben van, hiszen talán az egyetlen nemzet Európában, amely az anyaországon kívül még hat európai államban él õshonos kisebbségként.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Ifjúsági Szervezete, szakértõk bevonásával Minority SafePack néven dolgozott ki egy kisebbségvédelmi intézkedéscsomagot az Európai Unió számára az európai õshonos nemzeti és etnikai kisebbségek védelmében. Az európai polgári kezdeményezést fel is vette napirendjére az Európai Bizottság, az út azonban még hosszú addig, míg bármiféle változás történhet a nemzeti kisebbségek helyzetének európai uniós szabályozásában.
Vincze Lóránt FUEN-alelnök, az RMDSZ külügyi titkára a Népszavának elmondta, hogy tavaly április óta, amióta a Lisszaboni Szerzõdés lehetõvé tette az európai polgári kezdeményezést "érzékeny" kisebbségi, kulturális, politikai témakörben eddig még senki sem élt a lehetõséggel. Egyetlen polgári kezdeményezés ért el az aláírásgyûjtésig, sõt annak sikeres befejezéséig, ez az ivóvízhez való európai jogról szólt. Akik útnak indították, azt szeretnék elérni, hogy az ivóvíz ne legyen magánosítható, minden európai polgárnak legyen joga és hozzáférése az egészséges ivóvízhez.
A Minority SafePack kezdeményezõi is bizakodók, annak ellenére, hogy nemrég épp Tõkés László nemzeti tanácsa ugyancsak kisebbségi, igaz, eléggé leszûkített, az erdélyi magyarság autonómia törekvéseire koncentráló kezdeményezést nyújtott be elõzetes normakontrollra, s az EB polgárokkal folytatott kommunikációért felelõs részlege úgy ítélte meg, nincs törvényes alap az elfogadására, mert a kisebbségügy nem uniós hatáskör.
Az RMDSZ és partnerei azonban egy közös európai javaslattal álltak elõ. Vincze szerint az övék olyan kezdeményezés, amely az uniós kompetenciák kapcsán megtalálta a kapcsolódási pontokat, és mint ilyen teljesen illeszkedik az EU-s szabályrendszerbe. Ezért, talán joggal remélik, hogy indítványuk pozitív fogadtatásra talál. Arra próbálják ösztökélni az uniós intézményeket, hogy a közös jogrendszerben több szerepeljen az európai kisebbségekrõl, mint az a fél sor a Lisszaboni Szerzõdés szövegében, illetve egyes helyeken utalások például a nyelvhasználatra.
Nem gondolják, hogy ezzel automatikusan kivehetõ nemzeti hatáskörbõl a kisebbségi kérdés, de remélik, hogy kialakítható egy keretszabályozás. Vannak biztató jelek, uniós szakértõk véleményezték az intézkedéscsomagot és állították, hogy elfogadható. "Viszont ha az uniós intézmények viszonyulását vesszük a kisebbségi kérdéshez, amit én úgy szoktam fogalmazni, hogy a nullához a nullához közelít, akár pesszimisták is lehetnénk. De most ki kell várni a végét"- fogalmazott a FUEN alelnök.
A szerzõdések módosítása nélkül nyilvánvalóan nem kerülhet közösségi jogkörbe a kisebbségi kérdés szabályozása. Nem is ez az elsõdleges cél, "azt látnunk kellett más politikai területeken, hogy bár nincsen kompetenciája az Uniónak e téren, de megfogalmazhat politikákat, javaslatokat, elõsegíthet intézkedéseket. Ezt szeretnénk a kisebbségi témában is, hogy a különbözõ részterületeken fellelhetõ eddigi szabályozásokat egységes rendszerbe foglalják a romániai kisebbségi törvényhez hasonlóan, illetve új intézkedésekkel erõsítsék meg. Mindez persze az EU szintjén is politikai és intézmények közti alkuk függvénye" - hangsúlyozta Vincze.
Az RMDSZ politikus elmondta, a gazdasági válság is azt bizonyítja, hogy az Unió folyamatos fejlõdésben van intézményi szintek és szabályozások terén is. A gazdasági kormányzás kapcsán az elmúlt években olyan intézkedések születtek, amelyekrõl korábban azt lehetett volna mondani, hogy sértik a tagállami kompetenciákat. Ezért merült fel egyre hangsúlyosabban, hogyha még további lépések történnek a közös uniós kormányzás felé, azt már a szerzõdések módosítása nélkül nem lehet megtenni.
És ebben újabb esélyt látnak a kisebbségvédelmi csomag kezdeményezõi. "Ha lehetõvé válhatna az uniós szerzõdések módosítása, akkor egyértelmû, hogy nem lehet leszûkíteni csak a gazdasági kormányzásra, hanem új javaslatokat lehet megfogalmazni más problémás területeken is. Például a kisebbségvédelemben. Mi készen állunk ezzel a javaslatcsomaggal, bármi legyen is a sorsa. Nyugodtan elmondhatjuk, ez olyan ajánlat, ami nem elvenni akar bármit az európai többségi nemzetektõl, hanem hozzáadni az európai sokszínûséghez" fogalmazott a kisebbségi politikus.
Vincze Lóránt nem rejtette véka alá azt sem, hogy számolni kell a tagállamok érzékenységével. Ezzel komolyan számolnak fõképp Franciaországban és Görögországban, de a régiónkban is. Ám mindezek ellenére reménykednek abban, hogy nem egyes tagállamok ellenvetése miatt hiúsul meg a regisztráció. Amennyiben ez megvan, a támogató aláírások összegyûjtésében már a többségi lakosságra is számítanak. Az igazi kihívás a többségi társadalmak megszólítása lesz, vélekedik a FUEN-alelnök.
A lehetõség, amellyel élni kell
Az Európai Unió 2012 áprilisa óta teszi lehetõvé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ez leginkább a tagállami népszavazáshoz hasonlítható, azt jelenti, hogy olyan javaslattal, amelyet az EU legkevesebb hét államának egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell. Az EB jogszabályt alkothat az adott kérdéskörben, amennyiben az összhangban áll az európai uniós alapszerzõdéssel és irányelvekkel. Az aláírásgyûjtés akkor kezdõdhet el, ha a Bizottság megállapítja, hogy az uniónak jogosultsága van a javasolt szabályozásra, az egymillió aláírásnak egy év alatt kell összegyûlnie.
A Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést a dél-tiroli Brixenben, június 21-13 között megrendezett FUEN kongresszuson indították hivatalosan útjára. Brüsszelben a polgári kezdeményezõ bizottság tagjai jegyezték be hétfõn az Európai Bizottság online platformján: Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Anke Spoorendonk, Schleswig-Holstein tartomány kormányának minisztere, Jannewietske de Vries, frízföldi miniszter, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német ajkú közösség miniszterelnöke, Valentine Inzko, az ENSZ Bosznia Hercegovinai fõképviselõje és Luis Durnwalder, Dél Tirol autonóm tartomány kormányzója.
Több száz etnikum a kontinensen
Európa 47 államában minden hetedik ember valamely õshonos nemzeti kisebbség vagy etnikai csoporthoz tartozik. Összességében 340 õshonos nemzeti kisebbség él az öreg kontinensen, 100 millió polgár ezen kisebbségi csoportok valamelyikének tagja. Az Európai Unióban sem elhanyagolható ez az arány. Az Uniónak 23 hivatalos nyelve van és további, mintegy 60 kisebbségi és regionális nyelvet beszél összesen 40 millió, kisebbségben élõ uniós polgár.
Ezen társadalmi csoportok legnagyobb részének nincsen politikai képviselete sem országában, sem az uniós intézményeknél. Így van ez Magyarországon is, ahol máig nincs parlamenti képviselete a nemzeti és etnikai kisebbségeknek. Az új választási törvény is csak részben orvosolja ezt a helyzetet a szószóló intézményével. Az RMDSZ és partnerei által útnak indított Európai Polgári Kezdeményezés ezen is változtatni szeretne.
A határon túli magyarság ilyen tekintetben jobb helyzetben van, hiszen mindkét uniós szomszédunkban, Romániában és Szlovákiában, a helyi magyarság parlamenti, idõnként kormánytényezõ is, és mindkét közösség az Európai Parlamentben is jelen van.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
rozsola
- 2013. July 18. 16:26:22
#2 |
9323
- 2013. July 18. 18:33:40
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.