NaprendszerĂźnknek is van csĂłvĂĄja, akĂĄrcsak az ĂźstĂśkĂśsĂśknek: az amerikai ĂťrkutatĂĄsi hivatal (NASA) most mĂĄr bizonyĂ­tani is tudja a jelensĂŠget.

A kutatĂłk a hĂŠt kĂśzepĂŠn tettĂŠk kĂśzzĂŠ a felvĂŠteleket, amelyeken jĂłl lĂĄtszik, hogy a csĂłva a Naprendszer helioszfĂŠra nevĂť tartomĂĄnyĂĄnak rĂŠszĂŠt kĂŠpezi. EredmĂŠnyeiket, amelyeket a The Astrophysical Journal cĂ­mĂť folyĂłiratban rĂŠszleteztek, a NASA IBEX nevĂť, a csillagkĂśzi tĂŠrsĂŠgeket fĂźrkĂŠszĂľ mĂťholdja ĂĄltal szolgĂĄltatott adatokra alapoztĂĄk.

A kutatĂłk rĂŠgĂłta feltĂŠteleztĂŠk, hogy a helioszfĂŠrĂĄnak van csĂłvĂĄja, ĂĄm most elĂľszĂśr szereztek adatokat annak alakjĂĄra vonatkozĂłan, amely nĂŠgylevelĂť lĂłherĂŠre emlĂŠkeztet. Az IBEX program fĂľ kutatĂłja ĂŠs egyben a tanulmĂĄny vezetĂľ szerzĂľje, David McComas szerint nehĂŠzkes megbecsĂźlni a csĂłva hosszĂĄt, de „elpĂĄrolgĂł” vĂŠge tĂśbb szĂĄz milliĂĄrd mĂŠrfĂśld hosszan nyĂşlhat el.
HirdetĂŠs

A helioszfĂŠra a Naprendszernek az a tartomĂĄnya, amelyet a NapbĂłl kiĂĄramlĂł nagy sebessĂŠgĂť gĂĄzĂĄram, a napszĂŠl tĂślt ki, ezĂŠrt a tulajdonsĂĄgait elsĂľsorban a kiĂĄramlĂł ionizĂĄlt ĂŠs mĂĄgnesezett plazma hatĂĄrozza meg. KĂźlsĂľ hatĂĄra a heliopauza, ez vĂĄlasztja el a napszelet a csillagkĂśzi szĂŠltĂľl, a csillagkĂśzi gĂĄz atomjaitĂłl, rĂŠszecskĂŠitĂľl.
Link