Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Szociális robbanás fenyeget az EU-ban
Van megoldás! Átalakítómûtét! Mennyi hamburger, sték és söralátét lehetne ennyi fiatalból?
Az Európai Unió júniusban megrendrezett csúcstalálkozóján megjelent államfõk abban állapodtak meg, hogy nyolcmilliárd eurót bocsátanak a fiatalok munkanélküliségének enyhítésére 2014-ben és 2015-ben. Spanyolországban és Görögországban különösen drámai a helyzet, ám a néhány évvel ezelõtti párizsi, valamint a stockholmi zavargások mutatták: még azokban az államokban is társadalmi robbanás fenyeget a fiatalok magas munkanélkülisége miatt, amelyeknél nem is annyira kirívó az állástalanok aránya.
Európa számára a fiatalok munkanélkülisége jelenti az egyik legnagyobb gondot, amely számos veszélyt rejt magában. Az Eurostat adatai szerint áprilisban az Európai Unióban 26,5 millió ember volt állás nélkül, közülük 5,6 millió volt a 25 év alatti fiatal. Ez 100 ezerrel több az egy évvel korábban közölt adatnál.
Miközben Németországban öt százalék alá csökkenhet a munkanélküliség aránya, s egyre nagyobb az igény a fiatal munkaerõre, Görögország és Spanyolország szomorú versenyt vív egymással. A munkanélküliség tekintetében az unió 28 országa közül Athénban és Madridban a legmagasabb az állástalanok aránya. Az OECD adatai szerint ráadásul 2014-ben sem fog javulni a helyzet, s a görögöknél várhatóan 28,2 százalékra, a spanyoloknál pedig 27,8 százalékra emelkedhet a munkanélküliek aránya.
HIRDETÉS
Görögországban ugyan a kormányzati tisztségviselõk azt állítják, jövõre már nem számolnak visszaeséssel a gazdaságban, félõ, hogy ezt csak a kincstári optimizmus mondatja velük. Idén a reméltnél nagyobb, majdnem hat százalékos lesz a GDP csökkenése, ami a munkanélküliség tovább emelkedését eredményezi. Nem is nagyon reménykedhet Athén a mutatók javulásában, a kormányzat több ezer közalkalmazottat bocsát el az idei év végéig.
A fiatalkori munkanélküliség aránya itt a legmagasabb az Európai Unióban. Az ELSTAT görög statisztikai hivatal májusban egészen drámai adatokat közölt. Eszerint a 15-24 év közöttiek 64,2 százalékának nincs munkája. (Az Eurostat áprilisra 62,5 százalékos rátát állapított meg.) Jannisz Szturnarasz pénzügyminiszter úgy véli, 2014 végétõl várható a munkanélküliség csökkenése. Ehhez azonban jövõre valóban áttörésnek kellene történnie a gazdaságban.
Az athéni kormányzat illetékesei elégedetten távoztak a munkanélküliségrõl szóló júniusi uniós csúcsról, az ígért hatmilliárd euróból ugyanis Athént 160-180 millió euró illeti meg. Kérdés persze, mire lesz ez elég. Az összeg elosztásánál azok a régiók részesülnek elõnyben, ahol a teljes országos (nem csak a fiatalokra vonatkozó) munkanélküliség átlaga meghaladja a 25 százalékot. Az athéni kabinet azt reméli, hogy a támogatás révén 45 ezer 29 év alatti fiatal számára teremtenek munkahelyet.
Spanyolország még nem találta meg a módját, hogyan tudná lehetõségekhez juttatni a tartósan munkanélküli fiatalok "elveszett generációját". A 16 és 24 év közötti állástalanok aránya az idei év elsõ negyedévében 57,22 százalékra ugrott, de a munkanélküliség a teljes népességben is meghaladja a 27 százalékot. Még a diplomás, több nyelven beszélõ fiatalok is gyakran hiába küldözgetik az életrajzukat, még csak be sem hívják õket állásinterjúkra. Mintegy 3 és fél millió ember, köztük 1,8 millió harminc év alatti fiatal állástalan Spanyolországban. Kétmillióan már több mint két éve hiába keresnek munkát. Még magasabb lehetne a szám, ha sokan nem külföldön próbálnának szerencsét, 2012-ben 280 ezer fiatal ment külföldre, hogy ott keressen magának állást.
Katalóniában a helyi kormányzat a leginkább esélytelen, képzettség nélküli fiatalok segítésére dolgozott ki tervet. Az InserJoves program egy éves foglalkoztatást s ezzel párhuzamosan képzési lehetõséget ajánl azoknak, akiknek semmilyen szakmájuk sincsen, esetleg még az általános iskolát sem fejezték be. A katalánok azért fogtak a helyi kezdeményezésbe, mert a foglalkoztatást támogató alapokat a központi kormányzat tavaly 54 százalékkal megkurtította, idén 35 százalék körüli lehet a visszafogás.
Mariano Rajoy is részt vett nemrégiben Berlinben az Angela Merkel kancellár által a fiatalkori munkanélküliség csökkentésérõl rendezett uniós csúcstalálkozón. A spanyol miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy az "ifjúsági garancia-program" keretében az EU-büdzsé tartalékából eredetileg felajánlott, mintegy 6 milliárd eurós összeg túlságosan kevés a dél-európai államokat különösen súlyosan érintõ probléma enyhítésére. (Egyes számítások szerint fejenként és havonta 45 eurót jelent.) A találkozón az összeget további 2 milliárddal megtoldották, s a tervek szerint nem hét év alatt, hanem 2014-15-ben használnák fel.
Merkel a csúcs elõtt adott interjúban utalt arra, hogy Spanyolországból is nagy számban érkeznek fiatalok Németországba. "Bár nem mindegyiküknek ajánlanak olyan jó feltételeket, mint Pep Guardiolának, aki a Bayern München új edzõje lett, de a külföldi fiatalok megtalálják a számításukat" - mondta a német kancellár, aki szerint az európai munkaerõpiac rugalmasabbá tétele sokat segíthetne. Ezt szorgalmazza Rajoy miniszterelnök is. A spanyol és a német kormány idén tavasszal megállapodást kötött, amelynek értelmében Németország évente ötezer ösztöndíjat ajánl fel munkanélküli spanyol fiataloknak.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke július elején jelentette be, hogy az EU szakértõi munkacsoportot küld Spanyolországba és a magas fiatalkori munkanélküliség által legsúlyosabban érintett hét másik országba (Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Olaszország, Portugália és Szlovákia). 2012-ben a szakértõk már felmérték a helyzetet, s átirányítottak 16 milliárd euró segélyt. Ebbõl mintegy egymillió fiatal részesülhetett.
Portugália is azon déli államok közé tartozik, amelyeket az átlagosnál jóval súlyosabban érintett a válság, s az uniós segélycsomag végrehajtása miatti feszültségbe nemrégiben majdnem belebukott a kormány. A portugál munkanélküliség is rekordot döntött, jelenleg 17,7 százalékon áll, s a fiatal portugálok 42 százaléka nem tud elhelyezkedni. Pedro Passos Coelho kormányfõ nem tehet mást, mint igyekszik betartani a deficitcélokat, de ez tovább élezi a belsõ feszültségeket. Bár a kabinet azt ígérte, nem lesznek elbocsátások az állami szektorban, közalkalmazottak és tanárok ezreit lesznek kénytelenek utcára tenni. A kétezres évek elején még jobban állt a portugál gazdaság, a szomszédországhoz képest alacsony, 6 százalékos volt a munkanélküliség, 2006 után kezdett súlyosbodni a helyzet. 2009-ben már 10,5, tavaly 15,5 százalék volt az állástalanok aránya. A fiatalkori munkanélküliség is hasonlóképpen növekedett, míg 2000-ben tíz százalék volt állás nélkül, tavaly már 37,4 százalék. A portugál fiatalok között növekvõ számban vannak, akik korán kiesnek az iskolarendszerbõl, a 15-24 év közötti fiatalok 57,6 százaléka csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, ez a szám a legmagasabb Dél-Európában. A konzervatív kormány munkaerõpiaci reformjai tovább nehezítették a fiatal munkakeresõk helyzetét, csökkent a munkanélküli segély, az egyre nehezebben élõ családok egyre kevésbé tudják segíteni az állástalan fiatalokat.
.
Olaszországban már tavaly is "elveszett generációról" írtak a lapok a fiatalokat érintõ magas munkanélküliség miatt. Bár tavaly Mario Monti kormánya olyan intézkedéseket fogadott el, amelyekkel serkenteni kívánta a munkaadókat, minél több fiatalt alkalmazzanak, ebbõl eddig nem sok valósult meg. Enrico Letta kabinetje is elsõ számú feladatának a fiatalok munkanélküliségi arányának visszaszorítását tartja. Ahogy a kormányfõ fogalmazott, "ha nincs munka, Olaszország is menthetetlen marad". Az országos átlag szerint a fiatalok negyven százalékának nincs munkája, de jelentõsek a regionális eltérések, hiszen a déli országrészben ez az arány eléri az ötven százalékot. A legnagyobb baj az, hogy a magasan képzett munkaerõ elhagyja az országot. Elsõsorban Németországba, illetve Svájcba vándorolnak. Olasz politikusok inkább közömbösnek mutatkoztak az EU munkaügyi csúcsa után, egyelõre kérdéses, hogy az uniós pénzzel sikerül-e valamelyest orvosolni az egyre súlyosbodó problémát.
A nemrég befejezõdött ír soros elnökség prioritásként kezelte a fiatalkori munkanélküliség csökkentését. Enda Kenny ír miniszterelnök az Európai Parlament elõtt beszámolva örömét fejezte ki, hogy sikerült elfogadtatni az "ifjúsági garancia" programot, amely segíthet a 25 év alattiak foglalkoztatásának ösztönzésében. Írország számára ez rendkívül súlyos gond, mivel minden negyedik 25 év alatti fiatal munkanélküli segélyen él, s mintegy 30 ezren több mint egy éve állás nélkül vannak. A krónikus állástalanság az oka annak, hogy az ír fiatalok újra tömegesen kerekednek fel, hogy Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában vagy másutt keressenek munkát. Amíg dübörgött az ír gazdaság, bõven volt állás, a cégek versenyképes béreket kínáltak, így a fiatalok elvándorlása alábbhagyott. Az elmúlt években azonban újra megfordult a trend. A fiatalkori munkanélküliségi ráta Írországban jelenleg 26,7 százalék. Dublin nagy reményeket fûz az új uniós programhoz, amely a tervek szerint azt garantálná, hogy ha egy 25 év alatti fiatal munkanélkülivé válik, négy hónapon belül felkínálnak számára valamilyen képzési programot, egy mester melletti inaskodást vagy a továbbtanulás lehetõségét.
Szlovákia rendre az élmezõnyben található a fiatalkori munkanélküliséget vizsgáló statisztikákban. A 25 évnél fiatalabb korosztálynál az állástalanok aránya meghaladja a 33 százalékot, miközben 2008-ban még csak 19,5 százalékos volt. Robert Fico kormánya tavaly több programot indított a fiatal állástalanok arányának visszaszorítására, amelyre összesen 48,9 millió eurót különítettek el, ebbõl azonban 7,8 millió eurót tartalékoltak. E programok sikere eddig legalábbis igencsak megkérdõjelezhetõ, hiszen hiába a pályázatok, a programok, az intézkedés révén egyetlen új munkahely sem keletkezett. Szakértõk szerint különösen nehezen találnak munkát, illetve alacsonyabb bért kénytelenek elfogadni azok a fiatalok, akik a 2008-as válság után léptek a munkaerõpiacra.
Magyarországon is komoly probléma
Bár Magyarország nincs a fiatalkori munkanélküliek európai élmezõnyében, itthon is rendkívül súlyos problémáról van szó. Az Eurostat márciusban közzétett adatai szerint itthon a munkanélküliek 18,5 százaléka a munkaerõpiacon csak kis létszámban jelenlévõ 15-24 éves korosztályból került ki. B A korcsoport 28,4 százalékos munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ország körülbelül 50 millió euróra számíthat az unió alapjából. A 25-54 évesek, a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,3 százalékos, ami 0,2 százalékpontos növekedésnek felelt meg.
Zágráb: az EU sem segíthet
Horvátország július elsejétõl csatlakozott az Európai Unióhoz, de a helyi kormányzat illetékesei is elismerik, tíz évnél is több idõre lesz szükség, amíg sikerül talpra állítani a gazdaságot, amely 2009 óta recesszióban van. Régi igazság, ha nem gyarapodik a gazdaság, munkahelyeket sem tudnak teremteni. A horvátok csatlakozásával rögvest 0,1 százalékkal, 11,1 százalékra nõtt az unióban az átlagos munkanélküliségi ráta, mivel Zágrábban ez az arány 18,1 százalékkal messze meghaladja az uniós átlagot. Az országot e nem éppen irigylésre méltó statisztikában csak Görögország és Spanyolország elõzi meg. Zágrábban is a fiatalok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Hogy hány százalékuknak nincs munkája, ez ügyben jelentõsen eltérnek a számok egymástól. Az Eurostat adatai szerint a fiatalok 51,8 százaléka nem dolgozik. Mirando Mrsic munkaügyi miniszter ezzel szemben teljesen más adatokat közölt. Szerinte a 15-24 év közöttieknél 19,3 százaléknak nincs munkája, a 24-29 év közöttieknél pedig 33,61 százalék az arány. A különbség abból adódhat, hogy a zágrábi adatoknál beleszámították a statisztikába a tanulókat is. Abban azonban minden tényezõ egyetért, hogy arányait tekintve nagyon csekély, 48,7 százalékos a dolgozók aránya az uniós 64 százalékhoz képest. A lakosság nem reménykedik abban, hogy az uniós csatlakozással legalább enyhíteni sikerül a munkanélküliség egyre súlyosbodó problémáján. A Vecernji List nem reprezentatív szavazásán mindössze 12 százalék bízott a javulásban, 86 százalék úgy látta, nem várható változás, sõt, 38 százalék úgy látja: csak nõ a munkanélküliségi arány.
Link
Az Európai Unió júniusban megrendrezett csúcstalálkozóján megjelent államfõk abban állapodtak meg, hogy nyolcmilliárd eurót bocsátanak a fiatalok munkanélküliségének enyhítésére 2014-ben és 2015-ben. Spanyolországban és Görögországban különösen drámai a helyzet, ám a néhány évvel ezelõtti párizsi, valamint a stockholmi zavargások mutatták: még azokban az államokban is társadalmi robbanás fenyeget a fiatalok magas munkanélkülisége miatt, amelyeknél nem is annyira kirívó az állástalanok aránya.
Európa számára a fiatalok munkanélkülisége jelenti az egyik legnagyobb gondot, amely számos veszélyt rejt magában. Az Eurostat adatai szerint áprilisban az Európai Unióban 26,5 millió ember volt állás nélkül, közülük 5,6 millió volt a 25 év alatti fiatal. Ez 100 ezerrel több az egy évvel korábban közölt adatnál.
Miközben Németországban öt százalék alá csökkenhet a munkanélküliség aránya, s egyre nagyobb az igény a fiatal munkaerõre, Görögország és Spanyolország szomorú versenyt vív egymással. A munkanélküliség tekintetében az unió 28 országa közül Athénban és Madridban a legmagasabb az állástalanok aránya. Az OECD adatai szerint ráadásul 2014-ben sem fog javulni a helyzet, s a görögöknél várhatóan 28,2 százalékra, a spanyoloknál pedig 27,8 százalékra emelkedhet a munkanélküliek aránya.
HIRDETÉS
Görögországban ugyan a kormányzati tisztségviselõk azt állítják, jövõre már nem számolnak visszaeséssel a gazdaságban, félõ, hogy ezt csak a kincstári optimizmus mondatja velük. Idén a reméltnél nagyobb, majdnem hat százalékos lesz a GDP csökkenése, ami a munkanélküliség tovább emelkedését eredményezi. Nem is nagyon reménykedhet Athén a mutatók javulásában, a kormányzat több ezer közalkalmazottat bocsát el az idei év végéig.
A fiatalkori munkanélküliség aránya itt a legmagasabb az Európai Unióban. Az ELSTAT görög statisztikai hivatal májusban egészen drámai adatokat közölt. Eszerint a 15-24 év közöttiek 64,2 százalékának nincs munkája. (Az Eurostat áprilisra 62,5 százalékos rátát állapított meg.) Jannisz Szturnarasz pénzügyminiszter úgy véli, 2014 végétõl várható a munkanélküliség csökkenése. Ehhez azonban jövõre valóban áttörésnek kellene történnie a gazdaságban.
Az athéni kormányzat illetékesei elégedetten távoztak a munkanélküliségrõl szóló júniusi uniós csúcsról, az ígért hatmilliárd euróból ugyanis Athént 160-180 millió euró illeti meg. Kérdés persze, mire lesz ez elég. Az összeg elosztásánál azok a régiók részesülnek elõnyben, ahol a teljes országos (nem csak a fiatalokra vonatkozó) munkanélküliség átlaga meghaladja a 25 százalékot. Az athéni kabinet azt reméli, hogy a támogatás révén 45 ezer 29 év alatti fiatal számára teremtenek munkahelyet.
Spanyolország még nem találta meg a módját, hogyan tudná lehetõségekhez juttatni a tartósan munkanélküli fiatalok "elveszett generációját". A 16 és 24 év közötti állástalanok aránya az idei év elsõ negyedévében 57,22 százalékra ugrott, de a munkanélküliség a teljes népességben is meghaladja a 27 százalékot. Még a diplomás, több nyelven beszélõ fiatalok is gyakran hiába küldözgetik az életrajzukat, még csak be sem hívják õket állásinterjúkra. Mintegy 3 és fél millió ember, köztük 1,8 millió harminc év alatti fiatal állástalan Spanyolországban. Kétmillióan már több mint két éve hiába keresnek munkát. Még magasabb lehetne a szám, ha sokan nem külföldön próbálnának szerencsét, 2012-ben 280 ezer fiatal ment külföldre, hogy ott keressen magának állást.
Katalóniában a helyi kormányzat a leginkább esélytelen, képzettség nélküli fiatalok segítésére dolgozott ki tervet. Az InserJoves program egy éves foglalkoztatást s ezzel párhuzamosan képzési lehetõséget ajánl azoknak, akiknek semmilyen szakmájuk sincsen, esetleg még az általános iskolát sem fejezték be. A katalánok azért fogtak a helyi kezdeményezésbe, mert a foglalkoztatást támogató alapokat a központi kormányzat tavaly 54 százalékkal megkurtította, idén 35 százalék körüli lehet a visszafogás.
Mariano Rajoy is részt vett nemrégiben Berlinben az Angela Merkel kancellár által a fiatalkori munkanélküliség csökkentésérõl rendezett uniós csúcstalálkozón. A spanyol miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy az "ifjúsági garancia-program" keretében az EU-büdzsé tartalékából eredetileg felajánlott, mintegy 6 milliárd eurós összeg túlságosan kevés a dél-európai államokat különösen súlyosan érintõ probléma enyhítésére. (Egyes számítások szerint fejenként és havonta 45 eurót jelent.) A találkozón az összeget további 2 milliárddal megtoldották, s a tervek szerint nem hét év alatt, hanem 2014-15-ben használnák fel.
Merkel a csúcs elõtt adott interjúban utalt arra, hogy Spanyolországból is nagy számban érkeznek fiatalok Németországba. "Bár nem mindegyiküknek ajánlanak olyan jó feltételeket, mint Pep Guardiolának, aki a Bayern München új edzõje lett, de a külföldi fiatalok megtalálják a számításukat" - mondta a német kancellár, aki szerint az európai munkaerõpiac rugalmasabbá tétele sokat segíthetne. Ezt szorgalmazza Rajoy miniszterelnök is. A spanyol és a német kormány idén tavasszal megállapodást kötött, amelynek értelmében Németország évente ötezer ösztöndíjat ajánl fel munkanélküli spanyol fiataloknak.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke július elején jelentette be, hogy az EU szakértõi munkacsoportot küld Spanyolországba és a magas fiatalkori munkanélküliség által legsúlyosabban érintett hét másik országba (Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Olaszország, Portugália és Szlovákia). 2012-ben a szakértõk már felmérték a helyzetet, s átirányítottak 16 milliárd euró segélyt. Ebbõl mintegy egymillió fiatal részesülhetett.
Portugália is azon déli államok közé tartozik, amelyeket az átlagosnál jóval súlyosabban érintett a válság, s az uniós segélycsomag végrehajtása miatti feszültségbe nemrégiben majdnem belebukott a kormány. A portugál munkanélküliség is rekordot döntött, jelenleg 17,7 százalékon áll, s a fiatal portugálok 42 százaléka nem tud elhelyezkedni. Pedro Passos Coelho kormányfõ nem tehet mást, mint igyekszik betartani a deficitcélokat, de ez tovább élezi a belsõ feszültségeket. Bár a kabinet azt ígérte, nem lesznek elbocsátások az állami szektorban, közalkalmazottak és tanárok ezreit lesznek kénytelenek utcára tenni. A kétezres évek elején még jobban állt a portugál gazdaság, a szomszédországhoz képest alacsony, 6 százalékos volt a munkanélküliség, 2006 után kezdett súlyosbodni a helyzet. 2009-ben már 10,5, tavaly 15,5 százalék volt az állástalanok aránya. A fiatalkori munkanélküliség is hasonlóképpen növekedett, míg 2000-ben tíz százalék volt állás nélkül, tavaly már 37,4 százalék. A portugál fiatalok között növekvõ számban vannak, akik korán kiesnek az iskolarendszerbõl, a 15-24 év közötti fiatalok 57,6 százaléka csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, ez a szám a legmagasabb Dél-Európában. A konzervatív kormány munkaerõpiaci reformjai tovább nehezítették a fiatal munkakeresõk helyzetét, csökkent a munkanélküli segély, az egyre nehezebben élõ családok egyre kevésbé tudják segíteni az állástalan fiatalokat.
.
Olaszországban már tavaly is "elveszett generációról" írtak a lapok a fiatalokat érintõ magas munkanélküliség miatt. Bár tavaly Mario Monti kormánya olyan intézkedéseket fogadott el, amelyekkel serkenteni kívánta a munkaadókat, minél több fiatalt alkalmazzanak, ebbõl eddig nem sok valósult meg. Enrico Letta kabinetje is elsõ számú feladatának a fiatalok munkanélküliségi arányának visszaszorítását tartja. Ahogy a kormányfõ fogalmazott, "ha nincs munka, Olaszország is menthetetlen marad". Az országos átlag szerint a fiatalok negyven százalékának nincs munkája, de jelentõsek a regionális eltérések, hiszen a déli országrészben ez az arány eléri az ötven százalékot. A legnagyobb baj az, hogy a magasan képzett munkaerõ elhagyja az országot. Elsõsorban Németországba, illetve Svájcba vándorolnak. Olasz politikusok inkább közömbösnek mutatkoztak az EU munkaügyi csúcsa után, egyelõre kérdéses, hogy az uniós pénzzel sikerül-e valamelyest orvosolni az egyre súlyosbodó problémát.
A nemrég befejezõdött ír soros elnökség prioritásként kezelte a fiatalkori munkanélküliség csökkentését. Enda Kenny ír miniszterelnök az Európai Parlament elõtt beszámolva örömét fejezte ki, hogy sikerült elfogadtatni az "ifjúsági garancia" programot, amely segíthet a 25 év alattiak foglalkoztatásának ösztönzésében. Írország számára ez rendkívül súlyos gond, mivel minden negyedik 25 év alatti fiatal munkanélküli segélyen él, s mintegy 30 ezren több mint egy éve állás nélkül vannak. A krónikus állástalanság az oka annak, hogy az ír fiatalok újra tömegesen kerekednek fel, hogy Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában vagy másutt keressenek munkát. Amíg dübörgött az ír gazdaság, bõven volt állás, a cégek versenyképes béreket kínáltak, így a fiatalok elvándorlása alábbhagyott. Az elmúlt években azonban újra megfordult a trend. A fiatalkori munkanélküliségi ráta Írországban jelenleg 26,7 százalék. Dublin nagy reményeket fûz az új uniós programhoz, amely a tervek szerint azt garantálná, hogy ha egy 25 év alatti fiatal munkanélkülivé válik, négy hónapon belül felkínálnak számára valamilyen képzési programot, egy mester melletti inaskodást vagy a továbbtanulás lehetõségét.
Szlovákia rendre az élmezõnyben található a fiatalkori munkanélküliséget vizsgáló statisztikákban. A 25 évnél fiatalabb korosztálynál az állástalanok aránya meghaladja a 33 százalékot, miközben 2008-ban még csak 19,5 százalékos volt. Robert Fico kormánya tavaly több programot indított a fiatal állástalanok arányának visszaszorítására, amelyre összesen 48,9 millió eurót különítettek el, ebbõl azonban 7,8 millió eurót tartalékoltak. E programok sikere eddig legalábbis igencsak megkérdõjelezhetõ, hiszen hiába a pályázatok, a programok, az intézkedés révén egyetlen új munkahely sem keletkezett. Szakértõk szerint különösen nehezen találnak munkát, illetve alacsonyabb bért kénytelenek elfogadni azok a fiatalok, akik a 2008-as válság után léptek a munkaerõpiacra.
Magyarországon is komoly probléma
Bár Magyarország nincs a fiatalkori munkanélküliek európai élmezõnyében, itthon is rendkívül súlyos problémáról van szó. Az Eurostat márciusban közzétett adatai szerint itthon a munkanélküliek 18,5 százaléka a munkaerõpiacon csak kis létszámban jelenlévõ 15-24 éves korosztályból került ki. B A korcsoport 28,4 százalékos munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ország körülbelül 50 millió euróra számíthat az unió alapjából. A 25-54 évesek, a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,3 százalékos, ami 0,2 százalékpontos növekedésnek felelt meg.
Zágráb: az EU sem segíthet
Horvátország július elsejétõl csatlakozott az Európai Unióhoz, de a helyi kormányzat illetékesei is elismerik, tíz évnél is több idõre lesz szükség, amíg sikerül talpra állítani a gazdaságot, amely 2009 óta recesszióban van. Régi igazság, ha nem gyarapodik a gazdaság, munkahelyeket sem tudnak teremteni. A horvátok csatlakozásával rögvest 0,1 százalékkal, 11,1 százalékra nõtt az unióban az átlagos munkanélküliségi ráta, mivel Zágrábban ez az arány 18,1 százalékkal messze meghaladja az uniós átlagot. Az országot e nem éppen irigylésre méltó statisztikában csak Görögország és Spanyolország elõzi meg. Zágrábban is a fiatalok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Hogy hány százalékuknak nincs munkája, ez ügyben jelentõsen eltérnek a számok egymástól. Az Eurostat adatai szerint a fiatalok 51,8 százaléka nem dolgozik. Mirando Mrsic munkaügyi miniszter ezzel szemben teljesen más adatokat közölt. Szerinte a 15-24 év közöttieknél 19,3 százaléknak nincs munkája, a 24-29 év közöttieknél pedig 33,61 százalék az arány. A különbség abból adódhat, hogy a zágrábi adatoknál beleszámították a statisztikába a tanulókat is. Abban azonban minden tényezõ egyetért, hogy arányait tekintve nagyon csekély, 48,7 százalékos a dolgozók aránya az uniós 64 százalékhoz képest. A lakosság nem reménykedik abban, hogy az uniós csatlakozással legalább enyhíteni sikerül a munkanélküliség egyre súlyosbodó problémáján. A Vecernji List nem reprezentatív szavazásán mindössze 12 százalék bízott a javulásban, 86 százalék úgy látta, nem várható változás, sõt, 38 százalék úgy látja: csak nõ a munkanélküliségi arány.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.